Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-08-26 / 67. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 augusztus 26. hogy ha Bethlen látván a jövőre nézve is megtartja politikai aktivitását és vezérségét, mint ahogy aat határozott formában ki ie jelentette, akkor is a magyar népnek továbbra ie az ő hátamögé kell sorakoznia és az ő törekvéseit kell támogatnia, mert Európa mai helyzete nem engedi meg azt, hogy a magyar nemzet más poli- tikai elgondolások mellé csatlakozzék. iav_-.-i.v-.-r.-~­.......... Az öeMek mfioászetének óriási sikere Budapesten. A fővárosi lapok már megírták, hogy folyó hó 19 én és 20 án a Szent István ünnepségek alkalmával mutatta be a Városi Színház Pauli ni Béla rendezésében a „Gyöngyös bokrétát“. E magyar földműves játékszínben Panlini Bélának valóban sikerült remek bokrétába szedni ennek a hasának sokasok igaz népies nemzeti értékét. A magyar zene, magyar virtus és sírva vigadás őszinte, köz­vetlen megnyilvánulása, mely a külön­féle népies viBeletek szivünk szerinti remek tarkaságában elénk tárult, ritka élvezetben részesítette a főváros kényes Ízlésű, kritikus közönségét, őszinte elragadtatást, rokonszenvet és megbecsülést váltott ki a közönség­ből a föld egyszerű gyermekeinek színes kedélyvilága, ióizlése, stílusa és a művészet iránti érzéke. A mindkét napon zsúfolásig meg­telt színház közönségét különösen az öcsényi csoport ragadta magával. Gyönyörűen énekelt, finom szinezésü eredeti magyar népdalai, hibátlanul, tökéletes és ösztönös művészettel elő adott párját ritkító szépségű táncai olyan nagy hatást keltettek, hogy ezért osak a legnagyobb elismerés illeti a csoport buzgó tanítómesterét, Szilágyi Béla ref. lelkészt, aki biztos kézzel vezette népének előadását. De nagy elismerés illeti a szereplőket is: Szilágyi Ilonát, Szilágyi Erzsébetet, Görcsös Évát, Modus Évát, Abró Sárát, Mózes Évát, Taba Sárát, Csapó Erzsébetet, Magyar Sárát, Nádi Évát, Rács Erzsébetet, Mátyás Évát és Deák Sárát, akik többi társaikkal együtt viharos tapsokat arattak úgy a menyasszonyt kísérő körtáncban, mint a szakácsasszonyok táncában. Ezek közül különösképpen magára vonta a figyelmét Szilágyi Erzsébet, akinek kendőzetlen természetes szép­sége, festőién szép és értékes öltö­zéke mindenkit lenyűgözött. A világ­hírű Gábor Móric festőművész el­határozta, hogy az őszi párisi tárlatra megfesti Szilágyi Erzsébet életnagy- ságu képét. Miss Elisabeth Sadler, az angol és amerikai lapok tudósító­jaként jelenvolt ujságirónő, a leg­nagyobb elragadtatással beszélt az őosényi csoport előadásáról, Szilágyi Erzsébetről vázlatokat készített, róla mint a magyar női szépség szinte elképzelhetetlenül bájos képviselőjé­ről emlékezett meg úgy szóval, mint Amerikába és Angliába küldött tudó­sításaiban. Úgy éreztük, hogy talán túlsókat is nyújtott egyszerre a „Gyöngyös bokréta“, mert a közönség szinte azt sem tudta, vájjon a káprázatosán szép népies viseletekben gyönyör­ködjék-e, vagy a rafináltság nélküli ösztönös, művészies játékban, a táncok sajátos, jellegzetes szépségeiben, a magyar nóta zendülő ritmusában, avagy apró ssentistváni magyarjaink határozott bátor fellépésében, akik szép három szólamu vegyeskarral és 11 éves karmesterükkel bámulatba ejtették a közönséget. Üdülést hozott Budapest számára a falu romlatlan, tiszta népének e remek bemutatko­ISKOLAI Irú- és ralzszerek valamint főzetek, Iskolatáskák legjutányosabban beszerezhetők 8 HOLWAR-féle ft« Mow- is paplr­mnHHHBi ReroRedéJÉben Szekszárd, Kaszlnóbazár • Telefon 37 Postai megrendelések a beérkezés napján intézteinek el. zása és szives vendéglátással, sok reménnyel várja az elkövetkezendő évek Szent István napi ünnepségei alkalmával is szereplésüket. Hisszük, hogy testvéreinknek a fő­város népével évenkint legalább egy­szer való összeforrása hazánk szent ügyét: a dicsőséges magyar feltárna dást szolgálja és e hitünkben csak erősít bennünket a jelenvolt külföl­diek osztatlan elismerése és elragad­tatása is, amelyet a magyar nép festői nemzeti t/viselete és mindenképpen értékes szereplése, illetve művészete váltott ki. Payer Ferenc. Kapi Béla püspök Bonyhádon. A bonyhádi evang. gyülekezet f. I hó 20-án ünnepelte templomszentelé- sének 131. évfordulóját. Az alapitó német telepesek az uj hazához való hűségüket akarták kifejezésre jut­tatni, midőn Szent István napjára tették templomszentelési ünnepüket. Az idei ünnepség különös fényes keretek közt folyt le, hisz egybe volt kötve lelkész- és orgonaavatással, amelyre eljött dr Kapi Béla dunán­túli ev. püspök éB a most megválasz­tott Müller Róbert főesperes. A püspök határozott kívánságára min­den ünnepélyes fogadtatás elmaradt, mégis felkereste szállásán a levente- zenekar és szerenádot adott az esti órákban. A püspök a nem várt sze renádot megköszönve, lelkes szavakat intézett a leventékhez, a magyar jövő reménységéhez. Másnap, augusztus 20 án, a tem- plomf el járat egész hosszában a tűz­oltóság, levente- diszszakasz és fehér- ruháB lányok álltak sorfalat, mig a püspök és kísérete be nem vonult a templomba. Kézszoritással köszönte j meg a püspök Enábel Vilmos tűz- I oltóparancsnok és Égi Antal levente­oktatónak a kivonulást. A templomban a B a i e r János igazgató-tanító vezetése alatt álló vegyeskor énekelt egyházi dalokat a tőle megszokott begyakorlással és át- érzéssel. A püspök avatóbeszéde után szólalt meg először az orgona, majd Salmenné Kring Olga énekművésznő adott elő szólóéneket orgonakisérettel, szivet-lelket felemelő hatást elérve. Az orgonaavatást követte a tulajdon­képpeni templomszentelési ünnep ur- vacsoraosztással, amelyet Gsnersich Tivadar lelkész végzett. Déli 11 órakor vette kezdetét a lelkészavatás, amelyre két volt bony­hádi gimnáziumi tanuló: Greifenstein Zoltán és Szepesi István, valamint a Kőszegről való Rusznyák Ferenc végzett theologusok jelentkeztek. Az esküt Müller Róbert főesperes vette ki tőlük, majd a püspök és a lelké­szek megáldották az uj lelkipászto­rokat. A hármas ünnep a hívekre mély hatást gyakorolt és bizonyára sokáig marad mindenki emlékeze­tében. HdSyor Sándor megköszönte Szekszárd üdvözlésit. Annak idején megírtuk, hogy dr Cs. Papp Jenő polgármesterhelyettes Szekszárd közönsége nevében meleg­hangú táviratban üdvözölte Magyar Sándort, a világhíres oceánrepülőt, aki az alábbi levéllel most eképpen köszönte meg Szekszárd üdvözletét: Nagyságos Dr Cs. Papp Jenő h. polgármester urnák Szekszárd. Méltóztassék megbocsájtani, hogy Nagyságodnak Szekszárd város kö­zönsége nevében küldött megható üd­vözlését ennyire megkésve tudom csak megköszönni. Megérkezésünk után ugyanis a fo­gadtatásoknak olyan özöne lepett meg bennünket, hogy legsürgősebb kötelezettségeinknek sem tudtunk idő­ben eleget tenni. A Nagyságod által tolmácsolt örömteljes üdvözlete a sze­retett városnak, ahol gyermekkoro­mat töltöttem, könnyekig meghatott és hamarosan nem tudok szavakat találni azoknak kellő viszonzására. Hálát adok a Mindenhatónak, hogy bennünket szerencsésen haza vezérelt és ezzel szomorú hazánknak biztató jelet adott kegyetlen rabságából való mielőbbi kiszabadulására. Szivem egész melegével köszönöm megható üdvözlésüket és arra kérem Nagyságodat, hogy őszinte köszötle­temet és szívből jövő jókívánságaimat az annyira szeretett Szekszárd város egész közönségével tudatni méltóztas­sék addig is, amig személyesen baj- társammal együtt megköszönhetjük. Hazafias üdvözléssel: MAGYAR SÁNDOR. A szekszárdi reálgimnázium igaz­gatósága és tanári kara a diadalmas ocaánröpülés után ezzel a levéllel üdvözölte Magyar Sándort, az inté­zetnek világhíressé vált növendékét: Nagyságos Magyar Sándor százados urnák Budapest. Hazafias célzattal tervbevett és vi­lágraszóló sikerrel végbevitt ame- rika—budapesti oceánrepülésük után lelkes örömmel üdvözli Önt és End­! res György százados urat annak az iskolának az igazgatósága és tanári I testületé, amelyben Nagyságod annak idején a gymnázium l—IV. osztályát elvégezte. Intézetünk mindenkor büszke lesz arra, hogy nemzetnevelő munkája közben az elszánt hazafiassággal párosult férfias bátorságnak és aka­ratnak egyik élő példáját éppen a volt növendékek sorából állíthatja oda a tanulóifjúság elé. Hazafias tisztelettel Szekszárd, 1931 julius 28. A szabadságon távollevő igazgató és ta­nári testületi tagok nevében is : VARGHA IGNÁC s. k. áll. reálgimn. igazgató-helyettes. D1NGHA BÉLA s. k. SCHWIRIÁN JÓZSEF s. k. FALUDI FERENC s. k. WALLACHER LÁSZLÓ s. k. ZELENKA GYULA s. k. tanárok. A szekszárdi Alma Maternek erre a kedves üdvözlő Írására Magyar Sándor most az alábbiakat válaszolta: Mélyen tisztelt Igazgatósági Valamennyi hozzámérkezett üdvözlő levél közül a legnagyobb hatást ta Ián a mélyen tisztelt Igazgatóságnak hozzám intézett végtelenül kedves és megtisztelő sorai váltották ki. Az elismeréseknek hozzám juttatott sok babérkoszorújából nem egy illeti meg elsősorban a szekszárdi gimná­ziumot és annak hazafias tanárait, akiknek bölcs vezetése alatt felejthe­tetlen emlékű ifjúságomat igazi, mély hazaszeretettől átitatott és atyai gon­dossággal vezetett nevelésben éltem át. Éppen ezért kérem a Mindenhatót, hogy áldásos működésüket szegény hazánk javára továbbra is segítse és fenntartsa. Mélyen megható üdvözlé­süket Endres barátommal együtt a leghálásabban köszönjük és igaz magyar szeretettel viszonozzuk. Hazafias üdvözlettel: MAGYAR SÁNDOR. HÍREK. ___ Cs onka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — A kormányzó köszöneté. Dr Hal­mos Andor vármegyénk kir. tanfel­ügyelője „Magyar várak regéi“ című és a szekszárdi Molnár-nyomda ki­adásában megjelent müvének egy diszkötésü példányát a kabinetiroda utján felajánlotta a kormányzónak. E hó 22-én érkezett a szerzőhöz az alábbi kabinetirodai irat: „Magyar- ország kormányzójának kabinetiro­dája. 6541—1931. A Kormányzó ur őfőméltósága „Magyar várak regéi“ cimü könyve felajánlásáért Tanfel­ügyelő urnák köszönetét nyilvánítani méltóztatik. Erről Tanfelügyelő urat értesítem. Budapest, 1931. évi augusz­tus hó 17. napján. Vértessy s. k. a kabinetiroda főnöke. —* Tisztavatás. Illy Gusztávot, a Ludovika Akadémia végzett növen­dékét, dr Illy György állategészség­ügyi tanácsos, vármegyei törvény- hatósági állatorvos fiát, Szent István napján tüzérhadnaggyá avatták. Az uj hadnagyot a honvédelmi miniszté­rium a 4. honvéd Kinizsy Pál tüzér­osztályhoz Tolnára osztotta be szol­gálattételre. — Vasúti áthelyezés. A MÁV. igaz­gatósága Mohay László MÁV. in­tézőt Szekszárd állomásról helyettes állomásfőnöki megbízatással Pécs ál­lomásra helyezte át.

Next

/
Thumbnails
Contents