Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-09-23 / 75. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 szeptember 23. 75. szám. TOLNÁMÉI ÚJSÁG Hetenként kétszer megielenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl!: Félévre 6 pengő. | Egész évre ____12 pengő. Fó uerkeutO: II Felelői szerkesztő: SCHNEIDER jAN08. || BLáZSIK FERENC A lap megjelenik mlnd.n eterdán é. nombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai : A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Nagybányai Horthy Hlklósné felhívása a magyar társadalomhoz. Hit éven keresztül „Karácsonyi őrömet a szegényeknek“ felszólítással fordultam aa ország tehetősebbjeinek jószivéhez, hogy adományaikkal tegyék lehetővé aa ínséget saenvedők karácsony-ünnepi felsegélyeaését. Aa elmúlt év őszén, a nehéa gaz- dasági visaonyokra való tekintettel már aa egésa magyar társadalmat felkértem, hogy a nyomorban sínylődő honfitársaink megsegítésére rendezett gyűjtésemhez hathatósabb támogatással járuljon hoazá. Kérésem a társadalom minden rétegében nagy megértésre talált és ea tette lehetővé, hogy aa elmúlt télen közel 80.000 családnak lehetett élelmiszer-, tüzelőanyag-, ruha , vagy pénzsegélyt nyuj tani. Sajnos azonban, a gazdasági viszonyok még sokkal súlyosabbak lettek. Ma nemosak a saellemi munkával foglalkosók jelentékeny része és munkások ezrei néznek munkanélküliségükben reménytelenül a közelgő tél szenvedései elé, hanem aa idei rossz termés következtében a földmivelő nép nagy része is megsegítésre szorul. Megváltozott címmel is inditom meg az idei segélyakciómat, mert hiszen a nyomor oly arányokat öltött éa a segélyre szorultak száma annyira megnövekedett, hogy most már nem pillanatnyi segélynyújtásról, karácsony-ünnepi örömszerzésről van szó, hanem a szegényeknek egész éven keresztül való hathatós támogatásáról és segélyezéséről kell gondoskodni. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy nagyon sokan, akiknek eddig módjukban állott az adakozás és segítségnyújtás nemes cselekedetét gyakorolni, most sokkal nehezebb viszonyok között élnek. Mégis szent kötelességemnek tartom a szegények nyomorának enyhítésére minden lehetőt elkövetni és ezért azzal a bensőséges kéréssel fordulok az egész magyar társadalomhoz, hogy a nyomor enyhítésére irányuló törekvésemben megértő szívvel és nemes lélekkel támogassanak. Felkérem tehát mindazokat, akiknek bármely csekély fölöslegük van, járuljanak hozzá gyűjtésemhez akár pénzben, akár élelem-, tüzelőanyag-, vagy ruhsadományaikkal, mert a legkisebb adomány is gyógyírként fog hatni a nyomorgó és szükséget szenvedők fájdalmára. Miután gyűjtésemnek egyetlen fillér adminisztrációs költsége nincs és a befolyt adományok a maguk teljeB egészében, szorgos kivizsgálás után, személyes ellenőrzésem mellett jutnak a szegényekhez, minden adakozó meg lehet győződve arról, hogy adománya oda fog jutni, ahová az szánva volt. A nemesszivü adakozókat felkérem, hogy pénzadományaikat, vagy postautalványon címemre, vagy a nevemet viselő 19. számú postatakarék- pénztári csekkszámlára, a természetbeni adományokat, vagy az arról Bzóló értesítéseket pedig, amíg a kerületi gyűjtőhelyek felállítást nyernek, közvetlenül a királyi várpalotába (szárnysegéd! hivatal) szíveskedjenek elküldeni. Budapest, 1931 szeptember 20. Horthy Miklósné. Az uniói font ofihftn. A britt világbirodalomnak két megingathatatlan erőssége van: az egyik a flotta, a másik az angol font. Angol ember szemében lehetetlenség volt évszázadok óta, hogy az angol font meginogjon. És ez a lehetetlenség most bekövetkezett. A nagy világválság megtépázta a régi Bank of England nimbuszát is, amely azon alapult, hogy az Angol Bank a maga bankjegyeiért kívánatra mindig aranyat adott. Az angol papirfont mindig aranyat jelentett és hogy aa arany készfizetés dogmájával a mostani gazdasági világrengésben sem akart szakítani az Angol Bank, ez okozta végül is az angol font krízisét. A franciák ügyesen kihasználták az Angol Bank aranyfízetési készségét és az utóbbi két esztendő folya- I mán kiszivattyúzták az Angol Bank pincéjéből az aranyrudakat. Az Angol Bank fizetett — rogyásig, az angol font becsületéért ki hagyta magát fosztani. De a világ egykori bankárának keservesen kellett tapasztalnia, hogy a Londonban elhelyezett rengeteg tőkéket mind nagyobb mértékben visszavonják és elkövetkezett az a szinte elképzelhetetlen tragédia, hogy a hitelezőből végül is adóz lett. Az Angol Bank aranykészlete soha nem tapasztalt alaosony színvonalra csökkent és az angol font ellen Amerikában, Franciaországban, Hollandiában megindult a roham. Szívós védelmi haroában kénytelen volt az angol Jegybank már több Ízben a franciáktól és amerikaiaktól valuta- kölcsönt igénybe venni, amellyel ideig-óráig fedezni tudta az angol font nemzetközi árfolyamának megvédésére szükséges óriási összegeket. De még e nagy szorongattatásiban is fenntartotta az arany fizetést, amíg végül kiderült ennek a régi dogmának a lehetetlensége. Az Angol kormány, amely a gazdasági válságból való kibontakozást ugyancsak szttk- ségrendeletekkel akarja megvalósítani, vasárnap azt a meglepő intézkedést tette, hogy rendelettel felfüggeszti az aranyfizetést, ami annyit jelent, hogy az Angol Bank hétfőtől kezdve már nem ad a papirfontok ellenében aranyat. Ez nem kevesebbet mond, mint azt, hogy az angol fontvaluta egyelőre megszűnt abszolút aranyvalutának lenni, ami NagyI f Hegedűs Gyula. | Irta: Bodnár István. Nagy halottja van a magyar szin- müvészetnek. Hegedűs Gyula kormányfőtanácsos, a Vígszínház bálványozott művésze, a Zeneakadémia kiváló tanára halt meg egészen váratlanul.. Elsősorban a mi büszkeségünk volt. A tolnamegyei Kétyen látta meg az Isten Bzép napját. A széles körben ismert Heckman Jánosnak, — az ottani postamesternek volt az egyik fia. 1870 február 3 án született. S mint kis diák a szekszárdi polgári fiúiskola küszöbét koptatta. Itt Horváth kir. törvényszéki bíró rokoni házában volt ellátáson. De az élénk, temperamentumos fiúnak szűk volt az iskola négy fala. Az ő saslelke már akkor messzebb vágyott. A számtan és fizika különösen nem volt ínyére. S amint ő sokszor elbeszélte és megirta, egyszer némi kis bajok is voltak az osztályozás körül. Javítóvizsgára utalták. S ő dacból a tüzbe dobta könyveit. A vakációban nem tanult. De a vizsgát mégis letette... Rokona, Madarász János tamási közjegyző vette pártfogásába. Ott irüo- koskodott a községnél, segített a közjegyzői irodában. Egy odavetődött színtársulat azonban eldöntötte a to vábbi sorsát. Velük ment, hogy mint vándorszínész talán koplaljon, de hogy lelkében annál jobban égjen, lobogjon a művészetért való rajongás olt- hatatlan lángja. Rövid vidéki bolyongás után, 18 éves korában Budapestre ment és beiratkozott a Színi Akadémiára. — Paulay, a nagynevű színművészeti akadémiai tanár és igazgató azonban, legalább ez egyszer nem látott jól. Lehet ugyan, hogy az akkoriban még csak az igazán szép férfiakra vadászó színházak miatt is, kereken kimondotta reá, a hatalmas orrú, testalkatiig Adonisznak nem mondható fiatal növendékre, hogy mit akar a színésze ti pályán, amelyhez amúgy sincsen semmi tehetsége. Az így valósággal eltessékelt fiatal növendék aztán megint felvette a vándorbotot. Megfordult Szolnokon, Pápán, Debrecenben, Pozsonyban, végül psdig Kolozsvárott az ottani Nemzeti Színháznál. Az innen, Vig- szinházi igazgatónak elhívott Ditrói Mór azonban ekkor már ismerte a fiatal színészben rejlő szinművészi zsenit, 1896 ban meghívta az akkor megnyitott Vígszínházhoz. Itt aztán Hegedűs elkezdte aratni szédületes sikereit. Néhány év alatt az ország kedvence, bálványozott színművésze lett. A művészettörténet feladata lesz az ő természetes, minden izében modern, de emellett tipikusan magyar művészetét értékelni. Itt csak főbb see repeit soroljuk fel. Ezek: Petruchió, Bibornok (Primerose), Ördög, a Taifun, Csehov drámái, Lengyel Antóniája, a Csókos asszony, Molnár Ferenc Hattyúja, Játék a kastélyban. A legjelentősebb sikerét ő maga sze riut is azonban az Ördögben aratta, bár ezt később, amint nekem elmondta, Molnár Ferenc nem méltányolta kellőkép. Egyébként ő minden uj darabban a sikert jelentette. A legkisebb szerepben is nagy, sőt utolérhetetlen tudott lenni. Sokoldalúsága mellett az egyszerűség, a minden póz nélkül való természetesség tette naggyá, ragyogóvá. Kiválóan forgatta a tollat is. Színművei: A háziorvos s a Géczyvel közösen irt Az apostolok, Enyészet. Üjabb müvei : Komédia (1914 ), A beszéd művészete, Emlékezések stb. De Hegedűs Gyula nemcsak nagy művész, kiváló író, hanem mint ember is a legnemesebbek, legjobbak közül való volt. Maga a puritánságig egyszerű, emellett igazi gavallér, aki szeretett jól, sőt urasan élni, de nem annyira — magáért, mint a — barátságért. Úri háza, a máriabesnyői villa éjjel-nappal nyitva állott művész kollégáinak. Alig van olyan valamirevaló színész, aki ott meg ne fordult volna. Mint a „Színész Szövetség“ elnöke, 'jól ismerte a szinészsorsot, a nyomort s nincsen ma sem egyetlen egy olyan ember, aki nagyobb tűzzel, elszántsággal küzdött, verekedett volna a sok állásnélküli színész betevő falatjáért, az aggok, az özvegyek és szinéssárvák megsegítéséért, mint ő. Érző, meleg szive volt. Szerette, ha szeretik, de nem volt barátja az ünnepeltetésnek. Ez volt egyik legfőbb oka, hogy valósággal kerülte szülővármegyéjét. Huszonnégy teljes évnek kellett elmúlnia, hogy az egész országon végig vendégszerepeit művész ide Siekszárdra is ellátogasson 1911-ben. Akkor is gyerekkori barátjának, a korán elhunyt Sass Lacinak furfangja csalta le, aki megígérte neki, hogy egy kÍB kerülővel elviszi Kétyre, az — édesatyjához. „Mert egy kis fedél, egy kis szalonna, egy pipa dohány, egy pohár jó bor, amely magunknak terem“, ez volt szegény Hegedűs Gyulának szavajárása, életkivánsága! Ezt mind megtalálta ott. De, ami még boldogabbá tette, az, az akkor már megbékélt atyjának forró ölelése volt. Innen, hogy minden fogadtatást elkerüljön, Zombán egy kicsit megállva, Bernrieder Jánosnál, —- lopakodva jött be Szekszárdra, ahol özv. dr Sass Istvánná vendége volt. Este aztán az „Ördögiben ragyogtatta bámulatos színjátszó művészetét. De egyúttal ő volt a — súgó is. Mert a színészek Egyes szám ára 16 fillér*
