Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-26 / 67. szám
XIII- évfolyam. Szekszárd, 1931 augusztus 26. 67. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I PfiaierkeuU: 11 Felelő, ««erkeirtö: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir* Telefonszám 85 és 102. I SCHNEIDER JANOS. || BLÁZS1K FERENC I detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként FiJtflvnGfi.l HI!. I A lap megjelenik minden aierdán ée esombaton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir* ci őriz ere ni aij, Ifilőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét I rovatban elhelyezett reklám-, eljeüzési, családi hir, valamint Félévre-----------6 pengő. | Egén évre----------12 pengő. I illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I * nyilttér soronként 60 hllérbe kerül.__________ ÍN SÉG és nyomor ne legyen ebben az országban mondotta az uj miniszterelnök bemutatkozó beszédében. Előaő számunkban már jelentettük, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök egész kabinetjével együtt lemondott és a kormányzó gróf Károlyi Gyulát, a lemondott kormány külügyminiszterét bizta meg az nj kormány megalakításával. A dezignált miniszterelnök azonnal megkezdte a tárgyalásokat és a kormányzó is kihallgatásra kérette magához azokat a politikusokat, akiknek a véleményére snlyt helyezett. Bár sok nehézség merült fel az nj kormány összeállításánál, az ellentéteket sikerült elsimítani és szombat estére megalakult a kabinet a következőkből: Miniszterelnök és pénzügy mi- niszter: gróf Károlyi Gyula; külügyminiszter: Walkó Lajos; bel- ügymin isz tér: vitéz Kérdsz tes Fischer Ferenc ; igazságügy miniszter: Zsit- vay Tibor; kereskedelmi miniszter: Kenéz Bála; földmiuelésügyi miniszter : Ivády Béla; honvédelmi miniszter: Gömbös Gyula; kultuszminiszter és népjóléti miniszter: Ernszt Sándor; tárcanélküli kisgazdaminiszter: Mayer JánoB. Az nj kormány hétfőn délben tette le az esküt a kormányzó kezébe. Kedden este gróf Károlyi Gyula miniszterelnök nagy beszédet mondott az Egységes Párt gyűlésén és pro grammját ismertetve kijelentette, hogy a kormány legfőbb figyelme az állam- háztartás egyensúlyának a biztosítása után arra irányul, hogy a terheket igazságosan elossza és hogy a rendet biztosítsa. — Ennek pedig egyetlen módja az, hogy ínség és nyomor ne legyen ebben az országban. Az uj miniszterelnök életrajzi adatai a következők: Középiskoláit Budapesten a piaristáknál végezte, jogi tanulmányait pedig a budapesti, berlini és bonni egyetemen. Tanulmányainak befejezése után birtokán gazdálkodott és emellett élénk részt vett a közéletben. Különösen nagy szerepet vitt a nemzeti ellenállás idején, amikor minden erejével harcba szállott az alkotmány- ellenes kormányzás ellen. 1906-ban Arad megye és Arad város főispánjává nevezték ki. Állásáról 1910-ben lemondott. A világháborúban a cs. és kir. 3. huszárezred kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1915-ben az Akadémia igazgatója lett. 1919 május bó 5 én megalakította az aradi ellenforradalmi kormányt, amelynek elnöke lett; a románok azonban megakadályozták, hogy ez a kormány megkezdhesse munkáját az országnak a proletárforradalom alól való felszabadítására. A kormány tagjainak egy részét letartóztatták Mezőhegyesen, mire a többiek Szegedre menekültek. Itt alakult meg a második ellenforradalmi kormány, amelynek szintén Károlyi Gyula gróf lett az elnöke. Második miniszterelnökségéről julius hó közepén lemondott. Szegedi szereplésével nsgy érdemeket szerzett, amennyiben az ő hathatós támogatása nélkül aligha alakulhatott volna meg a szegedi kormány akkori formájában és oroszlánrésze volt abban, hogy a kommunista rémuralommal szemben megszerveződhetett az a nemzeti irány, amely kéBŐbb az ország felszabadítására és konszolidálására vezetett. 1927 ben az országgyűlés két háza koronaőrré választotta. Ugyanebben az évben az örökösjogu főrendek képviseletében a felsőház tagjává is megválasztották. Ilyen pályafutás után került Károlyi Gyula gróf a külügyminiszteri, majd a miniszterelnöki székbe. Amikor külügyminiszter lett, lemondott a koronaőri méltóságról. Az elmúlt képviselőválasztáson Székesfehérváron nagy többséggel választották meg képviselővé. Az uj belügyminiszter, vitéz Keresztes Fischer Ferenc eddig Baranya és Somogy megyék, valamint Pécs város főispánja volt. Az 1880. évben született, tanulmányait Pécsett a cisztercita főgimnáziumban végezte, majd jogász lett és oklevele megszerzése után ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1915-ben, mint népfölkelő hadnagy vonult be katonának, végigküzdötte a háborút és mint a hatvankilencedik gyalogezred főhadnagya 1918 ban szerelt le. A megszállás alatt az akkori magyar kormány bizalmi embere volt. Nemzeti irányú tevékenysége miatt két hónapra Valjevóba internálták és csak az antantmisszió közbelépésére szabadult ki. 1921 november 7 én iktatták be Baranya vármegye és Pécs város főispánságába, majd bárom évvel ezelőtt Somogy vármegye főispán- ságát is reá bisták. Keménykeztt, szigorú, de igazságos és méltányos ember, akinek kiváló tehetsége hamar ismert lett a politikai életben, úgyhogy már évek óta a legkomolyabb jelöltje volt a belügyi tárcának. *lvády Bóla az uj földmivelésügyi miniszter á te- mesmegyei Folyán született 1873 ban, tehát moBt ötvennyolc éves. Közép iskoláit Sopronban és Budapesten végezte. Egyetemi tanulmányai során I járt Berlinben és Párisban. Császári és királyi kamarás. Pályáját a földmivelésügyi minisztériumban kezdte, melynek az 1896. évben lépett szolgálatába. Kiváló képességeinél fogva fontos kérdések megoldására kapott megbízatásokat. A háború alatt m Országos Gazdasági Bizottságban dolgozott és mint élelmezési kormánybiztos tett hasznoB szolgálatot a megindított inségakoiónak. A közélelmezési minisztériumban a gabonaosztály főnöke lett. A háború után a földmivelésügyi minisztériumban a szocializált gazdaságok felszámolásának komplikált feladatát bízták rá. Helyettes államtitkár volt, amikor a pásztói kerület képviselőjévé válasa- totta éB azóta is ezt a kerületet képviseli. Kenéz Béla az uj kereskedelmi miniszter az 1874. évben született Szolnokon. Egyetemi tanulmányai során Lipcsében és Londonban is tanult. Állami szolgálatba lépve a kereskedelmi minisztériumban kezdte meg pályáját. Mint Begédtit- kár azonban kilépett a minisztériumból és egyetemi magántanár, majd 1906 ban a kolozsvári és később a budapesti egyetem rendes tanára lett. Tudományos munkái külföldön is elismerést szereztek számára. Tudományos munkássága mellett politikai működést is fejtett ki. A kommunizmus súlyos anyagi csapást mért Kenés Bélára. Szolnoki birtokát teljesen feldúlták, öt pedig négyszer is börtönbe vetették. Egyhangú választással került be, mint Szolnok követe az első nemzetgyűlésbe, ahol rövidesen a Ház alelnöke lett. Azóta állandóan képviselő és számos fontos törvényjavaslat előadói tisztét látta el. A magyar nép küldöttsége. A politikai élet nyár derekán mindig csendes és eseménytelen szokott lenni. Ilyenkor rendszerint a parlament is szabadságon van s a kormány- férfiak és politikai vezérek is nyár derekán szokták megkezdeni pihenésüket, szabadságukat. Ha Magyar- ország ki lett volna emelhető a világ- események sodrából, ha az utóbbi idők különösképpen nem tették volna az országot a gazdasági események integráns részévé, akkor talán ma is úgy lehetne minden, mint volt haj danában : ma is szélcsend uralkodnék a magyar politikai életben. Hogy nyár derekán ilyen fontos politikai esemény játszódott le, mint amilyen volt a Bethlen-kormány lemondása, ez is annak bizonyságtétele, hogy Magyarország európai horizontja jóval felülemelkedett a múlt idők horizontja fölé. Európa gazdasági élete zűrzavarokkal küzd. Magyarország, helyzeténél fogva, jobban centrumában van a gazdasági nehézségeknek. A magyar nép öntudatos célkitűzésének erejével néz szembe a nehézségekkel és kipróbált józanságával bírálja el az eseményeket. A politikai élet szélső balszárnya, amely nem akarja honorálni az általános európai helyzetet, természetszerűleg kimélyiteni törekszik a belpolitikai válságot. Amikor egész Európa gazdasági és politikai nehézségekkel küzd, egyenesen az ország érdekeit sértik, ha egyesek vagy pártok a belpolitikai válságot elmér- gesiteni akarják. Rövidlátó, elvakult politika kell ahhoz, ha ilyenkor a politikai kibontakozást egyesek akár politikai céljaik elérése érdekében, akár gyűlöletből nehezíteni akarják. Minden olyan híresztelés tehát, amely azt akarja széthinteni az országban, hogy Bethlen István távozásával rendszerváltozás jön, ez már azért is komolytalan, mert hiszen a két alkotmányos tényező egyaránt a ma is fennálló és jövőben is változatlanul j fennmaradó kormányzati irányt tartja I helyesnek és egyedül célravezetőnek. Károlyi Gyula gróf teljes mértékben bírja a kormányzó bizalmát és egyben a kormányzópártok bizalmát is. Ebhez járul még az, hogy a Bethlen- kormányban töltötte be a külügyi tárcát s Bethlen Istvánhoz az együttes miniszterségen kívül politikai barátság szálai is fűzik. Ilyenkor természetesen a leglehetetlenebb kombinációk űzik egymást és el lehetünk készülve arra is, hogy a Károlyi-kormány megalakulása után is maradnak még, akik meg« kísérlik a zavarosban való halászást. Bethlen István visszavonulásának hírére és visszavonulásával kapcsolatban megmozdult a kormányzópárt és küldöttségileg fejezte ki ragaszkodását Bethlen István személye és politikája iránt. Ez a ragaszkodás- nyilvánítás több volt egy politikai párt érzelmi megnyilatkozásánál. Úgy érezzük, hogy a kormányzópárt megmozdulásával és ragaszkodásával egy időben a magyar nép is megmozdult és ha demonstrative nem is fejezte ki még ragaszkodását a vezér iránt, a magyar nép fájó érzéssel szerez tudomást arról, hogy a miniszterelnök távozási szándéka megmásíthatatlan és hogy — egyelőre — visszavonul a kormányzati tevékeny- kedéstől. A magyar nép első pillanattól kezdve értékelte Bethlen István munkálkodását és bár nehéz időkben és megpróbáltatásteljes körülmények között kellett állást foglalnia Bethlen István politikája ellen, vagy a mellett, a magyar nép helyes- lőleg állt a kormány elnök politikája mellé és őt minden időben odaadó hűséggel támogatta. A magyar nép megpróbáltatástel« jes időkben mindig megőrizte józanságát és tiszta ítélőképességét és talán éppen ez adta a legnagyobb erőt és értéket a magyar társadalom állás- foglalásának. Valóban nem azokat az időket éljük, amikor politikai kísérletezések és meddő potitizálgatások helyén valók volnának és ha valamikor, úgy most van helye annak, Egyes szám ára 16 fillér.
