Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-09-26 / 76. szám
( Ifi. évfolyam* 37. szám. 1991 tawpfomber 26. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. felelő* tscfke»xl0: John Sándor rm. g. e. titkár. I Szerkeszt As ág t Szék szárd. Vármegyeház. Telek» i qt állaffenyészfők uagy dílflf kereskedők? Irts: Stieb András. (Folytatás és vége.) Bisonyára s tolosmegyeiek sem akarnak elmaradni tenyésztői tevékenységükben, különösen a völgy- ségi járás, amely úgyszólván veíetö szerepet játszott egész Magyarország kisgazdáinak ssarvasmarhatenyésztó- sóben. Ezt a vezetőszerepet leg- nagyobb részben a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnek, valamint a vármegyei gazdasági felügyelőségnek köszönhetjük, mert az 6 fáradhatatlan, áldásos munkájúk, amelyet ek a két tényező, kéz a kézben, ránk kisgazdákra fordított, keltette fel ben nttnk a nemes versenyt, úgyhogy község községgel, tenyésztő a tenyész • tővel kelt versenyre. Ha visszatekintünk a múltba, világosan láthatják, mennyi különböző zseniális fogással kellett ennek a két tényezőnek dolgozni, hogy bennünket arra bírjanak, hogy ezt a versenyt kölcsönösed felvegyük. Rendkívül nehéz feladata vólf a Gazdasági Egyesületnek az, h'o‘gy bennünket kisgazdákat tagul nyerjen még. Mennyi mindent kellett megkísérelni, hogy bennünket odáig vigyenek, hogy legalább a gyűléseken résztvegyttnk. Ha ma a díjazásokat bizonyos figyelemmel kísérjük, láthatjuk, hogy ennek a két tényezőnek milyeú ügyességgel kellett karöltve dolgoznia, hogy rábírjanak arra bennünket, hogy állatainkat a kiállításokra elvezessük, holott minden tenyésztőnek, aki magát ennek tartja, legégetőbb kötelességének kellene tartania ezt, hiszen ez a tenyésztőknek igen tanulságos iskola. Sok kií- tenyésztőt ismerek, akik olyan szeretettel csüggnek állataikon, hogy azoktól nem akarnak semmi áron megválni, dacára annak, hogy a praktikus tenyésztő ezeken az állatokon nagy hibákat találhat, sőt egyes ilyen tenyésztők ólyan állatokat is tarta nak, amelyeket tenyésztésre nem volna szabad hsSsnálni. Ha azonban ilyen tenyésztők vak milyen fogással rávehetők arra, hogy az állatkiállitáeokon rÓBZtvegyenek, ahol ők az álfatok kttlemét és azoknak jótulajdonságait megismerhetik, ez feltétlenül kiváló nevelő hatással lesz a tenyésztőkre és áz ilyen tenyésztő nem állítható egy vonalba azokkal, akik a Vásárokon és az országutakon iparkodnak a tenyésztést megtanulni. Figyeljük meg, mi történik a legtöbb fiatal bor jóval, amely éppen fejlődési korában van. Községről községre, vásárról vásárra viszik, tulaj- dohosát változtatja napról-napra és mindezeket az utakat * szegény álfát nZk részben lábon, részben kocsin kell megtenni és mindennap mis és más takarmányhoz Szokni, holott az evést még meg Sóm tanulta. Hogy ez tényleg így van, bőséges'alkat- műnk van megfigyelni, miután úgyszólván valamennyi községünkben vannak országos vásárok, úgyhogy az illető közáég környékének a lakos sága minden héten alkalmat talá'hat állataival a vásárokra menni, hogy ott nagy időpocsékoUsfeal állatjait káros behatásoknak tegye ki. Ezeket a káros behatásokat nem akarom mind felsorolni, mert az hosszadalmas volna, osak röviden említek meg néhányat. Kéthetes borjuknak mindenféle ártalmas moslékot adnak, a teheneknek a tőgyét mesterségesen felduzzasztják, hogy azt bikaborjuval mint friss fejős tehenet adják el. Egy másik tehénnek, amelynek rossz szokásai vannak, nagymennyiségű pálinkát vagy máé hódító szert adnak, hogy roBsa tulajdonságait néhány órára eltüntessék. Es sok más ehhez hasonlót. A fentiekhez hasonlóan járnak el azok a tenyésztők, akik, mint a cikkem elején is említettem, tenyésztőknek és egyúttal kereskedőknek is vallják magukat. Ezek nézetem szerint épp oly kevéssé tenyésztők, mint kereskedők, hanem egyszerűen állatkínzók. Ezekkel szemben az állatvédelmi törvénynek szigorúbban kellene eljárni és az állatokra nézve oly károsan ható rossz szokásokat kimé letlónül kiirtani. Sajnos ezt a törvényt nem alkalmazzák kellőleg, mert az a szervezet, amelynek feladata az állatvédelem, aránylag még gyenge ahhoz, hogy az állatokra ilyen károsan ható rossz szokásokat meg szüntesse, amelyek rendkívül hátrányosak azokra is, akik ezeket az állatokat tenyésztésre megveszik. Est a szervezetet, amely ennek a törvénynek a végrehajtására van hivatva, a lehető legsürgősebben ki kellene építeni, hogy haszonállataink ilyen kínzásoktól megszabaduljanak, mert csak akkor lessünk abban a helyzetben, hogy elsórangn anyagot tenyésszünk. Véleményem szerint erre hivatva lennének a gazdasági egyesületek, a vármegyei gazdasági felügyelőségek, va lamint a mezőgazdasági kamarák, melyeknek karöltve kell dolgozniok és amelyeket minden eszközzel támogatni kell, hogy abba a helyzetbe kerüljenek, hogy feladatuknak teljes mértékben megfelelhessenek. Esek a testületek arra vannak hivatva, hogy mezőgazdasági államban a mezőgazdaságot organizálják és a helyes irányba tereljék. Esen a téren sajnos még sok kivánni való van, mert ezeknek a testületeknek nagyon súlyos anyagi gondokkal kell küzdeni, másrészről pedig a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság legnagyobb része még mindig nem bízik kellően bennük. Most még néhány siót szeretnék szólni az állatkereskedésről. Tulajdonképpen kit nevesünk állatkereskedőnek ? Állatkereskedő az, aki haszonállatainkat azért veszi meg, hogy azokat a legelső kínálkozó alkalommal továbbadja. Nem azért veszi meg az állal okát, hogy azokat, mint élőket használja, vagy levágással hasznosítsa, hanem tisztán csak a beszerzés és eladási árak közötti különbséget akarja magának biztosi tani. Vannak ezenkívül úgynevezett nagykereskedők, akik legtöbbször kartellbe tömörülnek és az árakat úgy állapítják meg, hogy az üzlet teljesen az ő előnyükre bonyolódjék le, nem törődve a termelővel és a fogyasztóval. Ezek mögött <a kartellek mögött legtöbbször jól szervezett bankok vannak, amelyek ezekét a kartetteket pénzelik, úgyhogy ezek- bez a négy fővárosi bankokhoz fo lyik be végeredményben minden szorgalomnak éa verítéknek a gyümölcse, hogy azt a kistermelő, illetőleg kistenyésztő többé sohase lássa. Mi történne akkor, ha a most működésben lévő gazdasági egyesületek, felügyelőségék és kamarák anyagiakkal ngy fel volnának szerelve, hogy módjukban lenne a kistermelőket úgy megszervezni, hogy a kartellek helyébe a szövetkezetek léphetnének és ezek nem bank által, hanem áz Országos Hitelszövetkezet által lennének ellátva? Azonban sajnos nagyon messze vagyunk még attól, hogy ez részünkre megvalósuljon, pedig ezt áldozatkész munkánkért remélhetnék. Illetékes helyen — meg vagyok győ ződve — est be is látják, de az államnak elsősorban is olyan alapot kell teremteni, hogy az állam által arra épített szervezet minden támadással szemben helyét meg tudja állni. Végül kérem azokat a testületé két, amelyek erre hivatva vannak, ne hanyagolják el a rögnek fiait egy táborba tömöríteni, az egész magyar nemzet és az oly nagyon sújtott gazdák érdekében. GAZDAHIREK. —- Kedvezményes takarmánybúza. A földmiveléai kormány a gazdák megkeresésére a nagy takarmány- hiányra való tekintettel a takarmány búza waggontóteli vétel árát bármely vasútállomáson átvéve mátermázsán- ként il pengőben állapította meg. Esen takarmánybúza beszerezhető a Futur a r.-t. Kirendeltsége: a Szék- szárdi Népbanknál, a vonatkozó feltételek ugyanott tudhatók meg. — Az Alsódunántoli Mezőgazdasági Kamara memoranduma a gazdasági válságg al kapcsolatban. Az A isódunán • túli Mezőgazdasági Kamara terjedelmes memorandummal fordult a Miniszterelnök és Földmivelésügyi miniszter urakhoz, továbbá a 33 as bizottsághoz a mezőgazdasági válsággal kapcsolatos kérdésekben. A memorandumban elsősorban a mezőgazdasági hitelkérdés megoldásával foglalkozik, szükségesnek tartja a jelenlegi magas kamatozású kölcsönök legfeljebb 6°/o osra való konvertálását és ennek lehetőségét a külföldre szökött magyar értékek hazakényszeritóse utján látja. Ssóvá- teszi a kamatterhek csökkentésének keresztülvitelét, a pénzintézetek gaz- dálkodálkodásának racionálása, ha kell bankfúziók utján is. A hitel- folyósítás teljes szünetelésével kap osolatban kívánja, hogy a jelenlegi hitelek felmondása legalább egy esztendőre lehetetlenné tétessék. Állást foglal a memorandum a gazdaközönség teh: rbiró képességének kimerültségére való hivatkozással az adóemelések ellen és az adók arányo sitását kívánja. A pénzintézetek nyílt és titkos tartaléktőkéinek évi 5°/0 nál magasabb jövedelmét társulati adó ként kívánja igénybe venni. A termelés megszervezésével kapcsolatban rámutat a gabonafélék termelésének csökkentésére, helyette -a tengeri, burgonya, takarmány, » aprótakarmány magvak és gyümö'es termelés, valamint az állattenyésztés felkarolását tartja szükségesnek. A termelés átszervezésénél a kamarai intézmény közreműködését felajánlja Az értékesítés megoldását a tér melók és a kereskedelem kiMíbsgött^ vei alkotott szindikátusokra óhajtja bízol, piaci hírszolgálat kiépítése és árucsere egyezmények segítsége mellett. Végül a mezőgazdasági munkanélküliség megoldásira mutat rá a memorandum a közmunkák okszerű megszervezése utján. A memorandum egyúttal azonosítja a kamara állásfoglalását az Országos Mezőgazdasági kamara és az OMGfi által már korábban benyújtott memo- randumokbau foglaltakkal. — Eljegyzés. Batta Pál OMGB segédtitkár eljegyezte Dollinger Ali cet, Dollinger Gyula egyetemi tanár leányát. jKoperniczky István m. kir. mezőgazdasági szakiskolai a. tanár (Szekszárd) és Tininszky Illy jegyesek. — A mórágyi Vásár. Mórágyon a legközelebbi országos állat- és kirakodóvásár október bó 14 ón, szerdán iartalik meg, melyre vészmentes helyiről mindenféle állat felhajtható. A vásártér Mórágy vasúti állomás mellett terül el és közvetlen közelében van vasúti rakodóállomás. — A katicabogarakról és álcájukról azt tartja a néphit, hogy kizárólag levéltetvekkel táplálkoznak a így hasznos segítőtársai az embernek a káros rovarok elleni küzdelemben. Brassier német tudós azonban kimutatta, hogy a katicabogarak a tölgyfák és fűzfák fiatal hajtásain a gyönge levelek lerágásával érzékeny károkat okoznak. Más megfigyelők viszont azt állapították meg, hogy a katicabogár és álcája napjában alig 1—2 levél tetüt pueztit el s így a baszna sem valami túlságosan nagy. Mindenesetre még a további megfigyeléseknek a dolga eldönteni, hogy az „Isten bogárkát“, amint a magyar nép a katicabogarat nevezi, a hasznos, vagy káros rovarok közé sorozzuk-e ? A Tolnumeggei Gazduúgl Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI --- J Ga zdnstteoft BimmbwmI leg°!c’6bti" Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benziz, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növényvédelmi szerek. Beinásulott lnne Whlte-Jorkshlrel 4 drb 2 éves, 2 drb 3 éves koca és 20 drb választási malac (vegyes) eladó. Cim az Egyesületnél. Gőzeke szén, ffÄ darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. f2ld.»b magyar jüant» öKör, 6—10 éves. Cim az egyesületben. blüVIIUáCl UHUII telepen, eladók Rhode Island tenyészkakasok, jércék Chaki Campbell kacsák, keltető gép műanya. Bővebbét az egyesületnél.
