Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-04-02 / 26. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1932 április 2.

dasági jelentőségét és hasznát vizsgáljuk.

összesen huszonnégyezerhétszdz- hatvan katasztrdlis hold terület mentesült ezek nyomán az árvíz- okozta káros kiöntésektől és a jórészt savanyufűves, de sok helyen már teljesen elmocsaraso- dott területek voltak újból mezőgazdasági művelés alá vonhatók. Most kerülnek majd sorra h kul tar mérnök ség által megtervezett alábbi mederjékarbahelyezési munkák :

A völgységl járásban a mucsi— hidasi visfolyás 15 5 km, a zombai árok 9 9 km, a grábéci árok 3 5 km szakasza;'

a központi járásban a Lajvór-pa- tak 17 5 km és Lánka patak 3 5 km szakasza;

a dunaföldvári járásban a duna- földvári kertkanális 59 km és a gyűrűéi árok 10 8 km hosszban ;

a simontornyai járásban a báni árok 9 9 km, a tolnanémedi Ördög« árok 0‘6 km hosszban;

a tamási járásban a gonozdi vízfolyás 12 5 km-es, a Szigethori«patak 5 5 km-es és az iregi patak 1*7 km saakaszai.

Ezeknek a jókarbahelyezési munkáknak az elvégzése njabb tekintélyes területeket fog az intenzivebb mezőgazdaság szolgálatába állítani.

Magánosok számára is számoB le- csapolási munkát végeztetett a kultúrmérnöki hivatal. Különösen nevezetesebbek a Simontoroyán kisbirtokosok, valamint StrasBer Vilmos, Gyánt pasztán herceg Esterházy, Kaj- dacson Sstankovánszky János és Ssekszárdon kisebb érdekeltek részére véghez vitt lecsapolások, melyek során több ezer hold vált termővé.

Az öntözés problémáját, mint az intenzív gazdálkodás egyik segitő tényezőjét is napirenden tartja a hivatal, amely njabban az egész Kapos völgyére kiterjedő mintegy 4800 holdat kitevő terület egységes öntözési tervének elkészítésével foglalkozik.

Nagyobb vizmosásmegkötési munkák végeztettek eddig Ssekszárdon, Szakoson és Páriban, mig az ozorai vizmosás megkötésének tervei és a miszlai és a osibráki vizmosás felvételei már készen is vannak. — A programmban szerepelnek: a tolnanémedi, belecskai és görbői vízmosások.

A kultúrmérnöki hivatal szakértői tevékenységének igen jelentős részét képezik a tamási és a völgységi járásban 809 katasztrális boldnyi területen létesített halastavak, továbbá a nagyobb vízfolyások mellett berendezett konyhakertészetek.

Ugyanosak a hivatal látja el a tizenöt évre felosztott Siéssabályozási munkák műszaki vezetését is. A szabályozás célja az, hogy a Balatonból

„Kalória“ szén- és tQzifatelep

Szekszárd, Mészáros Lázár-u. 8. —» Telefon 117

(Evangélikus templom mögött, Trebitacher-telep)

_______

Ol

csó beszerzési hely: pécsi szenekre (pótolja a porosa szenet)

tatai szenekre

prima kemény tűzifára ölben és aprítva

Minden megrendelést aznap házhoz szállítunk

másodpercenként ötven köbméter viz elvezethető legyen, hogy a belvizek lecsapolhatók legyenek, tehát, hogy a Sió lefolyási vizszine a kétoldali parti területek alatt legalább 0 8— 1 0 méterrel mélyebben maradjon.

Medermélyitési munkák, feliszapo lódások kiemelése folyik most a vas nti és közúti hidak biztosítási és átépítési mánkéival együtt. Ha ezek készen lesznek, akkor következik a Sió hajózhatóvá tétele, amely vármegyénkre szinte elképzelhetetlen gazdasági fontosságú lesz.

Ezen munkákat a székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnöke Csermák Kálmán m. kir. műszaki tanáoaos kiváló vezetése mellettt, főként Rettinger János Pál m. kir. mérnök és Tavy Lajos m. kir. főmérnök hajtották végre nagy szakértelemmel, hivatalos kötelességüket messze meghaladó páratlan buzgalommal, a vármegye népével való érintkezésben a legnagyobb megértéssel, gazdasági érdekeik gondos méltánylásával, mindenkor önzetlenül rendelkezésre állva, ha hozzájuk fordultak.

A legnagyobb elismeréssel kell tehát megemlékeznünk azon közgazdasági szempontból rendkívül értékes munkákról, melyet a székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal a vármegyében az utóbbi évek során végrehajtott, midőn sok ezer hold földet mentesítve a víztől, a jobb időkre értékes területekkel gazdagította vármegyénk lakosságát.

Külön dicséretet érdemel még a kultúrmérnöki hivatal meleg szociális érzéke is azon szigorú takarékosságért, melyeket a munkák végrehajtásánál követett.

Mindig gondja volt arra, hogy a helyi szegény munkások kenyérhez jussanak és hogy a munkák a lakosság anyagi erejének a lehető leg- nagyobb kímélésével, a szigorú ta- karékoBság betartásával hajtassanak végre.

A m. kir. földművelésügyi miniszter igen jelentékeny segélyeket adott a vármegye lakosságának a hatóságilag végzett szabályozási munkák keresztülvezetéséhez s a lefolyt korszak beruházási munkái közül ezen visszabályozási munkák valóban olyanok voltak, melyek nagy haszonnal jártak és a legszigorúbb kritikát is megállják azon irányban, hogy a kormány a lakosság javára nagy beruházásokat eszközölt.

A papucs.

Irta: dabolci Fekete Lószlóné.

Juhász Tóniről azt beszélték, hogy életét papucskormány alatt fogja leélni. Pedig, aki őt ismerte, éppen az ellenkezőjét hitte róla. Kemény beszédű, hangoskodó, mulatós legény volt. Egy- egy tivornyás éjszaka után, mikor más hasonló korú fiatal em bér a pamlagon fekve idézgette maga elé valamely szőke, vagy barna kislány mosolygó arcocskáját, ő fog csikorgatva vágtatott át hegyen-völgyön és legjobb szerette volna az egész női nemet a lova patkója alá kapni, hogy rajtuk keresztülvágtasson.

Én nem tudom, miért volt Juhász Tóni olyan indulatos, ha borgőz ka- vargott a fejében. Málcsi néni is kétségbeesve szorította össze két ke zét egy ilyen alkalommal, mikor Tóni azt mondta neki:

— Málcsi néni, ha megházasodom, a feleségemet a legelső napon megismertetem a veréssel.

Málcsi néni csititani akarta az in- dulatoskodó legényt.

— De ha nem lesz okod rá édes fiam . . . ?

— Lesz, ok mindig lesz. Aztán vagy megszokik, vagy megszökik, de rajtam ki nem fog senki szoknyás embere sem.

A Teleki rét felől frissen kaszált széna illatát vitte be Tóni szobájába a reggeli szellő és a piros hajnal- hasadásra madárdal hangzott be a nyitott ablakon. A haragos legény elkábult tőle és ruhástól dőlt végig az ágyán.

Bandi bácsi a reggeli etetést ellenőrizte, mikor Málcsi néni csendesen megfogta a karját.

— Látja lelkem, már megint reggel jött haza Tóni és olyan mérges, hogy az ember nem mer szólni hozzá. Ha ezt Gálék megtudják, Irmácskát nem adják neki lelkem.

Málcsi néni öreg arcán ott ült az aggodalom és tanácsra várón nézett Bandi bácsira, aki egy cseppet sem vágott komoly arcot a hirre. Biztatón megsimogatta a felesége kezét, aztán rákiabált az egyik béresére.

— Kösd el »Katit« a »Narancs« mellől, te szamár, nem látod, hogy nem tűrik egymást. Sándornak meg szólj, ha megjön a zsidó, szaladjon fel értem. Na, mehetünk anyóka.

Ez már Málcsi néninek szólt. Talán figyelmeztetésül is szánta Bandi bácsi, mert a hangja hangosabb volt a szokottnál. Ugyanis nem állhatta, ha családi vonatkozású dolgokat máshol tártak eléje, mint a szobájában. — Hiszen helyénvaló úgyis lett volna, de Málcsi néni ezt harmincöt évig nem értette meg, miért ne mehetne ő a keservével az ura után, akár a bodolai vásárra is. Úgy képzelte, hogy az asszony dolga mindennél előbbre való. — Bandi bácsi eleinte . lázadozott a Málcsi néni szokásai I ellen, teszem azt, mikor alkuvás közben érte jött a felesége, hogy tuen, jen rögtön haza, mert a Marcsa leány megforrázta a választási ma- lacokat forró moslékkal.

Bandi bácsi káromkodni akart, de mikor a felesége szelid szemébe nézett, inkább beharapta a szája szélét és azt felelte:

— Megyek galambom.

És ment, megpofozni a Marcsát eligazítani az árva béresgyerek ügyét kijárni a felesége részeges sógoránál! hogy Anna halála után, aki édes testvére volt Málcsi néninek a Tóni gyereket örökbe fogadhassák, annál is inkább, mert a teleki kúria tetejére nem szállt le soha az a haszontalan gólya madár.

A rossz nyelvek azt is suttogták, hogy a Málcsi néni ruhaügyeit is Bandi bácsi szokta elintézni, de hát ezt senki sem hiheti el, mert Málcsi néni ruhagondjai még őneki magának sem okoztak soha gondot, így Bandi bácsit sem terhelhette velük.

Annyi tény, hogy harmincöt év alatt, amire Málcsi néninek szüksége volt, mindent Bandi bácsi vásárolt meg. És harmincöt év alatt, csaknem mindennap elhatározta, hogy változtat a helyzeten, rászoktatja a feleségét valamelyes önállóságra. — Hanem ez csak terv maradt. Váltó zatlanul múlottak felettük a napok, hacsak azt nem lehet változásnak mondani, hogy a «galambom», «tu- bicám», «leikecském» lassan-lassan «anyóvá» fakult.

Megszokták egymást. Bandi bácsi, ha panaszra ment utána a felesége, bevezette a szobájába, leültette a kanapéra és mig ő maga fel alá járkált, azalatt Málcsi néni elbeszélte a panaszát.

— Hogy az ördögbe tudná meg Irmácska, hogy Tóni mulatott? — Mondta Bandi bácsi. — Csak nem küldesz futárt hozzá te anyóka, hogy eláruld az öcsédet ?

— Isten mentsen lelkem. — Felelt Málcsi néni és megtörülgette könnyes szemeit. — A nagy bajnak nem ezt tartom, mert ha Irma szereti Tónit, akkor otthon tudja tartani maga mellett, ha a felesége lesz. Azért, hogy legényfejjel ki kirúg a hámból, ezért nem lehet rá haragudni. Csak amiatt aggódom, hogy annyira nem szívelheti az asszonynépet. Ma azt mondta nekem, hogy a feleségét első napon megismerteti a kutyakorbács- csal — aztán vagy megszokik, vagy megszökik.

— Szamárság! — Legyintett Bandi bácsi.

— Nem szamárság, lelkem, mert ha ez eljut a Gálék fülébe, akkor füstbe megy a mi tervünk.

— A te terved, anyóka, úgy mondd, mert én nem vagyok barátja az effajta összeboronálásnak. Meg hogy őszinte legyek, azt az Irmát én sem venném el, ha legény volnék, anyó. Alig van haja, sovány, mint a meszelőnyél, nem is fiatal, nem is kedves.

— De lelkem, feleségnek . . .

Bandi bácsi közbevágott.

— Tudom, feleségnek ne a szépet keressük, ezt mondod te. Hát amilyen csúnya az az Irrmácska, ezen az alapon öt ember felesége is lehetne. Tud sütni, főzni s ezer hold prima földje van, ez nagyszerű valami . . • De ne felejtsd el, anyóka, hogy Tóni huszonhat éves csak és a feleségét alighanem szépnek képzelte el. Azt pedig, hogy Tóni gyerek nem szíveli az asszonynépet, ne hidd el, éppen

Erzsébet Királyné Szálló

Budapest 1U„ Ggyefem-ufca 5. ~ (fl Beípdros központjában)

60 éve a fővárosi és vidéki nrl középosztály találkozó helye. — 100 ónodéra kényelmes szoba. Az étterem* és kávóházban cigányzene« Az Erzsébetpinco a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Leszállított árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos.