Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-03-26 / 25. szám

1932 március 26.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

HÚSVÉTI VÁSÁRUNK

alkalmából m

1 mélyen a forgalmi áron alul ■

elárusítunk

1

iá

r 1

cin

IÖI

i PIRHITZER d.

L József és Fial Áruháza* Szekszárdim MI

b 1

iái

lapi

I

Essél a végzetes tévedéssel szemben meg kell fordítani a kérdést és ngy tenni fel, hogy vájjon jelenkori történelmünk jóréssben nem káros és vértelen spekulációban fejeződik-e ki, amit éppen a gyakorlati élet lépten- nyomon megcáfol, mivel az élet belső törvényeivel szemben áll ? Amit ma neves és vezető államférfiak szerte e világon tesznek, túlnyomóan nem vét kés és terméketlen frazeologia-e, igazi, lendületes tettek helyett?

Mi történt a világon 1918 óta ? Csináltak Trianont, nyilvánvalóan hamis érveléssel, az élet törvényeinek megcsúfolásával és lettek koldus utódállamok. Létrehoztak Locarnot és lett belőle a német összeroppanáson át egy mindinkább fenyegető ál talános fizetésképtelenség. Szerkesztettek Kellogg -paktumot s lett keletázsiai háború. Paragrafust készítet tek a lefegyverzés érdekében és a fejük tetejéig fegyverkeznek fal, akik tehették. Szerveztek Népszövetséget a szerződések ellenőrzésére és kínos erőfeszítéssel keresték a formulákat, amelyeken át elejthették a gyengék legszentebb és legelemibb igazságát. Lefegyverzési konferenciára gyűltek, amely tüneményes frázisok között most fuldoklik s jobb esetben szüA feltámadás ünnepén.

Irta: BABAY GÉZA.

Világugarnak testéről lehullt már A hosszú, zord tél jég* és hópalástja. Uj fényre gyűl a nagy természetoltár, Örök Teremtőnk büszke alkotása. Sugarát ontja boldog, új reménynek A rügyfakasztó, drága kikelet S feltámadás szent örömünnepének Varázsa járja át a szíveket.

Ragyog megint a Golgota keresztje Tündöklő, tiszta égi glóriába'.

Fényét bíztatva szétárasztja messze £ kínban égő, bánatos világra.

Az örökélet diadalma zendül Ragyogva omló sugara nyomán,

Mely bánatunk nagy éjjelén keresztül Felénk ragyog, mint égi látomány.

Megváltásunkra kéklő, fényes égből Világra szállott nagy, szent Istenember,

Ki e világon véges ész nem ér föl,

Áldott vagy nékünk százszor, százezerszer, Halálon vett nagy, égi győzedelmed Örökre drága bíztatás nekünk,

Hogy éjjeléből vaksötét jelennek Boldog jövőre virrad nemzetünk.

De oh, már oly rég itt borong felettünk A mi kegyetlen, gyilkos földi éjünk,

Hogy mind gyakrabban felsikolt a lelkünk: Lehel-e itt még bíznunk és remélnünk í

Köröttünk a nagy, széles földkerekség Vad forgatagban zúgva kavarog.

Mi meg siratjuk őshazánk elestél. Testvértelen, bús, árva magyarok.

Oh Krisztus, e zord, hálátlan világon Jaj, gyengül ismét igéid varázsa.

Mi lelt a régi, fényes égi lángból,

Mely millióknak lelkét hozta lázba ?

Siket füleknek zeng örök beszéded,

Mely vészharangként jajdul és kiált.

Rút bálványoknak hódoló önérdek Rabjává lett már e pogány világ.

Egünkről festett, csalfa, új szivárvány Hamis fényt áraszt a világon által.

Lenn harcát vívja gyilkos földi ármány Dicső eszméid égi táborával.

Veszendő lelkek légiója itten Ma már megint új megváltásra vár,

Hogy felgyúlhasson boldog-ihletetten Lelked hitén és ajkad jángszaván.

Oh Krisztus, lelkek élő, szent reménye, Jöjj s gyújts szivünkben drága égi lángot. Vezérfényünk légy e kegyetlen éjbe’

És váltsd meg újra e pogány világot. Jelenj meg oh, mint rabság zord ölében Ragyogva gyúló égi látomás.

Számunkra itt a bús kereszt tövében Te vagy az élet és feltámadás.

letik belőle valami „ridiculus mus“. Amerika összeszedte a háború idején | a világ aranyát és vagy 10 millió |

Pilátus fellélekzett és miután hirt küldött feleségének, összehivatta embereit és nagy vadászatot akart rendezni az napon, hogy elszállhasson fejéből minden izgalom.

Éppen készen voltak indulásra, mikor a Praetórium előtt ismét felhangzott az ismerős orditozás.

— Itt van Jézus, a zsidók királya!

— Itt van a föld és menny császára !

Pilátus haragosan ment eléjük, azok akkor már tömegesen tódultak palotájába, mindenáron vért akartak látni, nem törődtek a kovászos kenyérrel. Kaifás szólt:

— Antipás visszaküldte hozzád az zal, hogy egyedül a hatalmas római helytartónak van joga felette Ítélni. Fehér palástot téríttetett vállaira. — íme, lásd a királyt.

Pilátus rákiáltott Kaifásra:

— Ti nem vagytok méltók arra, hogy ez ember királyotok legyen, — ez ember ártatlan és olyan közietek, mint a bárány a farkasok között. Pusztuljatok 1

Ordítva zsivajgott a tömeg:

— Feszítsd meg, feszítsd meg !

Pilátus elnézett felettük és látta,

hogy vér nélkül, azok le mm' csillapodnak. Előhozatott azért két halálraítélt gonosztevőt és közijük lö- kette.

Itt vannak, ezeket megfeszíthetitek — mondta.

— A názáretét, Jézust, a zsidók királyát, — ordítottak szakadatlanul.

Pilátus reszketett a felindulástól, közelhivatta magához jézust, sokáig nézte és halkan mondta:

— Mit csináljak veled?

Jézus visszanézett rá és édes muzsikás szenvedő hangján szólt:

— Adj nekik, hogy ítéljenek felettem.

Pilátus újra súgott:

’.— Kérdezlek; mentsd magad.

— Az én sorsom beteljesedett — felelte Jézus.

Kaifás Pilátushoz fordult.

— Vihetjük?

— Pilátus Jézust nézte és annyit mondott:

— Vi . . .

Ekkor a háta mögött felsikoltott Claudia hangja:

— Uram, ég a kezed!

És Pilátus rettenve érezte a testében bujkáló lángok égetését és ke zein apró tüzszikrák pattantak.

— Ég, ég .... a helytartó! — rémüldöztek a közelállók.

Pilátus felugrott és Jézus felé nyúlt könyörögve:

— Segíts!

A többiek iszonyodva nézték.

Jézus mosolyogva előre lépett és átlátszóan fehér kezével simogatóan Pilátus felé intett. A ki3 tüzszikrák pillanatok alatt elhamvadtak és Claudia selyem keszkenőcskével törölte le, félig áléit ura kezeit.

Kaifás rettenetes lelke nem állt meg e jelenetnél, felhasználva a zűrzavart, maga rántott egyet Jézus köntösén és felorditott.

— Előre, halál reá!

Vad robogással indultak ki a Golgota felé.

ken és mikor már alig van elég trésorja és pincéje aranyai számára, pa- nasskodni keid, hogy hossá is elér- kesett a gasdasági válság. Komoly és értelmes politikáé alig van a világon, aki ne látná, hogy a világnak háború utáni rendje as általános öss- szedölés veszedelme nélkül fenn nem tartható és szónoklatokat mondanak arról, hogy a botor szerződéseket minden poklon át érintetlenül kell hagyni, mert ezt kivánja a nemzetek nyugalma. Micsoda hihetetlen energiát pazaroltak el azért, hogy ne tegyék azt, amit tenni kellene y amit az élet parancsol!

Mikor jön rá a világ arra, hogy megöli a frazeológiája és megöli az élet lendületének hiánya ? Töri és. marcangolja az az élettörvJny, amelyet nem akar tudomásul venni. Nem akarja észrevenni, hogy a Husvétban kifejeződött végzetesen gyakorlati ténnyel áll szemben. Kőhegyekkel- sem lehet örökre sírba zárni a diadalmas és onnan felülről el- rendelt életet!

~ De nézzünk szét a magunk portáján.

A magyar föld szívverése napról- napra halkabb. Fölötte pedig irgalmatlan szócsatákat vívnak a pares ellenfelek. Micsoda országot betöltő lárma kerekedik egy el nem nyert mandátum körül? Egy hiábavaló személyes kérdés miatt páncélban, sisakban, a legnehezebb lovassági kardokkal dobbannak ki a porondra' a aordkedvU harcosok, úgyhogy száz kilométerre is belecsendül a fülünk, noha ehez ennek a vergődő országnak semmi, de semmi köze sincs. Csattog a szófegyver társadalmi ősz tályok, foglalkozási ágak, politikai pártok között, odakint meg diplomás kenyértelenek sorakoznak deputáció- zásra. Jó, nem mondom, hogy a zord CBatázók kedvén múlik a kenyér- telenségük, de frivol dolog személyeskedő csatákat vivni a gyászmenet útvonalán. Elaszik a föld áldott kebele és már alig tápláljá dolgos fiait, pedig végeredményében neki kell kiverejtékezni mindent: kis és nagy ipart, kereskedelmet, közköltségeket, bel- és külföldi terheket és ezer szónoklat után nem tudunk segíteni, mert függvénye lettünk a világpolitikának és világgazdaiágnak és onnan nem akarnak elindulni az élettörvény.

Erzsébet Királyné Szálló

Budapest, IV., Egyetem-utca 5. - (H Beludros központjában)

60 éve a fővárosi és vidéki őri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözőié. Egypincér-rendszer. Leszállított árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos.

munkanélküli döngeti rongyos szegénységében a bezárt gyárkapukat. Most Franciaország ül aranyhegye-