Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-09-24 / 75. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 szeptember 24. 75. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. tzerkesztfiaég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletébeD.1 FSuerkeutO: 11 Feiaift. «térkő»!«: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hírTelefonszám 85 és 102. I SCHNEIDER )AN0S. || BLÁZSIK FERENC detés egy 60 milliméter sséles hasábon millimétersoronként rin • I * lap megj.i.nik mind.o .aerdáa éa .aombeton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir. f , ■* *! . IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi! rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamin! Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. I illető közlemények a szerkesztőséghez kOldendők. I * nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. Ké t álláspont. Károlyi Gyula miniszterelnök folyó bó 21-én kormánya nevében beadta lemondását. A lemondás indoka bb, hogy az Egységes Párt egy része a földteherrendezés és a kamatmérséklés kérdésében sürgősebb és radikálisabb intézkedéseket kiván, mint gróf Károlyi és igy a miniszterelnök a szigorú alkotmányosság elveivel nem vihette tovább az ország ügyei* nek vezetését éB ezért ajánlotta fel a kormányzónak lemondását. Két álláspont alakult ki tehát a gazdák megsegítése kérdésében. ^Ká- rolyinak, a szigorú alkotmányosság hívének az álláspontja az, hogy a mai súlyos helyzetben a gazdatársadalom részéről támasztott igények oly mértékben, mint azt az Egységes Párt gardafrakciója követeli, nem oldhatók meg, mert azok megrázkódtatást okozhatnak nemcsak az ország belső gazdasági életében, de kihatással lennének külföldi hitelünkre is. Minthogy pedig a miniszterelnök, akár pártértekezleten, akár pedig az országgyűlésen csak oly ki* jelentéseket tehet, amelyeket 100 százalékig be is válthat, álláspontja eltér az Egységes Párt egy tekintélyes részének véleményétől és álláspontjától és igy az alkotmányosság elveit szem előtt tartva, egyedül helyes és korrekt eljárásnak azt tartotta, hogy minisztertársaival együtt lemondott. Ezzel nemcsak annak a felfogásnak adott kifejezést, hogy az Egységes Párt nagy többségének támogatása mellett érzi magát jogosnak a kormány vitelére, de kifejezésre juttatta azt is, hogy a gardák megsegítésével szőnyegre kerülő kérdések oly fontosak és súlyosak, amelyeknek helyes megoldását, a helyzet teljesen objektiv tisztázását személyi kérdésekből, vagy más szempontokból megakadályozni nem Bzabad, Gróf Károlyi Gyula ezen álláspontja előtt minden magyar ember a legnagyobb tisztelettel állhat meg. Miniszterelnökségének minden idejében abszolút önzetlenségének adta bizonyítékát. Ha a nehéz kül- és belpolitikai viszonyok miatt nem tudott is bizonyos kérdéseket a megoldás révébe irányítani, azért az ő működésére csak elfogultsággal lehet azt mondani, hogy az az ország ügyei* nek vitelében negatívumokat jelent. Ha semmi egyebet nem ért volna el kormányzásával, mint azt, hogy a közpénzek kezelésében nagyobb óvatosság és rigorozitás nyilatkozott meg, továbbá, ami legfontosabb, hogy a pengő vásárló erejét minden intézke désével fenntartotta és az országra a teljes leromlást jelentő inflációt megakadályozta, már ezzel a három intézkedésével is oly eredményeket ért el, amelyek az ország nehéz kibontakozási kérdésében maradandó nyomokat hagynak maguk után. Magát mindig lelkiismeretétől és alkotmányos érzésétől irányittatva elhatározásaiban : inkább nyúlt oly eszközökhöz, amelyek népszerűtlenséget jelentettek reá és kormányára, semmint a népszerűség keresés és hangulatok hatása alatt oly rendelkezéseket tegyen, amelyekből meggyőződése szerint az ország egész egyetemére csak újabb megpróbáltatás és még több szenvedés származhatnék. A jövő mutatja meg, hogy Károlyi Gyula felfogása, avagy az Egységes Párt gyorsabb tempójú és radikálisabb intézkedései-e azok, amelyek ezt a nehéz küzdelmet vívó magyar népet a jobb jövő felé irányítják. Hisszük, hogy az Egységes Párt minden árnyalata azzal a lelkiismereti kérdéssel tesz meg minden lépést, mint azt Károlyi Gyulánál tapasztaltuk. Reméljük, hogy nem a más pártok részéről folyó erős agi- tációknak, népszerűség keresés és a fehérasztalnál tán még megengedhető hangulatkeltések nyomása alatt szűrődik le végleges elhatározásuk, mert nagy veszedelmet jelentene erre a tőkeszegény országra, ha újból megdöntetnék a takarékosság, a szorgalmas munka, az óvatosság és a jövőre gondolással félretett fillérek dobatnának kockára azért, hogy esen tőkéből rekonstruáltassanak azok a gazdasági egyedek, amelyek igen sokszor a túlméretezett spekuláció, a máról-holnapra való élés gondtalansága következtében kerültek erősen kritikus helyzetbe. A bajbajutott gazdák helyzetén a terményárak színvonalának egészséges emelésével, fogyasztó* piacok teremtésével, az ipari és kereskedelmi cikkek árának a tér- ményárakhoz való idomitásával, a helyzetet kihasználó kartellek letörésével szabad csak segíteni, de nem szabad arra az útra terelődni, hogy ebből az óvatos, takarékos gazdának és az ország más egyéb , lakójának anyagi összeroppanása, | szorgalommal összehordott vagyonának megsemmisülése következzék, j mert amily jogosult az önhibáján I kívül bajbajutott gazda megsegítése, éppen olyan igazságtalan és jogtalan volna e tagadhatatlanul ma népszerű kérdésnek oly radikális módon való megoldása, amelyből másoknak rrős megkárosítása származhatna. Gróf Károlyi Gyula korrekt magatartásával, a hatalomnak visszaadásával mód és alkalom nyujtódik, hogy ezekkel a kérdésekkel az erre valóban hivatottak, távol minden tömeg- síuggesatiótól, foglalkozhassanak és e nagyfontosBágu kérdéseket a helyes vágányra állítsák be. Bitünk a Kormányzó ur öfőméltó- ságának bölos Irggadtságában és a meghallgatandó politikusok éleslátásában, minden személyi kérdést félretevő hazafias állásfoglalásában és igy reméljük, hogy a kormányvál- ■ág úgy oldódik meg és az eltérő álláspontok úgy lesznek összeegyeztetve, hogy ebből e töredék ország minden polgárára a megkönnyebbülés, egy boldogabb jövőbe való átlépés származhatik. —r A vármegyei közgyűlés rendes tárgysorozatán 39 ügy darab szerepel. Fontosabb tárgyai az al- úpáni jelentésen, a közigazgatási bizottság félévi jelentésén és a számonként szék jegyzőkönyvén kívül a dunaföldvári és paksi adófelszólam- lási bizottságok újjáalakítása és a szekszárdi, valamint a gyönki bizottságok kiegészítése. Tárgyalás alá kerül az utbiztosok szolgálati viszonyairól szóló szabályrendelet módosítása, az 1933. évi háztartási, nyugdíj- és egyéb alapok költségvetése, az. útalap, az ebadóalap költség- vetése, a vármegye kórházépítési köl- csöneinek meghosszabbítása, a Gazdasági Egyesület és a Tolnatamási és Vidéke Félvér Lótenyésztő Sző vetkezet segélyezése, a kéményseprő szabályrendelet ujjáalkotása, a dana- földvár—dombóvár—sásdi államosítandó közút Pincehely és Tamási közötti szakaszának a lh. úthálózatba | való felvétele, az 1931/2. évi inség- mozgalom során kiutalt 41.004 P értékű inBéggabona árának elengedése, több kulturális intézmény támogatása, a pécsi kerületi szülész- főorvosi iroda költségeihez való hozzájárulás, a vármegyei kórház 1930, évi és a közúti alap 1931. évi sár- száms dása. Megvitatás tárgyát fogja képezni azonkívül Abauj-Torna, Békés, Bihar, Győr Moson Pozsony, Komárom - Esztergom és Zala vármegyék, továbbá Budapest székesfőváros, Miskolc és Szeged városok közönségének különféle mégkeresése. Úgy értesülünk, hogy a közgyűlésen megyebeli képviselőink is részt - vesznek és dr Klein Antal az ebadó leszállítása, a kéményseprési illeték mérséklése és a vásári helypénzek szabályozása tárgyábaq fog inditvá* nyokat tenni. Felsőnyék és Fürgéd községek egyesítése. Szabó Ferenc és társai mozgalmat | indítottak aziránt, hogy Felsőnyék és Fürgéd kisközségek közigazgatásilag egyesittessenek és nagyközséggé alakuljanak át. A kezdeményezők az egyesítés és átalakulás szükségességét azzal indokolják, hogy Fürgéd teljesen szomszédos Felsőnyék belterületével és mint eszményi község minden különösebb teherviselési kötelezettség nélkül élvezi a szomszéd község nagy áldozatokkal fenntartott intézményeinek előnyeit. Az indokolás annak a hangsúlyozására is ki- terjeszkedik, hogy a mostani nyomasztó gazdasági viszonyok közt a | két kisközség egyesítésével könnyi feni kell azok terhein, akik azok alatt már már roskadoznak és óképpen le kell vezetni azoknak az elégedetlenségét, akik a súlyos anyagi megpróbáltatások során már majdnem összeroppannak. A m. kir, belügyminiszter, ahová az egyesítési kérelmet felterjesztették, elrendelte, hogy a kérelmet a vármegye alispánja vegye szabályszerű tárgyalás alá. Az ügyben hozott képviselőtestületi határosatokat folyó hó 30-án fogja tárgyalni a törvényhatósági kisgyülés, viszont végső fokon a belügyminisztert illeti meg a két község egyesítését illetően a döntés joga. Egyes szám ára 12 fillér. *
