Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-05-18 / 38. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 május 18. 38. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. •zerfcesztlaég ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tele!onszám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre —-------6 pengi. | Egész évre______12 pengi. Fősz erkesztő; SCHNEIDER jÁNOS. FelelO. szerkesztő: BLAZSIK FERENC. A Ina megjelenik minden amrdán de .tomb.ton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illeti közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések órai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-,.eljegyzési, csalid! hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerfil. Az oroiz sazdonép klkQzdl o magántulajdont. Ab orosi szovjet hires ötéves tervének negyedik esBtendejében a bóléé vismus kollek ti vizáié teóriái sorra megbuknak. Csak néhány nappal ezelőtt kénytelen volt a moszkvai kormány rendeletben kimondani az el- kommnnizált állatoknak visszaadását a gazdák magántulajdonába, mert a kollektiv állattenyésztés teljesen cső- döt mondott és a szovjet-birodalmat kusinslg és tejhiáoy fenyegeti. Most pedig egy újabb szovjet- rendelet megengedi az élelmiszerekkel való magánkereskedelmet, holott pedig ez eddig tiltva volt és az élelmiszerek zugforgalmát a legnagyobb bünteté Bekkel tiltotta s szovjet. Az élelmiszerek forgalombahoza- tala eddig állami monopólium volt. A gabonatermelők és állattenyésztők gabonáit, állatait, baromfiát fegyveres vörös ess patok rekvirálták eddig és az egész élelmiszerellátást állami intézmények bonyolították le. De hiába gyakorolták a legnagyobb nyomást a termelőkre, hasztalan küldöttek büntető expedíciókat a termőföldekre : a parasztok ellenállását a szovjet nem tudta letörni és a rekvi- rálás utján nem lehetett annyi gabo nát felhajszolni, amennyi az élelmiszer és kenyérjegyek alapján a szervezett munkásságnak és városi lakosságnak legelemibb szükségletét kielégíteni képes lett vollna. Ennek következtében a városokban, a Vo'ga vidékén, az Uraibán sok millió ember éhezik. A kormánynak kellett valamit tenni, hogy a hombárokban elrejtett gabonakészleteket valahogy előcsalja. A végső szükségben a szovjet-kormányzat szakítani volt kénytelen az élelmiszer* monopóliummal és visszaállította az élelmiszerekkel való kereskedelmet, amely most már minden kommunista teóriával ellentétben megengedi a termelő gazdának, hogy tetszése szerint a kialakuló piaci napiárban saját számlájára és javára adhassa el termékeit. Az élelmiszerekkel való magánkereskedelem megengedésével és tör- vényesitésével a szovjetdiktatura bevallja a kollektivizálás teljes csődjét. Először már kiderült, bogy a nem meiŐgazdasági népesség élelmisser- ellátása elégtelen, másodszor, mert nem sikerült a szovjetnek a pénz elértéktelenedését a dolgozó népről elhárítani és harmadszor kiderült, hogy a paraszt egyáltalán nem illeszthető bele a kollektiv termelési rendbe. A földművelő gazda mindig tudni akarja, hogy munkájának gyümölcséből mi és mennyi az övé éB a szovjet állam parasztgazdája sem gondolkoiik más ként. Aa emberi termésaet ellen való, hogy a gazda által termelt gabona valamely határozatlan közösségé legyen. A gazda azt a gabonamennyiséget, amelyet az államnak hivatalos árban kell beszállítania, súlyos adóként, valóságos sarcként fogja fel. És ha nem kapja meg a jogos árat, hsnem ehelyett értéktelen papirutai- ványokkal fizetik, úgy nyomban a passzív ellenállás fegyveréhez nyúl, amely eddig mindenütt veszedelmes fegyvernek bizonyult. Az orosz paraszt is az ellentállásnak e bevált fegyverével küzdötte most ki a szovjet-kormánytól az élelmiszerekkel való kereskedés felszabadítását, A föld ismét győzedelmeskedett a mesterkélt bolsevista teóriák és az ezek érvényesítésére alkalmazott erőszak ellen. Nagy tanulságot rejt magában az orosz paraszt ez újabb győzelme a többi európai agrárállam gazdanépesságére is. A súlyos értékesítési nehézségeket, a lezuhant veszteséges árakat lelkiismeretlen izgaték mindenfelé arra iparkodnak kihasználni, hogy a gazdanépet a fennálló társadalmi és gazdasági rend ellen állítsák sorompóba. Bz az izgatás végcéljaként mindenütt és így nálunk is a magántulajdont akarja romba- dönteni a szovjetpokol átplántálásá- val. Az orosz paraszt példáján okuljon minden magyar gazda és földműves. Ismerje fel, hogy hivatása, rendeltetése, de egyúttal a saját érdeke a magántulajdon megvédését parancsolja, szemben a szooiálisztikus agyrémekkel, amelyek a gyakorlatban az orosz szovjet minden terrorja ellenére megvaléBÍtbatatlanoknak bizonyultak. — Pedig Oroszországot a szovjetdiktátorok „a munkások és parasztok köztársaságának nevezik. Es mégis a gazdák és földművesek gazdasági hatalma reákényszeritette a szovjethatalmasságot, hogy adják vissza a falusi népnek a maga gazdasági szabadságát és az egyéni gazdálkodás lehetőségét. — A szó- ciálista méte’y nem fog a föld egészséges, józan népén. munka hozta ezután ide Budapestre. Ez az egy szál kis kézimunka szimbólum, erő . . . Nem szabad megállani, nem szabad csüggedni. A magyar elevenség és tehetség produktumai — úgymond Fred Burnet — olyan elbűvölök, o'yan, csodálatraméltók, hogy ennyi erő,'ízlés és találékonyság sokat jelent, ha a világot elárasztják a magyarság propagandájával. Hisszük, hogy a kis csemete, a sárközi himzőtanfolyam nemsokára izmos fává terebélyesedik. Kisgazda és leventa távlovaglás. Közöltük, hogy folyó hó 23 án érkeznek Szekssárdra a Horthy István lovassági tábornok által vezetett kisgazda ób levente távlovsglás résztvevői, akik közt kü földi és mrgyar urlovasok is vannak. A külföldiek a következők : Albániából: Dr Socrat Bobdiba államtitkár, az albán Fűm vezetője, Ali bey Erabara olasz származású albán vkszt. alezredes, Ihsam Libohovz a legnagyobb albán lap szerkesztője. — Németországból: György szászmeiningeni herceg és felesége, Eberhard Thoat és felesége. Észtországból: Andrejew Boris hu- ssársEázadoB. Finnországból: Biom- quist Gösta Artur huszárszázados, Walldén Verner huszárfőhadnagy, Rolf Tengström, Rabbe Tengstrőm huszár hadnagy ok. Olaszországból: R'cci testnevelési államtitkár 4 fascists lovassal. Lettországból: Leon Bruem- mer táblabiró, tart. tiszt. Hollandiából: H. Keppel Hesselink tüzér- százados és felesége, H. A. M. Swagemakers gyáros és nagybirtokos, Jrques de Gruyter gyáros, batáviai földbirtokos, Leo van Loon van Tbiel gyáros és földbirtokos. Svédországból: négy tiszt, akinek neve és rangja még ismeretlen. Magyarok: Horthy István ny. lovassági tábornok, vezető. Rudnyánszky Ferenc huszárőrnagy, vezető. Résztvevők: Benke Gyula akadémiai tanár, vitéz Feördeös Vilmos huszárézredes, Gosz- tonyi Mária, Gosstonyi Timi, Kálmán Rudolf tb. főszolgabíró, Mischek Ferenc hírlapíró, Lányi Géza vkszt. őrnagy, finn katonai attasé, Rad- nóthfáy György kabinetirodai titkár, Rudnyánszky Ferencné, Troykó Béla, | Türk Károly buszárőrnagy, MehlA sárközi hímzések nagy sikere Milanóban, Párisban és a budapesti árumintavásáron. Örvendetesen nagy sikert arattak az ősi sárközi népművészet megmentésére szervezett himzőtanfolyam pompás, művészi kézimunkái a most Budapesten tartott nemzetközé áru- mintavÍBáron. A megnyitás alkalmává! Horthy kormányzó és Kenéz kereskedelmi miniszter is hosszabb időt töltöttek a kiállított munkáknál, amelyek egy harmada az első két kiállítási nap alatt elkelt és több mint a fele később. A finom hímzések annyira megtetszettek a közönségnek és a szakértőknek, hogy a tanfolyam máris ajánlatot kapott olyan tömegű munkák szállítására, amelyek 50 asszonyt foglalkoztatnának. Pataki József Mexikóban élő honfitársunk pedig oda kíván ezekből a népművészeti produktumokból nagyobb tömeget kiszállítani. A Milanóban és Párisban elért siker után az itthoni eredmény jóleső elégtételül szolgálhat a tanfolyam lelkes megszervezőjének, dr Pilisy Elemér királyi ügyésznek, aki mint müértő hónapokon keresztül nemes ideálizmuasal dolgozott és agitált azon, hogy ez a nagy nemaeti érték veszendőbe ne menjen és nemcsak kulturális szempontból, de gazdasági okokból is megmentessék és fejlesz- tessék. A sárközi hímzések sikeréről egyéb ként nagyon éfdekeS cikket irt Pásztor Árpád Az Est egyik legutóbbi számába. Leírja, hogy Fred Burnet nevű baltimorei kereskedővel ismerkedett meg aa árumintavásáron, aki magyar népmüvésaet iránt érdeklődött. Pásztor kérdésére Fred Burnet elmondta, hogy eszeágában sem volt Budapestre jönni, mert hogy az amerikai kereskedők legfeljebb ha Berlinig, vagy Bécsig jutnak el. Párisban aaonban találkozott egy honfitársnőjével, aki Budapesten járt és annál látott magyar kézimunkát, | sárközi himzést. Ez az egy szál kis késiEgyes szám ára 12 fillér. V
