Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-05-04 / 34. szám
XIV. évfolyam. Szekszárdi 1932 május 4. 34. szám. TÖLNAMEGYEl ÚJSÁG Hetenként kétszer megielenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl]; Félévre ________6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. Fő szerkesztő: |j Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZS1K FERENC. 4 lap megjelenik minden siardán é. szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A vármegye tavaszi közgyűlése. Dr Pesthy Pál és dr Őrffy Imre feltűnést keltő beszédei. A nagy erővel megkezdődött me zőgazdasági munkák dacára is nagy érdeklődés mellett folyt le Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának tavaszi közgyűlése, melyen a törvényhozók legtöbbje is résztvett. Ott láttiüt dr Pesthy Pál nyug. igaz- ságügymmisztert, az Egységes Párt elnökét, dr őrffy Imre, Dencz Ákos, dr Téglássy Béla, dr Klein Antal országgyűlési képviselőket, Kiss Lajos és Kováts Sebestény Endre felsőházi tagokat. A közgyűlés igen méltóságteljes lefolyású volt és nivóját igen nagyon emelték azok a valóban nagyhatású beszédek, amelyekkel dr Pesthy Pál és dr öíffy Imre válaszoltak dr Klein Antalnak a pénzügyminiszter ellen elhangzott támadására, kimutatván a felszólalás adataina'k tarthatatlanságát. A megnyitó. Dr Perczel Béla főispán a közgyűlést megnyitó beszéde elején melegen üdvözölte Jankó Ágoston ny. főispánt, aki mint a törvényhatóság örökös tagja első alkalommal vesz réBzt a megyegyűlésen, majd az al- ispáni jelentésnek az inségakcióról való beszámolójához szólva köszönetét mondott a vármegyei, városi, községi hatóságoknak és segítő bizottságoknak, a felekezeti és társadalmi egyesületeknek, amelyek nemes lélekkel siettek a nélkülözők segítségére, de köszönetét mondott a vármegye ínséget szenvedett népének is a türelemért, amellyel nehéz sorsát viselte, bebizonyítva hazaszeretetét. Az alispáni Jelentés. Jankó Ágostonnak az üdvözlést köszönő szavai után áttért a közgyűlés a napirend tárgyalására, elfogadta az alispáni jelentést, melynek értelmében a vármegye felir a kormányhoz, hogy a státus rendezés során megállapított öt ssolgabirói és egy gyakornoki állás betöltését engedélyezze és hogy a kormány a vármegyének a havonként igazolt szükséglet erejéig a fizetőképesség biztosítására kamatmentes előleget adjon. Dencz Ákos országgyűlési képviselő a tamási járás elhanyagolt úthálózatára hívta fel a figyelmet és hasonló okokból, mint ai elótte szóló, a tamási—pincehely—nagykónyi— dombóvári transversális müut építésének folytatását kérte. Széuald Oszkár alispán a felszólalásokra megnyugtató válásit adott, abbeli véleményét fejezve ki, hogy ezeket a megkezdett munkákat félbehagyni nem szabad és hogy a főispán segitségével sikerül majd a befejezéshez szükséges anyagi eszközöket megszerezni. Dr Perczel főispán, aki a minisztériumokban ismételten eljárt már a szükséges összeg folyósítása érdekében, hiszi, hogy a még szükséges csekély Begélyt hamarosan rendelkezésre fogja a kormány bocsájtani. A közigazgatási bizottság és a szá- monkérő szék jelentésének tudomásul vétele után megtörtént az adófel8zólamlá8i bizottságok újjáalakítása az 1932—34. évek tartamára. Titkos szavazással történt a választás két bizottságnál. Az elsőnek vitéz Makny Lajos elnöklete alatt dr Schall Kálmán és Szeghy Sándor voltak a tag jai, mig a másodikban Huszth Aladár elnökölt, Pongrácz Lajos és Diőssy Endre voltak a tagok. Az eredményt vitéz Makray Lajos jelentette be a főispánnak, aki a jelölteket egyhangúlag megválasztottaknak jelentette ki. Előléptetések. Kenésy László főszolgabírónak a VI. fizetési osztályban járó második személyi pótléka megszavaztatott és dr Nagy Barnabás vm. aljegyző a VIII. fizetési osztályba előléptetett. A sajtószabadság, az alkolmányos polgári jogok és a közrend fenntartása érdekében tett kormányintézkedésekre vonatkozóan Dőry Frigyes gazd. főtanácsos indítványozta, hogy a Népszava betiltásakor tanúsított erélyes és céltudatos eljárásért a kormány feliratilag Ud- vözöltessék. A javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadták. Báró Korányi Frigyes m. kir. pénzügyminiszternek a vármegye közönségéhez intézett leiratát tárgyalták ezután, amelyben legfelsőbb kinevezését tudíuladja. Ezzel kapcsolatban előterjesztették a törvényhatóság kis- gyűlésének azt a javaslatát, amellyel az uj pénzügyminisztert Tolna vármegye közönsége hivatalbalépése alkalmából melegen üdvözli. Dr Klein Antal a tolnai kerület képviselője kért ehhez a tárgyhoz szót és hosszasabban kifejtette, hogy ő, aki még pár hónapja is az Egységes Párthoz tartozott, miért ellenzi a pénzügyminiszter üdvözlését. Részleteket olvasott fel a pénzügyminiszternek az országgyűlésen elmondott expozéjából és kifejtette, hogy nem viseltetik bizalommal a pénzügyminiszter iránt, mert Dr Pesthy Pál válasza. Dr Pesthy Pál nyug. igazságügyi miniszter, az Egységes Párt elnöke válaszolt elsőben dr Klein Antal felszólalására és többek között a következőket mondotta: Azt kell tulajdonképpen vizsgálnunk, hogy vájjon megérdemli-e ez a kormány a bizalmat, vagy sem ? Az objektiv biráló megállapíthatja, hogy a kormány tagjai a pénzügy- miniszterrel együtt megérdemlik ezt a bizalmat, mert nehéz időkben állították tehetségüket az ország szolgálatába, tudva azt, hogy ennek az országnak az ügyei nem itthon fordulnak jóvá, hanem ezeket a középeurópai je- lenségü bajokat a külföld segitségével lehet csak megoldani. (Igaz. ügy van I) Jól tudjuk, hogy Amerikának a háború után fokozottabban bevezetett gabonatermelése és exportja indította el azt a kinos lavinát, amely alatt egész Európa agrárállamai nyögnek. Az 1929. és 1930-ik években megszűnt a francia újjáépítés és az ottani munkaalkalmak megszűntével megszűnt a forgalom és az eddigi nagy fogyasztóképesség. Először Németország akadt meg és mert megrendült a külföld bizalma, minden hitelező állam ki akarta vinni követelését a középeurópai adósállamokból. A szomszédos államok elzárkóztak egymástól. A világháború és a Trianon okozta tehát ezeket a bajokat, amelyek tulajdonképpen Trianon bűnei (ügy van!) Az eladósodás is tulajdonképpen ennek a következménye, mert hiszen akkor, amikor még háromszoros volt a busának az ára, az a gazda, aki birtokának egyharmad értékére vett kölcsönt, ma 100 százszázalékos adósság alatt nyög. Kötelesség volt a bevételi feleslegeknek igénybevétele is, mert jogrendet kellett teremteni, munkaalkalmat szerezni, hogy megindulhasson a nemzet/pitő munka. Tolna vármegyében van legkevésbé hely ezeknek a kérdéseknek felhány torgatására, mert itt olyan beruházások történtek, amelyek révén ez a vármegye sokszorosát kapta vissza befizetett adójának. (ügy van!) Nem szabad a pénzügyi és agrárfrontot egymás ellen uszítani, mert ha bármelyik győz is, mindkettő csak veszíthet. Ha a gazda győz, legyőzte önmagát, mert a bankok e’pusztulá- sával megszűnik a hitel és a tökének minden bizalma országunk iránt, ha pedig a bankok kerülnek ki győztesen, úgy a gazda vérzik el. Igaz, hogy a magas kamatot tovább nem lehet fenntartani. A Magyar Nemzeti Bank a kormány intervenciójára a 12 százalékot egy év alatt leszállította 6 százalékra éB most | báró Korányi Frigyes, — akinek a | külföld előtt való óriási tekintélye és Egyes szám ára 12 fillér. Vita a pénzügyminiszter üdvözlése miatt. a törvényben megadott felhatalmazási joggal nem élt úgy, hogy az államháztartás rendje mindenképpen biztosítható legyen. Bizalmatlan Korányi pénzügyminiszterrel szemben, mert expozéjában akként nyilatkozott, hogy nem helyesli a bankellenes és antikapitalista hangulatot és mert a mammutfizetések tekintetében is az a véleménye, hogy azok bizonyos tekintetben jogosak. Szólt ezután a földteherrendeiésről, a dohányszerződésekről, a szénbányákról, (mindezt már az országgyűlésen is elmondotta), a földbirtok eladósodásáról és a nyugdijkérdésről. Végül akként nyilatkozott, hogy báró Korányinak kiváló szaktudását elismeri és az ő bizalmatlansága nem annyira a pénzügyminiszter személye, mint inkább politikai rendszere ellen irányuló figyelmeztetés kíván lenni.
