Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-05-04 / 34. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 május 4. hozzáférhetetlen személye oly nagy értéke ennek az országnak, — azon dolgozik, hogy megértesse a külföld­del, hogy az ország nemcsak nem bírja a külföldnek szolgáltatandó nagy kamatot viselni, hanem kifelé való relációban az abnormis magasságú tókét sem hirja visszafizetni. Azt nem lehet tennünk, úgymond Pesthy Pál, hogy tartozásunk visszafizetését beszüntessük, mert ez az összeomlást és a hitel örökre való elvesztését je lentené. A kormány a felhatalmazási tör- vény keretein belül adóleszállitási kedvezményeket adott a gazdák- nak és a földteherrendezés során is 13.600 kisgazdát mentett meg a végveszedelemet jelentő árve­TOZEUES AKÄCFAtfflL E>- Magas hót adó, — kellemes, olcsó tüzelőanyag. -<3 Aprítva és ölben a rendelés napján házhoz szállítja a KALÓRIA tüxifateiep Szekszárdi ucca 8. szám. Telefon 117 Ulrtiitt gyertyán, cser, körit, tsil ét puhafák k rendelhető'<-------j— ■ - . .i—^■—^^ rés től olyan esetekben, amikor az illetők önhibájukon kívül ju­tottak bajba. A nyugdij kérdés elbírálásánál nem Bisbad elfelejtenünk, hogy Caonka- magyarország kell, hogy haiája ma« radjon asoknak a hazájukból a világ ttrbe kitassitott szerencsétleneknek, akik mint menekültek az utódálla­mokból idejöttek és akiknek ellátá­sát biztosítanánk kell. (Általános he­lyeslés.) Dr őrffy Imre hatásos beszéde. Dr Pesthy Pál felvilágosításai után dr öiffy Imre a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője állott szó­lásra, hogy a pártelnök általános jel­legű felvilágosításai után pénzügyi és gazdasági szakszempontból adja meg a választ dr Klein Antalnak. Nagyon hálás vagyok, — úgymond dr ó.ffy I mre — hogy dr Klein An­tal alkalmat adott nekem arra, hogy az ő, már több helyen hangoztatott kifogásaira ezen a helyen válaszol­hatok. Dr Klein Antal nem örül annak, hogy Korányit pénsügyminiss térré nevezték ki és mindezt a pénz­ügyminiszter expozéjával hozza kap csolatba, amely pedig nemcsak ebben az országban, de a külföldön is igen nagy elismeréssel találkozott. Bég esetén egyoldalú elhatárosáso- kat fogunk végrehajtani, ha ez más­ként nem megy. Időnk a várakozásra ugyanis már nincs. (TapB I) A bolsevista lejtő és a vagyonadó rendszer. Klein t. barátomnak a pénzügy­miniszterre vonatkozó kritikája kap­csán csak egy-két kérdéssel óhajtok foglalkozni. Az első a tőke- és jöve­delemellenes hangulat. Az a polgári társadalom, amely a több és jobb munkának fokosottabb jutalmát vitatni meri, észrevétlenül rácsuszik a bol sevista lejtőre (Úgy van 1) és saját maga ölné meg létfenntartásának alap jait: a fokosottabb munkát és taka­rékosságot. Nagyon vigyázni kell tehát a jelszavakkal. szere polgári társadalmi rendben a fokozottabb adózás lehet. A nyugdíj kérdésben sem oszthatom mindenben Klein barátom álláspont­ját. A vagyonnal rendelkező családok kiüldözése a tisztviselői karból vég­zetes hiba lenne. UgyiB nagy baj, hogy a magyar tisztviselői kar olyan szegény. A munkaképességük teljé­ben levő és más, kereső pályákon elhelyezkedett nyugdíjasok illetmé­nyeinek felfüggesztését azonban sür­gősen szükségesnek tartom. Ezt egyszer már meg kell mon­dani felelős helyen is, mert a gaz­dasági nyomorúság folytán irritált közhangulat kezdi elveszíteni fisz tánlátását és valóságos társadalmi betegséggé válik az irigység, a foglalkozások egymás elleni acsarkodása, — me­lyek végzetesekké válhatnak, (Úgy van 1) Ez utóbbi tünetek meg fognak szűnni, mihelyt Magyarország termés­feleslegeinek megfelelő értékesítése sikerül. E tekintetben alapos a re­ményem, hogy az u. n. Tardieu- terven tulmenőleg, amely nem kielé­gítő, a nyugati államok is kötelezni fogják magukat a magyar termeivé- nyék megfelelő áron való átvételére. A nehéz és hálátlan feladat. Köztudomású, hogy Korányit való­sággal úgy kellett belekényszeríteni a pénzügyminiszteri székbe. Hogy ez sikerült, az — Korányi nemzetközi tekintélye folytán — nagy szerencse volt az országra. Ma közügyeket, pláne pénzügyeket vinni, igen nehéz és hálátlan faladat. Alig várom ma­gam is — és azt hiszem Pesthy Pál őexcellenciája is, — hogy a 33 as bizottsági tagság terhétől megszaba­duljunk. A költségvetés egyemulya és a kamatkérdés. Klein t. barátom azt mondja, hogy Korányi nem hozta azt, amit tőle vártak. Ez a vád azért nem jogos, mert mindenki tudja, hogy Korányi az elmúlt hét végéig éjjelt nappallá téve, egyetlen mun­kát volt kény ten végezni: a költ­ségvetés egyensúlyba helyezését. Aki olvasta az országos párt­körben tartott előadásomat adó­ügyünk reformjáról, annak tudnia kell, hogy magam is szükségesnek tartok egy mélyreható reformot és ez pártunk álláspontja is. Kár tehát nyi­tott ajtókat döngetni. Közismert pár­tunk álláspontja a kamatkérdést ille­tőleg is ; minden alkalmat megraga dunk arra, hogy a pénzügyminisztert a külföldi hitelezőkkel való nagy harcában biztassuk és erősítsük. I (Nagy helyeslés I) És itt mindnyájan I el vagyunk készülve arra, hogy szűk- | A fokozottabb jövedelmeket nem megszüntetni, hanem fokozottab­ban megadóztatni kell. (Nagy helyeslés I) Már pedig könnyű számadatokkal igazolni, hogy a ma­gyar adórendszer progressio tekin­tetében a legtöbb — tisztán szociá- lista törvényhozásu államokénál is radikálisabb. Hiszen a fokozott jőve delmi adókulcs, de különösen a két szeresére emelt és igen progressiv vagyonadókulcs ezt legjobban bizo nyitja. Az adókulcsoknak ezt a ma­gasságát fenntartani nem is lehet, azért ehelyett az adóalapok jobb ki munkálására van szükség, amelynél a mobil tőke jobb megfogása lesz a főfeladat. Az Alláshalmozásról és a nyugdijkérdés. A másik jelsióvá vált kérdés az álláshalmozásé. Bizonyos, hogy itt vannak viszásságok, miért magam tettem indítványt erre nézve még az előző országgyűlésen. Mis azonban a magánjövedelmek és más a köz­pénzből eredő jövedelmek kérdése, mely megkülönböztetést megtenni Klein Antal elfelejtett. A többszörös közjövedelmek rendszere nem tart ható fenn, a többszörös magánjőve- | delmeknek ellenben egyetlen ellen- I A biztató Jövfi. Ez nyilvánvaló érdekük is, mert ellenkező esetben nemcsak tűzfészekké válik országunk, hanem külföldi hi­telezőink is végleg elesnek attól a reménytől, hogy kölcsöneik kamatját visszakapják. Ez az idő már nem késhetik soká és a jelek máriB biz­tatók. ^Hiszem, hogy a meggyötört magyar népnek immár nem soká kell tűrnie és magát fegyelmeznie és azt a történelmi tényt, hogy a világháborn végén — ha a központi hatalmak belső frontja össze nem omlik — egy-két héttel később a nyugati ha­talmaknál állt volna be a fjltartóz- hatlan pusztulás — ne felejtsük el! (Taps I) A népszerűség feláldozása. Higyje el Klein Antal bará­tom, hogy a magyar nép szén védésé legalább is fáj úgy ne künk, mint neki. ó más kon­zekvenciát vont le belőle mint mi. 0 mentőcsónakba szállt, mi — úgy éreztük, — hogy a hajóban kell maradnunk a kapitány mellett. Nem biztos, hogy a mentőcsónak jobban célt ér, mint a minden erők megfeszítésével vezetett, vihar­vert hajó. A mai politikusnak saját sorsával törődnie nem szabad. Ha kell — gondolko­zás nélkül fel kell áldoznia mész ei cement @ cementlapok @ bőrlemez dunakauics, ferméskS, köpor, betoncsövek és vályúk W Iegolcióbba Bekaphatok] "KALÓRIA" ,TrS,rr SzekszdrdTHészúros Ldzír-acca 8. Telefon 117 népszerűségét. Én és barátaim ezt meg is tesszük és az or­szág mentő, idegölő munkáit tovább fogjuk folytatni, ha kell egyéni érdekeink teljes félretételével. Céljaink egyébként sem különbö- zők. Engedje remélnem, hogy az eszközökben is újra össze fogunk találkozni. (Nagy helyeslés, hosszan­tartó taps.) A javaslatot a felszólalások hatása alatt a törvényhatósági bizottság egy­hangúlag elfogadta és nagy lelkese­déssel elhatározta úgy Korányi pénzügyminiszter, mint P u r g 1 y Emil földmivelésügyi miniszter üd vözlését. A tárgysorozat. Tudomásul vétetett a belügyminisz­ter leirata a vármegyei tisztviselők uj létszámának megállapításáról és a kereskedelmi miniszternek a svájci frankkölcsön prolongálásáról szóló le­iratai, jóváhagyták a kisgyülésnek a kórházépítési kölcsönök meghosz- szabbitására, a vármegyei szegény­alap szabályrendeletének ujjáalkotá- sára, a nyugdij megállapításokra és az állategészségügyi ebadóalap 1932. évi költségvetéséro vonatkozó javas­latát. Körlevelek. Huszonegy törvényhatóság kör­levele és megkeresése került azután sorra, melyeket részben tudomásul vett a vármegye közönsége, részben pedig támogatta az illetékes minisz­tériumoknál. Zemplén vármegye közönségének a szőlőgazdaságot és szőlőmunkáso­kat pusztulással fenyegető borfogyasz­tási adó eltörlése tárgyában a kor­mányhoz intézett feliratát a közgyűlés Bodnár Istvánnak a kisgyülésen is előterjesztett javaslatára azzal egé­szítette ki, hogy szőlősgazdák adó­jukat kisebb foktartalmu és szesszé kifőzhető borral fizethessék és hogy a szeszkartell borpárlat főzésére első sorban adóbort legyen köteles fel­használni. A különféle alapok számadásai kerültek ezután tárgya­lásra. Ezek során dr Klein Antal felszólalt az ebadóalap magaB volta miatt. — Néhány csekélyebb jelen­tőségű ügy került még tárgyalásra, melynek elintézése után a közgyűlés három óra felé véget ért. * — A STOSZ helyi csoportja végre* hajtóbizottságának ülése. A segéd­hivatali tisztviselők Országos Szövet­sége Szekszárdi csoportjának vágre- hajtóbizottsága szombaton Dorn Zdg- mond elnöklésével ülést tartott. A tárgysorozaton szerepelt Jilk Gyula csoporttitkár tisztségéről való lemon­dása. Jilk Gyulát ugyanis a pénz­ügyminiszter Berettyóújfaluba he­lyezte át. A végrehajtóbizottság kö­szönetét szavazott Jilk Gyula eddigi működésért és helyébe Mester Kál­mánt választották meg. Egyúttal is­mertették a Központ tervezetét, mely szerint a szövetség országos elnöke1, Kiss Szilárd főigazgató a vezetőség több tagjával május 14 én Szekszárdra jön, hol résztvesz a helyi csoport közgyűlésén és ott aktuális tisztviselő- problémákról fog beszédet tartani*

Next

/
Thumbnails
Contents