Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-05-13 / 38. szám

1933 május 13. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 f i ídDCISZf BMBHBaam kabátok Mintás crépdcchinek Divatos <répkelmék Selyem bourettek Kitűnő, divatos Ribouldin minden színben 5 P®nflö minden hivatalos és számottevő nem­hivatalos tényezője össze nem fog, hogy a termelési költségek mér­séklése (közterhek, szőlőbetegségek stb.), de ezenkívül még a termelés egységesítése, a borkezelés fejlesz­tése, végül az ügyes, okos belső és külső propaganda terén komoly haladást érjünk el, agy a külső aka­dályok megszűnte dacára is, sú­lyos csalódásokat fogunk megérni. Itt csak a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak megállapí­tásaira utalok. Széchenyi a magyar« ság egyik főhibáját a nemzeti gőg­ben és öntalbecsüléBben látja, ami — szerinte — a bortermelésnél is erősen kiütközik. A magyar borter­melő — mondja — ha vinkója te­rem, azt kitűnő bornak, s ha jó bora van, azt a — világ legjobb borának tartja. Ez pedig minden reformnak útját állja, mondja ő. De meg kell említenem még Széchenyinek azt a — sokak által még ma sem látott — nagy igazságát is, hogy a világpiac Ízléséhez kell alkalmazkodnunk, s az északi országok . emberét, aki a bort, agy ahogy azt az Isten meg­teremtette, nem isBza meg, nem kell mingy árt bolondnak kikiabálnunk. Meg kell azonban fogadnánk két másik nagy magyarnak, Wesselényi Miklósnak és Szemere Bertalannak tanításait is. ök a borral bánás« módnál a legnagyobb óvatosságot, tisztaságot és szakavatottságot aján­lották. Különösen a palackborok fel- forrásának, megzavarodásának Btb. ma is rendkívül időszerű bajára nézve adtak kortársaiknak sürgős tanácso­kat. Felsorolt nagy magyarjainknak a borok minőségére tett kifogásait a jobb magyar szőlőtermelőknél ma már nyugodtan meghaladottaknak tekinthetjük. Elfogultság nélkül meg­állapíthatjuk mi, külföldet járt ma­gyarok is, hogy ízben, zamatban a jól kezelt magyar bornak alig akad versenytársa. Sajnos azonban, a tö­megboroknál még mindig igen nagy a minőségi különbség a külföldiekkel szemben. Ez pedig nagy baj. Éppen ezért nem érdektelen, hogy régi nagy embereink is szóvá tették az egy séges szőlőfajták szerinti szüretelés hiányát. Ez ma is fennáll. Az egysé­ges bőrtípusok kialakulását késleltető bajokkal Bzemben, nézetem szerint erőteljesebb állami beavatkozásra van szükség. Nem annyira megtorló, mint megelőző és irányitó intézkedé­sekre gondolok. Az állami ellen­őrzés alatt álló pinceszövetkezetek hálózatát okvetlenül tovább kell épi tenünk. Ezekre u. i. nemcsak az értékesítésnél,, hanem az ezzel szóró Ban összefüggd termelés irányítása tekintetében is óriási szerep vár. A gazdasági szakiskoláknak, a gazdá­sági felügyelőségeknek s minden szak­közegnek éber, tevőleges munkájára van szükség továbbra is, mert a ma­gyar szőlőgazda túlságosan maradias s ami nagyapjának jó volt, az jó ma is neki. De van a magyar szőlősgazdának sok kiváló tulajdonsága is. Hogy mást ne említsek, az a hallatlan szí­vóssága és kitartása, ami a mai ret­tenetes időkben sem hagyta el. Hiszen ha az nem lenne, úgy a ráfizetéses gazdálkodás folytán ott kellett volna hagynia szőlejét valamennyinek. De nem teszi azt, mert hisz a jobb jövő ben s azt valóban meg is érdemli. Utolsónak szólok a magyar bor propagandájáról. Idejét múlta már a régi közmondás, hogy „jó bornak nem kell cégér 1“ Különösen nemzet közi vonatkozásban nem áll ez. Hiszen érdekeink, igazunk védelmének szűk ségesaégét sajnos, sok-sok más ma­gyar kérdésben, igy a magyar sors- tragédia kérdésében íb élénken érez­zük. És boraink terjesztése kérdésé­nél, mint a szekszárdi kerület kép viselője, egy igen érdekes, régi em­léket kívánok felújítani. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb alkotó és előadóművésze, évtizedekig járt Szekszárdra, ahol mint vendég, jól kipihente zaklatott élete fáradságait. Ez a nagy ember hálából, az itt töl­tött kedves napokért, a szekszárdi vörösbor propagálója lett az egész világon. Még Amerikába is vitt ma­gával belőle. És hogy sok fejedelem, sőt Rómában a Szentatya asztalán is szekszárdi vörös díszlett, az Liszt Ferenc érdeme. A szekszárdi jó vörös ma is terem, de Liszt Ferenceink, sajnos, ma nincsenek. Pedig mennyi kellene belőlük 1 De nem szabad elhanyagolnunk a belföldi propagandát sem. Köztudo másu, hogy a magyer fejenkénti bor- fogyasztás lényegesen alatta marad 2 a bortermelő államok hasonló fogyasz I fásának. Jöjjön tehát ft pálinka és a sör helyett a bor asztalunkra 1 Alka­lomszerű egy meleg köszönő szó a budapesti kereskedelmi és iparkamara részére is, amely a Nemzetközi Áru­mintavásár keretei között e hó 11-én rendezett „bornaptt-jával nem kis szolgálatot kíván tenni a magyar bortermelőknek. Beszéljenek és prédikáljanak az élet örömeit ismerni nem akaró vagy nem tudó szobatudósok, amit akarnak. A magyar ember egészséges Ítéletét agy sem tudják befolyásolni. Ennek nincs szüksége arra, hogy a mérsékelt borivás ártalmatlanságára tudományos érveket hozzanak fel neki, bár az is van bőven. A mathuzsálemi korú, testben, lélekben friss maradt jó öreg borivóink legjobb reklámjai a magyar bornak. A magyar ember nem igen hallgat ezekre a tudákos világjavi- tókra. Nem is haragszik reájuk, csak sajnálja őket. Szegény embe- I rek ezek, akiknek ártalmatlan földi I örömök iránt nincs érzékük. Itt jut eszembe egy hét év előtti | HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I KÖNNY. Könnytavára szárnyat bontva Száll az élet gyásza, gondja. S túláradva, gátja törve: Hull a lélek kába könnye. Túláradva könny patak ja Bánat malmát csöndbe hajtva: Emberéltet lassan őröl, —• Mig lehull az élettőről. B. FREY MELANIE. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1933. évi május hó 4—10 i feljegy­zéseiből : Hőmérséklet: maximum: 24'2 C° május 4-én. minimum: 11*4 C° május 10-én. Csapadék: eső 1*4 mm május 4-én. eső 1*3 mm május 7-én. eső 2*8 mm május 8-án. eső 8*1 mm május 9-én. eső 6*8 mm május 10-én. Összesen: 20*4 mm. A levegő nyomása május 10-én csökkenő­ben volt. Este 9 órakor a barométer 17*0 C° mellett 747*4 mm-t mutatott Azontúl tovább j süllyedt élményem. Amikor magyar törvény hozó társaimmal Finnországba utaz­tunk, útközben, Varsóban, ottani kol­legáink megvendégeltek. A szocialis­ták ottani öreg vezére ült az asztalnál mellettem s nagyban dörgött az al­kohol pusztító hatása elinn Amikor azonban ellenvetésként a borra tértem át, arca egészen megváltozott s azt mondta: „az más, az a nap, az élet, a melegség Ia Hát igen, mi> akiktől a nagyképűség és az álszemérem tá­vol áll, nem tagadjak, sőt büszkén valljuk, hogy nemcsak sok boldog, meleg érzésű órát köszönünk az isten­áldotta magyar bornak, de nem egy­szer szárnyaló elgondolásokat s ko moly elhatározásokat is. Ha Vörös­marty és Petőfi nem szégy.enlette dicsőiteni a magyar bort, nekünk sem kell pironkodnunk miatta I És ha ez igy van, úgy küzdjllnk, dolgozzunk továbbra is érte, hiszen belső, lelki hatásán kívül óriási nemzetgazdasági jelentősége is van a magyar nép sorsára l — Hősök napja. A Hősök napját az egész vármegyében a szokásos meleg ünnepséggel fogják e hó 28 án megütni. Szekszárdon Tó h Lajos ref. lelkész, Bátaszéken dr őrffy Imre országgyűlési képviselő fogja az Ün­nepi beszédet mondani. — Hősök emlékoszlopa Szakályban. Szakály község képviselőtestülete el­határozta, hogy a világháborúban elesett fiai emlékének megörökítésére hősi emlékoszlopot fog felállítani. Az emlékmű építéséhez szükséges költ­ségeket az erre a célra létesítendő alap utján kívánják összehozni. — Érettségi vizsgák. A szekszárdi reálgimnáziumban hétfőn, e hó 15-én reggel kezdődnek az írásbeli érett­ségi vizsgálatok. — Dr Kukuljevic8 József keszthelyi gazd. akadémiai tanávcak a -Világ- mozgóban hétfőn, f. hó 15 én tartandó jótékonycélu előadásaira még egyszer azzal hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy azok d. u. fél 5 és este fél 9 órakor pontosan kezdődnek, igy tehát helyét mindenki idejében igyekeazék elfoglalni. Jegyek — mint már je­leztük — szombattól fogva a mozi pénztáránál válthatók 50 és 70 fillérért. — Oklevelek kihirdetése. A vár­megye törvényhatóságának keddi kis gyűlésén kihirdették dr Rohac&ek László kétyi lakos orvostudori és Haffner István majosi lakosok állatorvosi oklevelét. Í ] Erzsébet Király né Szálló \% I Budapest, HL, Egyetem-utca 5. ~ (H Belváros központjában) | Le __éve a fővárosi és vidéki art középosztály találkozó bolyé. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Erzsébetplnce a főváros legszebb sörözőié. Egypmcér-rendszer. Leszállított áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents