Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-09-23 / 75. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 szeptember 23. brifániának diaié, büszkesége és páni* ügyi befolyásának legfőbb tényezője volt a múltban. Nagyon aulyoa belyietnek kellett bekövetkeznie, míg a britt kormány erre a minden angol mentalitásnak szinte elképzelhetetlen rendelkezésre határolta el magát. Anglia állami háztartásában szintén bekövetkezett a deficit, még pedig egy igen súlyos éa nagy hiány, amely az angol pénz* ügy miniszter számítása sierint a folyó évben 70 millió fontot ér el, a jövő esztendőben pedig 170 millió fontra fog rúgni. Ennek a Toppant nagy deficitnek a fedezése ugyanolyan re* cept szerint kiséreltetik meg, mint akár nálunk, vagy a nálunk jóval gazdagabb egyéb államokban. Az angol kormány megszünteti a munka* nélküli segélyezés állami hozzájáru­lását, leszállítja a közalkalmazottak fizetését, felfüggeszti az államadóssá­gok törlesztésére rendelt alap dotá­lását és a másik oldalon óriási mér* tékben felemeli a közterheket, sőt még ezenkívül ezakitani fog a szabad kereskedelemmel és igen magas vá mok előírásával törekszik szaporítani az állami bevételeket. Ez a nagy deficit kapcsolatban a külföldi tőkék óriási visszavonásával, valamint az Angol Bank aranykészletének kiapa* dásáva), az angol fontot annyira meg­ingatta, hogy védelmére most fel kellett függeszteni az aranyfizetést. íme, a világ leghatalmasabb és leg­gazdagabb birodalma szintén bele­került a világválság sodrába és ha azt nézzük, hogy milyen védekezést tudnak kigondolni az angolok, úgy látjuk, hogy ugyanazokat a bajokat, ugyanazokkal az eszközökkel próbál­ják gyóg}itani, mint akár a szegény, kis Csőn karnagyé rország. SajnoB, ez a hasonlatosság nagyon gyenge vigasz nekünk. Sőt ellenkező­leg, attól kell tartani, hogy az angol fontnak moBt már programmszertten beismert válsága a nemzetközi tőke­piacra gyakorolt romboló hatásánál fogva Magyarország pénzügyi ób gazdasági kibontakozását is hátrál­tatni ób nehezíteni fogja. Hiszen csak természetes, hogy Északamerika és Franciaország kénytelenek most már óriási hitelekkel támogatni Angliát, ami reájuk nézve bizony sokkal sür­gősebb, mint a kis Magyarország megsegítése. De éppen ezért, mert a külfö'di segítség ezzel bizonyára ki­tolódik, nekünk, magyaroknak kettős kötelességünk, hogy erőnk minden megfeszítésével, — áldozatkészségünk fokozásával, a magunk belső erejével törekedjünk a mai nehézségekből ki- lábolni. Mert hiszen addig is élnünk kell, amíg a külföldi segítség meg­érkezik. iparos szÉHhdzDk ügyel. Egyidőben divatossá vált csonka- országunkban az iparos székházak egymáBUtáni építése. Igaz ugyan, hogy ez munkaalkalmat adott az iparosoknak, de egyúttal az iparos társadalmat oly kötelezettségekbe vitte bele, amelyeknek nagysága és vészé lyessége esek most ütődik ki a maga teljességében, amikor a legtöbb ipar testület a szék házépítés kamatait sem tudja fizetni. Szekszárdon is elkövetődéit a hiba, bár az iparoB ságnak volt háza, ahol a hivatalos ügyeket lebonyolíthatta, elég -»lkai­mat nyújtott a szórakozásra a Polgári Olvasókör, amelynek tagjai túlnyo­móan az iparosok sorából kerültek ki, mégis elhatároztatott egy díszes székháznak megépítése. 70 és egyné­hány ezer pengő teher származott ebből az ipartestületre, amely most egyre ülésezik, de igazánban mégsem tud segíteni a kétségbeesett helyzeten. Dr ö ffy Imre mindent elkövetett még a választások előtt, hogy az iparos székházak kölcsönei konver­táltassanak. Minden előkészület meg is történt ez ügyben, de később, nem tudjuk mi okból, lehet, hogy a gaz­dasági zűrzavarnak következménye ként, az iparos székházak kö.'csöné- nek konverziója ismét fennakadt. Dr őrffy Imre, mint a 33 as bizottság tagja, a pénteki ülésen a napirend előtt szóvá tette az ipartestületi szék házak kérdését. Kifejtette, hogy a hitelek folyósítására minden érdekelt tényező megegyezése megtörtént, mégsem kerülnek ezen hitelek folyó­sításra és ennek következtében több száz ipartestület súlyos anyagi hely­zetbe került. A legerélyesebben sür­gette ezen hiteleknek folyósítását. A felszólalás nagy érdeklődést váltott ki és Temesváry Imre felvilágosító szavai után Teleszky János kifejtette, hogy az iparosszékházak ügyét a 33 as bizottsághoz kell utalni, mert a LÁB törvény módosítása a parla­ment szünetelése következtében egye­lőre nem lehetséges. Reméljük, hogy dr őiffy Imrének felszólalásával sikerül e kérdést a 33 as bizottság elé vinni és ott gyorsan megoldani. Ezt kívánja sokezer iparos érdeke, akik az ügy iránti lelkesedésből egyénileg is szavatolást vállaltak a székház építési kölcsönétért. ­HÍREK. ___ Cs onka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi — Eltolódik a szeptember harmln- cadikára tervezett megyegyülés. Jankó Ágoston főispánnak és Széva'd Oszkár alispánnak a kormány rendelkezése folytán a folyó hó végén a főváros­ban tartandó tanácskozáson kell részt- venni és emiatt a harmincadikéra tervezett törvényhatósági közgyűlés később fog összeülni. Úgy értesülünk, hogy október 5 én lesz a kisgyülés ós a következő napon, vagyis 6 án tiz órakor pedig a törvényhatósági bizottság kösgyülése, amely az elinté­zendő ügyek egész tömegéről fog határozni. — Országgyűlési képviselők a jobb menetrend érdekében, Mű t számunk­ban megemlékeztünk arról, hogy az október hó 4-én bevezetendő vasúti menetrendváltozás a buds pest—bajai vonal legcélszerűbb vonatait beszün­teti és hogy ennek a rendelkezésnek a hatálytalanítására Szévald Oszkár alispán küldöttséget szándékozik ve­zetni a kereskedelmi miniszterhez és a MÁV igazgatóságához. Az alispán közbenjárásra felkérte dr Pesthy Pál ny. igazságügyminisztert, az Egysé­ges Párt elnökét is, aki csütörtökre magához kérette Tolna, Fejér, Bícs- bodrog és Baranya vármegye érde­kelt képviselőit, hogy a napokban tartandó pártértekezlet alkalmával ennek a négy vármegyének a kép. viselőiből alakítandó küldöttség élén ő maga kérje az illetékes faktoroktól megfelelő vasúti összeköttetés létesí­tését. Dr Pesthy Pál ezen akciója folytán az alispán által tervezett szek­szárdi küldöttség most már nem megy Budapestre. — Tolna vármegye és Szekszárd részvéte Hegedűs Gyula halála alkal­mából. A magyar kultúrának az a nagy vesztesége, amely Hegedűs Gyulának, a legnagyobb magyar színésznek a halálával az országot érte, külön gyásza Tolna vármegyá. nek és Szekszárdnak is, hisz az el­hunytra, mint legkiválóbb fiainak egyikére, mindig büszke volt a vár­megye. Szévald Oszkár alispán a megdöbbentő gyászhir vétele után azonnal intézkedett, hogy Hegedűs Gyula ravatalára Tolna vármegye koszorúja letétessék, az ösvegyhez a vármegye nevében részvéttáviratot intézett és megemlékezik a szomorú eseményről az október hatodiki megy egy üléshez intézendő alispáni jelentésben is. A szekszárdi polgári fiúiskola, melynek Hegedűs Gyula hat éven keresztül volt a növendéke, azzal hódol az elhunyt emlékének, hogy Büttel Károly, az intézet igaz­gatója a gyász jeléül kitüzette az iskola ormára a fekete zászlót. — Járási vitézi értekezlet Faddon. Vitéz Madi Kovács Imre járási vitézi hadnagy vezetésével vasárnap tartot­ták a dunafö'dvári járás vitézei Fad-, dón őszi értekezletüket, melyen részt* vett a vármegyei székkapitányság is„ Az értekezlet tagjai megjelentek a róm. kát. és a református templo­mokban 9 órakor tartott istentiszte­leteken, amelyek után kezdődött a nyílt értekezlet. Ennek során vitéz Székely Sándor tanár a hazaszere­tetről tartott előadást, vitéz Pogány Miklós kormánytanácsos pedig a ne héz pénzügyi helyzettel kapcsolatos közgazdasági viszonyokat ismertette. Ugyanekkor három tizenhét éves és éB különösen partnere, az egyébként elég jól játszó Arany Olga, a négy lámpaláztól formálisan bélésűit a sze repébe. Ami lehetett a nagy bámu­lattól is, mert hisz a kortinahuzó is olyannyira oda volt a csodálkozástól, hogy elfeledkezett a hivatásáról és Hegedűsnek magának kellett a mak­rancos függönyt lerángatni. S ezeken kívül átvette a szinlapra ki nem irt — Mecénás szerepet is. Mert felaján­lott fellépti diját teljes egészében oda­adta a deficit hínárjában fuldokló Fehér Vilmos színtársulatának. Az egéez előadásnak legkedvesebb, legmeghatóbb jelenete volt azonban, amikor Kovács Dávid, Hegedűs egy­kori tanára átadta neki a tanári kar csokrát. A meleg, kedves visszaem­lékezésekkel átszőtt, igazán költői kis beszédet megilletődötten hallgatta az egykori tanítvány. S keresetlen válaszában büstkének mondotta ma­gát, hogy az elismerésnek koszorúját éppen annak a tanárjának kezéből veheti át, aki őt, habár teljes igaz­sággal, egykor megbuktatta és ime most a — művészetből — egyest ad neki 1 Óriási taps követte Száváit. Előadás után aatán megszólalt a zene az ét­teremben. Garay muzsikáján elmélá zott az ünnepelt művész ott mellet­tem ős órákon keresztül beszélt ér­dekes múltjáról, nem kis viszontag­ságairól ... Már Szekszárdon valami láthatatlan belső erő vonta a színészet felé. Az iskolai ti'alom ellenére is bevetődik a szekszárdi vendéglőbe a szinielőadásra. S a „Kornevillei ha­rangok“ Gáspár apója őt is majd megőrjítette. Egész éjjel bolyongott a vásártéren, egy fapsdon aludt, mert kizárták ás be sem engedték a szál­lására. Ettől kezdve folytonosan a színészeket és színésznőket leste. — Színész akert lenni már akkor, ami­kor azt sem tudta, mi a színészet... volt kis diák korában . . . Megjelen­tek régi tanárai is. S ismét megele­venedett a múlt. Hegedűst soha nem láttam ilyen derülten, ennyit nevetni. Boldoggá tette a sok szép színes emlék. Későbbi könyvében aztán hosszasabban is megemlékezik erről a szekszárdi kedves kirándulásról, s hogy ne ő Írjon magáról, pár oldalon, átveszi a róla akkor irt tárcám egyes részleteit. .. tendőre megedzeni!“ Küldjem ‘hát oda: „Legalább a komor bej or thara- sok közötti unalmas kúrámat beara­nyozza az őcsényi, meg decsi gyö­nyörű .menyecskékre való vissza­emlékezés 1“ De az ottani kiima ugylátszik, nem tett jót neki. Junius 23-án arról értesít, hogy „viszi darabomat Abbáziába...“ Aug. 10 én azonban már a reá valló kedvességgel a következőket írja: „Kedves barátom, — bocsáss meg a ceruzairásért, de úgy utálom a tintát, hogy kénytelen vagyok ilyen illetlenségre. Haza kerültem Reichen* haliból gyomormérgezéssel és most szigorú diétán tengődöm itthon. Elolvastam kedves, üde, szép kis darabodat. Mindenben érdemes iro* dálmi műnek tartom és készséggel állok rendelkezésedre.“ S ő maga ajánlta fel, hogy szep­tember elején elviszi az általa java­solt két színház valamelyikéhez. Csák tudassam, melyikhez ? 1 De áligha kerülhetett .már erre sor ... A halál sokkal gyorsabb volt, mint ez az áldott szivü, jó ember lehetett... Drága Hegedűs Gyula! Most már én is „utálom a — tintát“, hogy ilyen fekete barázdát szánt s halálról ír s éppen a Te halálodról, áki nem­csak művészetedben voltál nagy, hanem <a lelki nagyságban, nemes­ségben ób — szeretetben is egyedül­álló . • . — Mert hogy mi ? 1 — kapta fel hirtelen poharát s könnyes szemmel, elérzékenyülve csak ennyit mondott: — Nincsen ennél nyomorultabb mesterség, mert még most is a szivembe hasit a gondolat, hogy mennyit sirt az én drága jő anyám miattam. A másnapi előadás ntán a Kaszinó ban jöttünk össze. Volt ott sok, régi ismerős asszony is, akikbe, ahogy mondotta: valamennyiükbe szerelmes Az élet nagy vándorutján aztán éppen most élete végén megint össze­jöttünk. Nem tagadom el bűnömet, hiszen utó végre is nem — apagyil­kosság. Színdarabot írtam a Sárköz gyönyörű népéről. Van benne egy őreá szabott figura, megkérdeztem tehát tőle, hogy elküldhetem-e neki a darabot hogy átolvassa? Amint forduló postá­val írja, „nagyon megörült a szükebb pátriájából érkezett levélnek.“ Indul Reichenhallba: „torkát a jövő esz­Állandó hangos ét beszóló filmek! VILÁG FILMSZÍNHÁZ MŰSORA: Előadások kezdete: hétköznap fél 7 és 9 órakor. Vasár- és Ünnep­nap 3, 5, 7 és 9 órakor. Szeptember Délután 2 és 4 órakor ifjúsági és diákelóadás. Hétvégi szelvénnyel j40, 60 és 70 filléres helyár. Elejétől végig magyarul beszélő világszenzáció 1 23-24 Szerda Csütörtök AFRIKA BESZEL Filmcsoda 10 felvonásban. 1. Egyedülálló film, mely felér egy útleírás érdekességével. 2. egy kalandos regény izgalmasságával, 3. egy tudományos munka tanul­ságával, 4. egy filmdráma szenzációs hatásával. Csákok hatása 8 felvonásos hangosvigjáték, amelynél laaUliUH oajosa« „ amerikai Hadiflotta is közreműködik

Next

/
Thumbnails
Contents