Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-06-01 / 42. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 junius 1. “Kalória” szén- és tblfotetep. Siekszárd £ Mészáros Lizár ucca 8. szám. — 'TELEFON 117. — (Trebitscher-telep) ^ Pécsi köszénbányAk kerületi megrendelő [helye | KIVÁLÓ TÜZELŐANYAGOK A LEO OLCSÓBBAN ITT SZEREZHETŐK BE j ^ lem a magyar kaszinóknak olyany- nyira integráns alkotó eleme, hogy amely testületből et a szellem elszáll, aa a testület nem kassioó többó. Viszont azonban a „közjó0 egye temes érvényesülése sem képzelhető el másként, mint a tiszta erkölcs közéleti uralma alatt. A magyar kaszinók hivatásának legbelső lényege és a közjó fogalmi tartalmának magja tehát egy és ugyanazon erkölcsi követelménynek felelnek meg. De ha ez igy van, ha a kaszinók hivatásának és a közjó fogalmának etikai tartalma identiku«, akkor ebből azt hiszem világosan következik, hogy a magyar kaszinók által kifejtett egészséges életműködés, a köajó egyetemes érvényesülésének egyik biztositéka. Ez a biztosíték magában a szabad társadalomból képződő közvéleményben van lehorgonyozva. Minthogy pedig ez a közvélemény, mely felemel, vagy lesújt, a nemzeti társadalom müveit elemeinek ezeken a telephelyein ered, ennélfogva a magyar kaszinók, mint a közélet tisztaságának társadalmi testórségei, hivatásszerű életműködéseikkel nemseti közérdeket szolgálnak, nemzetfenntartó szerepet töltenek be. Van ezen kivül természetesen a kaszinóknak még sok más fontos és közérdekű hivatása és feladata is. Én azonban ez alkalommal osak ezzel a legmagasabbrendU hivatásukkal kívántam foglal kosni, hogy annál nagyobb nyomatékkai mutathassak reá arra, hogy bár a mi kassinónk fenntartása sok más okból kifolyólag fontos és szükséges, ebből a szempontból egyenesen nemzeti érdek és igy hazafias kötelesség I Amikor Bodnár István tisztelt barátom azzal a rendkívül megtisztelő felszólítással fordult hozzám, hogy a mi kaszinónk fennállásának 90 ik évfordu'ója alkalmával tartandó díszközgyűlésen felszólaljak, Úgy éreztem, mintha azt mondotta volna énnekem : az ilyen ritka, Unne p Ily es alkalom kitárja a szónok felé a hallgatóság lelkét, vedd hát az alkalmat és ird bele a telkekbe azt, ami 90 éves fennállásunk mesgyéjén állva, a leginkább úrrá lesz fölötted! Nagy, szinte nyomasztó a maga korlátlanságában ez a felhatalmazás. Birtokában versenyre kelt bennem az elsőségért sok méltó gondolati Mégis csak egyetlen egy szó van a világon, melyet Hazánk jelenlegi helyzetében, ez emlékezetes pillanatban telkemből a leikeikbe irhatok ! Nem olyan szó ez, melyet egy pillanat hangulata sugall; nem is olyan, melyet talán a lélek költői hevülete, vagy éppen szónoki hatásvágy adoá nak ajkaimra. As a szó az, mélyen tisztelt Hölgyeim és Üraim, melyet mi magyarok sokszor h dlottunk már, de ritkán fogadtunk meg! Az a sző, melyet ezeréves múltúnk tanulságai és a magyar jövő legszentebb érdeke diktálnak énnekem. Az a szó, mely nek értelme — erő, hatása — diadal, ígérete egy méltóbb nemzeti életre való elérkezés: összetartás ez a szó l Igen! Összetartás 1 M4g pedig annál nagyobb összetartás, minél jobban megnehezül az idők járása fölöttünk I Nem szabad, hogy a lemondás, a nélkülözés, a gond vagy a szenvedés türelemvesztettekké, kiahitüekké, egy- másratörókké tegyenek bennünket; mert ha ez következnék be, akkor nem mi ülnénk diadalt, hanem a trianoni gondolat, mely ennek a nemA magyar társadalmi egyesületek egyik legrégebbike, a Szekszárdi Kaszinó fennállásának századik éve felé halad és a múlt év végén már elérte alapításának kilencvenedik év- fordu'óját. 0 yan nagy idő ez és a kilencven év is oly gazdag volt eseményekben és eredményekben, hogy már régebben felmerült az eszme a kilencvenéves jubileum megünneplésére. Még tavaly kellett volna az ünnepnek lezajlania, azonban közbejött dr Kramolin Gyu’a vm. tiszti főorvosnak, a jubiláns előkészületek egyik megindítójának a váratlan halála, úgyhogy emiatt azután nyárra halasztotta a kaszinó választmánya az ünnepélyt, amelyet összekötött annak az emlékműnek a leleplezésé vei, amelyet a világhírű magyar zongoraművész és zeneszerző Liszt Ferenc gyakori szekszárdi tartózkodásainak megörökítésére illesztett a kaszinó homlokzatára. Liszt Ferenc | ugyanis 1846 tói 1876-ig majd min- | zetnek a vesztére tört; ha ez következnék be, akkor nem mi magyarok érnénk célt, hanem ellenségeink, akik zsákmányolásra készen lesik, — mint a pók a prédát, — hogy az ő hálójukba belékeveredve, életküzdelmün- két feladni kényszerüljünk ! öi^zetartás tehát, amit 90 éves fen- állásunk határmesgyéjéről hirdetek I Ennek az összetartásnak a gondodén nyáron heteket, sőt hónapokat töltött Szekszárdon magyarországi legjobb barátjánál, báró Augusz Antalnál, akinek kastélyában, a kaszinó mai székházában a zenetitánnak fenntartott külön Liszt-lakosztály volt berendezve. Liszt Ferenc báró Augusz Antalhoz intézett több, mint száz levelében évtizedeken keresztül a legnagyobb elragadtatással ir Szekssárd- ról, amely neki nemcsak üdülést és pihenést, hanem élményeket is jelentett, hiszen többször megtörtént, hogy az ő kedvéért Európs legnagyobb muzsikusai és zeneértői gyűltek ősz- azé SzekBzárdon, amely azóta sem látott falai között olyan előkelő nemzetközi társaságot. Ennek, a Liszt életében és a zenetörténelemben oly nevezetes harminc esztendőnek a megörökítését tartotta szükségesnek a Kaszinó, mikor elhatározta, hogy | hom'okfalára művészi márványtáblán I Lisztnek bronzarcképét helyezi el. I zása és istápolása, az erkölcsi erők felsiitása és megacélozása az, amiben a közjó mai legfőbb követelménye jelentkezik I Fel tehát erre a munkára mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim I Tegyük, hogy a Szekszárdi Kaszinóból szerte áradjon a társadalom minden rétegébe a magyar szolidaritásérsettől áthatott összetartás szellemének nemzetfenntartó ereje! És akkor megfeleltünk annak a kötelességnek, mely a mi alapitő elődeinknek Széchenyi István nyomán, itt ebben a teremben 90 évvel ezelőtt létrejött hazafias I elhatározásából reánk háramlik. szinó hajlékául a báró Augusz kastélyt a remek parkkal, ő építtette a Kaszinó-bazárt, amelynek jövedelme megkönnyíti ezen társadalmi egyesületet céljainak minél tökéletesebben való megvalósítását. A több, mint egyórás felolvasás után a közgyűlés melegen Ünnepelte Bodaárt, aki a történettudós alaposságával és a költő pompás tollával adott művészi vázlatot eaen nagy- mu'tu tekintélyes egyesület lefolyt életéről. Kiss Lajos elnök indítványára elhatározták, hogy Bodnár munkáját — mihelyt azt az anyagi viszonyok megengedik — kinyomatják. Simont8its Elemért a kaszinó disztag|ává választották. A választmány javasolta ezután, hogy a kilencvenéves jubileum alkalmából Simontsits Elemér vbtt. a kaszinó fejlesztése körül szerzett érdemei e’ismerésóül disztaggá választassák. A legnagyobb lelkesedéssel járult hozzá a közgyü'és a javaslathoz, amelynek elfogadása után Simontsits Elemér ezekkel a szavakkal köszönte meg a kaszinó által adható legnagyobb kitüntetést: Simontsits küszönü szavai: Valóban alig találok szavakat, amelyekkel ezt a rendkívüli megtiszteltetést és nagy kitüntetést, amelyet nekem adni méltóztattak, megköszönjem. Elég hosszú ideig szolgáltam a Szekszárdi Kaszinót, hogy ismerjem közszellemét és tudjam jól, hogy ettől a bizantinizmus érzése messze távol áll. Ez a közszellem féltékenyen őrzi a testületnek és tagjainak önzetlenségét és férfias önérzetét. Én, aki ezt a közszellemet annyira ismerem, tudom felmérni ennek a kitüntetésnek egész nagyságát, én tudom azt megbecsülni és köszönni. Méltóztassanak meggyőződve lenni, ha pályám elvitt is Szék- szárdrói, én soha nem szűntem meg a Szekszárdi Kaszinóra és Szekszárd társadalmára nagyrabecsüléssel, tisztelettel és szeretettel gondolni. Most pedig, ha innen megint elmegyek, emlékbe egész csokrot viszek magammal. Ennek a csokornak a teste kemény, sötétzöld babérlevél, amelyet köröakörül szinpompás virágok di* A jubiláris díszközgyűlés a megyeházán, Tolna vármegye székhazának nagytermében délután négy órakor folyt le és azon nemcsak a kaszinó helybeli tagjai vettek részt, hanem többen voltak ott a vidékről is. Különös díszt és fényt kölcsönzött ennek a kulturális ünnepélynek, hogy azon a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tanácsa dr Entz Béla rektorral és dr Holub József egyetemi ny. rend )S tanárral képviseltette magát. A vidéki előkelőségek közt ott láttuk dr Peresei Béla főispán nejét és Perczel Margitot, dr Csapó Dániel gazdasági főtanácsost, Djry László ezredest, Sztankovánszky Tibort és dr Bernáth Bélát. Az ünnepi beszéd. Az elnöki asztalnál foglalt helyet Simontsits Elemér v. b. t. t., a kaszinónak 9 éven keresztül volt elnöke, majd intéző igazgatója, Bodnár István jelenlegi intéző igazgató a kaszinó tisztikarával Bodnár István javasla tára a díszközgyűlés Kiss Lajos apátplébános, felsőházi tagot választotta meg elnökévé, Morvay László vm. másodfójegyzőt pedig jegyzőjévé. Kiss Lajos rövid visszapillantást vetvén a kaszinó múltjára, felkérte Simontsits Elemért beszédének elmondására. A volt elnök és intéző igazgató óriási hatást keltve mondotta el lapunk vezető helyén teljes egészében közölt klasszikus szépségű megemlékezését, melyért a közgyűlés köszönetét mondott neki, elhatározva, hogy a gyönyörű beszédet jegyzőkönyvében szó szerint megörökíti. A Kaszinó ttfrténóte. Bodnár István olvasta fel azután a kaszinó kilencvenéves múltjáról szóló visszaemlékezéseket, bevezetőül elmondván, hogy Tolna vármegye már Széchenyi István korát megelőzően milyen szellemi életet élt és milyen művelt elmék szolgálták itt a magyar nemzet egyetemes érdekeit. Majd végigvezetve a hallgatóságot a kaszinó történetén, elmondta, milyen alkotások fűződnek a kaszinóhoz, amelynek érdeme többek közt a szekszárdi Garay szobor felállítása is. Foglalkozott a kaszinó kulturális tevékenységével és esen tevékenység kezdeményezőivei, a kaszinó volt vezetőivel, akik közül ércnél maradandóbb emléket átütött magának Simontsits Elemér vbtt. Az ő kilencéves működése szerezte meg a kaA Szekszárdi Kaszinó 90 íves jubileumi diszköziyülhe. Liszt-emléktábla és bronz arcképleleplezés a Kaszinó homlokzatán.
