Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-06-10 / 45. szám

1931 junius 10. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 mat keltett. A magyar kisgasdipárt józan, puritán gondolkozása veiérá nek, nagyatádi Szabó Istvánnak ve- ■etéeével nj segítőtársak üde, friss nemieti ereje csoportosult Bethlen István mellé. Megtelt a fedélzet. Volt már kés, amely felvonja a nemset hajójának csüggedt vitorláit. A hajó, a gálya siklani kesdett és ma is re­pül a cél felé és as erős kormányos bistos vesetésével kerüli ki as Örvé­nyeket, as ellenség által megsemmi­sítésünkre elhelyezett aknákat. Gróf Bethlen István a magyar végset. Vele csak erősödhetünk, nélküle el kell buknunk, mert nincs, aki ma őt pótolná. Uj vezérre tehát nincB szűk ség. De igen is van kipróbált katonákra, erős evezősükre, akik as ó általa kormányzott gályát előre repítik. Sohasem volt nagyobb szükség az érett megfontolásra, hogy kit küldjünk az uj magyar parla­mentbe. Ma nem lehet az az irányadó, hogy ki akar képviselő lenni, ha­nem az, hogy ki arra a legalkal­masabb, a legérdemesebb és ön­zetlen munkálával ki szolgált reá a bizalomra. Mivel tehát ennek a mi mai Üss- »Bejövetelünknek as a voltaképpen való célja, hogy a jelolt személyében megállapodjunk, kérem OnOket jelöl­jék meg azt a férfiút, akinek a vá­lasztókerület mandátumát a jövő cik­lusra kesébe adni akarják. A választók erre a felhívásra fal­rengető módon kezdik éljenezni őrffy Imrét és az éljenzaj lecsillapultával Bodnár István ekképpen folytatta: As imént elhangzott tüntető éljen* zésből est vessem ki, hogy az itt megjelentek nagy többsége a kerület eddigi képviselőjét, dr Óiffy Imrét óhajtja a magyar parlamentbe fel- küldeni Ha megbisunk gróf Bethlen Istvánban, akkor meg kell bíznunk azokban is, akiket ő minekünk a kösponti pártvezetőség utján is ajánl. OrOmmel állapítom meg, hogy a mi kerületünk képviselőjének érté­kes egyéniségére, as ő eddigi lelkes, országos értelemben is értékes par­lamenti munkásságára továbbra is számit és súlyt helyes úgy a köz­ponti pártvesetőség, mint maga a kormány elnöke. A magam részéről is örömmel csatlakozom tehát az önök lelkes éljenzéséhez és amikor órlfy Imrót a kisgazda, illetve egyságes párt hivatalos lelölt- láaek Jelentem ki, indítványozom, hogy őt gyűlésünkbe küldöttség hívja meg. A küldöttség taglal gyanánt dr Zsigmond Ferenc elnök­lete alatt ajánlom Szekszárdról: Schneider János, Ulrik József, Frey János Takler, Majsai István, Debulay Imre, Müller Gilbert Bátaszékről: Mihéli Mihály, Csie- ner Imre, König József, Szilágyi Gyula, Wahl Sebő, Sárpilisről: Korsós János, Kovács Sándor, Őcsényből: id. Markus Sándor, Bogás János, vájÉI Várdombról: Herbek János, Klie bér Antal, Decsről: Pörnyi Pál, Gáspár Ist­ván, Lukácsi Sándor, Alsónyékről: Asztalos Péter, ifj. Zsikó Mihály, Döme János, Bátáről: Szántó Mihály, Bozsék József, Tolnai József, Alsónánárfil:^ Turbán Henrik és Schnell Péter úrikat. Körülbelül tif pere múlva érke­zett a terembe a küldöttség élén óriási éljenzés közepette dr órffy Imre, akinek Bodnár István meleg szavakkal adta tudtára a jelölés ered­ményét, majd eként végezte beszédét: Hűen, becsülettel sáfárkodtál és nemcsak magának a kerületnek, de külön-külön a kerület minden egyes polgárának képviselője, igaz barátja és ha segíteni kellett, min­dig a legjobb akaratú támogatója voltál. Mindent te sem tehettél, de tettél sokat. Ezért tehát további bizalommal adjuk vissza kezedbe • lobogót, smelyet Romosak tisz­tán, mocsoktalanul hoztál visz- sza, hanem mintegy fel Is ékesí­tetted sikeres parlamenti sze­replésed kiérdemelt babérleve­leivel. Vedd kezedbe hát újra a zászlót és vidd diadalra. Mi melletted le­szünk. Az üdvözlések. Bodnár István hatásos, költői szép beszéde után átadta a szót azoknak, akik nála evégből előzetesen jelent­keztek. Frey János Takler tekintélyes szekszárdi választópolgár szólott első­nek. ö, aki ötven év óta él a sza vazati jogával és azóta állandóan figyelemmel kiséri a politikának a kerület viszonyaira való befolyását, elmondta, hogy a kerület annyi sikert sohasem ért el, mint órffy képviselő Bégé alatt. Azért félszázados tapasz­talatai eredményeképpen csak azt tanácsolja, hogy a kerület újból egy ségesen foglaljon állást óiffy mellett. Attól pedig óva intem polgártársai­mat, — végzé beszédét Frey János — hogy az Egységes Pártot ott hagyjuk, mert akkor csak veszíthetünk. — A nagy tetszéssel és megértéssel foga­dott rövid beszéd után Debulay Imre, a Szekszárdi Alt. Ipartestttlet alelnöke mondta el, hogy órffy az ő képviselősége alatt min dent elkövetett és elévülhetetlen ér demeket szerzett az iparos érdekek védelmére, éppen azért iparostársait arra kéri, hogy tovább is szilárdan tartsanak ki az eddigi képviselő mellett. Müller Albert a Szekszárdi Ke­reskedelmi Kaszinó nevében örömmel üdvözölte a jelölést, amely újból azt a férfit kívánja az orsságházba kttl deni, aki oly megértéssel dolgozott az óriási terhek alatt roskadozó ke reskedelem talpraállitásáért. Mihéli Mihály bátasséki bíró, a kiváló szónok beszélt ezután és töb bek közt ezeket mondotta: dr órffy Imre személye az egész Magyar- országon fogalom, hiszen mindenütt ismerik szeretetteljes fáradozásait. — Tudjuk, hogy választói érdekében testvéri szeretettel dolgozik és minden emberileg elképzelhetőt elkövet. Mikor az uj választásnál ítéletet kell mondanunk, nem szabad gondol kozás nélkül vakon a falnak neki- mennünk és nem szabad olyanokat a parlamentbe küldenünk, akik csupán emberi hiúságból, önzés­ből akarnak képviselők lenni. — Azokra, akiknek sem kellő intel­ligenciájuk, sem pedig politikai érettségük, nincsen, nem lehet egy ország sorsának intézését bízni. óva intek mindenkit, végsé beszé­dét Mihéli, Hogy minden lépésüket nagyon gondolják meg, mert most, amikor az ország ilyen veszélyben forog, olyan férfit kell választani, aki az országot a megérdemelt fel­támadáshoz elvezeti. Végül a nagy magyar feltámadás reményében öröm­mel üdvözölte órffy jelölését, A beszédet követő hatalmas ováció után Papp János alsónyéki bíró kért szót, örömmel állapítván meg, hogy órffy Imre tiséves politikai múltja I megérdemli, hogy az ő szerető szivét választói ismét szeretettel fogadják. Ismeri örffynek a választókerület I érdekében végzett óriási munkássá­gát, éppen azért örömmel üdvözli a jelölést. — A lelkesedéssel fogadott beszéd után óriási éljenzés közben I állott szólásra dr órffy Imre és többek közt ezeket mondotta: Mélyen meghat, hogy kerületem I bizalmának nyilvánítása ennyire ün- I nepélyes keretek között történik. I Jólesik ez különösen azért, mert ne hezebb, küzdelmesebb, szörnyűsége- I sebb élete senkinek sinos, mint a I poltikusnak, akinek napról- napra kell hallani a panaszok keserű jajssavát és látnia a segítségért nyúló kéz reszketését. Sehol semmi lelki meg- pihenés, csak a kemény, nehéz munka szakadatlanul. Kincs soha, semmi oázis a politikus életében, amelynek legnagyobb jótéteménye és erőforrása a választók bizalmának olyan impo záns ragaszkodása, mint ez a mai, ami 1 megjutalmaz a nehéz órákért és tá­mogatást nyújt a jövőre. (Nagy taps, éljenzés.) Mi nem keressük a harcot, azon­ban ha fel kell azt venni, hát fel fogjuk venni, mert a mi fegyelme­zettségünk nem a gyengeségnek a jele, hanem a biztos erőnek a tudata. Könnyű ma a nagyszájú korteseknek a keserűség és szomorúság ezen porcai közepette az élet fájó sebeiben váj- kálni és az emberekben felébreszteni a vad gyűlölet lángját, amely azután a hűtlenség és a hálátlanság közismert eseteiben éli ki magát. Vigasztaló azonban, hogy az ország lelkében él a becsület, a hála és él a lelkekben a hit, hogy a becsületes, szorgalom mai végzett munkának meg kell lenni az eredményének. Nekem is megvoltak a magam nehéz pillanatai, azonban a választópolgárok most meg­nyilvánult szeretetteljes bizalma és támogatása megezerszerzi erőimet és én tettrekészségem teljes birtokában kész vagyok a harcra. Ami tiz év előtt szörnyűséges rom halmaz volt, arra már nem emlékszik az isgatók közül senki, hogy mi ez alatt az idő alatt mit dolgoztunk, azt szinte elhomályosítani igyekszenek a kortesek afsal, hogy rámutatnak a gazdasági helyzetnek a leromlására, ami pedig nem a mi mulasztásunk­ból állott elő, hisz ez világjelenség. Ne tanítsanak minket a kezdő fiatal politikusok, akikről azt sem lehet tudni, hogy mi a politikai pártállásuk, akik eddigi működé­sükről beszámolót adni nem tud­nak, akik lelkiismeretlenül házról- házra járva a nyilvánosság kizá­rásával lehetetleneket ígérnek. Ezeknek a fellépésétől mi nem riadunk vissza és a ránk erőszakolt harcot elfogadjuk. Azzal végezte ezután dr Órffy a beszédét, hogy programmot később ad, majd megköszönte, hogy ismét a kezébe adták a zászlót, — amelyet szeplőtelenül adott vissza választói­nak, akiket a győzelem érdekében összetartó kemény munkára kért fel. A nagy hatást kiváltó gyönyörű beszédet lelkes éljenzés követte, mely­nek lecsillapultával Hevesi Etelka a szekszárdi iparosság, Hauszknecht Róza a szekszárdi földmivestársada- lom nevében csokrot nyújtott át örffy­nek, mig dr órffy Imrénének vitéz Vendel Lucika nyújtotta át a vá­lasztópolgárság virágait. A gyönyörű jelölő gyűlés Bodnár István zárószavaival ért véget Kárul • kerületben. Dr órffy Imre vasárnap megláto­gatta óosényt, Decset, Sárpilist és Alsónánát, ahol mindenütt a leg­nagyobb szeretettel fogadták és leg­teljesebb ragaszkodásukról, támoga­tásukról biztosították őt a választók, akik óriási tömegekben sereglenek a zászlaja alá. Az Ipsros Székházban. Hétfőn este a szekszárdi iparosság zsúfolásig megtöltötte az Iparos Szék­ház nagytermét, hogy meghallgassa a kerület képviselőjelöltjét, dr órffy Imrét, az iparostársadalom igaz barát­ját. A baráti eszmeosere folyamán óiffy Imre érdekesen és tanulságo­san mutatott rá arra, hogy az iparo­sok kötoaönttgye, de minden más egyéb ügy elintézése is mily hosszú, kitartó és fáradságos munkával jár. A közönség lelkesedését és örömét csak fokozta az IPOSZ elnökségének éppen akkor érkezett levele, mely igazolta azokat a kijelentéseket, amelyek úgy ezen az összejövetelen, mint a múltkori iparos összejövetelen órffy részéről az Iparos Székház köl- osönügyében elhangzottak. A levél egyébként a következőképpen szól: „A székháskölcsönök konvertálása ügyében értesítjük a tek. Elnökséget, j hogy miután a minisztertanács elv­ben elhatározta a ssékházkölosönök konvertálását, ennélfogva semmi aka­dálya uinos a konverzió lebonyolitá sának. Most vannak folyamatban azok a tárgyalások, amelyek a kér­dés rendezésére és jogi formába való öntésére vonatkoznak. Remélhető, hogy ezek a tárgyalások néhány napon belül befejeződnek és a kon­verziót lebonyolító pénzintézetektől, I illetve a Lakásépítő Szövetkezettől I megfelelő értesítést kapnak. Nem mulaszthatjuk el, hogy le ne szögezzük azt a tényt, hogy a most I folyamatban levő tárgyalások gyorsí­tása érdekében órffy Imre Öméltó­sága ugyanazzal a határozottsággal és lelkesedéssel lépett közbe, mint amilyent általában úgy ennél, mint I pedig összes iparoskérdéseinknél órffy I Öméltósága részéről tapasztaltunk. I Miért is kérjük a tek. Elnökség ut- I ján az ottani iparosságot, hogy a I közeledő képviselőválasztások alkal- I mával teljes mértékben órffy Imre zászlaja alá sorakozzanak.0 A mindvégig kellemes összejöve­telen órffy Imre minden csoporttal hosszan elbeszélgetett és sok érdekes eszmecserét folytatott, amelynek ered­ménye az lett, hogy a még kétel­kedő igarosok is mind órffy lelkes I hívei lettek. őrlfy zászlójft alatt. Az összes kerületekben megkez- I dődött már az ajánlási ivek aláírása. I Különös erővel indult ez meg a szek­szárdi kerületben, ahol dr órffy Imre I iveit minden községben óriási töme­gekben írják alá a választók. Van I község, ahol órffy iveit hétfő esté­től kedd reggelig a választók száz százaléka irta alá. — A földmives I választók józan belátásának és a I helyzet okos felismerésének tudható I be ez a nagy és gyors siker, mert I a gazdálkodó polgárok jól tudják, I hogy akármilyen közülük való em- I bért küldenek is be az orsságházba, I az nem tudná az ő érdekeiket úgy I megvédeni, mint ahogy azt órffy a I múltban tette. Ez a gyönyörű eredmény a győ- | zelem biztos tudatának az árnyékát j veti előre, hiszen mindenki azért siet I a biztosan győző dr órffy zászlója • alá, mert tapasztalati tény, hogy bu- I kott párthoz senki sem szeret tartozni, I hanem csak a győzőhöz. I

Next

/
Thumbnails
Contents