Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-06-28 / 50. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 junius 28. 50. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl); félévre------------6 pengő. | Egész évre_______12 pengS. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden eaerdán ée ssombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkéni 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Előre a Nemzeti Egység legyében! Történelmi jelentőségű események előtt állunk. Ilyen sorsdöntő időkben minden olyan szándéknak, amely az erőket megbontja, határozott erővel ellent kell állni. Nyolc nehéz hónap kormányzati erőfeszítései állanak Gömbös Gyula kormánya mögött s ez az idő elég volt arra, hogy a nemzet kebeléből őszinte bizalom forduljon feléje. Az üdvös intézkedések egész sora jelzi a nemzet vezérének helyesirányu politikáját s a Nemzeti Munkatervben lefektetett program a magyar élniakarás biztosítéka lett mir. Ilyen sorsdöntő időkben küldetés- Bzerü vezért látunk Gömbös Gyulá” ban, aki pártokon felülemelkedve intézett hivó szózatot minden becsületesen gondolkozó s hazája sorsáért aggódó magyar testvérünkhöz, hogy egy táborba szállva vívjuk meg döntő harcuakat. A nemzeti egység megteremtésének múlhatatlan szükbéges- sége átjárta a nemzet minden rétegének lelkét s most elérkeztünk ahhoz a fontos mozzanathoz, hogy ennek a gondolatnak szervezeti erőt is biztosítsunk. Ennek érdekében 3300 községben és városban bontakozik ki ennek a nagyjelentőségű nemzeti össze fogásnak a zászlaja, amely alól nem hiányozhat senki sem. Át kell érez- nünk, hogy ütött az óra, amely pa- rancsolóan teszi mindnyájunk számára kötelezővé a pártos szellem kiirtását, mert ebben rejlik a magyar élet megAz ellenzék részéről az a kívánság merült fel, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a gyüléstilalmi rendeletet. óhajuk teljesedett, de ez az alkalom módot nyújtott arra is, hogy a nemzeti egység szervezkedése országszerte meginduljon. Jól tudjuk, hogy a nemzet harmónikus egységét néhány nap munkájával é'etrehivni nem lehet, mert akadnak még kétkedők, talán vannak kiBhitüek, akiket talán meg kell még győzni az összefogás sorsdöntő jelentőségéről, de nem mondunk le egyetlen testvérünkről sem, nem akaruak senkit kivülhagyni a nemzeti célok vállvetett küzdelmén, mert olyan kevesen vagyunk, még az összekötött magyar kévében is Trianon óta, hogy gyermekekkel ős aggokkal együtt alig haladjuk meg a nyolcmillió lelket. Biztosíték azonban a nemzeti egység gondolata számára már az is, ha az ország minden községében megalakul a nemzeti egység szervezete, zmelyre az a feladat vár, hogy Gömbös Gyula elgondolása alapján a nemzet erőtényezőit összefogva ráirányítsa a közfigyelmet azokra a problémákra, amelyek pártállásra, társadalmi ősz tályra, fajra, vallásra és foglalkozásra való elkülönülés nélkül mindnyájunknak közös törekvésünk. Helyrehozhatatlan büu volna ma a nemzetet széttagolni és lengő szalmaszálként az idők széljárásának játékává, martalékává dobni. Úgy érezzük, hogy az 1933. év junius hava történelmi dátum lesz nemzetünk életében. Ehhez fűződik nemzetünknek egy táborba szállása, amikor Gömbös Gyula hivő szóza tára testet öltött a nemzeti egység szervezeti megvalósítása, amit száttörhetetlen fundamentuma a Nemzeti Munkatervben lefektetett, pártokon felül álló programm nagy gondolatainak megvalósítására. Ez a szervezeti megmozdulás, amelyben a nem seti egység zászlaja leng, leküzdhetetlen erőtényezőt jelent ellenfeleink felé, nekünk pedig sziklát, amelyre nyugodtan építhetjük országunkat. Előre hát a Nemzeti Egység jegyében. KossutHártl vezér és o Független Kisgazdapárt lelkes csatlakozása a Nemzeti Egység párnához. Lélekemelőén impozáns külsőségek közt folyt le Pincehelyen a Nemzeti Egység pártjának záBzlóbontó közgyűlése, melyen vitéz Butka Ferenc vezető titkár szép beszéde után Cs. Horváth Rudolf, a Független Kisgazda párt volt helyi szervezője jelentette, hogy Gömbös Gyula célkitűzései a polgárság érdekeivel egyezvén, a pincehelyi Független Kisgazdapárt feloszlott és a párttagok beléptek a Nemzeti Egység pártjába. A nagy lelkesedést keltő bejelentés után Vass Gyula, az előző választáson a tamási kerület Kossuth-párti képviselőjelöltje mondott igen hatásos és nagy figyelemmel hallgatott meggyőző beszédet, melyben közölte, hogy a több ezer főt számláló helyi és környékbeli Függetlenségi Kossuth-párt Gömbös Gyulában látja Kossuth politikai elveinek a megvalósítóját. Ezért feloszlik és fenntartás nélkül beolvad a Nemzeti Egység pártjába. Kitörő örömmel vette tudomásul az egybegyült közönség a bejelentéseket és a legnagyobb lelkesedést keltve elhatározta, hogy a nevezetes eseményről táviratilag értesíti a Vezért. Hisszük, hogy a pincehelyi példát megyeBzerte mindenfelé követni fogják azok, akik komoly megfontolás I alapján a nép széles rétegeinek az | érdekeit tartják a szemük előtt. Holuk professzor érdekes előadása a szekszárdi reálgimnázium záróünnepélyén. Szombaton délután tartotta a szekszárdi állami Garay János reálgimnázium báró Eötvös József Önképzőköre a volt diákok szövetségének részvételével és közreműködésével ünnepélyes díszközgyűlését, amelynek keretében folyt le az intézet évzáró ünnepélye is. A Himnusz után a reálgimnáziumnak Róder Pál igazgató által vezényelt énekkara óriási hatást keltve adta elő Koessler J „Gaudeamus igitur“ cimü hatszólamu dalát, a legtökéletesebb betanulásban emelve ki a mű minden zenei szépségét. A felhangzó viharos taps után a kitüntetéssel érettségizett Obermajer Andor, az Önképzőkör ifjúsági elnöke mondott társai nevében is búcsút az intézetnek és szép beszédben köszönte meg a tanári kar fáradozásait. Dr Holub József, a pécsi Erzsé bet tudományegyetem ny. r. tanára és a bölcsészettudományi kar pro- dékánja tartott ezután igen érdekes és élvezetes előadást a török uralom alatt elpusztult Ete városról, amelynek Decs határában fekvő romjait a közel jövőben megkezdendő ásatások fogják feltárni. A tudós professzor a { bécsi udvari levéltárban és egyéb I archívumokban folytatott kutatásai során szerzett adataiból Sárköz múltjáról is sok érdekes részletet tudott meg a közönség, amely hálás tapsokkal ünnepelte a szekszárdi gimnázium büszkeségét, az országos nevű történettudóst. Deméng Dezső Szerenádját énekelte ezt követően Róder igazgató vezényletével az énekkar és a közönség, amely ezt a darabot Szék- szárdon a Budai Dalárdától is hallotta, nagy élvezettel hallgatta az ifjúsági kórusnak ezt a minden kritikát kiálló teljesítményét, amelyért csak háláBak lehetünk a kiváló zenepedagógusnak. Róder Pál igazgató intézett ezután ünnepi beszédet úgy az öreg diákokhoz, mint a tanu'ó ifjúsághoz és a szülőkhöz, meggyőzően kifejtvén, hogy az iskolai nevelés eszközei között a fegyelem és a rend jelenti a kultúrát, a többi rész pedig a civilizációt. Majd arra kérte a hallgató ságot, hogy esek szemeiéit tartásával segítsék elő az intézet munkájának az eredményességét. Megemlékezett az intézetből kikerült öreg diákoknak a társadalomban elfoglalt | előkelő pozíciójáról és nagy elismeréssel szólt Ujsághg Gézának, a nyu I galomba vonult kiváló tanárnak egyéni tulajdonságairól és nagy érdemeiről. Dr Hencze Bála tanár szavalta el nagy hatást keltve Adg Endrének „Vén diák üdvözlete“ cimü gyönyörű költeményét, majd az ifjúsági zenekar és az énekkar által kisérve a bájos hangú Főglein János II, o. t. énekelte Nedbal Oszkár „Ima a hazáért“ cimü pompás kórusát, melyet ugyancsak Róder igazgató vezényelt és tanított be. Nagyon szépek voltak Babag Géza öregdiáknak, állampénztári tanácsosnak, lapunk költő munkatársának előadott költeményei is, amelyek után a közönség melegen ünnepelte a szerző-előadót. A Bárdos LajoB által énekkarra feldolgozott „Az Úristent magasztalom“ kezdetű kórus gyönyörű akkordjai hangzottak el ezután, majd az ifjúsági zenekar Ács tanár vezényletével a Rákóczi indulót játszotta nagy precizitással. A kedves és megható ünnepély a Magyar Hiszekegy eléneklésável végződött. VürniMk testnevelése. Tolna vármegye Testnevelési Bizottsága folyó hó 23 án tartotta évi rendes ülését a vármegyeháza kis tanácstermében Száváid Oszkár alispán elnöklete alatt, ki szívélyesen üdvözölte a bizottság megjelent tagjait. Majd dr Réber Tibor vármegyei aljegyző terjesztette elő a múlt évi számadást s a folyó évi költségvetést, melyeket a vármegyei számvevőség javaslata alapján a bizottság elfogadott. Vitéz Gécay Sándor vm. testnevelési felügyelő számolt be kimerítő jelentésben levente intézményeinknek szép fejlődéséről, rámutatva a levente dalárdák fontosságára és a levente otthonok értékes működésére. A minden tekintetben kimerítő jelentés nyomán dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő adózott elismeréssel a testnevelési felügyelőnek a kifejtett értékes és hazafias szép munkáért, egyúttal felajánlotta a vármegyei is- kolánkivüli népművelési bizottság szolgálatait a levente-dalárdák szervezésére és vezetésének biztosítására s a leventék hazafias és vallássrköl- esős nevelése érdekében tartandó előadások és tanfolyamok szervezésére. A tetszéssel fogadott felszólalás után Száváid Oszkár alispán-elnök méltatta a vármegyei testnevelési felügyelő hazafias és lelkes munkásságát 8 indítványára a bizottság vitéz Géczy Sándor testnevelési felügyelőnek elismerő köszönetét nyilvánította. A folyó hó 25 -i leventeverseny ügyeinek letárgyalása b a vándordíjak megállapítása s néhány adminisztratív ügy elintézése után a cserkészek számára sátrak beszerzésére 700 pengőt szavazott meg a bizottság. Örömmel vette tudomásul a bizottság, hogy a szekszárdi leventék a vármegyében első helyre küzdötték fel Egyes szám ára 10 fillér.
