Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-03-12 / 21. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 március 12. 2 FéwKÉpnnMitiisoK & — régi kopott képekről is — felelősséggel készülnek BORGULfl folőmfltermében Szekszárdon, Széchenyl-u. 12. Családi, esküvői, iskolai, tnfikedvelői csoport, valamint műszaki felvételeket jutányos ár mellett vállalok, Vidékre meghívásra bárhova kiutazom. Hölgy- és gyermekfelvételekben speoiálista rántsem volna kedvezőbb bázisa a további fejleményeknek. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök a nemzeti összetartás gondolatát nem a pártkeretek feladásával kivánja szolgálni, hanem a közbizalom fenntartása és felelősségében való ossto- zás kidomboritása érdekében terjesz tette elő célkitűzéseit. Egész csomó belpolitikai és nagyjelentőségű külpolitikai kérdések követelik ma azt, hogy ne bogozódjék össze politikai irányvezetésünk szála annyira, hogy amikor lényeges és a nemzet nagy szempontjait szolgálni hivatott pro* grammpontok megvalósítására kerülne a sor, belevesssUnk a másodlagos problémák dzsnngeljébe. A mátészalkai független kisgazdapárti vacsorán, amikor a párt vezére politikai nyilatkozatot tett, nem egészen ilyen szempontból tette kritika tárgyává az elhangzott miniszterelnöki beszédet. — Pedig ngy látjuk, hogy a szavak mögött egész szépen meg lehetne találni a kösös egyUtt- munkálkodás lehetőségét, amire élénken rámutat Gaál Gaszton beszéde is. ő is hangoztatta, hogy az állam po^árok százezreinek hitele és egzisztenciája megingott. Ha ezt a diagnózist meg lehet állapítani, ám miért ne lehetne közös erővel ezen a bajon segíteni ? Maga Gaál Gaszton is úgy érzi, hogy az ő kis pártjának támogatására nem sok azUksége lenne annak a nagy kormányzópártnak, amelyik számbeli súlyánál fogva is hatalmas erőt képvisel. Ez az őszinte megállapítás helyes, de mégis azt kell mondanunk, hogy ilyen időkben, mint amilyeneket ma élünk, nem vonhatja ki magát egyetlen hazáját féltő ember Bem, de legkevésbé egy országosan szervezkedő párt az összemüködésből. Gaál Gaszton végigment a gazdasági élet aktuális problémáin is. Beszédéből kitUnik, hogy ugyanazok a célkitűzések vezetik, mint a kormányzatot, mert ő fontosnak tartja a pengő ér tékének fenntartását, óva inti az or szágot az inflációtól, a külföldi fizetési terhek körUl megoldásokat ke res, a belföldi kamatláb csökkentését a népmillióknak érdekében való nak tartja stb. Ha pár nappal előbbre lapozunk hírlapok hasábjain, ott találjuk RÉGI MÁRCIUS. Irta: dabolczl FEKETE LÁSZLÓNÉ. lobb jövóbe velett, bizakodó hitlel ajánlom : gróf Festetich Miklósnak. Ég körülöttünk minden, ég és minden tfiztitkon, mint a bölcsesség, úgy ragyog át egy régi március. Hozsannák nyíltak hervadt virágból, szobrot emeltek ki az út porából s mint, óceán fergeteg-árja, úgy szakadt rá a nagyvilágra mig mi, hittel, reméonyef néztünk, fel a csillagokba! Álltunk mi is, fedetlen fejjel ezernyi nép közt, az uccasoron, úgy, mint a régi márciuson. És vártunk olyan szót, amivel egyek vagyunk, nincs benne külön: mi, magunk. Házé ärleszälllia«» Nyers kávék]: Santos kávé, finom — — 1 kg 64g Matagalpa, kiváló finom — 1 kg 9 20 Costarika, különlegesség _ 1 kg 9 gg Maragogyp, nemesfaj _ 1 kg H 40 Mocca, valódi arábiai — 1 kg 9 _ Gyöngykávé, Ceylon, legfin. 1 kg 10 40 Aranyjáva, kiváló finom _ 1 kg 12-20 Pörkölt kávék: Santos kávé, finom — — 1 kg 7-20 Maragogyp, finom — — 1 kg logo Mexikói, különleges keverék 1 kg 12 40 a régi március. Sejtése vajúdva ébredt az élet mélyén s imákat formált ki tört Krisztus-képén, uj hittel ébredő jajgatás között, azon a régi tavaszi napon, a szabadság kicsiny virága, a mi földünkből is kiütközött. Ágyán a pihegő magnak, uj eszmék fakadtak, mint lobogó, világos kristály-világok s felé köszöntek a tüzes napvilágnak. Felé köszöntek benne, megkötött kezek, szemek, melyek, csupán könnyet ismertek meg. Imák, átkozódások, nyögések, sóhajtások, hideg, didergő emberek, savanyú, száraz kenyerek, kenyértelen, éhező szájak. Beszédek, melyekből szív is árad. — Szó, eszme, papírra vetve. Keresztre feszitett, kinzott igazságok és átok, ami ezer éve ült már rajtunk, akárhogy nem akartuk. Azon a régi magyar márciuson, a napban piros foltok égtek. Jósoltak belőle szakállas vének s horoszkópjuk a mi hazánkat érte. Mondták: Petőfi lánglelkét adja érte, lókai, Vasvári, a márciusi ifjak, — vérbetükkel majd mind róla Írnak s minden uj név, lesz uj élet rügye és a horoszkóp titkos Írását senki sem fejti nélküle. Úgy olvasták, ahogy a csillagokban Írták, az egész világot maguk ellen hívták, mert élni akartak, élni mertek, mert felébredtek a bilincses rabok, szegény, megyötört, árva magyarok. Kiknek kötözve keze-lába s őrjöngve szakad fel a nagy kínzásra, a »jaj* rettentő, bús szava. Úgy fakadt fel egy régi márciuson, a fojtogató, örök hallgatásból, a rég várt eszme: uj, szabad haza I Hány március volt azóta, amit feledni szerettünk volna I Hány március volt, melyben készült születni uj ige? De nem jött azóta soha, tizenötödike I Balul volt jóslat néha, visszakerengtek nálunk, súlyos csillagok, melyeknek utján senki, soha nem járhatott. Mégis üresen hagyták, más pályán szédültek, mélybe, vagy magasba, — Ilyen szó nem szólt hozzánk, Ha szólt, vihar jött, mindent felkavart. Senki nem perzselt azóta lángszavakkal, szivünkre, kitörülhetlen, uj »Talpra magyart. Nem volt senki, ki egy nemzet helyett, egyedül mondja, Bánk siralmait s nincs nép, mely könnyel mégegyszer megszentelje, a Nemzeti szinház legendás falait. Azon a régi márciuson, fáklyákat dobtak szívre, szóra, s uj tavaszt hirdetett minden óra. Az órák éveket léptek, azóta csaknem századot mértek, olyat, mi . nagyobbat már nem adhatott, mert minden vállra dupla Krisztus-keresztet rakott. így bo'orkálunk a négy fal között. Untalan beleütközünk, északon, keleten, nyugaton, délen, arcunk kimarjul a verítéken s mikor már elfogy ima, átok, egymás húsát véresre rágjuk. Jó lenne mégegyszer ünnepet látni és körülállni egy lángszivü magyart. Újra kivajudni fájó-örömben, egy kétségbeesett, vérben-fürösztött, szörnyűséges »jajt«. Uj márciust, napfényben égőt, gyógyító szélűt. Friss fakadásu, háromszin levelűt. És uj Bánk-bánnal, ezer uj panaszt panaszolni, s a régi Nemzeti szinház falai között, zokogva, a földig meghajolni, azt az elnyűtt szót »szabadság«, amit elrabolt tőlünk millió gazság, újra újnak tudni. És nem hagyni lealkonyodni azt a legfényesebb csillagot, ami tündöklőn, minden vész között, mindig, Isten utain ragyogott. Nevéről jósok horoszkópot tárlak; — vége lesz nálunk, akkor a világnak, ha idegennek hagyjuk, mit e föld adott, mit annyi örökké élő lélek alkotott. Ég körülöttünk minden, ég — és minden tűz-titkon, mint a bölcsesség, — mely ezer viharban járta a Parnasszuszt, úgy látjuk felénk ragyogni a régi márciust. És ennek fényénél várunk uj rügyfakadást, uj márciust, — feltámadást i gróf Károlyi Gyula miniszterelnök beszédét, amely a gasdasági irányvezetés fő problémái között ugyanezeket a kérdéseket említette. Kérd jük ezekután, miért kellett hát oly merev álláspontot leszögezni, hegy a független kisgazdapárt a kooperációra indokot nem talál. De menjünk tovább. Itt van a közéleti tisz taság kérdése. A puritán gondolkozásáról közismert Gaál Gaszton nem rekrimi- nálhat Károlyi Gyulán e tekintetben j semmit. Igaz, hogy Gaál Gaszton a j múltat emlegeti, de kérdjük: nem elégedhet-e meg még a legellenzé- kibb felfogású politikum is a miniszterelnök ama kijelentésével, hogy ő nem nézi a múltat, mert az idők ma a jelen és a jövő szolgálatát követelik meg tőle. Hova jutna belpolitikai életünk, ha kiélné minden erőtartalékát az elmúlt idők esetleges botlásainak és talán már helyrehozhatatlan hibáinak fejtegetéseiben ? Abban a reményben élünk, hogy ez a nyugalmi idő, amely a parlament újabb összehívásáig rendelkeGAUZER ÁDÁM fűszer- és csemegeáruházában Szekszárd. — Telefon 3| zésre áll, alkalmat nyújt minden ko- molyán gondolkozó politikusnak arra hogy áttekintse a helyzetet, meg. lássa a célokat, amelyek okos, bölcs szolgálata érdekében bizony áldozatokat kell hozni. Ezt az áldozatot mi a munkában látjuk. A közös nem* zeti erőfeszítések munkájából tehát nem vonhatja ki magát Gaál G«*- ton pártja sem és ha mégis ezt tenné, nagy felelősség terhelné vállát. Ne felejtsük, hogy külföldről a győztes francia nemzet miniszter- elnöke uj keleteurőpai gazdasági koncepció útját indította el. Ha mi ezalatt oktalan belső pártpolitikai harcot vívunk, kérdés, tudunk e olyan erőt felmutatni a felmerülő tárgyalások során, mellyel megalapozhatjuk nemzetünk jövőjét. Márciusi hó. Irta: Jánosi György. A zöld asztal agrárjai hetekkel ezelőtt elvetették a tavasziakat s nekik nincs gondjuk másra, mint arra, hogy a termést értékesítsék. A termést, amelynek sorsa egyedül a mindenható, jó Isten kezében van éz amelyből november óta egyetlenegy szál sarjadást sem látott ember, legfeljebb képzeletben, vagy képben éa lehetőleg nem vidéken. Mi elmaradt falusiak, mezőgazdasághoz nem értő vidékiek, sajnos, tétlenül őgyelgünk a mostoha időjárás rabbilincseiben, aggodalommal mérlegeljük a hosszú tél, a kitartó havazás eshetőségeit s nekünk nem tetszik, sok minden nem tetszik, ezúttal az, hogy ez a márciusi hó ki tolta a nyomasztó munkanélküliség idejét. A tavaszi vetések érési ideje egy hónappal megrövidült. Százhnai nap áll a tavaszi kalászosok érésére. Esek munkájának elvégzése a kapó sok idejét szorítja odébb és az ismét más dolgot halaszt későbbre. így okozza a természet rendjében egy ok az uj helysetek végtelen sorát. Minden összejátszik e szerencsétlen nem zet testi, lelki értékeinek megpróbf lására. Kibírjuk. Úgy belefisu’tunk a szegénységbe, úgy megszoktak » nyomorúságot, hogy szinte azt véljük : nem lehet ez másként. Valaki meg is irta: Srzsébef Királyné Szálló Budapest, II/., 6gyefem-ufca 5. - (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó kelye. — 100 modern kényelmes szoba. Az éttorom- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb zörözöje. Egypincér-rondszer. Leszállított árak l 35 Szabó Imre, tulajdonos.
