Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-05-18 / 38. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 május 18 ichmidt Ferencné, Meh’schmidt Lili, Rainer Rezső honvédőrnagy, Rainer Angela, dr Bakos Gála nagybirtokos, ▼ítél Endre László fősio’gabiró, F»r kas Zoltánná, Farkas Lili, Harlin- kovics Jóssef érseki uradalmi intésó, vitéz Kovács István hassáralesredes, Stépán Ferenc honvédssásados. E lovaglásnak egyik fócélja a gas dák, uradalmak melegvérű — fóként hazai fajta — kiváló lóállományának ismertetése és előnyösebb értékesítésének előmozdítása. Kívánatos lenne tehát, hogy est az átvonulást lovas megjelenésükkel támogatnák azon lótenyésztőink és gazdáink, akik hazai melegvérű tájfajtáink közül valamelyiket — kicsiben vagy nagy ban — tenyésztik. Megyénket legközelebbről érdekli a „Tamási tájI fajta", azonban a Nónius és az al- { földi u. n. „Magyar ló" is méltó ] arra, hogy minél nagyobb számban képviselve legyen. A rendezőség fel kéri tehát — különösen a „Tamási tájfajtát" tenyésztő tolnamegyei községek gazdáit és uraságait, hogy akik est a távlovaglást mint kísérők akár lóháton, akár kocsin támogatni óhajtanák, ezt a szándékukat mielőbb közöljék 1. Eordögh Zoltán m. kir. gazdasági felügyelővel Ssekszárd, Vármegyeháza. A bejelentés alkalmával közölni kell azt is, hogy az illetők mely időpontban, mely község határában csatlakoznak és mely község határáig kisérik a távlovaglókat. Május 22~én az egész ország állási foglal a Tardieu-iervvel és a Duna völgy rendezésével kapcsolatban. A Magyar Reviziós L:ga és i Társadalmi Egyesüljek Ssövetsége felhíváséra a Tardieu-iervvel és a Dunavölgy rendezésével kapcsolatban május 22-én délelőtt 11 órakor az ország összes városaiban és községeiben népgyüléseket tartanak s az ott hozandó határosatokat megküldik a magyar orssággyülés képviselőházának, MaoDonald angol és Mussolini olasz miniszterelnököknek. Hoo- vernek, az Egyesült Államok elnökének, Brüning németbirodalmi kancellárnak, Borah amerikai szenátor nak, lord Rothermerenek és a Nemsetek Ssövetsége főtitkárának A Magyar Revíziós L:ga és a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Budapesten május 22 én délelőtt 11 órakor a pesti Vigadóban tartanak nagygyűlést, a társadalom minden rétegének bevonásával és a székes főváros közönsége e nagygyűlés keretében fogja állásfoglalását és követeléseit kifejezésre juttatni. A buda pesti nagygyűlésen beszélni fognak; Herczeg Ferenc, gróf Bethlen István, Eckhardt Tibor és Nagy Emil. A szekszárdi gyűlés programmját jövő számunkban közöljük. A földhözluttatottak ügye a 33-as bizottságban. A földbirtokrendezés során földhöz- juttatottak részére nyújtott kedvezmények, valamint a megváltott földek ellenértékének kifizetéséről szóló rendeletet vitatták meg a múlt héten a harminchármáé bizottságban. A rendelet szerint a kiosztott föld vételárának törlesztését 1934 ig felfüggeszt• hetik és ezalatt az évi törlesztésrészletek helyett igen alacsony összegű évi használati d jat fizetnek. A rendelet előnyét akkor lehet megítélni, ha a mostani állapottal összehasonlítjuk. A tiz aranykorona kataszteri tiszta jövedelmű föld után eddig évenként 32 pengő 40 fillér volt fizetendő, ezzel szemben a rendelet által alkotott használati dij csak 12 pengő. Minden földhözjultatottbak, akár törlesztéseket, akár pedig használati dijat fisét, az 1925—30—31. évekre járó törlesztések egyharmadát elen • gedi a rendelet. Aki ezt a használati dijat nem fizeti, kimozditandő az ingatlanból. Hadirokkantak, árvák és özvegyek a használati díjból 25 százalék ked vezményben részesülnek. A dij felét e hó 30 ig, másik felét október 1-ig kell befizetni. Négy esztendő alatt körülbelül __ há rom milliárd pengőt vesztettek:áS a gazdák. A magyar mezőgazdaság szomorú helyzetének és valóban válságosra fordult sorsának megcáfolhatatlan bizonyítékát adja az a hivatalos ki mutatás, amely nemrég jelent meg és számszerűleg az alábbiakat tartalmazza : 1927—28. évben termett Magyar- országon 46 millió mázsa gabona 1 f milliárd 111 millió pengő értékben. I 1929—30-ban már csak 39 millió mázsa gabona termett, melynek értéke 469 millió pengő volt. 1930. gazdasági évben 28 millió mázsa gabona termett 309 milliós vételárral. 1931-ben az előző évi termés 19 millió métermázsára esett vissza 188 millió pengő vételárral. Ugyanilyen rohamos arányban csők kent a többi takarmány cikkek hozama és vételára is. Az egyéb takarmány és terménycikkek 1927—28. évi 2 és fél millió pengő vételára az 1929—30. évben 1 millió 200 ezer pengőre zuhant. A mezőgazdasági terményeknek hozamában tehát 30—40 százalékos csökkenést mutat fel az utolsó három eaitendd, melynek értékesítési veastesiége körülbelül 2 milliárd pengd. A mait évi még roessabb volt, a termény éa ai állatárak rohamo8 csökkenése miatt. Négy év alatt tehát körülbelül 3 milliárd p?ngd veaa. teaég érte a nemiet gerincét kép. viseld mesdgasdákat. Kétszázhuszan utazhatnak Szekszárdról a szegedi filléres gyorsvonattal. E őző számunkban már megírtuk, hogy a Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága Űrnapján, f. hó 26 án Pécsről, Szekszárdról, Bátaszékről és Bajáról jelentkező utasokkal filléres gyorsvonatot indit Szegedre és jeleztük, hogy legközelebb már a részletekről is tájékoztatni tudjuk olvasóinkat. A programm szerint Szekszárdról 220, Bátaszékről 110 utast vesznek fel a vonatra és a menetjegy Szekszárdról Szegedre és vissza 4 pengő 90 fillérbe fog kerülni. A menetjegyeket a szekszárdi, illetve báta- széki állomásfőnökségeknél a menet- dij előzetes lefiietése mellett már elő lehet jegyeztetni. Kívánatos, hogy aki Szegedre akar utazni, jegyét mielőbb biztosítsa, mert. az érdeklődés máris oly nagy, hogy a rendelkezésre álló kétszázhusz helyet hamarosan lejegyzik. Az IBUSZ ezen kirándulást illetően is érintkezésbs lépett a szegedi vendéglősökkel és igen mérsékelt áru ebéd és vacsorajegyeket sikerü’t a filléres gyorsvonat utasai részére biztosítani. A menetjegyek megrendelése alkalmával célszerű egyúttal azt is bejelenteni, hogy az illetők reflektálnak e ilyen ebéd és vacsorajegyekre, mely esetben az étkezés jóelőre biztosítható lévén, a vendégek ellátása is a lehetőség szerint kifogástalan lesz. A szegedi kirándulást, amely oly sok látnivalóval, művészi és kulturális élménnyel kecsegtet, a legmelegebben ajánljuk a közönség figyelmébe. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Dr Perczel Béla főispán, aki — mint már megírtuk — külföldre utazott, junius hó 9 én tér vissza szabadságáról és 10 én Szekszárdon lesz. — Holub József egyetemi tanár nagy történelmi munkája. Megírtuk már, hogy Zalavármegye közönsége földinket, dr Holub Jóssef pécsi egyetemi tanárt bizta msg a vármegye történetének megírásával. A munka első kötete, mely a vármegyének a mohácsi vészig terjedő általános történetével foglalkozik, már egy éve megjelent, m‘g Holub professzor a zalamegyei községek történetét tárgyaló második kötet kéz iratát most küldötte meg az alispánnak. Mint értesülünk, a nagyon érdekes és a levéltári kutatások alapján igen sok értékes, eddig ismeretien adatot tartalmazó kötet csak a gazdasági viszonyok javulásával kerül kiadásra. — Az állami rézgálic árának változása. A föld mi vetési miniszter a rézgálic segélyakció során a folyó évben kiosztásra kerülő rézgálicnak az árát ab Polgárdi Ipartelepek vagonba rakva éB a folyó évi november hó 31-ig hitelezve métermázsán- kint 60 pengőben állapította meg. Bár ez az ár jóval alatta van az előállítási költségeknek, a szőlősgazdák mai su'yos helyzetére való tekintettel a miniszter mégis lehetővé ki- [ vánja tenni, hogy a réz árának idő- | közi alacsonyabb alakulása kifeje- | zésre juthasson az állami rézgálic | árában. Elhatározta ezért, hogy julius hő 15-ig az állami rézgálic árát ha- vonkint állapíttatja meg és amennyiben a réz árának időközi esése folytán az derülne ki, hogy november hő 30-ig való kamatmentes hitelre métermázsánként 60 pengővel igénybe vett állami rézgálic 60 pengőnél olcsóbban adható, megengedi, hogy az állami rézgálicot vásárolt szőlőbirtokosok ezt az alacsonyabb árat téríthessék. A májusi rézgálic ára 57 pengő. — Szakfelügyelői látogatás. Vitéz László Árpád ip iriskolai szakfelügyelő május 14 ón a dunaföldvári közs. iparostanonciskolákban végzett hivatalos látogatást. — A Vörös Kereszt Szekszárdi Fiókja folyó hó 16 án tartotta közgyűlését a városházán vitéz Vendel István polgármester elnökletével. A polgármester megilletődötten emlékezett meg arról a veszteségről, amely az egyesületet dr Kramolin Gyula vm. tiszti főorvos halálával érte, majd elparentálta Holub Jánost és dr Her- czegh Gyulánét. A közgyűlés a polgármester javaslatára jegyzőkönyvben örökítette meg dr Kramolin Gyula érdemeit. Dr Cs. Papp Jenő ismertette ezután a fiók működését, zárszámadását és költségelőirányzatát, amelyekhez a közgyűlés hozzájárult. Végül áttértek a tisztujitásra. Vitéz Vendel István bejelentette, hogy az elnökségről lemond és maga helyett dr Treer István kórházi igazgatófőorvost ajánlotta e tisztségre. A közgyűlés ekként határozott és dr Treer István elnök mallett a következőkből alakult a tisztikar: társelnökök Kovács Dávidné és dr Leopold Kornélné, alelnök Szeghy Sándor,
