Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-07-06 / 52. szám
1932 julius 6. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG V a b F l u I ii g ■ B h k no í k ál b ■i di Ej «I Ti iá hí ei Bi P< bi D L < . } ni D3 k< Iái ki Pl ha rtl m U M ki II m ss L, U to ha 18 n II vli kt tó ■áj de tk lil OS ▼0 Si té be rendkívüli k^ agy ülése, melyen vitái Vendel István polgármeiter elnökölt. A képviselőtestület tagjain kivüt a köiömág köréből is sokan megjelen* tek e tanácsteremben, ahol ott lát* tnk a mésiárosok él hentesek jéré* •■ét is. Vitái Vendel litván polgármeiter minden résiletre kiterjedő homabb besiédben ismertette a j ágaffér tör ténetét, amelyből a hentesek él mészárosok istrájkja kirobbant, hogy kierőuakoljon a hasiparosok námára olyan jogokat, amelyek nem illetik meg őket. A polgármester a törvé nyék éi törvényerejű rend sietek ide vonatkoió uakasiait idéive magya ráita a városi hatóság eljárását amellyel a közegészségügy védelmé- ben járt el és a közérdeket iiolgálta akkor, amikor tilalmaita a fertőzött vizekből származó jég termelését. Ai alábbiakban ngyuólván teljes égésiében könéteisiük a polgár* mester mindenkit meggyőző beszédét amely feltárta ennek a kinos affér nek összes résiletét, ngybogy a kép viselőtestttlet minden tagja tiaitán láthatott ebben ai égési város tár ■adalmét napok óta izgalomban tartó kérdésben. KöuétessiUk pedig eit a besiédet azért, hogy a városban keringő alaptalan hírekkel siemben aiok elé ii a hiteles képe táraljon ezeknek a dolgoknak, akik nem voltak jelen a közgyűlésen. A polgármester beszéde. Szükségesnek tartottam — agy mond vitéi Vendel István polgár mester, — hogy itt nyilvánosan tár- gyaltassék le ei ai ügy, hogy a nagy köiömég ii lássa, misierint a hűtésre szolgáló jég kérdésénél a hatóságot a legteljesebb tárgyilagosság éi a köiérdek szóig ál a ta veiette és telje ■en távol állott tőlünk bárkinek is a zaklatása, vagy ipara folytatásának a megnehezítése. Lássa asntán a városi polgárság ait ii, hogy menynyire indokolatlan él helytelen volt a hasiparosoknak a haskimérés be- iiüntetésére vonatkoió magatartása. Ai ügy érdemére vonatkozó minden fontos monanatot előadok, éppen elért ki kell jelentenem, hogy ei ai tlgy két résire osilik. Az egyik része a dolognak a természetes jég kitermelésire vonatkozó álláspont és hatósági intézkedések, a másik pedig a miijég igénybe vételének kérdése. Sokan tévesen e kettőt összefüggésbe akarják hosni azzal, hogy a városnak a termésietes jég kitermelésére vonatkozó állás* pontja a mttjég elárnsithatásáért történik. £i téves egyrésst azért, mert a városnak minisiterileg jóváhagyott szabályrendelete intéikedik a természetes jég kitermeléséről, másrészt a termésietes jég behordása esetén is a nyár utójától a helybeli hnsiparo- sok, vendéglősök, élelmisserkereske- dők reászorulnak a müjégre. Ugyanis a vermekben tárolt jég résiint a használat, részint ai önemésitődés folytán aagn8itas hónappal megsiünik. Az 1931. év telén az érdekeltek kérelmére a város a jégbeszerzésről "Kalória” szín- és tOzlíotelep. Szekszárd Mészáros Lázár ucca 8. szám. — TELEPOK 117- — (Trebitscher-telep) Pécsi kózsénbényák kerületi megrendelő helye KIVÁLÓ TÜZELŐANYAGOK A LEGOLCSÓBBAK ITT SZEREZHETŐK BEI szóló szabályrendelet értelmében a város területén lévő vizekből a természetes jég kitermelését, illetve ilyen jégnek a jégvermekbe való beszállítását megtiltotta. Tolnavármegye alispánja a 22 424—1931. száma hatá rosatával utasított jégkitermelési hely megjelölésére. A 2067—1931. száma határoiattal első Ízben a Sió kisebb szakaszát, majd a 13 359—1932. évi véghatározat értelmében a Siónak a szekszárdi kösati hídtól a sióagárdi hid'g terjedő részét jelöltem ki termelési helyül. Mintán jelentették nálam, hogy jelen határozatomtól eltérően a köz* kórház, valamint Hirschfeld Testvérek mésiárosok a holt Siónak oly részéből termelnek jeget, amely mindenféle növényi hulladékkal szennyezett, intézkedtem, hogy nevezettek a kérdéses helyről jeget tovább ne hordhassanak. Az érdekeltek feleb* bezéae folytán Tolnavármegye alispánja 1206—1932, majd 1260—1932, szám alatti véghatárosataiban megengedte a holt Sióból, az Itae medréből és a Csörgetóból való jégbehor- dáat is. A Il-od foka véghatározatok ellen felülvizsgálati kérelemmel éltem a nagyméltósága m. kir. Népjóléti és Mankaügyi Minisztériumhoz. A minisztérinm 40756/1931. I. száma véghatározztával a felülvizsgálati kérelemnek helyt adott, kimondván azt, hogy »a szekszárdi husiparosok, valamint a Tolnamegyei vendéglősök rt. igazgatósága által az élő- és holt Sióból, valamint az úgynevezett Use medréből és a Csörgetóból kitermelt jég legfeljebb csak levegő utján közvetített ipari hűtésre használható, — Amennyiben Szekszárdon nincs olyan hűtőberendezés, ahol a hűtésre szolgáló jég a hütendő élelmiszertől teljesen elkülönítve tárolna és a csak a lehűtött levegő beáramlása hozná létre az élelmiszerek eltartásához szükséges alacsony hőmérsékletet; az említett helyekről gyűjtött és a megejtett vegyi bakteriológiai vizsgálat szerint nagymértékben szeny- nyezett, közegészségi szempontból tehát veszélyes jeget meg kell semmisíteni• . így határozott a minisztérium azért is, „mert a jég beszerzése tárgyában ismételten kiadott körrende- deletek, nevezetesen a 106092/1894. B. M. száma, z 119247/1897. B. M., valamint 44801/1930. N. M. M. száma körrendeletek értelmében élelmiszerek közvetlen hűtésére és konzerválására csak ^egészségügyi szempontból kifogástalan jég gyűjthető; ahol pedig — miként Szekszárdon, — jóminő- ségü természetes jég rendelkezésre nem áll, de mfijég kellő mennyiségben és megfelelő árban kapható, ott Mi van az uj termésrendeletben ? A napokban léptették életbe az át dolgozott termésrendeletet, amelynek lényege az, hogy a búza, rozs és kétszeres csakis gabonajegy kíséretében hozható forgalomba. A gabonajegynek ára a gabona minden métermázsája után 10 pengő, ebből a szelvény ára 4 pengő, a gabonalevél ára 6 pengő. A mezőgazda minden eladott mé termázsa ntán 4 P szelvényt kap megtérítésül és ezenkívül minden mezőgazda, akinek egy község területén levő összes földbirtoka nem hoz több kataszteri tiszta jövedelmet 100 aranykoronánál, mentesül a földadó alól. A kösmunkaváltság tekintetében is lényeges kedvezményeket biztosit a rendelet, amely kimondja, hogy aki csapán két lovat tart, vagy akinek csapán két tehene van igavonásra, az csak évi egy igásnapazámot köteles leróni. Csupán egy szobát és egy konyhát magábafoglaló háznak a birtokosa csak évi egy napszámot, a mindössze két lakószobát és egy konyhát magábafoglaló ház birtokosa pedig osak évi két napszámot köteles leróni. Ez a rendelet a mostanáig érvényben volt agy nevezett bolettarendelet- tel szemben nagyobb előnyöket tartalmaz annak ellenére, hogy az aj rendelet az eddigi 6 pengő megtérítés helyett 4 P megtérítést biztosit minden eladott métermázsa gabona számára. De mig eddig csak 50 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmet hozó birtok ntán engedték el a földadót, most 100 aranykoronás jövedelemig terjed az elengedés. Sőt ezenkivül a szőlőbirtokok súlyos helyzetére való tekintettel az összes szőlőterületek földadóját is elengedik. A rendelet végső formája tehát elejti e tervbe vett őrlési tanúsítványt és a fejadagot. Fenntartja a jelenleg is érvényben levő 2*50 pengős lisztforgalmi adóváltságot, de csakis a kereskedelmi őrlésre kerülő baza és kétszeres ntán, mig a rozs kereskedelmi őrlése lisztforg almi adómentes. A vámőrlésre kerülő busa, rozs és kétszeres is mentes a lisztforgalmi adó alól. A bérbeadott ingatlanoknál a 4 pengős bolettának a fele a bérlőt, a másik fele a bérbeadót illeti. A kivitelre kerülő gabona, vagy liszt után agy a 10 psngős gabonajegyet, mint a lisztforgalmi adót visszatérítik az j exportőrnek. Az exportőr tehát a | bolettát megfizeti a gazdának, mert | neki azt a kivitelkor megtérítik. az emlitett célra szükséges jeget jég. termelő gyáraktól kell beszerezni0. Hivatkozik a miniszteri döntés a jég beszerzéséről szóló fentebb említett és a m. kir. belügyminiszter által 78206—1914. szám alatt megerősített városi szabályrendeletre is. Megemlíti végül, hogy a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézetben végzett vegyi és bakteriológiai vizsgálat szerint Szekszárd területén levő álló és élő vizek, — nevezetesen az élő és holt Siónak — valamint az úgynevezett Itsének és a Csörgetónak vize is, oly nagy mértékben szennyezettek, hogy az onnan kitermelt jég a közegészségügyi érdekek megóvása végett csak levegő utján közvetített ipari hűtésre engedélyezhető. Esen miniszteri döntés folytán 7717—1932. Bzámn határozatommal intézkedtem, hogy az érdekelt hasiparosok és korcsmárosok jégvermei lezárassanak. A szekszárdi husiparo- Bok és vendéglősök előbbi intézkedésem ellen panasszal fordultak Tolna vármegye alispánjához, aki 10526— 1932. száma rendeletével a jégszekrények felülvizsgálata ntán az érdekeltek felebbezési jogosultsága melletti véghatározat meghozatalára és jogerős döntésig a jég megsemmisítése iránti intézkedés mellőzésére utasított. Miután a már emlitett vég- határozattal csapán a jégvermek lezárását rendeltem el, a Népjóléti minisztériumot kértem, hogy a továbbiakra nézve az utasítást megadni szíveskedjék. Hogy a jégszekrények felülvizsgálat* pártatlan, minden kétséget kizáró legyen, kértem a minisztériumot arra is, hogy küldje ki saját közegét a helyszíni szemle megtartására. Győry államtitkár kijelentette, hogy addig, amíg a vizsgálat alapján a döntés meg nem történik, a jégvermek tovább is zárva tartandók. A miniszteriam dr Roxer János m. kir. egészségügyi főtanácsos, közegészségügyi főfelügyelőt küldte ki Szekszárdra, aki a vármegyei tiszti főorvos és a városi ügyvezető orvos, dr Cs. Papp Jenő városi tanácsnok közreműködésével avármegyei Horthy Miklós közkórház jégvermeit, a mesterséges jéggyártását, hűtőberendezéseit, végül mindazon hasiparosoknak, vendéglősöknek és koroBmáro- soknak jégvermeit és hűtőkészülékeit is megvizsgálta, akik az élő és holt Sióból, az Itsáből és a Csörgetóból az Orsi. Közegészségügyi Intézetnek 1932. év májas hó 4. és 5 én végrehajtott vegyi és bakteriológiai vizsgálata szerint állati és növényi erea detü szennyezettséget, sőt colibacilas- sál fertőzöttséget matató termésietes jeget termeltek, tároltak és iparokban hűtési célra felhasználnak. Megállapította, hogy a husiparo* soknál amerikai rendszerű és hazai jégszekrények vannak használatban és egyetlenegy sincs köztük, amely a léghütés fogalmának megfelelne, mert vagy a jég, vagy a jégviz nincs hézagmentesen elkülönítve. A hűtőkészülék belsejének jégtartályai vagy
