Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-03-29 / 25. szám
Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Elöflsetéei di|: ’Félévre _______ 6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || DLÁZSIK FERENC. A lap megj.l.nlk minden szerdán és aaombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétérsoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi Sir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A „Tolnamegyei Újság“ közgyűlése. Lapunk március hó 25 ón tartotta i a Szekszárdi Népbank helyiségében 13-ik évi rendes közgyűlését Bodnár István iró elnöklete alatt. A közgyűlésen a részvényesek szép számmal jelentek meg, akiket az elnök űdvö zölvén, az ülést megnyitotta. A jegyző könyv vezetésére dr Módos Antalt kérte fel, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Babay Géza és Horváth Ignác jelöltettek ki. Az igazgatóság jelen téEÓt Schneider János ügyvezető igazgató és a lap főszerkesztője a következőkben ismertette. Ismét egy év telt el. A végtelenség időszámításában egy parányi pont, az emberek életében egy határkő, egy lap életében verejtékkel és küzdelmekkel tele hosszú idő. Akik beletekintenek egy újságba és a lapot tájékoztatás, szórakozás, avagy elalvás előtt idegmegnyugtatásul veszik kezükbe, Bókszor nem tudják, hogy níennyi gondot, utánjárást, fáradságot, kritikát, önuralmat, mérséklést, élettapasztalatot, tudást és bátorságot kiván a hirlapirás és még kevésbé gondolnak arra, hogy ez a mesterség a legháládatlanabb szerep, amely osztályrészül juthat egy embernek. Ha ideális eszméket pendít meg, kinevetik; ha megírja az igazságot, akkor egy tömeg lelkében a gyűlöletet váltja ki maga iránt, míg a másik oldalon a kárörvendők csapata az elismerés mosolyával veszi körül. Ha elhallgat valamit, amit ízlésé és jéérsése kiván tőle, akkor a vád bunkóját Buhogtatják feje fölött. Há a köznapinál értékesebbet csihol ki tollából, akkor az irigység vigyorog felé. Hatalomnak nevezik és maga a legnagyobb rabszolga, mert aki bonckés alá veszi a közéletet, annak szereplőit, aki ntógon- dolatok nélkül eszmékért harcba megy, aki elismeréssel van az ér demesek iránt és félre igyekszik szorítani a szereplés fórumáról az arra nem hivatottakat, annak az ntja nem lehet töfis nélküli és az idegölő munka zakatolása még álmainak édességétől is megfosztja. Nem a mi életünknek a megrajzolása foglaltatik e néhány sorban, hanem az újságírók tömegéé, amelynek igénytelen, kis gyenge erejű, de becsületes tagjai közé számítjuk mi is magunkat. Tizennegyedik éve visszük lapunk ügyeit lankadatlan erővel és kitartással és nem engedi elcsüggedni lelkünket és ellankasztani erőnket az az ideál, amelyért 1919-ben harcba- szálltunk. A felzaklatott vörös napokból az az eszme hívta lapunkat életre, hogy higgadt, megfontolt, komoly njság utján tájékoztassuk e vármegye közönségét az itteni eseményekről. Hazafias érzéstől legyen áthatva minden sorunk és ne engedjük a betű hatalmával ismét meg- mérgezni az emberek lelkét. Még forradalmi gondolatokkal és túlzásokkal volt telitve a levegő, amikor első számunk kikerült a nagy közönség közé. De a mi betűinkből már hem a forradalmi hangulatok ütköztek ki, nem indultunk olyan eszmék után, amelyek divatosak voltak ugyan, de nem szolgálták vergődő nemzetünk érdekeit. — Nem törődtünk a gánccsal és nem törekedtünk a hozsannák után, megmaradtunk azon az irányzaton, amelynek alapigéje az összefogó nemzeti mnnka volt és távoltartottunk magunktól minden törekvést, amely felekezeti és társadalmi gyűlölködés szítása felé szerette volna munkálkodásunkat terelni. Mi as építést tűztük ki feladatunkká, felépíteni az emberek lelkében a hit érzésével as összerombolt oltárt. A hazafias érzés mélységével, a munka szeretetével és as önsetlenség érsésé> vei megragadtunk minden alkalmat, amely hivatott arra, hogy as egykor ssép és nagy Magyarország botor késsel és gassággal összezúzott épületének romjaiból az uj Magyarország épületének köveit összehordhassuk. Ezen az utón indnliunk el, ezen az nton haladtunk tizenhárom éven ke resztül és ezen az nton vagyunk ma íb. Nem könnyű a helyzetünk, mert a mai napokban nj eszmék, uj irányzatok és nj próféták ütötték fel fejüket. Amiket mi hirdettünk, amikért mi harcoltunk, azt ma sokan gúnyos mosollyal fogadják és a mi komolyságunkat és bölcs konzervatizmusnn- kát elaggottság bélyegzőjével igyekeznek ellátni. Azt hirdetjük, amit igaznak tartunk és nem tudunk bele- helyeskedni abba a lelkiállapotba, hogy a tömeg szuggessciójára csak azt Írjuk, csak azt hirdessük, amit a tömeg a maga szubjektív érzésével és gondolkozásával tart igazságnak. Tűrjük a népszerűtlenséget, mint ahogy elviseltük azt a keresztényi érzést sokszor megcsufoló korszak idején és nem vállalkozunk arra, hogy a nyomorúságból és szenvedésből tőkét kovácsoljunk magunknak és hamis igéket hirdető prófétáknak toljuk fel magunkat, hanem a nem tet- bző igazságokat is kimondjak, de minden törekvésünk és minden lépésünk odsiránjul, hogy a szenvedések ve-, rejtékcsepjeit letörüljük és óva intsük a forradalmasított lelküeket, hogy nem a gyűlölködés, nem a társadalmi osstályoknak egymással való szembeállítása, nem a hamis jelszavak és nem a saját pecsenyéjüket a szén vedély tüze mellett megsütni kívánó álpróféták tudják a nemzet egyetemét, társadalmi osztályokat és egyeseket. a szenvedések és nyomorúságok völgyéből kivezetni, hanem az öntudatosan gondolkodó, becsületesen érző nagy és szent eszméktől átitatott emberek egységbe való össze- forrása, mint ahogy annak fenséges tanujelét látjuk ma Németországban, ahol most rakják le az nj, a hatalmas és Európa életében szavát még erősen érvényesíteni tudó Nőmetbiro dalom alapköveit. A múlt évben ób különösen a most megkezdett évben nagy mozgalom indalt meg, hogy olvasóink tábora elhódittaBsék tőlünk. Erősen alátámasztotta ezen mozgalmat az általános gazdasági helyzet is, amely a gazdálkodók mindkisebb részének engedte meg, hogy szellemi táplálékra adhassa filléreit, amikor arra a mindennapi megélhetés céljából is nagy szüksége van. Örömmel kell ezen jelenségek dacára közölni, hogy előfizetőink és olvasóink tábora mégis kitartott mellettünk. Köszönetttnk első szava tehát feléjük irányul. Az ő sze- retetük és áldozatkészségük ad ne künk erőt és kitartást, hogy ne térjünk el célunktól. Lehet, hogy sok küzdelem fog még reánk várni. De ebben az órában, amikor lapunk irányát leszögezzük, munkánkról beszámolnak és jövőbeni törekvéseinkre rávilágítunk, csak azt a fogadalmat tehetjük, hogy maradunk a régiek, a konzervatív mnnkát, szeretetet és összefogást hirdetők, mert nj hevületek adhatnak ugyan nj irányvonalakat, de eszméket megalapozni, helyes irányban megvalósítani, csak céltudatos, higgadt megértéssel, kölcsönös megbecsüléssel és összefogó munkával lehet. Hálás köszönettel fordulunk azok felé íb, akik a szerkesztés nehéz munkájában szeretettel résztvettek, érzéseikkel és gondolataikkal céljaink megvalósításában nagy értékű önzetlen munkájukkal támogattak. Belső munkatársaink közül: Babay Géza, Bodnár István, dr Halmos Andor, Jánosi György, Seper Kajetán, Ssei- fert János, külső munkatársaink kö zül: Abay Nemes Gyula, Babocsay János (Bátaszék), Brandeiszné Frey Melánie, dabolci Fekete Lászlóné, Hónig Mihály (Kisvejke), Kovácsáé Huszár, JoláD, dr Bujdos János, Cserny József, dr Hadnagy Albert (Ssek- szárd), dr Kiss István, Knábel Vilmos (Bonyhád) Károlyi Károly (Tolna), dr Magyarász Ferenc, vitéz Makray Lajos, Mester Kálmán, vitéz Molnár József, Molnár Béla (őcsény), Németh Mihály (Paks), dr órffy Imre, dr Piukovich Sándor (Dombóvár), Potyondy Lajos (Möis), Reich Oszkár (Gyönk), Reitzi Péter, Sztaszinó László, Tóth Lajos és vitéz dr Zerin- váry Szilárd arakat. Lapunk anyagi ügyeiről megnyug tatókat jelenthetünk. Előfizetési díjban __ 9093 25 P Hi rdetési díjban 9.229 82 „ Kamatokban 1.098‘86 „ bevételünk volt, ezzel szemben a lap előállítási, szerkesztési és ssétkül- dési költségei __ 18,699‘70P-t adók___________ 628 49 Pt te ttek ki, úgyhogy egy társaságra sem. kedvező eredményű 1932. évet a múlt évi 294'74 pengő veszteség betudásával már csak 201 — pengő veszteséggel zártuk. Részvénytőkénk és tartalékalapjaink . 11.136*28P-t tartozásaink __ 5 800'50 „ te sznek ki, ezzel szemben pénzkészletben és intézeti betétekben . 10.029*98 P értékpapírokban _ 5.404.— „ átmeneti tételekben. 1.3001— „ van. A 201.-— pengőt kitevő veszteségre vonatkozólag tisztelettel javasoljuk, hogy az vitessék át az 1933-ik évre. Midőn ezekkel tiszteletteljes jelentésünket befejezzük és kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy a felügyelő- bizottság jelentésének meghallgatása után részűnkre és a felűgyelőbizottság részére a felmentést a szokásos óvás fenntartásával megadni ssiveskedje- nek, a becsületesen végzett mnnka öntudatával tekintünk vissza a lepergett 1932 ik évre. Mint jelentésűnk elején jeleztük, a lefolyt év sem volt tövis nélküli, mint ahogy nemzetünk életébe se tért vissza az a várva-várt idő, amikor csendes munkálkodással építhetünk a jövőnek. Bevalljuk, sokszor csttggedés szállta meg lelkünket. Erőtlenül fogtak a tollat, mert érestük, hogy igen gyakran terméketlen talajra hallott le az a mag, amelyet pedig srra szántunk, hogy abból nj gondolatok, uj megérzések éB megértések keljenek ki. De valahányszor ki akart hullani kezünkből ez a kicsi szerszám, amelyet azért vettünk fel, hogy vele bizalmat öntsünk a csüggedők leikébe, szeretetet vigyünk az érzéste- lenek tömegébe, hogy felvágjuk a hályogot azok szeméről, akik vakon szoktak belerohanni nemzetüknek és önmaguknak vesztét okozó meggondolatlan cselekményekbe, akkor valami megmagyarázhatatlan melegség járta át szivünket és a hit szárnyain az önbizalomnak és a reménykedésnek bátorító magasztossága ült lelkünkre, ez hajtott, űzött bennünket előre, mert úgy véltük, hogy nincs még minden elveszve és lesz még ünnep a világon. Es most, amikor 13-ik évünkről beszámolnak, agy érezzük, hogy az eddigi reménytelenség ködéből nj fényességek, nj reménységek törnek át. Mig idehaza, marjuk, tépjük egymást, társadalmi gyűlölködés zsivajában igyekeznek felülkerekedni ismét azok, akik nem ismernek mást, mint az öncélnságot, az egyéni érvényesülést, addig a külföld hatalmas színpadán nj felvonások kezdődnek. Immár tizenötödik éve folyó színjáték és alakoskodás csel- szövőit, ármánykodóit legyőzi az igazság hőse. A nagyhatalmak, amelyek a váratlan győzelem bódultságában odadobták a legyőzőiteket az árulóknak, az alakoskodóknak koncaként, Egyes szám ára 12 fillér.
