Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-01 / 60. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 augusztus I._________________________60. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszím 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: 11 Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megj.lenlk minden sterdán éa szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Itynsalom és hidegvér. Bethlen István miniszterelnök jó hirt közölt mignap a magyar közönséggel. Bejelentette, hogy a francia kormány hozzájárulásával rövid időn belül megkapjuk a kincstárjegyköl- csönt, amely előreláthatólag nem öt millió, hanem hét millió lese, úgyhogy a külföldről hat millió font érkezik. — E kölcsön birtokában a pénzforgalmi korlátozások hamarosan le fognak épülni, úgyhogy a gazda sági élet ismét visszaterelődik' rendes menetébe. Hogy azonban mely időpontban következik be, az elsősorban a közönség magatartásától fÜg6, ' A miniszterelnök e kijelentésének az az értelme, hogy a pénzforgalmi korlátozások teljes leépítéséhez és igy a normális gazdasági forgalom teljes visszaállításához a nagyközönség megértő részvétele szükséges. Köztudomású, hogy a betéti és a devizazárlatot az tette szükségessé, hogy a közönség a külföldi hirek hatása alatt nyugtalankodni kezdett és félő volt, hogy a betéteket az indokoltnál nagyobb mértékben fogja a bankokból és takarékpénztárakból kiszedni, ami végeredményben kedvezőtlenül hatott volna vissza a pengőértékre és ezen kivül az ország hiteléletét súlyos megrázkódtatásnak tette volna ki. Már pedig nincs a világon olyan ország, ahol a betétek hirtelen elvonása a hiteléletet és a gazdasági biztonságot meg ne za várná. Egyetlen ország hitelszervezete sincs arra berendezve, hogy a takarékbetéteket és folyószámla követeléseket egyszerre és hirtelen visz- szavonják, mégpedig nagyobb mértékben, amint erre a gazdasági forgalomnak szüksége volna. A bankok és takarékpénztárak a gondjaikra bizott idegen tőkéket természetszerűen gyümölcsözőleg kibe ly ezik, mert hiszen csakis igy tudnak a betétek után kamatot fizetni. — Ezek az idegen tőkék tehát forognak a gazdasági életben, amelytől ezeket a tőkéket hirtelen visszavonni a termelés ób forgalom veszélyezte tése nélkül lehetetlenség. Fontos gazdasági és nemzeti közérdek tehát, hogy a közönség a betétek és folyószámlakövelelé- sek hirtelen tömeges visszavonásával ne zavarja a gazdasági élet menetét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenki csak annyi betétet vegyen ki a pénzintézetektől, ameny- nyire feltétlenül szüksége van. Ha est a szabályt a közönség betartja, úgy a betétforgalmi korlátozás feleslegessé válik. Ha ellenben a közönség akár oknélküli ijedelemből, akár esztelen pénshalmozás céljából a betétekét egyszerre kiszedi, úgy az állam a közönség saját érdekében, Ekként értendő a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a pénz- forgalmi korlátozások teljes leépítése a közönség nyugalmától és hidegvérétől függ. A betevőknek nyugtalanságra nálunk hála Istennek semmi okuk sincsen, mert amint ezt Bethlen István tanúsítja, a magyar bankok szilárd helyzete mellett a betétek biztonsága kétségen felül áll. Ezt a biztonságot fokozza még a magyar államnak az az eltökélt szándéka, hogy a betétvagyont va• gyondézsmával, vagy váltsággal sújtani nem fogja, amit a miniszterelnök már ismételve a leghatározottabban kijelentett. Semmi ok sincs tehát arra, hogy a közönség tömegesebben vonja visz- eza betéteit és folyószámlakövetelé- seit a pénzintézetektől. A külföldi . kincstárjegykölcsön lehetővé fogja • tenni, hogy a pénzforgalmi korláto- | zások már a közel jövőben lényegesen enyhitteBsenek. Ha ennek bekövetkezte után a nagyközönség higgadtan fog viselkedni és a betéteket csak az okvetlenül szükséges mértékben fogja igénybe venni, úgy hamarosan további egyhülés követ- kezhetik be és nem hosszú időn belül a betétkorlátozást teljesen meg lehet szüntetni. Joggal intézhette tehát Bethlen István miniszterelnök a nagyközönség hez azt az intelmet, hogy őrizze meg nyugalmát és hidegvérét és ne üljön fel afféle rémhíreknek, amelyeket önző okokból koholnak és teijesz- tenek azok a lelkiismeretlen elemek, akik a nyugtalanságban maguknak önző hasznot iparkodnak kicsiholni és az üzérkedés különböző ismert faj táit próbálják ismét praktizálni. Itt valóban áll a tétel, hogy segits ma gadon és Isten megsegít. ^ lása, különösen pedig a földmivelés- Ugyi minisztérium és az érdekeltségek tervezeteinek letárgyalása. „űrömmel vesszük a képviselők megmozdulását — úgymond a Borászati Lapok — és a francia parlament mintájára működési területe is adva van. Egy olyan törvényt tárgyalt most is a francia parlament, amelyből nem egy fejezet volna átvehető egy kis változással.a * Lapunk tudósítója felkereste dr őrffy Imre képviselőt, aki a nyári szabadságát jóformán meg sem kezdve teljes erejével vesz részt a rendkívül bonyolult gazdasági és pénzügyi helyzetből való kijutást célzó országos politikai tárgyalásokon. örffy kijelentette, hogy közérdekű ügyek miatt előreláthatóan fel kell áldoznia nyarát, bár az elmúlt parlamenti ciklus és a választások is nagyon kimerítették és pihenésre sso- rulna. Ez azonban csak úgy lesz lehetséges, ha választói magánügyeikkel az őszig nem keresik fel. A magyar cserkészek franciaországi kalandozása. Az első hivatalos érintkezése a magyar cserkészeknek a franciákkal, a háború óta. Avignonból a Palais des Pap as közeléből írom tudósításomat is. Mit keresünk mi Francia- országban ? ez a gondolat fog sokaknak az agyában megfordulni. Megnyugtatom sziveB olvasóit e kis közleménynek, hogy a franciák a Szent Imre ünnepségeken a mi vendégeink voltak Budapesten, igen jól érezték nálunk magukat és az ő hívásukra adjuk vissza a látogatást. Mindössze 47-en vagyunk dr Temesi Győző, a Magyar Cserkész Szövetség társelnö - kének kipróbált vezetése alatt. A csapat tulajdonképpen két részre tagozódik: a vezetőt támogatja mun - kájában 6 vezetőségi tag — cserkész- tisztek —, továbbá a 40, az ország minden részéből jelentkezett cserkész. Kevesen vagyunk, de büszke magyaros önérzettel megyünk végig utunkon, nem kérünk semmit a franciáktól, a mi volt legnagyobb ellenségeinktől, akiknek minden nyomorúságunkat köszönhetjük. Csak kalandozni jöttünk, más eszközökkel, mint őseink, hátha sikerül rokonérzést zsákmányolni a francia cserkésztest- véreink közvetítésével. Aki meleg szívvel közeledik hozzánk, annak jobbunkat nyújtjuk, akiben azonban a francia gloire túlteng, azt nem vesszük észre és a feje fölött elnézünk. Reprezentáló csapatunk minden egyeB tagja a műveltségnek o'y értékét képviseli, hogy a francia műveltségre nem vagyunk kénytelenek nagy csodálattal nézni. Ezideig megjártuk Olaszországban alamint a gazdasági élet megren ülésének elhárítása végett kény tern a betétek kifizetését továbbra is orlátózni. Bortermelő vidékek képviselőinek mozgalma. Dr őrffy Imre, a szekszárdi választókerület országgyűlési képviselője évek óta szívós munkát folytat a szőlősgazdák nyomasztó helyzetének az enyhítésére. Fáradozásai közismertek és a bortermelés kérdésével foglalkozók tudják, hogy a borvidékek képviselői közül senki sem foglalkozott annyit ezzel az életbevágó kérdéssel, mint ő, aki már évekkel a választások előtt kijelentette, hogy a bortermelő vidékek képviselőinek a megalakítandó blockjában mindent elkövet a sérelmek orvoslására. Örömmel adunk hirt róla, hogy ez a block meg is alakult és Bessenyey Zénó országgyűlési képviselő elnöklete alatt már kétszer is összejöttek a bortermelő vidékek követei: or- szággyülési képviselői és felsőházi tagjai, akik maguk is bortermelők és a bajt gyökerestől ismerhetik, hogy megvitassák a szőlőgazdaság és borértékesítés problémáit. Az első ősz- szejövetel julius 22-én volt a képviselőházban, ahol negyven érdekelt törvényhozójelent meg. Bessenyei Zénó megnyitój a után dr örffy Imre, Esterházy Móric gróf, Huoyady Ferenc gróf, Iokey Pál báró, Lázár Miklós, Dinich Ödön, Biedermann Imre báró, Erdélyi Aladár és Turchányi Egon szóltak hozzá a borgazdaság és értékesítés időszerű kérdéseihez. A borvidéki képviselők értekezlete elhatározta, hogy érintkezésbe lép a földmivelésügyi és pénzügyi kormánynyal a borfogyasztási adónak, a bél- fogyasztás megszervezésének és több igen fontOB, az ország egész szőlősgaz datársadalmát érdeklő kérdésnek tisztázása tekintetében. Az értekezlet kimondta, hogy a borvidéki képviselőknek pártkülönbség nélkül való együttműködését úgy a borvidékek, mint az ország érdekében szükségesnek tartja és hogy a képviselők még a netán beálló parlamenti szünet alatt is fenntartják egymással a kapcsolatot. A második értekezlet julius hó 28 án volt ugyancsak Bessenyey Zínó el nők lésé vei. Ezen az ülésen felszólaltak: Darányi Kálmán, Iokey Pál báró, dr örffy Imre, Dinich Ödön, Esterházy Móric gróf, Biedermann Imre báró, Somogyi Béla, Fa- binyi Tihamér, Szinyei Merse Jenő és Lázár Miklós, A block egyhangúan elfogadta azt a javaslatot, hogy a szőlőtermelés és borértékesítés életérdekeit érintő egyes problémák külön bizottságok által haladéktalanul kidolgoztassanak, mégpedig úgy, hogy a sürgősebb intézkedések még a szüret előtt megtörténhessenek. Bizottságok alakultak a borfogyasztási adó, a kartelleket érintő borkérdések, a szövetkezeti szervezkedés, a borexport lehetőségének tanulmányozása, a belső fogyasztás és props- gandaügyek, végül a szőlőmunkások ellátása és'egyéb, a szőlőművelés keretébe vágó szociálpolitikai kérdések kidolgozására. Az egyik bizottság elnöki tisztére dr őrffy Imre van kiszemelve. Dr őrffy Imre indítványozta, hogy az érdekelt képviselők tartsanak egy nagygyűlést valamelyik nagyobb borvidéki centrumban. A bizottság ezt el is fogadta és tekintettel arra, hogy Darányi miniszterelnökségi államtitkár balatonfüredi képviselő, a gyűlés helyéül 'Balatonfttredet jelölte ki. Az időpontot majd közhírré teszik. A Borászati Lapok julius hó 25 i száma hosszabb cikkben foglalkozik a borvidéki képviselők akciójával, kiemeli örffy Imre érdemeit, közölvén, hogy az ő javaslatára a csoport működése két irányú lesz. Az egyik | Velencét, Milánót és Genovát. Időn- bizonyos politikai nyomás, a másik i két mindhárom helyen alaposan ki- pedig szakszerű javaslatok tárgya- | használtuk. Milánóban és Genovában Egyes szám ára 24 fillér.
