Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-07 / 79. szám
1933 október 7. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Hölgy- te leánykatéUkabdtok Legdivatosabb női szögetek te tMselymek "ri Cipők Férfi öltönvkelmék [ Kalapok lapok Nagy választékban az őszi és téli idényre beérkeztek i Pirnitzer József és Fiai áruházába, Szekszárdon védelmezője s amikor bizonyos engedményekre int bennünket, nem a magyar mezőgazda• súg, hanem a külföldi ipar és hitelezők érdekei lebegnek elsősorban szemei előtt. A kormány elismerésre méltó intézkedései. Az elmúlt év alatt nyúlt bele merész kézzel a kormány a mammut- jövedelmek megnyirásába, melyeket sok helyen negyedére szállított le. Megkezdte az ifjúság elhelyezését, az álláshalmozások megszüntetését. Utóbbiakra nézve örffy még 1930-ban indítványt tett a képviselőházban. A boradó, a közmunkaváltság, kisem berek földadója, a kutyaadó, ártéri adó, kamatmérséklés stb. terén lehetetlen letagadni az elért sikereket. Ezeket folytatni kell. A nyugdíjtörvény revíziója sem késik már soká és az meg fogja szüntetni az e téren fennálló visszásságokat. Egyszer már meg kell állapítani, ki az alkotó és ki a csak kritikára képes politikus. Csak mosolyogni lehet egyébként azon, hogy a kormány és pártja által elért vívmányokat az ellenzék maga javára, a bajokat pedig az előbbiek terhére könyveli el. Az ilyen »munka megosztás«-t csak a komolytalan demagógia állíthatja fel s az ilyen beszéd önmagában viseli ítéletét. Tessék a munkában részt- venni, s akkor majd kiderül, hogy ki az alkotásra képes férfi s ki az, aki másra, mint meddő kritikára nem alkalmas^ A gazdaadósságok. Azután a gazdaadósságok rende- zésének szükségességéről szólt s kü lönösen kiemelte azokat, akik termelési, tehát nem fogyasztási célokból vették igénybe a hitelt. Ezek közt elsősorban a földvásárló kisgaz dákról kell gondoskodni, mert a hitelezett magas vételár gyilkos hatását ezek nem bírják tovább. Bizonyos esetekben lehetetlen lesz nemcsak a kamatláb, hanem a tőkeösszegek csökkentése elől is kitérni, de ez csak kényszeregyezségi eljárás utján. Közjogi problémáink.- • Közjogi kérdésekkel röviden foglalkozott. Óvott mindenkit a király kérdés felesleges hánytorgatásától. A Verses köszöntő. — Szekszárd megyei városnak küldöm a kiállítás alkalmából. — Irta: Babay Géza. Bölcsömnek áldott ringatója, Szekszárd, Sugárzó arccal nézem, hogy be megszállt Az alkotó kedv édes mámora. Készen van már, mint fél ország csodája, Oly szép, festői, fényes panoráma, Minő még itten nem volt tán soha. ős vármegyénknek annyi zeg-zugábói, Kultúra fénye hol már rég világol, Sok rejtett kincs mily büszkén tört elő. S itt gyűl mind össze most egész halommal, Mit alkotott nagy hangya-szorgalommal Esz, akarás és népi őserő. Hű kézműves- meg gazdanép csapatja Előttünk mostan büszkén bemutatja Minden tudása legszebb remekét. S a vármegyének ősi kultúrája Szépsége teljét gazdagon kitárja, Hogy épüljön rajt* csüggedt nemzedék. Szekszárd, mosolygó, kedves ősi város, Feléd ezer vágy víg csapatja szálldos, Terajtad függ most fél ország szeme. választójog titkosságára vonatkozólag megemlítette, hogy ő ma a vármegye egyetlen képviselője, akit titkos Szavazással is megválasztottak annak idején, tehát nem fél tőle. Egyébként is az alulról jövő megfélemlítés ma nagyobb, minden egyéb beavat kozásnál s egyik legnagyobb akadálya a népakarat őszinte megnyilvánulásának. Kerületében egyébként hatósági terror sohasem volt, azt semmi szín alatt nem engedné meg. Miért győz a kormány pártja a képviselőválasztásokon ? A Gömbös kormány alatt több pótválasztás volt. Valamennyiben a kormány pártjagyőzött,pedig éppen az utolsó választás alkalmából maga az ellenzék vezére is elismerte, hogy semmi erőszak nem volt. Mit jelent ez ? Hogy a magyar népben nagy emberismeret és bölcsesség van s ha hajlik is sokszor éllenzékiességre, amikor alkotmányos jogait gyakorolja, igen alaposan megméri az embereket fajsúlyúknál fogva. Irtózatos felelősséget vállalna mindenki, aki a népet izgatja. Beszéde végén visszatért a világ- politika rendkívül feszült helyzetére s ezen belül országunk rend kivül válságos kényes helyzetére. Amikor a magyarság lét- és nemlétéről van szó Mutasd meg, mit tud itt alkotni bátran Világválságnak szörnyű viharában Ez a virágzó, ősi vármegye. Közérdeklődés nyílt homlokterébe Most ím egyszer eljutottál végre Egyhangú, hosszú tespedés után. Voltál eddig Hamupipőke-sorson, fussod van már, hogy egyszer rád mosolygjon A magyar égről egy-egy fénysugár. Maholnap itt víg élet hangja zeng föl, Csodádra jönnek messze idegenből Magyar testvérek lelkes ezrei. Vörös borodtól bizton megteremnek Nótái majd az életkedv- s örömnek És minden utcád dallal lesz teli. Alommezőkről ím számodra mostan Csengő timekben, zsongó ritmusokban A hódolatnak dalcsokrát hozom. Megállók büszkén dombvidéked alján, Ujjongva híred boldog diadalmán, Virágos kedvű, ősi városom. a belső ellentétek szitása irtózatos történelmi felelősséget rak azok vállára, akik ezt teszik és ezzel gyengítik kifelé irányuló cselekvéseink lökőerejét. Óva int ettől mindenkit s bármily nagyok legyenek is az egyéni bajok, ezek az ország sorsa mellett csak másodsorban lehetnek irányadók. # * * örffy beszédjében nagy drámai erő volt. Hallgatóságát magával ragadta, szemmellátható volt azon a meg- illetődöttség. Az egyszerű falusi ember felemelkedett mindennapi gondjai fölé; egy kis időre elfelejtette min den buját baját, az előző hetek iz gató bomlasztó beszédeit. Nem érzett mást, csak egyet: ő is csak egyik fia a sorsközösségben vergődő szegénymagyarságnak»amelynek sorsáért szenvedni fájdalmas kötelesség. A beszéd után örffy panaszfelvételt tartott, azután pedig a Polgári Olvasókörbe látogatott, ahol élénk eszmecsere folyt az aktuális napi kérdésekről. A körben este műkedvelői előadás volt, a >Penészvirág<-ot adták Erdélyi István rendezésében s amelynél játékával különösen Kön czöl Bözsike és Tikos Rachel tűn- | tek ki. I B. Fodor Sándor. Ünnep és munka. Azt hiszem kevesen vannak Tolna vármegyében, akik ne tudnák, hogy milyen hatalmas ünnepségre készül a vármegye és Szekszárd város okt. 8—9 és 10-én. A vármegyei, sőt országos jellegű kiállítás olyan esemény lesz, amelyről sokáig fognak beszélni Dunántúlon. Vizsgáljuk meg, vájjon a mai nehéz időkben szükséges és megengedhető-e az ilyen ünnepség. Ha csak ünnep volna a szekszárdi kiállítás, akkor felmerülhetne az az érv, hogy ma nem az ünneplések idejét éljük és felesleges minden ilyen dolog. A szekszárdi kiállítás azonban egy különleges* ünnep lesz, a munka ünnepe. Erre pedig éppen most van a legnagyobb szükség. Mai elesettségünk- ben csakis az vigasztalhat, csakis az adhat reményt és kitartást, ha látjuk, hogy minden baj és nehézség dacára is eredményeket érhetünk el. Ennek bemutatása csak serkentőleg hat, a nemes verseny felkeltése munkára ösztönöz. A válság által sújtott és erkölcsi erőtartalékai maradványain tengődő társadalomba uj erőt visz bele, megmutatja, hogy a mindennapi kenyérgondokon kivül a mai magyar társadalomnak magasabb feladatai is vannak, melyek megvalósításáért felelősséggel tartozik az utókornak. A történelem szigorú itélő- széke erősen bírálni fogja tevékeny« ségünket. A magyar nemzet történelmi hivatását nem szabad egy pil* lanatra sem szem elől téveszteni. A szekszárdi kiállítás Tolna vár« megye polgárainak vizsgája lesz, hogy történelmi felelőssége tudatában, lelki- ismeretesen és törhetetlen erős akarattal végzi feladatát és minden veri- tékcseppje, mely barázdás homlokát végigszántja, a nagy célt, a magyar haza felvirágoztatását és naggyátéte- lét szolgálja. A Paluszövetség legfontosabb feladata, hitet, reményt önteni a csüggedőkbe, kitartó mun* kára buzdítani, hogy a dolgos kezek munkája lassan széttörje azt a láncot, melyet Trianonban nemzetünkre kovácsoltak. A munka diadalünnepe, a szék- i szárdi kiállítás, ezért nagyjelentőségű és a Faluszövetség örömmel vállalErzsébet Királyné Szálló Budapesti IV.y Egyetem-utca 5. 100 modern, kényelmes szoba. • Liftek. • Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés • Az étterem • és kévéházban minden este Wfllirfftnft Az Erzsébet-pincében egyplncér rendim I Menü: 1-60 P ______________________________ Menüi 1*0 P
