Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-06-28 / 50. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Harmincéves érettségi találkozó. As intését záróünnepélyével kapcso­latosan ssombaton volt a ssekssérdi reálgimnásinmban a 30 évvel ezelőtt érettségizettek találkozója, melyen résstvettek : Duzs Samu, a szekszárdi városi tűzoltóság parancsnoka, Gin- ther András teveli állatorvos, Hantos Ferenc m. kir. államrendőrségi ka­pitány (Szekasárd), dr Holub József pécsi m. kir. tudományegyetemi ny. r. tanár, John Sándor, Tolna vár- megye gasdasági egyesületének tit­kára, Kron Mihály szekszárdi keres­kedő, dr Lunova Jenő iparművész, Sebestyén Károly pécs gyárvárosi plébános, Tóth Pál szekszárdi városi főszámvevő és vitéz Vendel István szekszárdi polgármester. E'maradásu kát kimentették: Csötönyi János gyöngyösi ref. lelkész, Hellebrandt Bála esztergomi rajztanár, Molnár Dezső sárbogárdi gazdatiszt, dr Perler Ferenc budafoki ügyvéd, Szepessy Kálmán, a honvédelmi minisztériumba beosztott alezredes és Unterminier Ferenc OTI központi titkár. A volt iskolatársak tisztelegtek Róder Pál reálgimn. igazgatónál és üdvözölték még életben lévő egyetlen tanárukat, a 78 éves Szabó Ferencet, majd felkeresték és megkoszorúzták Wi­gand Jánosnak, volt igazgatójuknak és Bánhidy Józsefnek, volt osztály­főnöküknek, valamint a velük érett­ségizett Haypál Vilmosnak és Tóth Bálának a sírját. A harminc év előtt érettségizettek szombat este a ka­szinóban vacsoráztak, másnap pedig látogatást tettek két társuknak: dr Holub Józsefaek és John Sándornak édesanyjánál, akiket végtelenül meg­hatott ez a régi idők emlékeiből fa kadó figyelem. A mezMasfól szakiskola uándorsvülése Zombán.-Sióagárd és Decs után vasárnap Zombán t irtotta, harmadik vándor­gyűlését a szekszárdi m. kir. mező gazdasági szakiskola ifjúsági gazda­köre, összekapcsolva azt Kom'óssy József dörypatlani gazdaságában ren­dezett tanulmányi kirándulással. Igaz­gatójuk és tanáraik vezetésével ér­keztek az ifjak Zombára, hol ünne­pélyes fogadtatás után az istentisz­teleten vettek részt. A vándorgyűlés nagyszámú közönsége soraiban ott láttuk báró Rudnyánssky Annát, br. Wimmersberg Frigyes ny. államtit­kárt, Döry Frigyes gazd. főtanácsost, dr Kurz István főszolgabírót, Zomba és Dörypatlan elöljáróságát, feltűnően sok gazdát és egyéb érdeklődőt. A Hiszekegy és Bartossik Béla g. tanár üdvözlő szavai után rátértek a tárgy­sorozatra. Schiller Adám szavalt, majd Schmidt János tartott előadást a ta­karmánykáposzta termeléséről. Ezt követte az énekkar két irredenta dala, utána Papp Imre hatásos szavalata. Schábel József „Hogyan védekezzünk a sertésvész ellen" cimü előadását követően a Láng István, Berke Ist­ván, Ridovits Nándor ésWeisz Adám tanulókból álló kórus szavalt. Megint énekszám következett, majd Fórizs Miklós elnök talpraesett záróbeszédé és a Himnusz eléneklése után a gyű­lés véget ért. Nagyon szépen sikerült ünnepély volt és szinte csodálatos, hogy az iskola aránylag rövid idő alatt mennyi nemesre, jóra és hasznosra tudja tanítani a növendékeket. Dél­után került sorra Komlóssy József gazdaságának megtekintése, ki úgy a fiukat, mint vezetőiket vendég- szerető asztalánál ebéden is látta. A szekszárdi kereskedők tiltakozása. Az OMKE szekszárdi kerülete és a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó választmánya folyó hó 26 án meg­tartott együttes ülésén tiltakozott a textilfázisadó kulcsának 50 száza­lékos felemelésével kapcsolatban terv bevett raktárváltsággal szemben. Ez az ujabbi vagyondézsma nemcsak lét­alapjában ingatná meg az amúgy is sorvadó vidéki kiskeresked dmet, ha­nem sérelme volna a fogyasztóközön- ségnek, mert egy ujabbi drágulási folyamatot indítana meg. ÉrteBülé sünk szerint a fenti érdekképviselet táviratban fordult Gömbös Gyula i miniszterelnökhöz, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszterhez és lm rédy Bála pénzügyminiszterhez ezen I ujabbi megterhelés elejtése céljából és felkereste szintén sürgönyileg dr őrffy lure országgyűlési képviselőn­ket, hogy ezirányban minden be­folyását érvényesítse. Esenkivttl a szekszárdi kereskedők elhatárolták, hogy Péter és Pál napján a Buda­pesten megtartandó országos tilta­kozó gyűlés idejében — déltől estig az árusítást szüneteltetik, hogy eszel külsőleg is nyomatékot adjanak til­takozásuknak és az egész ország figyelmét — az ország összeB keres­kedőivel karöltve — felhívják exis- tenciájukat veszélyeztető rendeletter­vezet tarthatatlanságára. Indokolt ez a feljajdu'ás és hisszük, hogy a kor­mány a textilkereskedelem ezen újabb súlyos megterhelésétől el fog tekin­teni, mert a tervezet méltánytalan. El Szekszárdi Daloskor hangversenye. A dalnak nagy szeretető és ápo­lása jellemezte mindenkor Szekszárd közönségét, amely méltán büszkél­kedhetett azokkal a sikerekkel, ame­lyekkel dalos fiú országos viszony­latokban is kitűntek. Az utóbbi idő­ién mintha lanyhulni látszanék a ne­mes érdeklődés és talán a nyomasztó gazdasági viszonyok következtében beállott nehéz helyzet volt az oka annak, hogy a Iparos Székházban vasárnap lefolyt koncertnek nem volt akkora közönsége, mint amennyit az az Országos Dalosversenyre induló lelkes gárda programmj a joggal meg­érdemelt volna. A szépen előadott Hiszekegy és a Jelige után vitéz Vendel István pol­gármester mondott hatásos beszédet, kérve a közönséget, hogy az egyesült Daloskor ideálisan szép művészi tö­rekvéseit szeretettel támogassa, mert a dalosok által végzett kulturmunka dicsőséget szerez a sok sebből vérző Magyarországnak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után jó kidolgo­zásban hallottuk Ammer Nem, nem, soha 1 irredenta dalát, majd dr A1dór dallama és Szabó Gyuláné pompás zongorakisérete. Sztojanovics Jenő­nek, a nagy magyar karmesternek és zeneszerzőnek nagy gonddal be­tanult két népdalátiratát énekelte ez­után a Daloskör kihozva e bájos dalok minden szépségét. Szünet után BartosXKodály Búza, búza kezdetű kötött versenykarát hal­lottuk nagy elmélyedésre valló pre­cíz előadásban, majd Rőth Andor szavalta valóban művészi módon ha­tásosan és nagy intelligenciára val- lóan Móra László A hegedű cimü költeményét. — Hubay Jenő egyik Csárdajelenetét játszotta ezután dr Áldor György Szabó Gyuláné stilu sósán alkalmazkodó zongorakisérete mellett. A közönség a bravúros he- gedüszám után hosszasan ünnepelte a művészt. Demény Dezső Esik eső és Szeghő Sándor Megyen már a hajnalcsillag lefelé kezdetű dalai ra­gadták magukkal a közönséget, amely a Himnusz után egy szép est emlé­kével távozott a hangversenyről. Az előadott énekszámok mindegyike a dalosok kitartó munkájáról és Petz György ügyvéd, a Daloskor ügyésze, az ismert hegedűművész adta elő frenetikus sikerrel Raff C*vatine jét és Burmester Szonátáját. A nagy virtuozitással előadott két darab ha­tását csak fokozta azok fülbemászó Hubert karmesternek hozzáértő lel­kes vezetéséről tanúskodott és re­mélni engedi, hogy a szekszárdiak dicsőséget fognak szerezni maguknak és városuknak a budapesti dalosverse­nyen, ahová szombaton reggel utaznak. Meg okort gyilkolni egy 90 éves asszonyt. özv. Csapó Mibályné sz. Pánczél Julia 90 éves faddi nyugdíjas 50 pengő havi nyugdijából 30 pengőt fi letett teljes ellátásért a házigazdá jának, Puskás Ferenc földmiveBcek. Csap éné, akinek van néhány száz pengő megtakarított pénze is, az utóbbi időben nem találta megfelelő- nek az ellátást és el akart költözni Puskáséktól. A házigazda, aki abban bizott, hogy az öreg asszony pénzét ő fogja örökölni, ezen annyira fel- dühcdHt, hogy földre tepertő Csapó nét, betömte a száját egy kendővel, majd úgy rátiport, hogy a bordáját és az egyik karját eltörte. Mikor pedig az öreg nő eszméletét elveszi- -tette, elment rokonaihoz, akiknek azt mondta, hogy hozzátartozójukat szél­ütés érte. A rokonok orvoBt hivtak, eszméletre téritették Csapónét, aki elmesélte az őt ért támadást, majd beszállittatta magát a szekszárdi kór­házba. Állapota komoly aggodalomra ad okot, mert a fekvő beteg magas korára való tekintettel könnyen kap 1933 junius 28. hat tüdőgyulladást, amelyből aligha épülne fai. Puskás Ferencet letar­tóztatták és beszállították a szek­szárdi fogházba. o vihar asyonsultott esu embert a bótaszékl határban A folyó hó 26-án Bátaszék és környéke felett elvonuló hatalmas vihar és záporeső a termésben jelen­tékeny károkat okozott. Az ítélet­időnek emberáldozata is van. Délután 4 órakor a villám a község határá­ban agyonsujtotta Dürnbach János lajvéri lakost, aki a kukoricaföldjén dolgozott és a hirtelen kerekedett vihar elől nem tudott elmenekülni. A szerencsétlen földműves megszene- sedett holttestét csak estefelé talál­ták meg. HÍREK. Egykor és most. Elszavalta a szerző a találkozó-ünnepségen a szekszárdi Garay János reálgimnáziumban 1933 junius 24-én. Itt állok újra régi iskolámban, Életviharban edzett vén diák, És fölcsendülnek iijuló szivemben A régi, kedves, szép melódiák. Sivár jelenből színes drága múltba Most visszanéz a lelkem réveteg’ És képzeletben általélem újra Az eltűnt régi, kedves éveket. Diákpályánknak földi, szép tejútja Mikor még minket tündérfénybe vont, A négy folyam s a hármas bérc honában Mily boldog élet s áldott béke volt. Mi még ráértünk álmodozni csendben S csokorba fonni dalvirágokat. » Komor valóság hűvös szélviharja Még nem zavarta itt az álmokat. Ti már képzelni sem tudjátok azt ma. Sugárzó arcú, kedves gyermekek, Milyen szép volt még akkor itt az élet S reánk mily áldott, tiszta fényt vetett. Mily gondtalan volt a mi ifjúságunk, Kéklőbb volt még az ég is odafenn. Örök refrénje az vdlt énekünknek, Hogy nem halunk meg soha, sohasem. Megváltozott már a világ azóta, Meghalt a dal, a ritmus és a rím. Mily más szelek dagasztják már hajótok Vitorláját itt, ifjú társaim. Titeket hí a nagy realitások Tompán morajló trombitaszava, Minket meg álmok feldúlt erdejében Beföd lassan az örök éjszaka. De vigaszunk, hogy szent, nagy őshazánkban Mi még éltünk itt boldog életet S kiűztek bár, de — a paradicsomból, Melyből tinéktek nincs már részetek. És olykor titkos vágy ragadja lelkem, Hogy megsirassa, mint igaz barát, Elkésett, árva ifjúságotoknak Virágtalan, bús, néma tavaszát. De hogyha rátok szfvdobogva nézek S látom sugárzó, ifjú arcotok S felém parázslik az a mély, örök tűz, Mely telketekben oly fénylőn lobog, Új vágy fog el, bár köztetek lehetnék, Nyomunkba lépő magyar ifjúság, Mert úgy érzem, ti fogjátok megírni Az új magyar jövendő himnuszát! Babay Géza. — Szekszárd védszentjének ünnepe. Kedden volt Szent László királynak, Szekszárd megyei város védszentjé­nek ünnepe, mely alkalommal fel - lobogózták a középületeket és a ha­tóságok, testületek réaztvsttek a bel­városi temp’omban tartott nagymisén.

Next

/
Thumbnails
Contents