Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-02-14 / 13. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 február 14. . gin na ni bibb BOB obi (Bin nana j2' Valóban művészies portraitokat, gyér- ! 2 mek-, csoport*, interieur-, architektúra S felvételeket kéuit iNŐGERl ■ ■ főhercegi udvari fényképész. B Vidéki meghívásokra —* kiutazom. © Amateurmunkákat vállalok. ■ 0 ■ Szekszárd, Széchenyi-u. 28 | (Molnár-féle ház) 45 gj ■bbbbbbbbbbbbbbbbbbb Végül a gázálarcok alkalmazását ismertette, majd azokat az előadáson megjelent tűzoltók a közönségnek be is matatták. Vitéz Virányi Árpád igen érdekes és tanulságos felolvasását azzal fe* jezte be, hogy a légi- és gázvédelmet azért kell már most megszervezni, mert el sem képzelhető, hogy a harcoló sereg szükségletét szervezetlen, repülőtámadástól fejét vesztett, el csüggedt, a termelésben megbénított polgári társadalom fedrzni és küzdő* képességét biztosítani tadja. A többi most már természetesen a gátvédelmi liga dolga. Szekszdrd város közgyűlése. Szerdán délután 4 érakor tartott közgyűlésen érdekes adatokat jelentett láe dr Cs. P*pp Jenő h. polgár mester a városi képviselőtestületnek, közölvén, hogy a népszámlálás ered* ménye Szekszárd örvendetes fejlődé* sét igazolja. Az összeírás szerint 14 330 a lakosság lélekszáma, melyből 6780 a léi fi és 7750 a nő. Bár az 1921. évi népszámlálás lélekssá mával szemben csapán 305 főnyi emelkedés mutatkozik, a természetes szaporulat ennél sokkal több, mert akkor az itt állomásozott vármegyei katonai parancsnokság, a gyalogzászlóalj és a munkásszázad 680 főből állott, az 1920. évben felállított államrendőrség létszáma is csökkent és azóta is elköltözött innen 100 menekült család, akik részben wag- gonokban, részint szükséglakásokban voltak elhelyezve. Ha bármily peszrossz félopőben, ruhájok — akinek kabátja íb volt — jobb szabással előkelő, zsibárus eredetre vallott, soknak azonban csak nadrág és ing fedte testét, de mindnyájan vidáman, szivarozva, öntudattól duzzadt kebellel haladtak az ut közepén. Az oldalvédet mindkétfelőt Gelb és Spitzer bizományosok és egy-egy hordár alkották, mig apám, a jegyző ur zárta be a sort, ő képezte a hátvédet. Sok nézőjük akadt, amig végig haladtak eme hosszú utón, mert hisz a gyalogjáró nem volt elég széles és így messziről olyan látványt nyújtottak, mintha fegyenc, vagy csavargó csapatot kísérnének. Útközben találkoztak a csavargók ismerőseivel is, amit nevetés, élénk szóváltás kisért ; a kaszárnyához közel Bök ilyenféle önkéntes is á csörgött, kik balekokra vártak, hogy jó trakta árán eljátszanak ilyen önkéntes szerepet. Az ő embereik közéül is szerencsésen meglógott itt három, úgyhogy csak hetet állítottak elő, kikből a i bizottság újra alkalmatlannak talált 1 hármat, maradt tehát négy ember, i Hiába vakarta a fejét Benkő János j bíró. Baj lesz ebből jegyző uram az elszámolásnál, mert hogy sokba van | ssimisztihusan ítéljük is meg Szék- szárd 10 évi természetes szaporulatát, az az előbbiek figyelembevételével legalább 800 ra tehető. Az analfabéták létszáma 689. A születések arány száma ked vésőén emelkedik és az 1921-ben született 359 lélekkel szemben 1930 ban már 566 a születettek létszáma. A halálozás az egészségügy fejlődését mutatja. Örvendetes, hogy harmincnál több azoknak a családoknak a száma, ahol hatnál több az élő gyermek. A helyettes po'gármester sajnálattal állapította meg, hogy egyes lapok téves híradása a város népességének csökkenéséről írva, károkat okozott Szekszárdnak, holott az igazság az, hogy ez a város országos viszonylatokban szemlélve is kedvezően gyarapodik és a lélekszám emelkedése a legszebb reményekre jogosít a jövőt illetően is. A képviselőtestület örömmel vette tudomásul a bejelentést, amely után dr. Cs. Papp Jenő h. polgái mester beszámolt a Szekszárd-Szálló bérlője ellen megtartott árvtréB eredményéről és ezzel egyidejűleg a szálloda, kávéház és étterem üzemének ideiglenesen házikezelésbe való vételéről. A felvilágosítások szerint az árverésből befolyt összeg fedezi a város házbér- és adókövetelését, a viz- és csatornadíj, valamint a világítási áramdijhátralék ügye azonban birói megállapítás tárgyát képezi. A város az árverésen megvásárolta a szálloda, étterem és kávéház berendezésének javarészét, — úgyhogy az üzemet kedvező viszonyok között lehet majd bérbe adni. A bérletet egyébként az összes szaklapokban meghirdetik és az iránt már eddig is nagy az ér deklődés. Többek felszólalása után Tóth Pál főszámvevő jelentette, hogy az üzemet számszerűleg mirdennsp megnekünk ez az ember, de meg mitek is ennyi, hiszen csak kettő köti ? — Ne fájjon attól a maga feje, nyugodt lehet, hogy nem fizetünk rá erre az útra — felelt mosolyogva apám. A hordárokat és bizományosokat kielégítették, a négy embert pedig itallal ellátva egy Bzobába zárták, hogy olt várják be a 11 órai hajóindulást, persze a bíró őrizete alatt. Két hordárt is rendeltek a beraktá rozáshoz, mert az esti órákban még könnyebb lehetett a szökés. Ahogy Paksra megérkeznek reggel korán, az önkéntesek a korcsmában felpántlikézott kalappal nagy feltűnést keltettek, jól bereggelisve a pesti régi koplalás után rózsás színben látták a világot. Hiszen beöltözéskor 100 forint, a háború végén megint 100 forint üti a markukat az egyezség szerint, no addig meg ételital bőven, jó szivar is hozzá, ami akkor nagy luxusnak tartatott. Csakhamar hire ment a városban, hogy itt vannak a pesti önkéntesek, akik pénzért álltak sor alá és siettek megbámulni őket, de az óvatos bíró jó zár alatt tartotta a deliquenseket, hogy avatatlan elemek zavart ne okozzanak közöttük. Megjött a paksi bíró is a jegyzőjükkel, ki apámnak régi honvéd pajtása volt és ezek szívélyesen üdvözölve egymást, ilyen párbeszéd fejlődött ki közöttük: — Hallom, hogy önkénteseket fo gadtál Pesten; hányán vannak ? — Még volna négy ember a tizenhatból, akik jelentkeztek, mert többször mustrálva lettek, meg néhány meg is szökött. Bizony elég sokba van ez a négy ember. — Minek vinnél magaddal négyet, mikor nektek csak kettő kell, ahogy a biró uram mondta, nem adnál át nekünk belőlük kettőt, mert hogy a mi competenciánk nyolc volna, de eddig csak hat csavargót fogtunk ? — Szívesen, miért ne, ha megegyezünk a kiadásokra nézve. Dictum factum megegyeztek fejenként 100 forintba és igy a Sárszent lőrincieknek az egész expedícióból még hasznuk is maradt a két emberen felül. Bevonulásra nem került a sor, mert másnap az egész sorozást lefújták; Pozsonyban meg lett kötve a fegyverszünet. így esett meg az ember vásár Pakson az Urnák 1866 ik esztendejében. FIGYELEM! 4} Hasáb és aprított tűzifa porosz és hazai kőszén, m koksz és faszén legolcsóbban beszerezhető Steiger István tűzifa- és szénkereskedőnél (Telefon 46) Megrendelések eszközölhetők Molnár kelmefestő Korzón V/.I II Cl I levő üzletében FftBiÁH rAdió e MirtDiq ló • frbiAh rádió FftBIftn RRDIÓ • MINDIG ]Ó # FflBtAfl RftDIÓ FABIAN SÁNDOR SZ6EaKSz”á B P?elefon_l39^ vizsgáljak és mar eddig is megállapítható, hogy a város az ideiglenesen folytatott .házikezelés folytán nem károsodik. Végül dr. Bús Lajos városi tisiti főügyész közölt az ügyre vonatkozóan megnyugtató adatokat. A Szekszárd- Szálló alkalmazottainak kérelme került ezután sorra. Ezek közül Benkő bérlő soknak több hónapi fizetésével maradt hátralékban és az illetők most a várostól kérik a bérüket. A képviselőtestület a kérelmet törvényes alap hiányában nem tel jesii hette. Két közterület használati, illetve eladási-dij és két illetőségi Ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. MM A feloszlás mellett döntött Tolna vármegye legrégibb sportegylete Tolna vármegye sportéletének jelentős irányváltozását jelentik azok az események, melyek vasárnap a megye székhelyén lezajlottak. A Szekszárdi Turul Sport Egyletnek a Tolnavármegye Sport Egylet-be való beolvadásáról lapunk keddi számában már megemlékeztünk, most arról a megható lefolyású gyűlésről számolunk be, melyet vasárnap délután a Szekszárdi Törekvés Sport Egylet tartott meg. Huszonöt év becsületes munkáját áldozta fel a Törekvés a szebb jövő érdekében, huszonöt évi küzdelmet adott fel, hogy a másik szekszárdi sportegyesülettel karöltve egységes erővel mozdítsák elő a vármegyei sportélet felvirágozását és iparkodjanak országos viszonylatban is olyan eredményeket elérni, melyek méltók Tolna vármegyéhez. Huszonöt év nagy idő, nem szaladnak el mellette azok, akik fiatal tűzzel, lelkesedéssel állottak a Törek- j vés bölcsőjénél és akik ma mint meg lett korú, deresedé családapák, temetni jöttek el huszonöt év minden örömét bánatát, küzdelmét egyaránt. Nem csoda, ha könnyezni látjuk azokat, kiknek minden én-je a Törekvés volt és kiknek felcsillant a szemük, ha a piros-fehér dresszt látták és a „Törekvés“ szó varázsát hallották.,, A közgyűlést Schneider JánoB elnök nyitja meg, üdvözli a Délnyugat- magyarországi Labdarugók Alszövet- Bégé képviseletében megjelent Heb, rony István szövetségi főtitkárt. Ismerteti a rendkívüli közgyűlés összehívásának célját, felkéri a jelenlevő tagokat, hogy ezen, a jövő szempontjából igen fontos közgyűlésen a tárgysorozatban felvett Ügyhöz a legnagyobb higgadtsággal és komolysággal szóljanak hozzá. Ismerteti a választ- mány javaslatát, melyet hosszantartó beható tanácskozás után terjesztettek a közgyűlés elé. A választmány javaslata az, hogy az egyesület mondja ki a feloszlást és határozza el a „Tolnavármegye Sport Egylet“be való belépést. Indokolja ezt a lépést a minden téren megnyilvánuló gazdasági nehézség is, melynek leküzdésére olyan eszközöket kellett találni, amellyel ezek a nehézségek eloszlat- hatók. A szekszárdi sportegyesületek nagy anyagi gondokkal küzdenek és az a gocdolat vetődött föl, hogy egyesült erővel az anyagi nehézségeket is le lehet küzdeni és a sport terén is nagyobb eredményeket lehet igy elérni. Az egyesüléssel az eddigi vi- szásságok is megszűnnének. A Törekvés vezetőségének kettő között kellett választani. Vagy a csendes elsorvadást, vagy a másik szekszárdi sportegyesülettel kezetfogva küzdeni a szebb jövőért. Tradíciókat vesztünk el, —■ mondotta emelt hangon —• de most mást nem szabad nézni, csak a sportban való összetartozandóságot. Hogy a Törekvés múltjához illő megbecsülést kap az uj egyesületben, erre garancia Szévald Oszkárnak, Tolna vármegye alispánjának személye. Erre való tekintettel kéri a közgyűlést, hogy mondja ki az egyesület feloszlását és a „Tolnavármegye Sport Egylet“-be való belépését. A nagy figyelemmel végighallgatott elnöki előterjesztéshez elsőnek Konca Ferenc szólalt fel. Fájó szívvel bár, de annakidején maga is javasolta a fúziót, de mióta a Labdarugó Szövetségtől egy olyan figyelmeztetés érkezett, mely szerint a Törekvés játékosai azonnal nem igazolhatók le a* ül egyesülethez, aggályai vannak. A szövetségtől érkezett levél tártál mának ismertetését kívánja. Sztaszinó László ügyvezető bejelenti, hogy a jelenlevő szövetségi kiküldött az ügyet teljesen ismeri, kéri tehát annak meghallgatását. Hebrony István főtitkár felszólalásában elhibásottnak tartja, hogy az egyesületek előzőleg nem kérték ki Erzsébet Királyné Szálló Budapest IIL, €gyefem-ufca 5. ~ (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpinco a főváros legszebb sörözöjo. Egypincér-reodszer. Polgári árak i 35 Szabó Imre, tulajdonos.
