Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-11-29 / 94. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 november 29. Dr 15<5UM ADRM tüzifatelepe, SZEKSZÁRD Talefon 21 Keselyűs! ut Telefon 21 Elsőrendű, száraz Mkk, gyertyán, cser, szil, nyár, hasáb ás dorong tűzifa Aprított gyertyán és szili Villanyerőre berendezett fűrészelő- és íaapritó telep 707 Megrendelések a telepen, valamint a telep vezetőjénél, Fekete Géza lakásán, Szent László utca 14. szám és Welsz Andor ujságiizletében eszközölhetők. Dorogi és tatai tojásszén, valamint óbudai l-a diókoksz kapható férői fós a sok-sok kulturesemény felsorolása után megemlékesett arról is, hogy miként segíti a Horthy kollégium Tolna megyéből származó ifjúságát, a támogatásra ssoruló középiskolái tanulókat és a Manss Sarolta otthonában elhelyesett megyebeli fő iskolás lányokat. Végül kegyelettel sióit a csoport halottéiról. Vinkovits Gabriella a pénztári jelentést adta elő, mig Sárossy Károlyné a háziipari szakosztály sikerekben gazdag tizévi működéséről számolt be. Ez alatt az idő alatt ugyanis a szekszárdi produktumok nemcsak Magyarországon, hanem Svájcban, Hollandiában, Kanadában és Észak- ameríkában is piacot találtak. A tisztujitás következett ezután, melynek tartamára dr Csiky Jánosné vette át az elnöklést, szép beszédben mondva köszönetét úgy Sárossy Ká- rolynénak tízéves eredményes munkásságáért, mint dr Hagymássy Zol tánnénak a társadalmi egység meg* teremtésére irányuló fáradozásaiért. Megköszönte Őrffy képviselőnek, hogy megjelenésével kifejezést adott az asszonyi munka iránt érzett megbecsülésének, majd nagy koncepciójú előadásában mutatott rá azokra a kötelességekre, amelyeket a magyar asszonyoknak a revízió előkészítése, az egység megteremtése körlll propagálnak kell. Végül lelkes szavakkal busditotta a megjelenteket a magyar háziipari termékek pártolására. Sárossy Károlyné felszólalása után megejtették a tisztujitést, melynek során diszelnök lett: dr Hagymássy I Zoltánná, elnök: Sárossy Károlyné, t A korai vaskor (Hallstatti időszak): Kr. e. 1000—400-ig. A bronzkor elmúltával a békés fej* lődésnek hirtelen végeszakadt. Nyugaton a harcias illyrek tűnnek fel, az első nép, melyet már név szerint is ismerünk és csakhamar birtokukba veszik az egész Dunántúlt. B nép, mely már a vasat is ismeri, leigázza a helyben talált őslakosságot és or* szágszerte földvárakat épít. Földvá raik többnyire magasabb fekvésű hegytetőkön, vagy völgyzárődások- ban találhatók. Egyik részük a le- igázott őslakosság sakkbantartására és a fontosabb útvonalak biztosítására szolgált, másik részük — különösen a Duna mentén épült erődítmények az Alföldről be-betörő kül- ellenség — a lovasnomád skythák ellen nyújtott védelmet. Romjaikat a nép manapság pogányvár, leányvár, vagy töröksánc névvel jelöli. Nem ritkán azonban a mai községek nevében (pl. Danaföldvár) is találunk utalást rájuk. Saekszárd ebben az időben mintha vesztett volna a jelentőségéből. Hogy lakott hely volt, azt csak néhai Kiss Károly járásbiró ház telkén, a bronzkori urnatemető mellett talált néhány koravaskori huilaégetéses sir igazolja. A település súlypontja inkább Sió* agárdra helyeződött át, ami érthető is, mert hiszen az agárdi leányvárnak azáltal, hogy a Sió—Kapós-völgy bejáratát védte, sokszorosan megnövekedett a jelentősége. A késfii vaskor (Kelták kora): Kr. e. 400 — Kr. u. I. sz. közepéig. A Krisztus előtti első évezred elején megindult Nyugat—Kelet irányú népáramlás első hullámaképpen, mint láttuk, az illyrek szállták meg Pannóniát. A második hullám, mely a alelnökök: Jakab Lásslóné és VAr- kony Rezsőné, igazgató: Róder Pál, titkár: dr Hencze Béla, pénztáros: Vinkovits Gabriella, jegyző: Gyurisa Anna, ügyész : dr Kunczer Jenő. Az intéző bizottság tagjai lettek a Szó ciália Misszió Társulat részéről: dr Peresei Béláné, vitéz Vendel Istvánná, özv. Bálint Jenőné, Szongott Edvinné; a Saekszárd—Tolnamegyei Nőegylet részéről: Surgoth Aladárné, dr Haypál Sándorné, dr Cs, Papp Jenőné, Eordögh Zoltánná ; a Református Nő egylet részéről: Tóth Lajosáé, dr Török Ottóné, dr Bus Lajosoé ; az Ag. Ev. Nőegylet részéről: özv. Wigand JánoBné, felsőeöri Nagy Istvánná, dr Treer Istvánná ; az Óvoda Egyesület részéről: dr Gaal Dezsőné, Schneider Gáborné, dr Leopold Kor- nélné; a Move nőcsoport részéről: özv. Haidekker Károlyné. Megválasztották azonkívül az öt szakosztály tagjait és a 22 tagú választmányt. A gyűlés után a Mansz külügyi csoportja teát rendezett a Saekszárd Szálló kéktermében. 400-as évek elején borítja el hazánk nyugati részét, a kelták megmozdulásával függ össze. E nép otthagyva galliai hazáját, először a spanyol félszigetet özönli el, majd egy másik része Itáliát fosztogatja és a duna- m el léki tartományokat szádja meg. Az illyrek leverése után Pannónia is az ő kezükbe kerül. Egy részük azonban tovább vonul, átkel a Balkánon és a kisázsiai hellenisztikus államokkal veszi fel a küzdelmet. Tolna vármegye kelta leletekben igen gazdag. Hogy Saekszárd ebben az időben virágzó város volt, azt nem csak igen sok és értékes lelet, hanem a városnak fennmaradt kelta neve, „Alisca“ is igazolja. E név „isc“ végződése kelta nyelven a mozgási vagy különválási törekvést jelenti s mint ilyen, a megnevezett helység lakosainak származási helyére mutat rá. Á nyelvészek szerint feltehető, hogy az Alisca szó városunk kelta lakóinak „alisiai“ (Francia- ország) eredetére utal. A kelta Alisca, Wosinski szerint, a mostani várostól délre, a Bakta- hegy Barkán, a csatári völgy torkolatánál feküdt. E helyen, a Kayser János, Fuchs Ferenc és a Veszter- gombi György-féle szőlőkben, valóban számos huilaégetéses és csontvázas sirra akadtak. A sírokból szebb- nél*szebb vaskardok, lándzsacsucsok, vaskések, pajzsdudorok, kardkötőláncok, vas és bronz ruhakapcsoló- tűk és a kelta korban első ízben megjelenő korongolt agyagedények kerültek elő. Hogy a lakótelep az említett temető közelében feküdt volna, valószínű, de nem biztos. —^ Arról ugyanis, hogy e környéken lakóházak nyomára is akadtak volna, Wosinisky nem tesz említést. i Kelta sírokra egyébként városunk , más helyein is akadtak. Csontvázas temetkezésre találtak a Jajdombon, hullaégetéses sírokat pedig a Gulyás- völgyben Török Adám szőlőjében és a Szűcsén szurdik közelében Kocza József földjén. Szórványosan néhány *gy»godéay és vastárgy a jobb Re mete-dülőben és a vámházi téglavető helyén is akadt. A kelta város pontos meghatározásának alapfeltételei, biztos telepnyomok, mint láttuk, még hiányza nak. E kérdés eldöntése pedig igen fontos lenne, mert mint azt még látni fogjuk, a .kelta Alisca problémája szorosan összefügg a későbbi római város kérdéseivel. (Folyt, köv.) HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Kérdés az Őszhöz. Sárga dolmányos regőse a télnek, Dalod halotti dal... s lantod húrjai Elmúlást regélnek 1... Reszkető kézzel húrjaid mért pengeted, S mért mosolygsz kajánul, ha látod A hulló könnyeket ?..'. Sárga dolmányos regőse a télnek, Miért vagy kegyetlen,... hát mondd: Mit vétett az Élet ?... Várkonyi István. — Babits Mihály ötvenéves. Dr Babits Mihály, Saekszárd kiváló szülötte, az ujabbkeri magyar irodalom büszkesége, a kereszténység legfenségesebb költeményének, Dante Alighieri Isteni Színjátékénak bravúros átültetője, aki istenhivő érzéseinek bizonyságául csak nemrég ajándékozta meg nemzetét a középkori egyházi himnuszok általánosan csodált művészi fordításával, vasárnap töltötte be ötvenedik évét. A költő, aki mint ismeretes, az év folyamán hosz- szantartó súlyos betegségen esett át, budapesti otthonába pihenőre visszavonulva fogadta azokat a nagyszámú barátait és tisztelőit, akik a félszázados évforduló alkalmából felkeresték. Reméljük, hogy a Mindenható, akinek áldó keze visszaszerezte egészségét, tovább is őrködik fölötte és elárasztja kegyelmével, hogy még soká hirdethesse dicsőségét. — A főispán Budapesten. Dr Hagymássy Zoltán főispán Morvay László tb. főjegyző kíséretében hétfőn délután Budapestre utazott, ahol mindketten résstvettek a belügyminisztériumban folyó vármegyei költségvetési tárgyalásokon. — Legfelsőbb elismerés. A kormányzó B r o k é s Ferenc ódalmandi m. kir. honvéd, mezőgazdasági igazgatót 45 évi szolgálat után történt nyugalombavonulása alkalmából legfelsőbb elismerésben részesítette. A Signum Laudist Bogdánffy Béla csikőtelepp&rancsnok kedves ünnepség keretében nyújtotta át a kitttn! tetett igazgatónak. j SzeKszűrd múltja a KOMI a honfodlalfisis. Régészeti leletek városunk területén. Irta: CsalogOvits József dr. — Az Egységes Párt szekszárdi választmánya szombat este 8 órakor dr Zsigmond Ferenc elnöklete alatt igen népes ülést tartott a Polgári Olvasókör nagytermében, ahol megjelent dr őrffy Imre képviselő is. As ülésen dr Módos Imre titkár ismertette a gazdavédelmi rendeletet, amelynek intézkedéseiről őrffy képviselő adott az érdeklődőknek felvilágosításokat. A rendeletet a pirt titkárai a belvárosi és újvárosi katolikus olvasó körökben, valamint a református körben is ismertették. — Az ifjúság búcsúja Vár Vescel dombóvári igazgatótól. Szombaton vett búcsút a dombóvári királyi kát. reálgimnázium ifjúsága Vér Vencel igazgatótól nyugalomba vonulása alkalmából. A tornatermet virágokkal díszítették fel és miután az énekkar dr Tóth Pál tanár vezetésével a „Szülőföldem“ cimü dalt énekelte el hatásosan, Jurasits János VIII. o. tanuló mondott a távozó igazgatónak köszönetét az ifjúság jóindulatú vezetéséért. Vér Vencel megható válaszával ért véget az ünnepség. — Rátkay-emlékOnnep Dunaföld- Váron. Megemlékeztünk már róla, hogy a Dunaföldvári Egyenlőségi Kör nagynevű elnökének, Rátkay Lászlónak az emlékére december hó 3-án ünnepélyt rendez. A kör dísztermében délután 4 órakor kesdődő emléknap most összeállított műsora a következő : 1. Azért csillag... (Előjáték.) Irta Bodnár István, rendezi Cs. Székely Dénes, előadják Dras- kéczy Sándor, Gelencsér Ferenc, Piros Rózsi, Sárközy Sándor. 2. Megemlékezés Rátkay Lászlóról, tartja Sípos Ernő. Rátkay László költeményei közül szavalnak Angyal Mária, Wéber Móki, Haan László, Krajcsi Lássló, Hvisztány Gyula, Csernyánszky Gyula, Horváth János, Ssabó Gyula. 4. Rátkay dalok, énekli Sárdy János, zongorán kiséri dr Vár- szeghy Lajos. 5. Rátkay versek, szavalja Zlinszky Margit. 6. Zeneszám, előadják Debulay Lajos, Gelencsér István, Koudela Gyula, Ma- teidesz Miklós, öry Géza, Tálig János, Ványi Gábor, Witt Kornél. 7. Rátkay László műveiből felolvas dr Gál József. 8. Férfikar Rátkay dalokat ad elő Koudela Gyula vezetésével. 9. Rátkay László költeményei. Szavalják Kosztanyik Piriké, Cs. Székely Dénes, Buocsik Rozika. 10. Hiszekegy. Az ünnepségen nemcsak Dunafőldvár közönsége áldoz az elhunyt poéta emlékének, de igen sokan lesznek ott jelen Szekszárdról és a környékről is. — A szekszárdi kórházi apácák (Ubllári8 hete. Folyó hó 29-én, szerdán lesz a Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek társulata megalakításának háromszázadik évfordulója, amelyet megünnepelnek a szekszárdi kórház, árvaház és óvoda apácái is. A társulatot De Paul N. Vince és boldog De M&rillac Lujza alapította a szegények és betegek gondozására és ápolására. A társulat hamar elterjedt és ina már 40.000-nél több nővért számlál. Magyarországon a kedves nővérek 1852-ben telepedtek le, Ssekszárdra 1854 ben jöttek. Ez is első házaik közül való. Csonka Magyarország területén ma 92 házuk van körülbelül 1500 nővérrel. A szekszárdi nővérek száma a kórházban 41, az árvaházban 5, az óvodában 3. A jubileum alkalmából a régi kórházi kápolnában folyó hó 29 én délelőtt 9 órakor ünnepélyes hálaadó szentmise lesz. Ezenkívül egész nap szent?égintádás. Kitétal reggel fél ? Órákor, betét este 7 órakor. A jubileumra felhívjuk a szekszárdi közönség szives figyelmét.
