Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-05-13 / 38. szám

2 TOLNAMEGYÉI ÚJSÁG 1933 május T& mindig magán viseli a gyártó védjegyét. vVS PI Rí N-iablenáfcfMi [is van valódi-^' sági védjegy:; az ismert ‘Bayer-kereszt. ÍMeghülés első jeleinél és fáj'dal- imaknál AS PIRIN-TABLETTÁK flz ONKE ORZdSO! »ülése. A fővárosi lapok vezércikkekben és résiletes kommünikékben foglal* kosták ássál a nagy figyelmet ér* demlö közgyűléssel, amelyet az Or­szágos Magyar Kereskedelmi Egye­sülés e hó 7*én Budapesten tartott. Különös érdekessége volt e gyűlés­nek, hogy megjelent ason Gömbös Gyula miniszterelnök és Fabinyi Ti­hamér kereskedelemügyi miniszter az egyes minisztériumok államtitkárai, miniszteri tanácsosai, a felsőház és a képviselőház számos tagjainak kísé­retében. A miniszterelnök a gyűlé­sen tartott gazdaságpolitikai beszé­dében a termelés apostolainak ne­vezte a kereskedőket és minden moz­gási szabadságot és segítséget kilá­tásba helyeseit ennek — a gazda­sági válság következtében — legin­kább megtépázott foglalkozási ágnak. Utána Fabinyi kereskedelemügyi, mi­niszter, — aki önmagát az ország első kereskedőjének mondotta, — a megsegítés módjának néhány formá­jú és saját minisztériumában ily irányú gyökeres intézkedéseket he­lyezett kilátásba. Úgy a miniszterelnök, mint a ke­reskedelemügyi miniszter megcsillog­tatta a boldogabb jövő korszakát és bízunk benne, hogy a miniszterelnök erős elhatározása és minden társa­dalmi osztály és foglalkozási ág iránt érzett meleg szive programmját ha­zánk boldogulása és az egész világ megbecsülése érdekében valóra fogja váltani. Lelkesedéssel regisztráljuk ezt az országos fontosságú összefogó, hiány­talan gazdasági programmot nyújtó, legilletékesebb helyről jövő megnyi­latkozást. Mi sohasem helyeseltük, hogy egyik foglalkozási ág a másik rovására jogtalan előnyökhöz jusson és gyakran hangoztattuk, hogy a mezőgazdaság és a kisipar megerő­södésével párhuzamosan fejlődhet csak és boldogulhat — az egész ország érdekében — a bel- és külkereske­delem, amelyre Gömbös Bzavai sze­rint legfontosabb hivatás vár, mert évszázadok óta a kereskedő volt és lesz a gazdasági élet pionírja. A mi­niszterelnök nagyon találóan szegezte le. jiogy a gazdasági életben nincs helye politikai szenti mentalizmusnsk. Meg vagyunk győződve, hogy azok a gazdasági kapcsolatok, amelyeket a kereskedők külföldön létesítenek, nemcsak anyagi tekintetben lesznek az ország hasznára, hanem politikai megértés tekintetében is éreztetni fog­ják hatásukat éB egyengetik azt az utat, amely a revízióhoz vezet. A nagyérdekességü miniszteri be­szédek után Sándor Pál országgyű­lési képviselő, az OMKE országos elnöke, majd SzékácB Antal felső­házi tag mondott köszönetét a mi­niszterelnöknek és kereskedelemügyi miniszternek, majd áttértek a hatá­rozati javaslatok tárgyalására. Esek közül háromhoz, többek között Pir- nitzer Ede a szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó elnöke, a helybeli OMKE szervezet főtitkára szólalt fel és fel­szólalásait a közgyűlés nagy tetszés­nyilvánítás mellett magáévá tette. Másnap az OMKE palotájában szü- kebb értekezlet volt, amelyen a ke­reskedelemügyi miniszter képvisele­tében megjelent dr Pethő Kálmán osztálytanácsos és megvitatták a ha­tározati javaslatok közül a kirakodó- vásárok megszüntetését, illetve foko­zatos leépítését és a házalás, vala­mint a magánfeleknél áruk megren­delése gyűjtésének radikális eltiltá­sát, amelyek az üzletteleppel bíró kereskedőket létalapjukban támadják meg. Érdeke ez a fogyasztónak és a kereskedőnek egyaránt. Megemlít* jük, hogy Pirnitzer Edének a keres­kedők összessége szempontjából igen fontos javaslatait a siilkebb értekedet elfogadta éB a határozati javaslato* kát azokkal kiegészítve terjeszti a kormány elé. Itt emlitjttk meg, hogy az OMKE, — értesülésünk sierint, — Szekszár- don még a folyó évben egész vár­megyénkre kiterjedő körzeti gyűlést fog tartani dr őrffy Imre országgyű­lési képviselő indítványára, aki — mint közismert — mindig lelkén vi­seli az iparos- és kereskedőtársada- lom gondjait és bajait. Merkantilista. * Szükségesnek tartjuk ' felemlíteni, hogy a miniszterelnök gazdaságpoli­tikai elgondolásával egyező elveket hangoztatott folyó hó 3-án — tehát négy nappal azelőtt — Szekszárdon megtartott OMKE. körzeti gyűlésen Schneider János elnök, akinek sza­vait a Tolnamegyei Hírlap folyó hó 6-i számában kiforgatni és a tények* kel ellenkező formában beállítani igyekszik. Téves az idézett lap ama kitétele is, hogy a megnyitóban elő­adottakat Nádor központi titkár „ta­pintatosan“ megcáfolta. — Nagyon helytelen, hogy egyes elfogult tudó* sitók tisztán gazdasági kérdésekbe is mindenáron politikát akarnak bele­keverni. agyar borról. Kivonat dr Őrffy Imre vasárnapi rádióelőadásából. Amikor rádióelőadásom szövegének összeállításához fogtam, az elgondo­lások, emlékek és érzések oly tömege lepett meg, hogy komoly aggodalom támadt bennem, vájjon elő fogom-e tudni adni a rendelkezésemre álló rövid idő alatt mindazt, amit a ma­gyar borról és termelőjéről elmondani szeretnék. És az aggodalmam nem volt alaptalan és be kell vallanom, hogy nagyon sok fontos és kedves tárgyamról le kellett mondanom. A szokásos történelmi bevezetést is egész rövidre kellett szabnom, hi­vatkozva Szektü Gyulának a „Ma­gyar bortermelő lelki alkata“ cimü kitűnő értekezésére, amely elmondja, hogy a 18. század második feléig a magyar bornak egész Középeurópá- ban állandó és élénk kivitele volt. Négy főirányban ment ki és pedig Sziléziába, azután Bécsbe és az osztrák tartományokba, továbbá Lengyel- országba, végül Moldvába és a Havas Alföldre. Ennek a szép kivitelnek a sorsa azonban meg volt pecsételve, mert az akkori monarchia külkeres­kedelmi politikájára a magyarságnak jóformán semmi befolyása sem volt ! és így borkivitelünk támogatásban | nem részesült. Mária Terézia Szilézia jó részét elvesztette, Lengyelország feloszlatás alá került, e piacok tehát elvesztek, sőt ugyanakkor a német­országi borkivitelünk íb megszűnt. Mindezeken felül halálos csapást mért kivitelünkre az osztrák gazda­sági politikának az az erőszakos és minősitethetlen intézkedése, amely a Magyarországból Ausztriába kivitt borra erős harmincadot vetett ki. Az osztrák bor viszont csekély, vagy semmi vámmal jött be hozzánk. Csak ennek a lehetetlen állapotnak tud­hatjuk be azt a történelmileg bizo­nyított tényt, hogy a 18. század vé­gén a hitvány minőségű bort ter­melő Ausztria több bort hozott be hozzánk, mint mi oda. Mindezt azért mondom el most, hogy némi vigaszt nyújtsak bortermelő társaim­nak : álltunk mi már nagyon csehül a borkivitelünk dolgában máskor is! Egészen uj korszak nyílt meg a magyar bor részére az 1867-eB ki­egyezés után, amely a közös vám­területet hozta. Egyenlő fegyverek­kel küzdvén, a magyar bor, minőségi j fölényével erősen háttérbe szorította [ az osztrákokét. Bortermelésünk arany- I Református Nönevelö Intézet--=7 5,-Pópa H, Eg Tanitónőképző intézet Polgári leányiskola Internálna Gondos, vallásos nevelés. Egészséges el­helyezés. Bőséges ellátás. Bakonyi leve­gőjű nagy park. Tennisz- és korcsolya­pálya, játszótér. — Felvételi kérvények junius 30-ig küldhetők be. Megkeresésre részletes Tájékoztatót küld 345 az igazgatóság. kora a kiegyezés utáni időkre esik addig, mig meg nem kezdődtek a Bzőlőbetegségek elleni nagy harcok. Az utóbbiakon is úrrá vált a magyar szőlősgazda szivóssága. Jött azonban a nagy világégés és bár a háború alatt egy rövid ideig felvirágzott még- egyszer a magyar szőlősgazda sorsa, a békediktátumok és az ezt követő általános európai elzárkózás, átmenet nélkül, életerejében támadta meg a fogyasztó területeitől megfosztott ma­gyar bortermelést. Ha bízunk az emberiség gazdasági és ami ezzel elkerülhetlen, kulturális katasztrófáj ának elhárithatóságában, úgy bíznunk kell abban is, hogy a gazdasági és borvámok leépítése rö­videsen meg fog történni. A borter­melők nemzetközi szervei, u. m. a Bortermelés Állandó Nemzetközi Bizottsága és a Nemzetközi Bor- ügyi Hivatal máris elkészült nagy­számú és a bortermelőkre nagy je­lentőségű javaslataival, amelyeket a világgazdasági konferencia elé óhajt terjeszteni. Én hiszem is, hogy a bor­értékesítés terén is be fog állni — és pedig belátható időn belül — a nem­zetközi forgalom javulása. Ennek azonban nem szabad a magyar bortermelést váratlanul érnie! Mielőtt azonban a szükséges elő­készületek ismertetéséhez hozzáfog­nánk, számot kell adnunk arról is, hogy a fentismertetett és gazdaság­politikai okokon nyugvó elzárkózási nehézségeken kivül más nagy aka­dály is jelentkezett. Ez az úgyneve­zett szesztilalmi mozgalom. Hála Isten, e téren is beállt már az egész­séges ellenhatás. Az Eszakamerikai Egyesült Államokban e téren történő közismert események, amelyekkel egyidejűén más országokban is ha­sonló megmozdulások észlelhetők, — komoly biztatást jelentenek a jövőre. Az tehát a nagy kérdés, hogy ha a magyar bortermelés egén a kívül­ről jelentkezett, sötét fellegek majdan elvonulnak, a magyar bortermelés nagy fejlődési lehetőségekhez fog-e jutni ? Előre kell bocsátanom, hogy amilyen bizakodó vagyok a nemzet­közi akadályok gyengülése tekinte­tében, annyira félek a belső bajok kellő időben megszüntethetésének ne­hézségeitől. És nem is habozom ki­jelenteni, hogy ha a magyar ne mse árajánlatok díjmentesen Saját telepei ■|| A MELOCCO R.-T. aszbesztpadló osztályának kizárólagos képviselete ||a Kedvező részletfizetésre Is Nutschenbacher Ödön és Pld c*t 1“»*««• »«• Saját raktárai cementárugyáros sirkőnagyraktára, tüzelő- és építési anyagkereskedése. Siekszird, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám és Gróf Tisza István-nt 12. szám. Fiók sirkőraktár: Tolna, Gróf Széchenyi-utca 88. szám, Kőfaragó munkák vállalása s készítése rajz szerinti kivitelben is. — Nagy raktár fekete svéd, szicíliai gránit sírkövekben, továbbá fehér és szürke márvány- és műkősirkövek, azonkívül fedlapok és sirszegé­lyekben és virágvázákban is. Temető munkák vidéken is, a. m. vésés, aranyozás, áttisztítás jutányos árban. Cementáruk készítése és nagy raktára, u. m. kutgyürfik, betonüidcsövek és előfejek minden át­mérőiben, etető- és itatóvályuk, jászolok, építő bloccok, kutfedö, kutrovás. víztartályok, vasbetétes kerítés és kapuoszlopok, cementcserép, járda cementlapok többféle színben és nagvsában stb. — Állandóan kapható friss portlandcement, minden színben és szemcséseiben mfiközuzalék, csiszoló- és fényező anyagok, cementfesték, dunakavics, dunaihomok, bányahomok, vakolat! kőpor sárga-, fehér- és rózsaszínben. Schamottégla és liszt, bőrlemez, szigetelő- és kátránypapir raktáron. — Tűzi» vagóntétel­ben és ölenként és felapritva minden minőségben, továbbá külföldi és hazai szenek állandóan raktáron.

Next

/
Thumbnails
Contents