Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-04-23 / 31. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 április 23. B B DD BIB BI Bl H B D ffl Hl B SI ffl a ■ B Bl a B B B B B B Valóban mfiviszies portraitokat, gyermek-, csoport-, inten eur-, architeatur« felvételeket késeit rr B a B B B NOGEK: B B B B B főhercegi udvari fényképész. B B Vidéki meghívásokra — kiutazom. ® Amateurmunkikat vállalok. B | Szekszárd, Széchenyi-u. 28 ■ (Molnár-féle ház) 45 q bbbbbbbbbbbbbbbbbbbb nyen megszerezhető hitel, még nehezebben lesz elérhető, ha a vidék gaz- daaági érdekeivel törődő, még pánz- intéaeti viszonylatban is bizonyos helyi politikát folytató hitelszervezetek helyett, a hiteltkeresók teljesen a budapesti nagy intéseteknek és azoktól teljesen függőhelyzetben lévő affiliációs intézeteiknek, avagy fiókjaiknak lesznek kiszolgáltatva. Feleslegesnek tartják ezt a kérdést hoss szabban fejtegetni, minden elfogulatlan embernek fel kell ismerni az abban rejlő veszélyeket. De különösen ki kellene domborodni azoknak a vidék érdekeinek képviseletére hi vatott országgyűlési képviselők előtt. Ha azonban a képviselők eljá rásának az tudna különös súlyt kölcsönözni, hogy e kérdésben a vidék politikai és gazdasági élete megmozdul, úgy a vidéki intézetek vezetőségeinek kötelességük nem is a maguk és intézetük, de a közhitei és a közvagyon védelme szempont iából szervezkedniük és megindítani egy mozgalmat a vármegyék törvényhatósági bizottságai, az or szággyülés és gazdasági egyesületek utján, amely mozgalom élő tiltakozása lenne azon törekvéssel szemben, hogy a nagybankok érdekeiért a vidéki intézetek feláldoztas- sanak. A gazda védelem és a termelés elősegítésének hangulata alatt született meg jórészben a Nemzeti Bank kamatlábának leszállítása és tagadhatatlanul ennek a kényszerítő nyomásnak a folyománya a pénzügyi tanácsnak állásfoglalása. Ámde ez utóbbinak elhatározásából az csúcsosodik ki, hogy úgy segítenek a gazdákon és a termelésen, hogy ezzel megbénítják a vidék hitelnyújtási lehetőségét, s mig egyrészt a termelés fokozására még mindig nem elégséges kamatleszállítást tulajdonképpen a vidéki intésetekkel fizettetik meg, másrészt eszel szemben a hitelki- elégités megnehezítésével, a részvényekbe fektetett tőkék elértékteleni- tésével a vidék gazdasági életének sokkal nagyobb kárt okoznak, mint amily hasznot a kamatmérséklés jelent. A vidéki intéseteknek nem szabad letargikus lelkiállapotban önként hajtani fejüket az alá a hárd alá, amelyet a pénzügyi tanács április hó 18 án újból felemelt. A vidék gazCrtplésl pécsi stín | n£cs|'kaiiTs sín 5 ke-os brikettekben II F**»1 ÜW***» kg ’’KALÓRIA” %‘r beszerezhető Szetozttrd. Néniről Ldzír-u. 8. Telelői 117 a Pécsi Kőszénbányák kerületi megbízottja _______ r. Mécs László szekszárdi szereplése a ««««III Misszió TArsulal anya- és csecsemóvéófi szakosztályának tízéves Jubileumán. A legforróbb siker jegyéban zajlott le Mécs Lászlónak, az európai hirü pipköltőnek két év előtti szekszárdi szereplése és most, hogy Száváid Osskárné, a Szociális Misszió Társulat elnöke meghivta az Anya- és Csecsemővédő Szakosztály tizéves jubileumán való részvételre, Ssek- szárd és a környék mü írtő közön Bégé ismét zsúfolásig megtöltötte a vármegyeháza nagytermét, hogy me gint részese lehessen azoknak az élményeknek, amikor a fiatal nagy- kaposi plébános, a fehér reverendás premontrei kanonok újból megkon- ditja „piros szív harangi át“. Kilenc esztendeje, hogy a véres víziók, álmatlan fekete éjszakák által meggyötört magyarság imádsá- gos lélekkel figyelt fel a „Hajnali harangszórau, amellyel az isteni Akarat és az embereknek vigasztaló szóra való éhsége elindította Mécs Lászlót az igehirdetés próféta útjára s azóta a költő gyönyörű gondolatai, mint valami méhkasból a méhek, négy világtáj felé rajzanak szét, szedik a virágport a liliomról, nefelejtsről, proletárvirágról b mindebből tiszta méz lesz, hogy a költő az epék keserű izétől undorodott lelkeket a tiszta méz édességével csalogathassa viasszá a jó Istenhez. Mindenütt felfigyelnek a fiatal pipra, aki azt írja magáról, hogy az Isten keze hárfá- zik rajta. Megkezdi diadalmas szavaló kőrútjait, egymásután jelennek meg szebbnél-szebb kötetei : „Rabszolgák énekelnek“, — „Vigasztaló“, „Ember és az árnyéka“ és az „U vegA mű irtó közönséget elkápráztatja Mécs László költészetének fénye és monnmentalitása, amely tnlnótt a kritikasok vagdosó ollóján, tál a demarkációs vonalon s minden útja diadalát, amelyen a lelkeket közelebb viszi Istenhez. Csodálatos optimizmussal, fanatikus hittel végzi ezt az elhivatásszerU küldetését MécB László, akinek darllje talán Szent Ferencéhez hasonlatos. Egyikük sem érzi szűknek a szerzetesi habitust, mind a kettó mosolyogva, dalolva járja az Isten útját és testvérként szeret mindenkit és mindent. A szociális szareteten kívül ez a lelki derű i titka a fellépéseit kísérő tomboló sikereknek, a lelke derüja, amelyről maga igy énekel: >Én tükre vagyok minden mosolyoknak, én azért élek, hogy visszamosolyogjak, virágra, lepkére, bokorra, rengetegre, farkasra, bárányra, szivárványra, fergetegre, fényre, holdra, csillagokra, szegényekre, [gazdagokra, szenvedésre, vidámságra, jó napokra, rossz [napokra, rózsafára, keresztfára, visszamosolyogjak [mindenre, visszamosolyogjak az Istenre.« Ez a lelki derű nagy kincse a Fel- vid ík magyarságának is, mert a költő azok közé a kevesek közé tartozik, akik még tartják a lelket ottani szegény ájuldozó, meggyötört magyar véreinkben. * * * Hatalmas tapsvihar közepette jelent meg Mécs László az előadó teremben, ahol együtt láttuk Szekszárd és a környék színét-javát. Amint lecsillapult a zaj, Szévald Oszkárné lépett fel a pódiumra és az ő szónoki készségére jellemző bájos beszédben köszöntötte a nagy poétát, akinek Vendel Lacika, vitéz Vendel István polgármester leánykája, kedvesen elmondott vers kíséretében nyújtotta át a gyermekek bokrétáját. Dr Matzon Gábor, az Anya- és Csecsemővédő intézet főorvosa olvasta fel ezután a szakosztály tizévi működésének történetét, beszédes számokkal illusztrálva a gyönyörű eredményeket, amelyeket Szekszárd ós környéke ennek az intézménynek kö szűnhet. Majd az Isteni Megváltó Leányai zárda növendékei mutattak be valóban művésziesen betanított, megrendezett és kiállított énekes ritmikus táncokat, amelyeket Stockinger Maca kisért zongorán, Kaszás Endre pedig hegedűn. A nagy tetszéssel fogadott tánc- kreációk után Mécs László jelent meg a dobogón és a felzugó tapiorkán elcsilulására percekig kellett várnia, hogy megszólaltathassa oly sok regiszteren orgonáló gyönyörű hang ját. Legelőször az „Aranyos kicsikém“ című versit szavalta, majd a HARKÁNY GYÓGYFÜRDŐ 62° C FORRÓ KÉNES ■ ISZAPOS ■ RADIOAKTÍV RHEUMA, C5UZ, KÖSZVÉNY, ISCHIAS ellen Interurbán telefon HARKÁNY 9. szára Szállodai szoba, teljes ellátás (3 szőri ét kezés) I. oszt. kádfürdővel együtt: elő- és utóidényben naponta P 7*. főidényben (4 szeri étkezés) . P 10‘Kérjen azonnal díjmentes, részletes prospektust l B Crzsébef Királyné Szálló Budapest IP., Egyefem-ufca 5. - (fl Belváros központban) régies, igrices tónusban előadott „Kóborló elődőmu következett. Óriási hatása volt a nMindenség balladájának“ és ezt követte az anya apotheozisa: a „Királyfi három bánata“ , Vadócba rózsát ojtok, hogy szebb legyen a föld“, „Rohanás a tavaszba“, végül ráadásul az „Alázat“. Az egyes számok után percről- percre fokozódott a lelkesedés, melynek tüze egyaránt ott égett a fiatalok és öregek szemében. Az árva magyar sors jobb jövőjéért küzdő költő szép lelke, érzéseinek tisztasága, gondolatainak gazdagsága, orgánumának nemes zengése, előadó művészetének tökéletessége, a poéta férfi ab szépsége egy olyan boldog érzésben forrasztotta össze a hallgatóságot, hogy azt leirni szinte lehetetlen. Griczmann Éva énekszámai következtek ezután. Mozart Bölcsődalával kezdte és a közönség kellemes meglepetéssel figyelt fal a kiváló muzikalitásu bájos úri lány minden kifejezésre alkalmas, gyönyörű csengésű, behizelgő hangjára, amelyet első ízben hallottuok Szekszárdon. „Turul madár sebes szárnya“, „Minek turbákoltok búgó vadgalambok“ c'mű dalok követték a Bölcsődalt, majd ráadásul Balázs Árpádnak „Rózsabokor a domboldalon“ kéz detü csipkefinomságu dalát adta valóban frenetikuz sikerrel, amelyben kiváló része volt Polgár Margit művé szí tökéletességű zongorakiséretének. Tíz perc szünet elteltével újból Mécs László szavalt, előadván az apák apotheoBisét, a „Hordár“ című költeményét, amelyet „A kirándulás elmarad“, „Az Isten játszik“ (amely a világirodalom legkiválóbb költői termékeinek egyike), „A gyér* mek játszani akar“, — nÜveg- legenda“, „Vigyázz állásban“, „4. bűvész“ (paródia) és a „Parancsolj fenség“ című versei követtek. Egyik nagyobb hatást váltott ki a másiknál mély emberi és hazafias megnyilatkozásainál fogva. Az „Üveg- legenda“ és a „ Vigyázz-állásban“ különösen mélyen meggyőző egyéni voltuk révén keltettek mély benyomást. Sí«®”.* & *MíU art középosztály találkozó kain — lOO notai ké»yel»ci szoba. Az éttere»- és kárébázbaa Az Erzsébetpluce a «Táros legszebb sSröiöJe. Egyplncér-rendsziir; Leszállított íraki u Szabi Imre tu,ajdonos. dasági élete és nem az ő egyéni érdekűk parancsszavára meg kell mez- dulniok, hadd lássák ott fenn Buda pesten, az ítélkezések 0 ympusán, hogy a vidékben van még erő és bátorság tiltakozni a méltatlanságok kai ós igazságtalanságokkal szemben.
