Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-29 / 59. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 julius 29. Vásároljon jó dorogi, tatai töjás-, darabos, vagy kockaszenet, gázgyári kokszot STEIGER-nél. Hosszuhetényi és magyaregregyi saját égelőtelepéről füst* és'szagmentes faszenet és Retorta-faszenet nagyban és kicsinyben házhoz szállít STEIGER« A Magyar—Belga rt képviselete. Elsőrendű Purfina olaj, benzin és petróleum kapható STEIGER-nél. Kovácsszén, dunakavics, homok, tégla, cement, mész és fedő- lemez nagyban és kicsinybeni eladása. STEIGER, SZEKSZÁRD, Iszévalc^Oszkár! Derűs, szép, tiszta, kéklő nyári égnek Villámaként jött bús halálhíre. Éreztük, amint sírva összerezdül ős vármegyénknek anyai szive. Máról holnapra ráborult a bánat, Mint hervadt szirmú, bús halálvirág, De halva is bár, kebelére vonta ös székházában lelkes, hű fiát. Komor gyászpompa dísze, fénye méltón övezte a virágos ravatalt, Ahonnét ő, a munka néma hőse, Békéivé, csendben, immár haza tart. Nagy ősök mellé hűvös kriptaboltba, Örökségét hogy végleg átvegye S felette hű anyai kegyelettel Virraszt tovább az ősi vármegye. BABAY GÉZA. Szttedl Pick szalámi elismert legjobb minőségű, kapható szeletelve és különféle nagyságú rudakban, leszállított árban Gauzer Ádám ftlszer- és csemegeárnházában Telefon 31 SzekSZárd Telefon 31 Kereskedőknek és vendéglősöknek ► nagybani éren I ◄ megboldogulttól, majd teljesen leiár- ták az tlvegfedelü, leólmozott ércko- pornót. A requiem. A megyeháza épületén két sásaié is gyászolja as alispánt. Az egyik a bejárat fölött feketéllik, a másik, a megye zászlaja gyászfátyolba vonva tólárbóoon lóg a közgylllésterem ormán, jelezve a temetésre érkezőknek a vármegye nagy veszteségét. A reggel befutó vonatokkal a vármegye majd minden községéből érkeznek küldöttségek és egymásután robog be az autók nagy serege is. Mély gyászba öltözött előkelő családok tisztelegnek Száváid alispán családjánál. Kevéssel kileno óra előtt óriási gyássközönség hömpölyög át a belvárosi plébániatemplomba, ahol Kiss Lajos spátplebános nagy segédlettel gyászmisét mondott a megboldogult lelkiüdvéért. Gyászmisék voltak azonkívül a megboldogult lelkiüdvösségéért a budai koronázó Mátyás templomban (kedden), Dunaföldváron a plébániatemplomban és a szentferencrendiek templomában, továbbá Alapon, az elhunyt alispán édesanyjának, alapi Salamon Elvira bárónőnek a születési helyén. Lehozzák a koporsót. Amig a requiem tartott, a Pirnitzer cég diszletezői gyászba vonták a megyeháza udvarának a bejárattal szembenéző falát, amely előtt lépcsŐB alapzatu művészi katafalkot állítottak fel. Erre helyezték a koporsót, a ravatal körül pedig a gyertyás kandelábereket és a koszorúk, valamint a virágcsokrok óriási tömegét. A koporsó mellett kivontkardu disz- sisakos rendőrök és megyei huszárok állottak diszőrséget, az udvarban pedig cserkészapródok, leventék és tűzoltók állottak sorfalat. Virág püspök részvéte. A gyászmise végeztével átjött az óriási közönség a templomból a megyeházára és amikor a gyászoló család helyet foglalt a ravatal mellé helyezett székeken, Kiss Lajos spátplebános és dr Gebauer Miklós oldalkanonok kíséretében megjelent Virág Ferenc pécsi megyéspüspök éB részvétét fejezte ki a mélyen lesújtott özvegynek, gyermekeinek és hozzátartozóiknak. A részvétnyilvánitás után a püspök a templomba ment, hogy felöltözzék az egyházi szertartáshoz. A megjelentek. A megyeháza udvarán ott szorongott Szekssárd minden hatóságának, hivatalának és testületének küldöttsége, a gyászoló család mögött Száváid Oszkárnénak a szegénygondo sásban munkatársai: a Szociális Misz- ssió hölgyei, kissé távolabb az apácák küldöttsége. A vidéki előkelőségek közül az alábbiak nevét sike rült feljegyeznünk: Dr Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter és neje, Si- montsits Elemér vbtt., volt képvi: selőbázi alelnök, felsőházi tag és neje, gróf Apponyi Károly és neje szül. Windischgraetz Aglája hercegnő és gyermekei, dr Bernáth Bála és neje, Bernrieder József nejével és gyermekeivel, Bezerédj Pál vbtt. özvegye, leánya és fia, dr Csapó Dániel gazdasági főtanácsos, neje és gyermekei, dr, Dencz Ákos ny. min. tanácsos, orszgy. képviselő, Dörg Frigyes gazd. főtanácsos, Döry Hágó gazd. főtanácsos és családja, dr Dörg Ferenc államtitkár, Dörg László ezredes, dr Éri Márton ny. alispán, báró Fiáth Tibor nejével és gyermekeivel, Forster Zoltán ny. főispán, tíőzsy Tibor, báró Jeszenszky Andor és neje, báró Jeszenszky Jánosné sz. báró Schaff- gottsch Eugénia, báró Jeszenszky József és családja, báró Jeszenszky Miklós, dr Hanzély János és csa ládja, Haszth Aladár bányaigazgató, lvanich kormánytanácsos, dr Kenézy Jván főszolgabíró, dr Klein Antal orszgy. képviselő, Kovács-Sebestény Endre felsőházi tag és neje, dr Kurz István főszolgabiró, dr Martin Jó- zsef gazd. főtanácsos és családja, Mechwarth Ernő gazd. főtanácsos éB családja, dr Perczel Béla ny. fő ispán nejével és gyermekeivel, Perczel Dezső és neje, dr Perczel István, Ella és Vilma, Perczel Mihály, Pongrácz Lajos és neje, Polgár István főszolgabíró, Reich Oszkár fő szolgabirő, Rüdt Mária bárónő, özv. Sass Lászlónó, dr Szabó Elemér főszolgabíró, dr Szakách Ernő kormányfőtanácsos és neje, Sztanko- vánszky Tibor és Margit, dr Tég- lássy Béla országgyűlési képviselő, Westphal Siegfried (Leipzig), báró Wimmersperg Frigyes ny. államtitkár és sokan mások. Baranya vármegye közönségét dr Hoffer Kálmán alispánhelyettes főjegyző és Öllé István tb. főszolgabiró képviselték és ők együtt állták kö rül a koporsót a vármegye tisztikarával, valamint a szekszárdi csendőrség, a tolnai tüzérosztály, a tolnai gyalogos zászlóalj és egyéb katonai szervek tisztjeinek impozáns küldöttségével. Beszentelés. Pontban tiz órakor megkondult a belvárosi templom nsgyharangja és bevonult az udvarra Virág Ferenc püspök, akinek a temetési szertartás1 ban a következő papok segédkeztek: Kiss Lajos apát, felsőházi tag, dr Gebauer Miklós oldalkanonok, vitéz Makray Lajos pápai kamarás Tolna, Magyar Bála pápai kamarás Dombóvár, Koch Alajos sióagárdi, Kuhl József várdombi, Sebő Pál cikói, Gaál János paksi esperesek, Drőher Arnold faddi, Szentiványi József szálkái, Kemény Ferenc kakasdi, Horváth Károly Bzekszárd újvárosi, Nagy István decsi, Pulay János őcsényi plébánosok, Wagner János Bzeminá- riumi spirituális, Gábor Pál kórházi lelkész és Hábel Vince szekszárdi segédlelkész. Felhangzottak a Circumdederunt megrázó dallamai, majd a beszente- lósi szertartás végeztével a Szekszárdi Polgári Daloskör Petz Hubert vezénylete alatt gyönyörűen adta elő a Mért oly borús című éneket. A dalárda megható gyászdala után Simontsits Elemér v. b. 1.1. lépett a koporsó elé és a vármegye közönsége nevében ezeket mondotta: Nagyméltóságu Püspök Ur, tisztelt gyászoló közönség! Szentandrási Száváid Oszkár ravatala körül nagy vesztesége tudatában mély gyászban áll az ezeréves magyar nemzetnek magával ezzel a nemzettel egyidős autonom szerve: az ősi vármegye. Temetésre gyűltünk ÖSBze ide a mi öreg székháznak ódon falai közé. Tolna vármegye váratlanul elhunyt alispánját jöttünk temetni, akit a tényleges szolgálat eleven élettel telített kötelékei közül és a vármegye közönsége által reáruházott közhatalom területéről erőszakkal ragadott ki a halál. A fájdalom, minden nagysága mellett is lehet néma és talán így beszél a legékesebben, amikor magánembert sújt le. De nem maradhat szétalan annak a maga nemében páratlanul álló közjogi és mégis annyi benső- ségtől áthatott szerves kapcsolatnak és összetartozandóságnak a széjjel- pattanásakor, amelyet egyfelől egy magyar vármegye közönségének nagy megbecsülést magában hordozó korlátlan és feltétlen bizalma és másfelől egy alispánnak a saját vármegyájéKolfeinmentes Hág-kávé szfv-, ideg-, gyomor-, bél- és vesebetegeknek orvosilag ajánlva 1 nagy csomag Ara ■ P 3*30 1 kis „ „ . P 1-65 Gauzer Ádám faszer- és csemegeáruházában Telefon 31 SzekSZárd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton vei szemben érzett és tanúsított önfeláldozó odaadása és szentül önzetlen hűsége hoz létre. Az a férfiú, aki ebben a koporsóban nyugszik, Tolna vármegye bizalmának legfőbb letéteményese volt. Az a szerencsés kiválasztott volt ő, akit ez a nemes vármegye az általa adományozható legnagyobb közhatalom impériumával ruházván fel, megtisztelő bizalmával és mindnyájunk elé törvényt szabó közakaratának erejével valamennyiőnk fölé, a vármegye egész lakossága fölé emelt. A mi vármegyénk jóbirnevétől kezdve a mi össses erkölcsi és anyagi javaink végeláthatatlan hosszú láncolatán keresztül minden értékünk az ő őrizetére és lelkiismeretes gondozására volt bízva; akit mi ősi szokás szerint választás utján, egy hosszú közpálya próbatételei alapján, osztatlan bizalmunkkal a vármegye autonómiájának és a nemzet jövendőbeli boldogulása érdekében féltve őrzött önkormányzatának élére állítottunk. Legnagyobb dicsérete a mi elhunyt alispánunknak, hogy ő ezeket az értékeket, ennek a nemes vármegyének nagy és tiszteletreméltó tradícióit, amelyekben egy jobb jövendő reménységének csirái rejlenek, híven és becsületesen megőrizte és az utókor számára sértetlenül megmentette. Nagy tehát a mi veszteségünk. És méltán nagy az a fájdalom, amely e sú'yos veszteség nyomán most a mi egész közéletünket áthatja. De az egészséges közélet olyan, mint a spártai anya. Nem a halálát látja elhunyt fiának, hanem az életét. És nem siratja elhunyt fiát, ha az életére büszke lehet. Siratni legfeljebb önönmagát sirathatná, ha azt, akit bizalmával kitüntetett és akibe reménységét fektette, nem tudoá emelt fővel temetni. Azért én, aki itt most megtisztelő felszólítás folytán Tolna vármegye közönségének és a törvényhatósági bizottságban szervezett közvéleményének tolmácsa vagyok, bármennyire kisértenek is, fájdalmas érzéseknek magamat alá nem rendelhetem ; és nem némithatom el a közélet szavát még a halál rideg hatal-. mának jelenlétében sem. Nekem a gyásznak és fájdalomnak ebben az ünnepélyes, komor pillanatában is a közélet mértékével kell mérnem és a múlandóságnak a maradandó emlékezet felé kitárult kapuja küszöbén az igazság követelményéhez képset meg kell állapítanom azt, hogy Tolna vármegye közönsége szentandrási Szévald Oszkár köztiszt-. viselői pályafutásában, különösen pedig a reábizott alispáni hatalom kezelésében és gyakorlásában saját erkölcsi önigazolását látjo^ De ugyanakkor tartozom tenni annak a várakozásnak is, amely-; lyel most egy bosszú és tiszteletreméltó közpálya beiáródása után a mi elköltözött alispánunknak ezekben a percekben életrekelő tisztes emléke méltán fordul az itthagyott közélet felé. És meg kell mondanom, hogy annak a puritán életfelfogásnak- annak a tiszteletreméltó önzetlen, ségnek és annak a magasabbrendü
