Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-04-02 / 26. szám

,T,ai »«HJo^aiiiuiiKuan ueniiuyiaiiaim a niuiiKauic^yci \j«c.uu XIV»,,évfolyam.

________________ Szekszárd, 1932 Április 2. 26. szám.

Szerkesz

tőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102.

Előfizetési dij:

Félérre — — — 6 pengő. | Egész évre____12 pengő.

Fő

szerkesztő:

SCHNEIDER JAN08.

Felelői szerkesztő:

BLÁZSIK FERENC.

A lap megjelenik minden eeerdán ée eiombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.

A dunai államok problémája.

Walkó külügyminiszter a napokban behatóan tájékoztatta az egész magyar közvéleményt Tardieu francia miniszterelnök ama tervéről, amellyel a válságba jutott dunai államok gazdasági talpraállitását előmozdítani iparkodik. A külügyminiszter ismer tette Tardieu elgondolását és megvilágította a magyar kormány álláspontját ebben a nagyfontosságu kérdésben.

A francia terv mindenekelőtt szükségesnek tartja, hogy az öt dunai állam — még pedig Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia — egymással oly kereskedelempolitikai megállapodásra jusson, amelynek alapján egymásnak kölcsönösen kedvezményes vámokat biztosítson.

A kölcsönös vámkedvezmény any- nyit jelent, hogy a jelzett öt állam az egymás közötti forgalomban, a kivitelben és a behozatalban egyaránt, akár mezőgazdasági, akár pedig ipari árucikkekre vonatkozóan előnyös elbánásban részesítse egymást. Ez fontos egyrészt azért, hogy ezek az államok az egymás közötti forgalomban is meg ne nehezítsék termeivé- nyeik kicserélését, másrészt azonban azért, hogy kifelé káros versenyt ne támasszanak egymásnak a külföldi piacon.

Ezek az államok azonban, minthogy mindegyik nemcsak mezőgaz dasági, hanem ipari termeléssel is rendelkezik, egymagukban nem képesek arra, hogy egymás termelését felvegyék. Különösen az agrárországoknak van szükségük arra, hogy termésfölöslegük számára biztos piacot találjanak a külföldön, még pedig szintén kedvezményes vámfelté telek mellett.

Ezért tartja nyitva a francia terv a szóbanforgó öt államra nézve azt a lehetőséget, hogy a külföldön meg felelő kiegészítő vámpolitikai egyezményeket kössenek.

A termésfölöslegek befogadása szempontjából számbajöhetnek a külföldi államok közül különösen Németország, Olaszország, Franciaország és Svájc, amelyek többé-kevésbbé mezőgazdasági behozatalra vannak Utalva. A kezdeményező Francia ország, úgy látszik, hajlandó megnyitni piacát a keleti agrárországok termésfölöslegei számára és a francia

ÁLMOK.

IRTA: t. EORDÖGH ZOLTÁNNÉ.

Rácsókolt a tél a földre Csonttáfagyott a hegy s völgy tőle De lent a mélyben, hol szive dobog,

Az élet pezsdül, a láng lobog,

— Ha fönt még nincs is rajta zöld — Tavaszról álmodik a föld.

Az alvó magvakra rátör enyhe fény Buzakalászhoz legelső remény.

És álmodik sok milliónyi ág,

Hogy nyílik már az orgonavirág... Almodnak a szántók, tarlók, rétek,

A kopár mezők, az őszi vetések S ahogy a föld álma tovább-tovább lebben Álmodik a mélység s álmodik az ember.

Az öregek álma csak a múltat nézi,

Minden aprólékos dolgát felidézi.

Mikor a szüreten vidám volt a nóta I Az idő elrohant — s de más lett azóta... A régi békesség gyűlöletté válott,

Vértüzek lángjai gyújtanak világot Sokezer Ábel-vér kiált fel az égre S békéről álmodik Kelet kinzott népe.

S mig Nyugaton pénzéit eladó becsület, Gyengét — öklök hatalma fenyeget,

Az ártatlanok, kik Golgotát járnak Álmukban szebb ébredésre várnak .,.

Aki még ifjú, az el most sem fárad Epitnek boldogan színes álom-várat.

Amerre az álmuk ellebeg Rózsásak lesznek a fellegek.

Kinek porba, sárba nem lépett még lába,

A legtisztább a kisgyermekek á'ma.

Rájuk az ég borítja fényes sátorát Ők álomban is csak játszanak tovább.

Rég’ hallottam, pásztormesében,

Hogy minden év egyetlen percében

Válik az álma valóra

Ki a legszebb álom álmodója.

Egy álom indult tündökölve el Fénytirasztó, drága aranykehely.

Benne hatvanhárom porszem tüze ég Világos lett a ködlő messzeség.

Magasra tartják millió kezek:

»Nézzétek csodálva hitetlen emberek !<

Egy megtört nemzet omlik térdre,

Egy ország szive kiált az égre:

>Az én Hazám az 1 Úgy rabolták tőlem ej, Az én álmom most e fénylő aranykehely.

A porszem benne az én országom teste, Álnok módon került marlalóc kezekre.

Vér a porszemeken az én apáim vére,

Rajta ezeresztendőnek minden szenvedése.« S kiált a szívvel millió drága hang Egybezengő, ezüstös harang.

Ó, ha igaz lenne, mint régi mesében,

Hogy az esztendőnek egyetlen percében Válik az álma valóra,

Ki a legszebb álom álmodója:

Akkor, az Isten a kelyhet felemelné,

A porszemeket szivére ölelné És ige lenne az ajkán a szó:

>E hatvanhárom porszem együvé való I«

S mint aki legszebb álomra talált,

Kirakná véle az Országhatárt.

Testvér, igaz lesz minden az ég alatt Csak legyen hitünk és álmunk: — akarat. És addig is mig ébredünk valóra Legyünk a legszebb álom álmodója.

kormány diplomáciai tárgyalást folytat a többi hatalmassággal is hasonló irányban. A tárgyalásokba bevonattak továbbá Anglia ás Lengyelország is, hogy ezek az államok is részt- vegyenek a tervbe vett nemzetközi gazdasági kooperációban.

Walkó külügyminiszter a külföldi államférfiakkal folytatott tárgyalásai alapján a jövő fejlődése szempontjából biztatónak tartja a francia kormány akcióját. A magyar kormány azon fáradozik, hogy mindenekfelett a gabona, a liszt és az állatok szá mára szerezzen biztos piacot, de emellett a többi agrártermésünk, ne vezetesen a magyar bor, a gyümölcs, a hal, a baromfi, a tojás, stb. külföldi értékesítését is lehetőleg biztosítsa.

Walkó előadásából kitűnik továbbá, kogy a kormány kellő gondot fordit a tranzitóforgalom felélénkitésére és hasznosítására is, amit a dunai országokkal való együttműködés esetén Magyarország központi fekvése tesz kiválóan lehetővé. Végül kitűnik a külügyminiszter tájékoztató expozéjából az is, hogy a kormány nagy

Egyes szám

súlyt vet az ország pénzügyi megsegítésére, amit az ország devizanehézségei tesznek égetően szükségessé.

A külügyminiszter óvatos szavai szerint a francia akció révén „eljutottunk az első stádiumhoz, amely az általános gazdasági és pénzügyi helyzet javulásához, sőt esetleg egy tartósabb megoldásra vezethet". Ez a felelős külügyminiszter ajkairól jóleső nyilatkozat, amelyből biztató reménységet merithetünk a jövő fejlődésére nézve.

De a miniszter természetesen nem hallgatta el, hogy a dunai államok gazdasági újjáépítését máról-holnapra megoldani nem lehet. Számos ellentétet kell elsimítani, vagy áthidalni; a legtöbb kedvezmény elvét valamilyen formában összeegyeztetni a tervezett kedvezményes rendszerrel; a pénzügyi segitség föltételeit meg kell teremteni; szóval még sok akadályt kell elhárítani, amig a tervbe vett gazdasági együttműködés és ezzel a gazdasági válság enyhülése valóra válik.

A magyar közönség mindenesetre

ára 24 fillér.

azt a jóleső megnyugvást merítheti a külügyminiszter előadásából, hogy a kormány résen áll és minden alkalmat megragad, amely az ország gazdasági érdekeinek szolgálatára alkalmasnak látszik. A siker kulcsa a nemzetközi helyzet alakulásában rejlik. De a francia akció a feszültség enyhülésére vall: ez a reménység csattan ki Walkó szavaiból. Megvirrad még valaha, nem lese mindig éjszaka.

Kultúrmérnöki munkfik a vármegyében.

Az elmúlt 1929—31. években imponáló méretű munkákat hajtott végre vármegyénkben a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal. Működése eredményeképpen nemcsak az elmocszra- sodott, zsombékos legelőterttletek és szántók megjavulása mutatkozik, nemcsak uj vízi közlekedési ut létesül, hanem óriási az az összeg íb, amely a munkák során keresetképpen a vármegye lakosságának jutott.

Egyik legjelentősebb teljesítménye a hivatalnak a Kapos csatorna jókarba helyezési munkája. A 96 kilométer hosszú szakaszon 1,360.209 köbméter földet kellett megmozgatni, bistositani kellett a medret a tolna- némedi, pincehelyi, dombóvári, békatói és kettős vasúti hidak alatt. Ezek a munkák, amelyek által Dombóvár, Döbrököz és Pincehely vannak különösebben érdekelve, 1,407.400 P költségbe kerültek.

A Koppány-csatorna 34 kilométeres szakaszán most is folynak a mun kák. Az előirányzott 280.000 köbméter földmozgósitási munkából házi kezelésben kézi kubikos erővel 140.000 köbmétert készítettek el és ezért 100 000 pengő kereset jutott a nép kezei közé. Ennek a munkának az áldásait KoppányBzántó, Nagykónyi, Pári, Tamási, Majsamiklósvár és Re- göly érzik leginkább.

A Bonyhád mailett elfolyó völgy- ségi patak 31 8 km szakaszán 140.951 köbméter volt a földmozgósitás és 211.116 pengőbe került; a 10*8 km hosszú Rák-patak szabályozása 31.144 pengő költséggel járt, mig a 16*32 km hosszú Donát patak jókarbahelye- zési munkái 44*308 m8 földmozgósitás során 49.665 pengőt emésztettek fel.

Nagy számok, nagy pénzek ezek, | de eltörpülnek, ha e munkálatok gaz-