Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-05-13 / 38. szám

Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős sserkesztő: BLÁZSIK FERENC A Inp megjelenik minden »serdán ée esombnton. Előfizetési' dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. előnnyel nem járó pellengérezéaek szerencsétlen vonalán. — Ha valamit szégyenoszlophoz akar kötözni a ma­gyar sajtó a világ szine előtt, akkor moBt joggal és kötelességszerüen Gömbös miniszterelnök és dr Hómann kultuszminiszter dr Hagymássy Zoltán főlspánl belktatőlán. Ki kellene pellengreznl. Romániában ismét vérlázitó ese­ménnyel áll szemben az ottani ma­gyarság, a mi idegenbe szakadt test­véreinknek kálváriajárását njabb stá­cióhoz juttatta. Több, mint 500 ma­gyar vasutast bocsájtottak el május elején szolgálatukból s ezzel több­ezer magyar embert juttattak kol­dusbotra. Azt hittük volna, hogy ami­kor ez a megdöbbentő hir hozzánk érkezik, a magyar sajtó élénken fel­emeli tiltakozó szavát s kellő kriti­kával kiséri azt a magyarüldözést, amelynek semmi más indoka nincs, mint hogy elsorvasztani igyekeznek minden olyan gyökeret, ami a régi magyar világra emlékeztet. Á román hatóságok ézen a téren a legradiká­lisabb eszközökhöz nyúltak. Eleinte a vagyont ingatták meg alattuk, anyagilag tették földönfutókká őket, elkobozva földjüket földreform cimén, majd kulturális életüket támadták meg, amely vandalizmus annyira ment, hogy egymásután csukták be a magyar iskolákat, kultúrintézmé­nyeket, színházakat, elkoboztak temp­lomokat s mindent, ahol a magyar bespéd megnyilatkozásának valami lyen területe nyílhatott. Már régóta határozott tendencia nyilvánult meg oly irányban, hogy a magukat magyaroknak valló köz­hivatalnokokat elbocsássák s helyükbe regáti románokat helyezzenek. Vol­tak azonban foglalkozási területek, amelyeken szüksége nyílt annak, hogy a régi, bevált magyar alkal­mazottakat helyükön hagyják. Ilyen volt a vasút is, amely sok magyar- ajkú kisekzisztenciának biztosított megélhetést. A román közhatalom azonban, ugylátszik, elérkezettnek látja az időt arra, hogy ezt a be­csületes magyar munkásgarniturát is kicserélje. Már csupán számadatánál fogva is rémesen hat, hogy 500 ma­gyar ember munkája szűnik meg a román vasutaknál s ezzel — miután egy-egy munkás kezének kereseté­hez 2—6 családtag megélhetése is fűződik — többezer magyar ember, gyermekek, asszonyok s aggok hely­zete vált a lehető legkritikusabbá. Oly vérlázitó ez az eset, hogy minden nyilvánossággal bíró orgá­numunknak fennen kellene tiltakoz­nia az ilyen kisebbségi jogokat meg- csúfoló üldöztetés ellen s mit ta­pasztalunk ? Síri csend honol a ma- | gyár tájakon, alig egy-egy hang hal latszik az állásukból kiüldösött vé­reink védelmében, ellenben harsog­nak a baloldali orgánumok hasáb­jain Németországgal kapcsolatos kri­tikának velőkig hasító fájdalmáról minden olyan alkalommal, amikor egy-két nemzeti szempontból meg­bízhatatlan német egyetemi tanárt vagy közfunkcióqáriust mozdít ki állásából az nj Hitler-rendszer, de egyetlen hang . nem panaszolja fel, hogy ezrével kerülnek koldusbotra a magyarok tőszomszédságunkban min­den emberi és nemzetközi jog nélkül. Ez valahogyan még sincs rendben. Mi a hitlerizmust Németország ügyé­nek tekintjük s ebben a rendszerben keményöklü megállitóját látjuk annak a pusztító bolsevizmusnak és nem­zetközi marxizmusnak, amely ura­lomra aspiráló szellemek százharminc- napoB rémuralmát nekünk is mó­dunkban volt már elszenvedni. Mégis a magyar baloldali sajtóorgánumok azt tartják főfeladataiknak, hogy meg­nyissák hasábjaikat a túlzott aggo­dalmak kiszinezése előtt s nap, mint nap, az unalomig ismételjék egészen érthetetlen és oktalan vádaskodásai­kat. Nagyon helytelenül ítélné meg a magyar közhangulatot az, aki azt hinné, hogy a magyar baloldali sajtó­nak ez a magatartása tükrözi visz- sza leginkább a magyar nemzet ér­zésvilágát. Mi igenis baráti közeledésre törek­szünk gazdasági céljaink kielégítése okából Németországgal, mert piacokra van szükségünk, terményeink nem rekedhetnek meg határainkon belül s ha ilymódon főszempontnak a reális gazdasági irányvezetés útjait tekintjük, érthetetlen előttünk az a baloldali sajtókampány, amely lan­kadatlan harcban áll az uj német birodalmi berendezkedés rendszeré­nek egyes tüneteivel, de ugyanakkor néma türelemmel szemléli, — talán néhány lappéldánynak beengedése miatt — azt a magyarellenes üldö­zést, melynek újabban több, mint 500 magyar vasutas kisekzisztencia esett áldozatául Romániában. Ezt a szellemet súlyos kritika tár­gyává tesszük s fennen figyelmeztet­jük ezeket az érdekelt köröket, hogy rossz utón járnak, ha tekintetüket nem azokra a pontokra szegezik, amelyek magyar szempontból való­ban veszedelmes sérelmeket jelente­nek, hanem kiélik kritikai erőtarta­lékaikat a gazdasági elgondolásaink szempontjából ránk nézve semmiféle Dr Hagymássy Zoltán főispán e hó huszonharmadiki beiktató ünnepélye alkalmából autón Szekszárdra érke­zik vitéz Gömbös Gyula miniszter- elnök is, akivel együtt utazik dr Hómann Bálint vallás- és közoktatás­ügyi miniszter és Sztranyavszky Sán­dor ny. államtitkár, a Nemzeti Egy­ség Pártjának elnöke is. A vármegye előkelő vendégeit útközben Dunaföld- váron, Pakson és Tolnán küldöttsé­gek fogják üdvözölni. A miniszter- . elnök autója 10 óra 15 perckor ér- * kezik a szekszárdi vámhoz, ahol vi­téz Vendel István polgármester je­lentkezik és tiszteleg, majd bekíséri vitéz Gömbös Gyulát és kíséretét dr Hagymássy főispán lakására. Onnan megy a miniszterelnök a főispán és alispán kíséretében a közgyűlési te­rembe, ahol elhangzik a főispán szék­foglaló beszéde, továbbá a törvény- hatósági bizottság és a tisztviselői kar részéről dr Haypál Sándor ár­vaszéki elnök által mondandó üd­vözlő beszéd. A beiktató közgyűlés után Gömbös Gyula miniszterelnök Murga községnek, szülőhelyének kül­döttségét fogadja. Ez alatt az idő alatt a vármegye- háza közgyűlési termében összeül Szekszárd város képviselőtestülete és ünnepélyes közgyűlést tart, melyen kíséretével együtt résztveBz a mi­niszterelnök is, akinek ezen avároBi közgyűlésen nyújtják át a díszpol­gári oklevelet. Vitéz Vendel István polgármester megnyitó beszéde után Schneider Já­nos vezérigazgató, lapunk főszerkesz­tője mond üdvözlő beszédet, majd a díszpolgári oklevél átnyujtása után Gömbös miniszterelnök válaszol. A városi közgyűlés után a főispán fc- gadótermében tisztelegnek a vároB vezető férfiai a miniszterelnök előtt. Egy óra 40 perckor lese a közös ebéd a Szekszárd Szálló nagytermé­ben, ahol dr Hagymássy Zoltán fő­ispán mond pohárköszöntőt a kor- I mányzóra, Szévald Oszkár alispán, | majd dr Orffy Imre országgyűlési képviselő a miniszterelnökre. Ezt kö­veti a miniszterelnök válasza. A th. bizottság egy tagja dr Hómann Bá­lint kultuszminisztert köszönti és az ő beszéde után következik dr Pesthy Pál pohárköszöntője az uj főispánra, akinek válasza után az ebéd véget ér. Gömbös Gyula miniszterelnök és kísérői az ebéd után Uzdra mennek dr Pesthy Pál nyug. igazságügy­miniszter látogatására és ott töltik az éjszakát is. * Dr Hagymássy Zoltán beikta­tása után tudvalévőén közebéd lesz a Szekszárd Szálló emeleti termében, ahol megjelenik kíséretével a miniszter- elnök is. Az ebédjegyeket a fizetés technikájának megkönnyítésére a be­iktatás napjáig előre lehet megvál­tani Horváth Antal vármegyei iroda- tisztnél, a beiktatóközgyülés napján ugyancsak nála az alispáni előszobá­ban, az ebéd előtt pedig a nagyterem előtt felállított pénztárnál. Egy terí­ték ára borral együtt 2 P 50 fillér. * Megemlítjük végül, hogy Szévald Oszkár alispán ma küldette szét a törvényhatósági bizottsági tagoknak az uj főispánt beiktató rendkívüli közgyűlésre a meghívókat. Az alis­pán által összehívott közgyűlés napi­rendje a következő: 1. Az alispán megnyitó beszéde. 2. A belügymi­niszter kinevező kéziratának felolva­sása. 3. A főispán eskütétele. 4, Ün­nepi istentisztelet a belvárosi r. k* templomban. 5. A főispán székfoglaló beszéde. 6. Dr Haypál Sándor árva­széki elnök üdvözlő beszéde a vár­megye közönsége nevében. * Lapzártakor értesülünk, hogy a miniszterelnököt Dunaföldvár kép­viselőtestülete, elöljárósága ób társa­dalmi egyesületei Udvözlik, Bö'cakén és Madocsán lovasbandériumok tisz­telegnek előtte, Dunakömlődön fehér ruhás lányok sorfala várja az autót és a dunafölvárihoz hasonló lesz a paksi és tolnai fogadtatás is. Egyes szám ára 10 fillér« tenné meg az elbocsájtott romániai magyar vasataaokkal kapcsolatban, mert ez a magyart gyilkoló kisebb­ségi sérelem valóban a világ pellen­gérjére való.

Next

/
Thumbnails
Contents