Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-02-14 / 13. szám

1931 február 14. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1 A tavasai idény keidete elfitt önköltségi) 10 p 5 P engfitől érőn alul isi ensciői elárusítunk Plrnltzer József és Fial óruhózo. Szekszárdim a szövetség véleményét a játékosok ügyét illetően. Ismerteti a szabályok­ban előirtakat. A fúziót illetően a szövetség nem befolyásolja és nem is befolyásolhatja az egyesületeket el­határozásukban, habár a szövetség szempontjából az a jobb, minél több a tagegyesület. Singer Andor az egyesület anyagi természetű dogai iránt érdeklődik, melyet Sztaszinó László ügyvezető ismertet. Miserák István a tagdijak elégtelen befo'yásában találja az egyesület ezen gazdasági helyzetének okát. Schneider János elnök helyesli azt a lépesét a vezetőségnek, mellyel uj szakosztályt állított fel, mert ezzel sportérdeket szo'gált. A bajt az ál­talános rossz gazdasági helyset okozta. Schlesinger Gynla tits ár szólt még fel e tárgyhoz, majd Frank Miksa a Törekvés Sport Egylet 25 éves múlt­jának megörökítését indítványozza. Schneider János elnök az indít­vánnyal kapcsolatban jelenti, hogy oda fog hatni, hogy az uj egyesület első évi jelentésében mind a két egye­sület mul'ja megörökittessék. A szavazás megkezdése előtt még HaáBz Jakab intéző szólalt fel és az utóbbi időben észlelt nehézségek miatt a fúzió megkötése mellett tör lánd­zsát. Enök a vitát ezután lezárja, el­rendeli a szavazást. A névszerinti szavazásban 60 tag vett részt, kik közül 37 a fúzió és feloszlás mellett, 1 ellene szavazott, 22 tág pedig tar­tózkodott a szavazástól. Elnök bejelenti a szavazás ered­ményét, az egyesület ügyeinek likvi dálását pedig a vezet őségre bízza. Fájdalommal emlékezik meg a 26 éves egyesület elmúlásáról, de reméli, hogy ebből a szomorúságból egy szebb jövő hajnala derül. Bízik ab­ban, hogy egyesült erővel az egyesület a sport minden terén szép eredményeket fog elemi. Majd Heb- rony főtitkár utján a szövetségnek küldi üdvözletét. Hebrony főtitkár a DNyLASz ne­vében köszöni a Törekvés vezetőinek és tagjainak 25 éves munkásságát. Külön kiemeli Konez Ferencet, a Törekvés hosszú éveken át volt in­tézőjét, kinek sportszeretetét, csapa­táért való rajongását, jellegzetes alak­ját, amint a Uccsvonalon, szájában kis pipájával drukkolt csapatának, soha nem fogja feledni tudni Ismer teti azt a kapcsolatot, mely Sztaszinó László, a Törekvés ügyvezetője éB a Szövetség között fennállott. Sztaszinó á munka embere volt, ki a szövet­ség munkájában is kivette részét. Dacára annak, hogy csak egy kis egyletet képviselt, távol a szövetségi szék he y tői, állandó tanácstagja volt a szövetségnek, országos közgyűlési kiküldöttje és szövetségi kapitányi megbízottja a DNyLASs-nek, Schle­singer Gyulát mint a Törekvés újabb időkben feltűnt vezetőemberét és munkásságát méltatta azután, külö­nösen kiemelve azt a sportszerű el járást, melyet a Törekvés a sport terén mindig megkövetelt, de be is tartott. Kéri az egyesület tagjait, hogy ezt a szellemet vigyék tovább az uj egyesületbe. Neki és a Szövet­ségnek épen úgy fáj a Törekvés el­vesztése, mint az egyesület tagjai­nak. Meglett, összes hajú férfiakat lát itt könnyezni és ez hitet ad neki, hogy az uj egyesületben is azzal a szellemmel fognak találkozni, amely eddig volt meg a Törekvésben. Kéri az Istent, hogy segítse sikerrel to­vább ezen sporttörekvéseket. Marth Sándor a maga és az ipar testület nevében búcsúzik az egye­sülettől, melyet becsületes küzdelmé­ben készséggel támogatott. Ezt a támogatást az uj egyesületnek is fel ajánja. Schneider János elnök válaszában köszönettel emlékezik meg az ipar testületről és moöt már, mint az uj egyesület alelnöke jelenti ki, hogy a felajánlott támogatást a Tolnavár­megye SE is igénybe fogja venni. Sztaszinó László ügyvezető búcsú­zik el azután, megköszönve az egye­sület vezetőségének, tagjainak és já­tékosainak azt a példátlan szeretetét és támogatását, mellyel munkájában körülvették. Örömmel tölti el a szö­vetség kiküldöttjének elismerő szava, mellyel a megszűnt Törekvéstől bú­csúzott. Az uj egyesületben is ugyan ezt a szellemet akarjuk meghonosí­tani, amellyel eddig is megbecsülést, vívtunk ki. Ha netán csalódnánk, ha az ellenkezőjét tapasztalnánk, meg­fogjuk találni a módját, hogy a Tö rekvést újra feltámaszthassuk. Ha azonban becsületes sporttörekvések- kel találkozunk, teljes energiáinkat vessük bele a munkába. Reméljük, hogy helyünket megtaláljuk az uj egyesületben és ifjúságunk révén gya­rapítani tudjuk azokat a sikereket, melyeket a magyar sport már eddig is szerzett a külföld előtt. Kéri az Istent, hogy ebbeli törekvéseiben se gitBe az uj egyesületet, hogy nagy eredményeket érhessen el és ezen munkával is hozzájárulhasson Nagy- Magyarország felépítéséhez. Schlesinger Gyula ígéri, hogy úgy ő, mint a beválasztottak épen azzal a kitartó munkával fognak dolgozni, mint eddig és kéri a tagokat, hogy sorakozzanak az eddigi vezetők mögé. Isten áldását kéri a tagokra és az uj egyesülésre. A zárszó jogán Schneider János elnök szólal fel, megköszönve a tagok { nak a gyűlés egész tartama alatt és a szavazásnál tanúsított meggondolt hig gadtságát. Köszönetét mond munka­társainak. Oda fog törekedni, hogy az a szellem érvényesüljön az uj egyesülésbeu is, amely eddig is meg becsülést ób dicséretet érdemelt ki a sportszövetségek részéről. Mi barát­ságos kézszoritással fordulunk a má­sik egyesülethez a közös cél eléré­séért — zárja be szavait az elnök — ezzel szemben elvárjuk, hogy ugyan­ezzel az őszinte sportbaráti érzéssel fogadjanak bennünket. Az elnök záró szavai után a köz­gyűlésen megjelent tagok komoly m> gvlletődéssel távoztak az ülésről, mint ahogy illik is olyankor, mikor 25 éves becsületes, ssép múltat te­metnek . . . Háborúk a világháború befejezése éta. A világháború mindenféle szörnyű­sége és következményei után azt hittük volna, hogy a nemzeteknek többé nem lesz kedvük harcolni, há­borúskodni, pedig a vi ághaboru óta eltelt 12 év alatt 18 háború zajlott le az öreg földön. Az úgynevezett „béke" évében az orosz ellenforra­dalmi seregek vívtak harcot a szov­jettel, nemkülönben francia és angol csapatok és japán harcosok támadtak a Szovjetre a e harcokban rengete­gen estek el. Ugyancsak 1919 ben zajlott le a lengyel—galíciai háború s ugyanebben az évben volt az afgán háború is, nemkülönben a török­görög háború. 1920-ban volt április hóban az orosz—lengyel háború, majd október 9 én kezdődött a lengyel—litván ösz- szeütközée, mikor a lengyelek meg­szállták Wilnát, a litvánok fővárosát. Novemberben fegyverszünet jöti létre, s 10 év óta a bebekötés ügye G-'nf ben van a Népszövetség előtt. Ez évre esik a második török—görög háború, melyben Törökország Armé- nia legnagyobb részét biztosítva, bé­két köt. A negyedik háború 1920 ban Fiume harca volt Jugoszlávia ellen, mikor D’Annunziónak sikerült Fiúmét a R<»palló-i békében szabad kikötővé tenni olasz fönnhatóság alatt. 1921 ben a német—lengyel háború volt, mikor Hőfe generális német ön­kéntesekkel támadt a lengyelekre s az Anna-hegynél (Felső-Ssi'ézia) meg verte őket. Március végen Kis Ázsiá­ban ismét a görögök harcoltak a törökök ellen, hol patakokban folyt a vér késő őszig. Az 1922. évben augusztus és szep­tember hóban a törökök több csatá­ban megverték a görögöket, a lau« sannei békével fejeződött be. Az 1923—24 évek látszólag bé­késen teltek el, de Kínában az 1913 óta tartó polgárháború ekkor is sok vért kívánt. 1926. évben a spanyolok ellen a rifkabilok fogtak fegyvert Abd el Krim vezetése alatt s Larsacb mel­lett mi g is verték a spanyolokat. Tavasszal a franciák ellen léptek fel a rifkabilok. Majd a franciák és spanyolok együttesen léptek fel Ma­rokkóban. E* évben volt a franciák és druzok h«borúja is Az angolok ez évben Ibn S«ud arab fej delem ellen hurcoltak és az angolok Ibn Saud ot el is ismerték. 1926 ban folyt tovább a marokkói háború. 1927—28. években tovább folytak a kínai harcok, az északi éz déli kínai csapatok véres harcokat vívtak egymás ellen. 1928 ban Bolivia, és Paraguaj har­colt egymás ellen, de a Népszövet­ségnek sikerült a nagyobb harcok elejét venni. Ugyanez évben a kelet- kínai vasút miatt harcolt Oroszország éz Kína egymás ellen, mtg 1929. és 1930 ban tovább folytak a harcok KinAban, folytatva az 1913-ban meg­kezdett polgárháborút. Mindig halljuk a világbékéről való szónoklatokat és állandóan folynak a nép-k közötti harcok. A Népszövet­ségnek itt volna szép feladata, hogy az igazságot megtalálva, megakadá­lyozza a Trianonhoz, hasonló törté­nelmi csapásokat és kibékítse az egyes népeket, hogy ne harcoljon többé nemzet nemzet ellen, sem em­ber emb-r ellen 1 „A magyar gyógyszerészet története“ o legrégibb IdOkiöi napjainkig. Gyönyörű kiállításban jelent meg a napokban ily cim alatt az a két­kötetes hatalmas munka, amely a pontosságáról és lelkiismeretességéről hazánk határain túl is ismert magyar gyógyszerészet fejlődését és kultur- oiisssióját írja le, szebbnél- szebb il­lusztrációk, régi eredeti rézkarcok Ób féltve őrzött festmények hü reproduk­ciójával. Nemcsak a magyar gyógy­szerészi rend tudományos képzettsé­géről tesz ez a könyv tanúságot, hanem a külföldet is túlszárnyalja nagyszerű történeti adataival. Angliát, N metországot és Svájcot kivéve, ugyanis a többi államok gyógyszeré­szeti tudományos társaságai sem tud­tak annyira haladni, bogy történel­mükkel dokumentálhassák az embe­riség javára tett munkálkodásuk sok­oldalúságát Lpuok különösen azért íb foglal­kozik ezzel a munkával, mert Kori- tsánazky Ottó és dr A bay Nemes intubenbocber Ödön is Flo kedéi ■ Mutchenbacher Jenő tűzifákéra«- imwmm. ..... .. , ______________kedése, cement-, beton-, műkő-gyára, sír­em lékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme SzekszArd, saját telepe: Vasúti-fasor U—18. rflzifa ölenként és vagóntéteben. Cementáruk, n. m. kutgyfirűk és hidáteresz-csővek ninden átméretben, kutteiö, kerítés- és kapuoszlopok, etető és- itató vályúk,- hornyolt :ement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement,- vakolaü lener és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlé­kek ; fekete svéd gránit, márvány s mfiző ké sz pén > rban részletre is. —51 Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. OS»®®®®®®®®®®®®®

Next

/
Thumbnails
Contents