Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-07-06 / 52. szám

1932 Julius 6. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 falni, vagy oldalt vannak nyitott rá­csozattal ellátva, vagy a jégvii fel fogása történik a saekrény belseje falé nyitott tartályban és igy a hús­féléknek ssennyesett és fertőzött jég­gel vagy jégviaael való érintkeiése nincs kiaárva. Megállapította továbbá ast is, hogy a vendéglősöknél és korcsmárosoknál a söntésasitalok htttőtartályai, ame­lyekben a jég palackoaott vagy aárt edényben (bor, saódavia) közvetlenül érintkeaik: babféléknek vagy más élelmiszereknek köavetlen hűtésére nem alkalmasak. Javasolta végUl, hogy a hűtési célokra termésaetes jeget felhasanáló hasiparosok kis költ­séggel alakíttassák át htttőkésaUlékttk jégtartályát hézagmentes, a hűtőtérrel ssabadon nem érintkező tartállyá és gondoskodjanak a jég vizének a hűtő­készüléken kívül való felfogásáról. Amennyiben ez keresztülvihető nem volna, a jégvermek hatósági zárlata tovább is fenntartandó volna, illetve azoknak az iparosoknak a természe­tes jégkészlete megsemmisítendő volna. A Népjóléti Minisztérium 42637— 1932. I. szám alatt a javaslatot má­solatban tájékozásul megkttldötte. Ezen leirat folytán a hatósági kö seget szakértővel kiküldöttem és uta­sítottam az érdekelteket arra, hogy jégszekrényeiket a megjelölt módon alakíttassák át. Amikor a miniszteri döntés folytán a husiparosok és vendéglősök jég­vermeit lezárattam, a mészárosok éB hentesek a múlt hét keddjétől kezdve a huskimérést beszüntették. Éten helytelen és mivel sem indokolható eljárásukra azzal válaszoltam, hogy a város lakossága hússal való ellátása érdekében különböző helyeken ható­sági ellenőrzés mellett közfogyasztásra kifogástalan húst bocsátottam a pol­gárság rendelkezésére. Tekintetes Képviselőtestület 1 Az előadottakból azok, akik tár­gyilagosan bírálni tudnak, megálla pithatják, hogy én a fennálló minisz­teri rendeletek és a városi szabály- rendelet értelmében he’yesen intéz­kedtem a természetes jég kitermeié sének engedélyezése körül. A Közegészségi Intézet megálla­pította, hogy a vermekbe szállított jég szennyezett és fertőzött vizek bői történt, azon intézkedésem tehát, hogy a jégvermeket a vitás kérdés végleges elintézéséig lezárattam, tel jesen helytálló. Ds megfelelő volt azért is a jégvermek lezárása, mert az érdekelt husiparosok olyan hűtő berendezéssel ezideig nem rendelkez­tek, ahol a hűtésre szolgáló jég a hütendő élelmiszertől teljesen elkü lönitve tároltatnék és csak a lehü tött levegő beáramlása hozná létre az élelmiszerek eltartásához szüksé­ges alacsony hőmérsékletet. . Senki sem minősítheti a város el­járását a legcsekélyebb mértékben sem zaklatásnak, éppen ezért kár volt a helybeli busiparosoknak össze­beszélve, szinte szinte szövetkezés- szerüen az 1884. évi XVII. te. 55. § a ellenére hirtelen beszüntetni a huskimérést azzal az indokolással, Bőr, selyem és vászon KÖNYVKÖTÉSEKBE országos hírnevünk van. MOLüAR-FÉLE R.-T. ♦ SZEKSZÁR hogy a hatóság jégvermeiket lezá­ratta, a drága müjég használatát pedig üzemük nem birja el. Jégvermeiket a hatóság azért záratta le, mert azok a megejtett vizsgálat alapján szennyezettnek nyilvánított vizekből töltettek meg, hűtőberendezéseik közül pedig egyetlen sincs, amely a léghütés fogalmának megfelelne. Ezen tény­körülményt a 42636/1932. I. népjó­léti és munkaügyi miniszteri számú rendelet mellé csatolt dr. Roxer JánoB m. kir. egészségügyi főtaná­csos közegészségügyi főfelügyelő ál­tal kiállított jegyzőkönyv megerősiti. A husiparosok a jégvermeknek ha­tósági lezárásig, az általuk olcsóbbnak mondott természetes jeget használták és a húsárak tekintetében eddig mégis Ssekszárd egyike a legdrágább vi­déki helyeknek. A huskimérést be* szüntetők eljárása tehát feltétlen el­ítélendő, mert összebeszélésszerü ma­gatartásukkal éppen azon 15.000 lelket akarták sújtani, akikből üzle­tüket fenntartják és élnek. Jól tud­ták, hogy a természetes jég beszer­zése és a fertőzött helyekről behor­dott jég miként való felhasználásé nak kérdése rövidesen eldől: mód­jukban állott volna tehát mfljeget az általuk drágának jelzett helybelin kívül máshonnan beszerezni. Az 1931. évre kötött egyezség szerint a hus­iparosok és vendéglősök maguk kér­ték a városi mfijégnek tömbönkénti 50 fillérben való megállapítását, a drága mftjégra való utalásuk tehát csak üres kifogás, különösen akkor, | ha figyelembe vesszük, miszerint | Szekszárdhoz hasonló más városok- | ban sem o'osóbb, sót drágább a mü­jég. Baján 48—60 fi lér, Kaposváron 70 fillér, Veszprémben 50 fillér, Pé­csett 40—48, husipsrosoknak 64 fil­lér, Szombathelyt 44 fi lér. Nyilvánvaló tehát, hogy eljárásuk­kal a hatóságot kényszeríteni akar­ták a jég kérdésében elfoglalt állás­pontja megváltoztatására.' Nem Szekszárd város polgármes­tere, hanem a város közönsége épít­tette felsőbb hatósági utasításra drága pénzen a vágóhidat és a müjéggyárat, a közönség fizeti ki annak az árát, nem is illő, hanem kötelességszerü volna tehát az illető lnlybeli szak- iparosoknak a jeget a müjéggyárból vásárolni, mert hiszen ezzel az áldo­zatot hozott ama lakosságnak a hely­zetét könnyitenék, akikből — mint előbb említettem — élnek. Akkor, amikor a jéggyár elkészült, közös értekezleten maguk az ér­dekeltek kérték a jégnek tömbön• kénti 50 fillérben való megállapí­tását. Végtelenül csodálatos tehát, hogy most, amikor törvényes és fel— sőbbhatósági rendelkezések folytán a jégvermek lezárattak, a müjég drága­ságára történik hivatkozás. Köztudomású, hogy a természetes jég részben a használat, részben az önemésztődés folytán augusztus vége felé teljesen elfogy, eltűnik, tehát az emlitett időtől kezdve a husiparosok és vendéglősök feltétlen müjégre szo­rulnak. Ha megtehetik, hogy a kér­déses időben müj lg használatához fordulnak, úgy kettős és fdltétlen szigorú kötelességük lett volna meg­tenni akkor, amidőn a jelen esetben egy igen fontos és valamennyiőnk költségvetést is. Ezután Ssévald Ősz kár elnök beadta a maga és tiszt­társai lemondását s a tisztujitás ve­zetésére fölkérte Szeghy Sándor egye­sületi tagot, ki elrendelvén a titkos szavazást, annak befejeztével a kö­vetkező eredményt hirdette ki: elnök : Szévald Oszkár alispán, társelnök: vitéz Vendel István polgármester, ügyvezető elnök: Róder Pál gimná­ziumi igazgató, alelnökök : dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő és id. Debulay Imre, főtitkár: Schneider Elemér, titkár: Bogdán János, pénztáros: Sápszky Andor, háznagy : Mutschen bacher Jenő, ellenőr: Makk József, ügyész: dr Kalmár Vilmos és dr Aldor György. A számvizsgáló bizott­ság tagjai: Simon Géza, Szentkirályi Zoltán, Kaszás Endre. Megválasztot tak azután 28 választmányi tagot és 5 póttagot. Szévald alispán ismét elfoglalván az elnöki széket, maga és tiszttárBai nevében is megköszönve a bizalmat, lelkes ováció közben zárta be a közgyűlést. személyét érdeklő közegészségügyi kérdés eldöntéséről volt szó. Ojszebeszélésszerü eljárásuk min­den tárgyilagosan b:ráló szájából tehát csak az elítélés hangját vált­hatja ki éa mindenkinek helyeselnie kell azon eljárásomat, amidőn a hus­iparosok sztrájkszerü mozgalmával szemben a hatósági hús kiméréséhez folyamodtam. Ezt fenn fogom tartani mindaddig, amig az érdekeltek ipa­rukat a törvényben előirt módon nem folytatják. E helyről még egyet kívánok megjegyasni. Sokan úgy azeretnék feltüntetni a jég kitermelése Ügyében lefolytatott tárgyalásokat, mintha azok a hatóságoknak egymás elleni harcai volnának. — Ez óriási téve­dés és csak tendenciózus beállítás lehet. — Igen nehéz körülmények kötött teljesített és most már elég szép időre visszatekintő hivatali életemben a felsőbbhatóságomat min­dig a teljes tisztelettel, hüiéggel és odaadással szolgáltam. A közérdek szemmel való tartása mellett másra, mint az előbbire soha nem gondol­tam. Ha egyes határozatok ellen, mint a jelenben is, jogorvoslattal él­tem, tettem ezt azért, mert erről a helyről azt szigora kötelességemnek tartottam. A jelen ügy tisztázása folytán is a közre csak előny származott, egy minden évben vitássá tett kérdés végre megfelelően elintéződött. A helybeli szakiparosok a müjég árára vonatkozóan pedig jöjjenek hozzám újból egyezkedni, mindent elkövetek, hogy abból — a köz- és jogos ma­gánérdekek összeegyestetése után —- ezen város ’polgárságára csak előny ssármassék. Nagy helyesléssel vette a képviselő­testület a polgármesternek az affér minden részletét megvilágító beszé­dét, melynek alapján egyúttal jóvá is hagyta a po'gármester eddigi in­tézkedését és felhatalmazta arra, hogy a város közönségét a husiparosok mozgalmának megszűnéséig hússal a megkezdett módon ellássa. Felhívta végül a képviselőtestület a polgár- mestert, hogy a husiparosokkal ebben a kérdésben tárgyaljon. A polgármester a határozati javas­lat egyhangúlag történt elfogadása után kijelentette, hogy máris birja a husiparosok arra vonatkozó ígére­tét, hogy a pasBziv rezisztenciát abba hagyják. Dr Horváth Jenő képviselőtestületi tag üdvözölte ezután a polgármestert, hogy nem engedte magát a mészá­rosok akciójától terrorizálni, majd kérte, a törvény értelmében helyezze a huskimérést a legszigorúbb ható­sági ellenőrzés alá, szabályozza a húsárakat és ha kell, vonja meg néhány mészárostól és hentestől az iparengedélyt. Vitéz Makray Ferenc és Ferger Ferenc felszólalása után a polgármester kijelentette, hogy a jö­vőben sem fogja őt semmiféle terror megfélemlíteni. Eszel a városi köz­gyűlés véget ért. Úgy értesülünk, hogy az érdekeltek a hús mérését rövidesen megkezdik. A Szekszárdi Zeneegyesdlet közgyűlése. Pár évvel ezelőtt nagy lelkesedés­sel alakította meg Zakariás József kezdeményezésére s a megyeszékhely közönségének érdeklődése a Ssek- szárdi Zeneegyesületet és a város lakossága több Ízben gyönyörködött az egyesület zenekarának szép játé kában. Sajnos, egy év óta csend lett, a hangszerek elnémultak és már-már attól kellett tartanunk, hogy a zenei életnek ez a kiváló fsktora is a múlt ködébe vész. Elismerés illeti azonban Ssévald Oszkár alispánt és hü segítő­társait, akik folyó hó elsején ismét föltámasztották a haldokló egyesüle­tet, melynek zenekara nemsokára új­ból megkezdi működését. A juliua 1 i közgyűlést, melyen — sajnos — csak kevés tag vett részt, Szévald Oszkár alispán, elnök nyi­totta meg, mélyen szántó beérődében rámutatva az egyesület jelentőségére. A titkári jelentést Bogdán János titkár terjesztette elő, melyet a köz­gyűlés tudomásul vett és ugyancsak az ő előadásában hagyta jóvá a múlt évi számadást, valamint a folyó évi v

Next

/
Thumbnails
Contents