Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-09-26 / 76. szám
ÍÖ31 szeptember 26. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 ll—11111 1 1 .............■ ■ ■ ■■■ "■ ■■ ■ " " ■ I ■■■■ 0 szre és télre l » őszi és téli kabátok 1 UXÍnti C/C-CI Plrniízer 1 uj hgéirks! lett iáink1 L Hölgy es leni RUHASZÖVETEK 3ózseí és Fiai áruháza Szekszárd] L/vVl IV vi donsdfl 1 Cipők Kalapok i Kötött mellények és kabátok Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1931. évi Bseptember hó 17—23-i fel* jegyzéseiből: Hómérséklet: maximum: 19'8 C° szeptember 20-án. minimum: 6*5 C° szeptember 23-án. Csapadék: esó 9'7 mm szeptember 17-én. » 14'8 mm szeptember 18*án. » 3*2 mm szeptember 20-án. > 0'6 mm szeptember 21-én. » 9'7 mm szeptember 22-én. » 4*3 mm szeptember 23-án. Összesen: 42‘3 mm. A levegó nyomása szeptember hó 23-án növekedett, este 9 órakor a barométer 13*6 C° mellett 748 2 mm t mutatott. Azontúl tovább sfllyedt. — Hegedűs Gyula temetése. Vármegyénk kiváló fiának, Hegedűs Gyula kormány főtanácsos színművésznek, a zeneművészeti főiskola tanárának a holttestét a kerepesi te mető halottas házában helyezték ravatalra és kedden délután ott zajlott le a gyászszertartás, melyen sok ezer ember vett részt. A beszentelés után Ripka Ferenc budapesti főpolgármester nyitotta meg a gyászbe szédek sorát és az ő szavait követték a kü lönböző művészi és társadalmi t sttt- letek képviselőinek as elhunyt életét és működését méltató búcsúztatói. Vé gül Magyarilmre cigányzenekarának játékával befejeződött a gyászszertartás. A koporsót azután leólmozták és másnap, szerdán reggel gyászfur gonon kiszállították Máriabesnyőre, ahol Hegedűs Gyulának villája van és sírboltot is építtetett magának. Máriabesnyőn a ravatalt a kapucinusok templomában állították fel, ott, ahol az elhunyt hivő lélekkel oly gyakran ájtatOBkodott, gyónt és áldó zott. Hozzátartozóinak, barátainak, tisztelőinek és pályatársainak nagy tömege éB a kormányzó képviselője hallgatta végig a gyászmisét, amely után kikisérték a halottat örök nyugvó helyére, a kapucinus barátok temetőjének szomszédságában épített krip tába. A koporsóra az özvegy és a kormányzó koszorúját, valamint a kormányzóné csokrát helyezték el, mig a sírbolt fölött óriási virágh?gyet csináltak abból a háromszáz koszorú ból, amelyet Budapestről társzekereken szállítottak ki Máriabesnyőre. — A kalaznói ut átadása. Szerdán adták át hivatalosan a kalaznói köves utat rendeltetésének és az aktuson megjelent Szévald Oszkár al ispán is. A kereskedelmi minisztériumot Sebestyén Móric osztálytanácsos és Kálmán Jenő számvevőségi főtanácsos, a vármegyét Morvay László máBodfőjegyző, az államépité szeti hivatalt László Aladár és Lakos Adolf műszaki tanácsosok képvisel ték. Ott volt Hőgyész község elöljáróságának képviselete ób az érdé kéltség köréből Lichtenstein Alfréd herceg. Az átadás megtörténte után Kalaznó képviselőtestülete rendkívüli ülést tartott, melyre meghívták az alispánt is. Máté h; főjegyző ünnepi beszéddel üdvözölte a vármegye első tisztviselőjét és háláját nyilvánította neki, hogy a község évtizedes álmát valóra, váltotta. Az alispán az üdvöz lést megköszönve elhárította magától a neki tulajdonított intézkedés érdemét és különösen kiemelte dr Pestby Pálnak, a kerület országgyűlési képviselőjének az Ügybeni nagy munkáját, aki a község óhaját minden fórumon kellően előterjesztette és az ut megépítését kieszközölte. Szévald alispán indítványára Kalaznó köaség képviselőtestületi gyűlése Pesthy Pált ezért táviratilag üdvözölte. Utána a községi bíró igazán nagykényelmü lakásán ebédre vendégül látta a hivatalos eljáráson megjelenteket és a képviselőtestület tagjait. Az ebéd alkalmával nagy ünneplésben részesítették a hivatalos funkcionáriusokat és sok magyarnyelvű beszéd hangzott el a kisgazdák részéről és ezek mindegyike bensőséges háláját éB köszönetét fejezte ki azoknak, akik Kalaznót a köves ut megépítésével bekapcsolták a forgalomba. — A szekszárdi reálgimnázium tanárainak követésre méltó példája, A szekszárdi Garay János reálgimná zium tanári testületé elhatározta, hogy a Bulyos gazdasági helyzetre való tekintettel névnapot nem tart, hanem annak költségeit az intézeti „Segítő Alapinak adja a szegény tanulók támogatására. — Uj állami népiskola Tolnában. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Felsőireg-Muthpusztán, az odatelepitett jász telepesek gyermekeinek oktatása végett állami elemi népiskola felállítását rendelte el. Mint annak idején hirt adtunk róla, e telepesek Jászárok szállásról jöttek Mutbpusztára s ott letelepedve, igaz magyar hűséggel és mély vallásossággal rendesik be életüket. Az állami iskola felállítása volt a telepesek régi vágya, amit a kultuszkormány honorált is. — Városi közgyDIÓ8. A szekszárdi városi képviselőtestület szeptember hó 25-én (pénteken) délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a polgármester átadja André István ipartestületi elnöknek az országos iparegyesület kongresszuei aranyérméről szóló okiratot, valamint Duzs Sámuel tűzoltóparancsnoknak a nem zeti munkavédelem érdekében kifejtett munkásságát elismerő miniszteri leiratot. A közgyűlésen tárgyalásra kerülnek: Tolna vármegye kisgyülé sének Schäffler József végrehajtó szolgálati idejének beszámítása tárgyában hozott véghatározat ellen elő terjesztendő panasz. Tolna vármegye közigazgatási bizottságának véghatározata Pillér Rezső városi végrehajtó fegyelmi ügyében. A városi kiadások apaBZtása végett kiküldött takarékos- sági bizottság javaslata. Javaslat a szekszárdi rendőrkapitányság elhelyezése tárgyában. Javaslat a polgári iskolai iskolaszékbe 6 rendes és 6 • póttag kiküldése iránt. A városi kis I lakások bérének leszállítása. A Levente és Mikes uooa egyes házainak a vizdij végett a kötelező övezetbe leendő sorozása. A Bem ucca és Béri Balogh Adám ucca egyes házainak a vizdij végett újabb százalékos megállapítására vonatkozó javaslat. A szekszárdi Horthy Miklós közkórház vizdijának megállapítása. A Gazdasági Népiskola 1932. évi költségvetése. A kisebb polgári peres ügyek elinté zésével való megbízatás. A rendőri büntető bíráskodással megbízott tisztviselő helyettesének kijelölése. 2 drb apaállat eladása és 2 darab apaállat vétele, A város határának birkalegeltetés céljára történt bérbeadása. Szegedi István és társai kérelme a városi földek után fizetett bérösszeg leszállítása iránt. Klésli József szekszárdi lakos kérelme okozott kár elengedése iránt. A Szekszárd-Szálló egyik üzlet- helyiségének bérbeadása. Steininger Lajos kegydij iránti kérelme. Pola- kovics Adám ny. csendőrliszthelyettes kérelme a község kötelékébe leendő felvétele iránt. Győrfi Rózsi, Kovács László és özv. Hevele Györgyué községi illetősége. Molnár József Taksonyi szekszárdi lakos kérelme segély iránt. Az Izraelita Szent Egylet kérelme temető vételéhez segély iránt. — Csapótengelic. A magy. kir. belügyminiszter engedélyt adott, hogy Csapó Vilmos cs. és kir. kamarás, földbirtokos, a tulajdonát képező középtengelic puszta nevét Csapótengelic puszta névre változtassa. — Körlevelek és megkeresések a megyegyillésen. A törvényhatósági bizottság október hatodiki közgyűlésén a társtörvényhatóságok alábbi megkeresései és körlevelek kérik Tolna vármegye támogatását; Abauj Torna vármegye közönségének a vad orzási esetekre vonatkozó büntetési tételek súlyosbítása iránt a belügy- és földmivelésügyi miniszterekhez intézett felirata. Bihar vármegyének a felekezeti tanítók terményjárandósága értékegységének, a piaci árak nak megfelelő leszállítása iránt az országgyűlés mindkét házához és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett felirata. Csanád—Arad— Torontál, Győr—Moson és Pozsony vármegyéknek a villamos-áramárak kérdésében döntésre hivatott bízott ság megszüntetése tárgyában a kor mányhoz intézett fe'irata. Hajdú vármegye közönségének a névmagyaro sitás ügyének erőteljesebb hatósági támogatása tárgyában a m. kir. mi niszterelnökhöz és belügyminiszter hez intézett felirata. Ugyanezen vármegye a Magyar rádió műsorának a magyar dal- és zenekultúra érdekeit szolgáló megváltoztatása tárgyában a vallás és közoktatásügyi miniszterhez intézett felirata. Jász-Nagy- kun-Ssolnok vármegye közönségének a községi jegyzők javadalmára vonatkozó egyes rendelkezéseinek megváltoztatása tárgyában a törvényhozáshoz, illetve a kormányhoz intézett felirata. Kecskemét th. város közön• Bégének a vitézségi érempótdijak 1 karitativ alapon való folyósítása tárgyában a honvédelmi és igazság- Ugyminiszterekhez intézett felirata. Komárom és Esztergom vármegyék közönségének a vármegye alispánja által betöltésre előterjesztett jegyzői állások betöltésének engedélyezése iránt a belügy* és pénzügyminiszterekhez intézett felirata. Pest Pilis- Solt Kiskun vármegye közönségének a városi községi és körállatorvosok képviselőtestületi tagsága tárgyában a m. kir, miniszterelnökhöz, a belügy- és földmivelésügyi miniszterekhez intézett felirata. Szabolcs—Uog vármegyék közönségének a szegény betegek ápolásával felmerült tényleges költségek rendelkezésre bocsátása a csekély ingatlannal bíró szegény betegek ingyenes ápolása stb tárgyában az illetékes miniszterekhez intézett felirata. Szatmár—Ugocsa és Bereg vármegyék közönségének a községi tisztviselők rendbüntetését szabályozó törvényszakaszok megváltoztatása tárgyában a kormányhoz intézett felirata. Szeged közönségének a rendkívüli ideiglenes házadómentesBégnek, a házzal kapcsolatos egyes munkákra való kiterjesztése végett, a m. kir. pénzügyminiszterhez és a pusztaszeri Árpád Emlék körül Nemzeti Park létesítése tárgyában a m, kir. kormányhoz, végül az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslatnak megvitatása céljából a törvényhatóságoknak leendő megküldése tárgyában a m. kir. belügyminiszterhez intézett felirata. — Zemplén vármegye közönségének a Móricz Zsigmonddal szemben felmerült irodalmi vitában hozott határozata. — Elitéit feleséggyllkos. Minker Mihály gyulaji bádogost hónapokkal ezelőtt elhagyta az áldott állapotban levő felesége és visszaköltözött a szüleihez. Minker, aki nagyon szerette a feleségét, mindent elkövetett, hogy az asszony visszatérjen hozzá. Ez azonban nem sikerült neki. Nemrégiben felkereste a feleségét és mikor sikertelenül kérte az életközösség visszaállítására, a ruhája alá rejtett Werndl-bajonettel rárontott és agyon- szúrta. Folyó hő 24-én állították Minkért hitvestárson elkövetett gyilkosság vádjával terhelten a szekszárdi törvényszék Wandl-tanácsa elé. A tárgyaláson sok tanút hallgattak ki és kiderült, hogy Minkernét az anyja nem engedte vissza az urához és hogy az öregasszony előbb már egy másik lányát is elválasztotta a férjétől. A .tanuk azt vallották, hogy Minker nagyon rendeB, szorgalmas, józan ember volt és hogy feleségének tőle való elköltözése nagyon hatott reá. A törvényszék erős felindulás folytán elkövetett szándékos emberölés bűntettében találta őt bűnösnek és ezért nyolc évi fegyházra ítélte. A. királyi ügyész a minősítés miatt fellebbezést jelentett be, Minker azonban megnyugodott és kijelentette, hogy büntetését azonnal megkezdi. — Vízvezeték és esatornfizfis szakszerű szerelését vállalják Titte | Testvérek, Szekszárd. „
