Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-07-06 / 52. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1832 Julius 6. 52. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. tsarfceszttaég ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonsz ám 85 és I02( Előfizetési di); Félévre — — — 6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. BLAZSIK FERENC A lap mcZJ.I.Dlk minden ss.rdán é. ssomb.ton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint |P!ő|Í$Bia ■ nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Baloldali Koncentrúcló ?! Két érdekes és feljegyzésre érde­mes esemény játszódott le a magyar politikai életben. As egységespárt tartott manifesitációs pártértekezletet, amelyen Bethlen István gróf felszóla­lása alkalmával beigasolódott ismé­telten, hogy a párt rendületlenül básisa a kormány működésének és hogy a politikai élet gerince és min­den kibontakosás útiránya csak az egységespárt szervezetén belül kép­zelhető el. A másik esemény, a füg­getlen kisgazdapárt és a keresztény ellenzéki párt egyesülése körül ját­szódott le. A társadalmi életben gyakorta meg­történik, hogy házassági híreket kö­zölnek egyes társaságok tagjaival és ilyenkor — a javithatatlan malició- znsok szinte önmagáknak mormolják a bajuszuk alatt: „összeházasodtak?... majd elválnak". Gyakorlati politikus előtt nem mehet nagy eseményszámba egy-két tagból álló parlamenti cso­port egyesülése. Egyébként is parla- mentárizmusunk történelme sok-sok pártegyesülést jegyzett már fel és nem kevesebb pártbomlást. Amikor tehát a nagy politikai világban egy­másnak újságolják az emberek, hogy a keresztény ellenzéki legitimisták egyesültek a független kisgazdákkal, tulajdonképpen nem történt más, mint amit a házassági hir alkalmával mon­dani szokás: összeházasodtak... majd szétválnak. A Hunyady-csoport egyesült a Gaál Gaszton pártjával. Elmélkedvén e nyárelejei egyesülés fölött, nem azt mondjuk, hogy a tűz a vízzel egye­sült, hanem a letagadhatatlan tényt konstatáljuk, hogy a könnyed libe­ralizmus és a hangos legitimizmus vizein szívesen tartózkodó fiatal nagy­birtokos Hunyady Ferenc gróf egye­sült a konzervatív földesurpolitikus- Bal, Gaál Gasztonnal. A józanul figyelő és ítélkező magyar társadalmat sem öröm, — sem káröröm, sem fájdalom­érzet nem töltheti el az egyesülés láttára. Legfeljebb azért örvendhet a társadalom az egyesülés hírének, mert a parlamenti ellenzék és tör­melékpártok száma eggyel apadt. Az egyesülésben azonban már benne van a végzet, hogy idők múltán a párt nem is egy, hanem több darabra fog széttöredezni. A jelek máris mutat­koznak. A dolog természete szerint, más egy konservativ főur gazdasági célja, mint egy kisgazdaember célja és törekvése. Politikában, — politika alatt a parlamenti küzdelem tenórját és célkitűzéseit értjük, — lehetnek és maradhatnak egységesek a külön­ben szétágazó felfogású emberek, azonban a politika végaő céljában, a hatalmi érvényesülés porondján, — már szétválnak a pillanatnyilag egy­másra talált útirányok a különböző útirányokon haladó politikusok. A Hunyady-csoport és a Gaál Gaszton-párt összeházasodását vékony felületű baloldali konoentrációnak ne­vezhetnék. Gaál Ga8stonnak és párt­jának kimondott célja a parlamenti váltógazdaság utján kivenni a hatal­mat a kormány kezéből és végelem­zésül átvenni a kormányhatalmat. Ebben a célkitűzésben elég őszinte, sőt következetes volt Gaál Gaszton és pártja, kitartottak merev párt- Bzempontjaik mellett, mert nem vet­tek részt a 33-as bizottságban, de félreérthetetlen célzattal és magyará­zattal elutasították maguktól a Károlyi kormánnyal való koncentráció gon­dolatát is. Ez az állásfoglalás a par­lamenti életben annyit jelent, hogy a párt nem kíván osztozni a kor­mánnyal az alkotmányos felelősségben és politikai felfogására támaszkodva: önálló politikát kíván csinálni. Ez volt a levegője, ez volt az élete és ettől várja kilátástalanul jövendőjét a független kisgazdapárt és ami — talán — nem kevésbé fontos, a füg­getlen kisgazdapárt életére vonat­kozólag, az a körülmény, hogy a független kisgazdapárt önálló pro­grammal, külön zászlóval ment a választási küzdelembe. Mit látunk a Hunyady-csoport ke­letkezésével és működésével kapcso­latban? ők, a kormány támogató ke­resztény párt programmjával kaptak mandátumot és a parlamenti esemé­nyek következtében váltak ki onnan, hogy volt pártjuknak és a kormány­nak ellenzéke legyenek. Megtartották akciószabadságukat, de amikor fel­merült egy jobboldali koncentráció gondolata, — talán — senki sem fejtett ki akkora aktivitást, a kor­mánnyal leendő koncentráció érdeké­ben, mint Hunyady Ferenc gróf és csoportja. Mint említettük, a Gaál Gaszton-párt ellenzője volt a kon centrációnak, mig a Hunyady csoport, a Gaál Gaszton-párttal szemben a koncentrációt szívvel-lélekkel akarta. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzet többségére támaszkodó egy- ségespárt, amelyet Belhlen István Egyes szám és nagyatádi Szabó István alapított és amelyet Bethlen István tartott össze mindmáig, nem hajlandó sem tárgyi, sem személyi engedményekre, akkor a koncentráció külső híveinek lelkesedése alább hagyott, sőt Hu­nyady Ferenc uj utakra tért s ő és pártja azzal a független kisgazda- párttal egyesült, amely következete­sen elutasított magától minden kon­cé ntráoiót. A józan magyar nép sokkal inkább konzervatívabb, hogysem az esemé­Szekszárd város rendőri büntető­bíróságánál az ipartörvénybe ütköző kihágás miatt feljelentették azokat a szekszárdi henteseket és mészároso­kat, akik az ismeretes jégkor fiiktusra való tekintettel beszüntették a friss hús árusítását, hogyjgy erőszakolják ki az engedélyt a télen át fertőzött vizekből gyűjtött jég felhasználására. Elitéltlhuslparosok. Dr Os. Papp Jenő városi tanács­nok, h. polgármester, rendőri bűn- tetőbiró a feljelentések alapján hely­színi szemlén állapíttatta meg, hogy mely husi párosok vesznek részt a sztrájkban és azok közül a szomba­ton délelőtt tartott tárgyaláson Her­ceg Mórt, Zaratka Jánost, Hirsch­feld Ignácot, Róth Testvéreket 80—-80, Hirschfeld Testvéreket 60, Szigyártó Lajost és Méth Mihályt 30, Török Józsefet 20 pengő pénz­bírságra, nemfizetés esetén megfelelő elzárásra ítélte, mert nevezettek az ipartörvény rendelkezései ellenére egyik napról a másikra beszüntették a friss marhahús forgat ómba hozatal át, holott azt csak három havi előzetes bejelentés mellett lett volna szabad tenniük. Az elítéltek felebbezést je­lentettek be és felmentésüket kér­ték. A hentesek és mészárosok a tár­gyaláson, amelyen a vádat dr Bús LajoB városi tiszti főügyész képvi­selte, azzal védekeztek, hogy a vá­ros tette lehetetlenné üzemük folyta­tását, mert a jégvermeiket lezáratta és lepecsételtette. Jég hiányában pe­dig frisB húst nem tarthatnak. A fő­ügyész ennek ellenében rámutatott ára 16 fillér» nyék egymásutánját elfeledje és más­kép ítélje meg Hunyady Ferenc gróf legújabb állásfoglalását, mint ahogyan azt megítélnie kell. Még nem hallot­tuk az orsaág nagy hossannáaását az egyesülés hírére, inkább azt halljuk és látjuk, hogy a józan magyar köz­vélemény egykedvűen fogadja az egyesülés hirét, mint az esküvő hirét fogadják azok, akik a hirülhoaott esküvőről úgy vélekednek: „Össze­házasodtak ? .. . Hát majd elvál­I nak I“ ... arra, hogy a polgármesteri hivatal a jogerős népjóléti miniszteri rendelet végrehajtásaképpen vette hivatalos zár alá a fertőzött vízből származó jeget, amely helyett műjeget használ­hattak volna a mészárosok és hente­sek addig a pár napig is, amíg a minisztérium a rendelete végrehajtá­sának a magyarázatára a megígért utasítást kiadja. A város lakossága a mészárosok sztrájkja dacára is bőven el volt látva friss hússal, mert a városi próba­vágásokból származó árut nyolc he­lyen is mérték. A közönség egy része — különösen a szegényebb emberek — tömegesen keresték fel vitéz Vendel István polgármestert és arra kérték, hogy továbbra is tartsa fenn ezt a próbavágatási rendszert, mert igy a szegény néposztály is jobban hozzájuthat a húshoz, me­lyet egyébként a szekszárdi magas húsárak miatt megfizetni szinte képtelenek. A hentesek ót mészárosok ügye a képviselőtestület előtt. Hétfőn, julius hó 4-én délután 6 órakor rendkívüli közgyűlést is tartott a város és ezen a közgyűlésen vitat­ták meg a szekszárdi henteseknek és mészárosoknak a huskimérésre vo­natkozó állásfoglalását és intézked­nek majd a hűtésre szolgáló jég ügyében is. A nyári meleg és a sürgős gazda­sági munkák dacára is kivételesen nagy érdeklődés mellett folyt le a városi képviselőtestületnek a hasipa- rosok sztrájkjával és általában ma­gával a hús- és jégüggyel foglalkozó A szekszárdi JégUgy a kép­viselőtestület előtt. A rendőri büntetőbíróság elitélte a sztrájkoló szekszárdi husiparosokat.

Next

/
Thumbnails
Contents