Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-02-24 / 16. szám
XIV. évfolyam, Szekszárd, 1932 február 24. 16. szám. W Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és>térftacMpil lap. Szflrkeftztfaéfl és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl); félévre _______6 pengő. | Egész évre----------12 pengd; F6 szerkeszt6: SCHNEIDER JAN08. Felds. nerkeactS: BLÄZSIK FERENC A lap megjelenik minden eserdAa é. axombaton. IHirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széle« hasábon millimétersoron kén! 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hirI • IT » MWVimaiWBa ■ BW «Ul«.« ww eeaa.ai«a «U^CUIUCUJ. HAJ • Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi I rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamin I illető közlemények' a szerkesztőséghez küldendők. | * nyilttéf soronként 00 fillérbe kerül. „A szent adőgaras.“ A paosai vásár zsivajába fegyver- dörrenés vegyült. Holtak rogytak össie és súlyos sebesültek vére omlott. Saomoru esemény, de még szomorúbb, hogy a magyar parlament egyes tagjai a meggondolatlanságnak a kötelességgel való összeütközéséből származó eseményt oly vásári hangon tárgyalták. Amikor a bölcs mérsékletnek, józan törvényalkotásoknak termét a vásári zaj és hang helyévé alacsonyitották le, ugyanakkor a ma gyár igazság, a magyar élniakarás, A magyar szebb jövő ékesszavu apostola, az ő alázatosan hivő és lelkeket megriad szavával egy kisközség ta náoskozási termét a ház»fiúi lélek magaB szárnyalásával templommá avatta fel. Dr Ravasz László, a dunamelléki egyhái püspöke e hó 21-én vette át Dnnaszentgyörgy 3000-et meghaladó lakosának saive érzését kifejezésre juttató díszpolgári oklevelet. S amikor — mint mondotta — „otthon nélküli vándorlása kőiben0, elért ehhea a tősgyökeres magye r községhez, amely nemcsak polgárai születésénél, de gondolkozásánál fogva is a. magyar nemzet kiváltságosai, a nemesi sorból kerültek ki és polgára, díszpolgára lett ennek a dunamelléki községnek, akkor ezt a polgárjogot nem azzal köszönte meg, hogy hízelgő kedves szavakkal cirógatta meg a gondoktól barázdássá szántott arcú és a küzdelmekben megkérgesedett kezű polgártársait, hanem mint Krisztus követe, mint a hazafias érsésben és kötelességteljeBitésben égő és lángoló magyar, arra kérte polgártársait és arra figyelmeitette, amit Krisztus is hirdetett: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené. Nem jósolt, de az ő ihletett lelkének szent varázsával hirdette, hogy nem az emberek hölcsesége, nem az -emberek magukhaszállása, de a természet következménye az, hogy a dermesztő telet a rügyező tavasz váltja fel. A magyar nemzet megpróbáltatásainak és szenvedéseinek telét a természet következetességénél fogva a boldogság tavassának kell követnie 1 ~ De hogy est elérhessük, ahhoa türelemre és a kötelességek teljesítésére van szükségünk. Nagy és rettenetes erőfeszítés folyik azok részéről,, akik ennek a maradék országnak ügyeit intézik és aki becsületes magyar ember, annak meg kell tennie ezekben a nehéz pillanatokban bármily ildoiatot is: le kell róni a szent adógarasokat. Jaj annak a nép nek, amely a küzdelmek ezen válságos perceiben úgy akarja magát megmenteni, hogy utolsó erőfeszítését nem az adógaras lefisetésében fejti ki, hanem azoknak a köztől való elvonására törekszik. De amikor a ve rejtékes homlokkal, a földből kihá nyászott garast oda tesai a nélkülözésre, tűrésre és szenvedésre is képes polgár, akkor vigyázzanak azok, akikre ezeket a garasokat bízzák, a legalsóbb helytói a legmagasabbig, hogy ezek a garasok valóban a haza oltárára kerüljenek, oda, ahova azokat valóban kiiizadták. Amíg tehát a parlament gyönyörű termében a szenvedélyek, a politikai törtetések, a meggondolatlanságok átkos lángjai csapnak magasra, addig a zsúfolásig megtöltött dunassent- györgyi kis tanácsteremben az uj polgár bölcs elméjével, nemes szivével, halk, szinte alázatos szavával a lel keket mesteri kézzel emeli fel a szén védések porából, inti és hivja őket a nehéz órák utolsó harcainak megvívására. A kálvintéri templomból gyakran viszik a levegő hullámai ennek a Krisztus igazi követének, Ravasz Lászlónak magasztos, felemelő szavát a csonka ország határain túl is és amikor ó imádkozik, sok százezer elnyomott magyar lélek imája száll az ő fohászával együtt a Mindenható Istenhez. Szeretnék, hogy az, amit ő a polgárok kötelességéről ebben a kis tanácskozó teremben oly művészi ihlettel és hivatottsággal festett meg néhány mondatban, aa átrezeghetne a levegő hullámain és bekopogtatna a parlament drága metszésit üvegablakain, hogy akik végső vonag- lásunk utolsó perceit is nem a megtérésre, nem az önmagukba szállásra, nem a bölcs mérséklet, törvénytisz telet, a kötelességteljesítő hirdetésére és példamutatására használják fel, hanem vak szenvedélytől Uzve-hajtva, nem az összeforradás, de a minél inkább saétváláa ütköző pontjait keresik és élesitik ki, akik akár fütet- len kunyhókban laknak, akár meleg, kényelmes lakásokban és áron törik fejüket, miként lehetne a filléreket és a pengőket, „a szent garasokat0 elvonni onnan, ahova adni polgári , kötelesség és megtagadni hazaárulás I és végül ha eljutnának ezek a telkekbe markoló szavak oda is, ahol pia százszoros kötelesség elekre a garasokra ügyelni és úgy felhsssnálni, hogy abból az egyetemes nemzetnek a harcát lehessen„megviyni- Főispánunk az ebéden elmondott pohárkösaöntőjében aat siegelte le, hogy amikor Dnnaszentgyörgy köaség dr Ravasa Lászlót díszpolgárává vá • laastotta, megértette aat, hogy ebben az országban a nagy, nehéa gazda sági problémákat is a lelkeken ke resatül lehet megoldani. A lelkiválság megoldása a legsürgősebb, a legégetőbb feladat. Úgy véljük, hogy ennek a nagy igazságnak lesaögeaéséhea a tanácsteremben előbb lefolyt jelenet adta meg aa impulsuBt. Meggyőződésünk az, hogy ezt a lelki válságot nem politikai mesterkedésekkel, nem a hatalomhoz való köaelebbjutás céljából adott programmokka!, nem a csen dói fegyverek dörrenését is politikai sikerek céljából felhasználni tö rekvők lármáival lehet megoldani, hanem olyan lélekkel, olyan magas, tiszta, hazafias érzéssel, olyan bölcsességgel, olyan halk, de mégis aai- veket megrázó, egyenes és bátor Hó- kimondásokkal, mint amilyenekkel dr Ravaaa László püspököt áldotta meg aa Isten. Beijedik Sándor, aki betegeake- dése miatt nem jelenhetett meg a díszpolgári heiktatón, azt aürgönyözte Dunaszentgyörgynek, hogy a beiktatás napjával Dnnaszentgyörgy kapcsolatba került a nagyvilággal, mert Ravaaa László a nagyvilágnak is disapolgára. Mélyen átéresittk ebben a sürgönyben oly klasszikuaan kifejezett nagyszerű gondolatot. Ha a magyar nép a magyar igasság, a magyar saenvedéa, a magyar jövendő hirdetőjének éa előkészítőjének szavát leikébe aárja, ha a terheket jelentő kötelezettségeket vállalja, ha ennek a nagy igaa embernek őssinte tanácsait követi, akkor a magyar igazság, a magyar türelem, a magyar élet át- | gázol a ma anyagi ób lelki válságán és | elérkezünk a boldogabb jövő Kánaán- | jóba. Dunaszenigyőrgy ünnepe. Vasárnap néhány pillanatra tán aa ország figyelme Dnnaszentgyörgy községe felé fordult. Azsal érte el ezt megyénknek e tipikus magyar köasége, hogy f. hó 21-én iktatta be díszpolgárai sorába dr Ravasz Lászlót és hogy e beiktatási ünnepélyre maga Ravasz László is megjelent. Akik ezt az ünnepséget és a lepergett eseményeket nézték, azok lelkét nem a külső disz és fény ragadta meg, hanem a díszpolgár lelkttletéhez annyira hozzásimuló egyszerűségből oly erősen kisugárzó bensőségteljesség. Az ünnepség minden egyes mozzanata, az elhangzott klasszikusan szép beszédek mind azt igazolták, hogy ami ezen a napon történt Dunaszent- györgyön, az lélekből fakadt és lélekhez szólt. Dnnaszentgyörgy nem nagyhatalmú politikust választott első díszpolgárává, hanem a magasan szárnyaló léleknek, Krisatus igaai követének, az egyetemes magyarság büszkeségének, a magyar igazság messze hangzó szavú hirdetőjének, a magyar jövendő egyik leghatalmasabb kimunkálójának nagy egyénisége előtt hajolt meg és adta neki azt, ami egy község részéről a legszebb adomány lehet: polgárává fo- , gadta és érdem szerint polgárai fölé | emelte. Nem a hatalom, de az ész és a lélek előtt való örömteljea meghajlás ünnepe volt tehát a vasárnapi beiktató Ünnepély. Dr Ravaaa László szombaton este érkesett Dunassentgj örgyre, amikor Pálosé László lelkésznél szállt meg, ahol tiszteletére szükkörü vacsora volt. Aa ünnepség másnap délelőtt 10 órakor keidődött. Polgár István főszolgabíró emelkedett hangú beaséd- del nyitotta meg a képviselőtestület diBikösgyttlését, Takács Gyula főjegyző pedig közölte a képviselőtestülettel, hogy erre az ünnepségre kiket hívtak meg. Ezután Polgár István felfüggesztette az ülést ób felhívta a megjelenteket, hogy vegyenek részt a ref. templomban tartandó istentiszteleten. A dunaszeotgyörgyi tágas nagytemplom rég nem látott ennyi embert, mint eaen alkalommal. A vendégek köattl résat vett aa istentiszteleten dr Perczel Béla főispán iß. Radies József a ceceiek fiatal papja mondott áhitatos szép imát, Szakács Imre pedig Ezsaiás próféta verse alapján arról emlékezett lendületes prédikációjában, hogy minden földi romláson éa megpróbáltatáson keresztül is megmaradnak a lélek javai és Isten törvényeinek igaasága. Aa istentisztelet után a presbitérium tisstelgett a püspöknél, akit Egyes szám ára 16 .fillér.
