Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-05-13 / 37. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 május 13. 37. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. FSszerk esztO: SCHNEIDER JANOS. | Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC A lap megjelenik minden as.rdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet5 közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Revíziót! Május 17 o nevezetes dátuma lesz a világnak: e napon világszerte megmozdulnak az elnyomottak, a jog- fesztottak, a megsanyargatottak, hogy felemeljék tiltakozó szavukat minden szenvedésük kutforrása, az esztelen és a legelemibb igazságot is meg- csúfoló békediktátumok ellen. Ám nemcsak a legyőzött országok népei, a magyarok, osztrákok, németek, bolgárok és törökök fognak a revízió mellett tüntető gyűléseket tartani, de a semleges Hollandia és hajdani ellenfeleink, Olaszország és Amerika népei is követelni fogják a békeszerződések megváltoztatását. Impozáns tüntetés leBZ ez, méltó Bágos, de keményszavu apelláció a világ lelkiismeretéhez, demonstrációja annak a hatalmas erőnek, amely a reviziót követelő népek hatalmas táborában rejlik. Vannak e táborban olyan népek, amelyeket a saját szenvedéseik elviselhetetlensége állított oda tántorithatatlanul a revíziós zászló mellé, vannak azonban olyanok is, akiket csupán a vérlázitó igazságtalanságok fölötti felháborodás, a be csület és a jobb belátás tett revízió- nistákká. De a szenvedők csapatában is minket, magyarokat illet a szomorú elsőbbség, miénk a zászlóhordozó szerepe, mert ugyan melyik nemzetre sújtott le olyan kegyetlen erővel a győzők zsarnoki és cinikus ítélete, mint a hazájának kétharmadától megfosztott magyarra. Trianon halálos ítélet volt a magyar nemzetre, legalább is annak szánták a győztesek és ha ma ennek ellenére is élünk és elevenen hordozzuk halálos sebeinket, ez nem az ő érdemük, egyedül csak a mienk, a magyarságé, mely a maga hallatlan erkölcsi és kulturális erejével, a maga megtörhetetlen vitalitásával száz halált is diadalmasan túlélt. De minden szenvedésnek, minden igazságtalanságnak véget kell vetni egyszer. És valamikor minden türelemnek is vége szakad. A magyar nép élni akar és nem hajlandó a benne rejlő mérhetetlen értékeket és energiákat mindörökre pusztán a létért való küzdelemre, életének nyomorúságos eltengetésére for- ditani, A győzelmi dölyfök hatalmi tébolyában megrészegült győztesek tévednek, ha azt hiszik, hogy a szuronyok erejével jól tudnak lakatni egy 13 milliós jólétből koldusbotra juttatott népet és hogy bármi hatalmi erővel is a magyar ajkakra tudják forrasztani a mindharsányabb jajszót, amely nem siránkozó jajongás, hanem Önérzetes és elszánt tiltakozás * rájt» elkövetett égbekiáltó igazságtalanságok ellen. És ennek a tiltakozó jaj- szónak mindnagyobb visszhangja támadt szerte a világon, immár min 4enfelé — érdekeltek és érdektelenek között — felharsan a követelés : igazságot az igazságtalanul meggyötörtöknek és mindenekelőtt igazságot a legmeggyötörtebbnek, — igazságot Magyarországnak. Ezt a követelést immár nemcsak az igazságérzés diktálja, hanem a józan ész, az önérdek is, a világ önérdeke, mert . Európa virágzó fo- gyasztóterületeinek a szisztematikus elpusztítása az egész világ pénzügyi csődjéhez és gazdasági leromlásához vezetett. KurusBlók százai állják körül a lázaktól gyötört Európa betegágyát, javasasszonyi bölcsességgel, szentelt- vizzel gyógyitgatva a halálos beteget, akit pedig csak egyféleképpen lehet: haladéktalanul kiirtani halódó testéből minden betegsége okozóját, szét- tépni azokat a papirosszerződéseket, amelyekben akkor, amikor bennük Magyarország halálos ítéletét akarták megfogalmazni, az egész világra hoztak öntudatlanul halálos ítéletet. — Helyre kell állítani Európa mesterségesen megzavart vérkeringését, megélhetést kell biztosítani mindenkinek a nap alatt, ezt pedig csak úgy lehet, ha revízió alá veszik Európa sorsának irányitói, igazságtól és bölcsességtől vezéreltetve, azokat a rosszindulatú, hazugságokon felépülő fatális tévedéseiket, amelyekre csak az elvakult kapiBisdg és a boBSzuszomj vezethette őket. A magyar társadalomhoz fordulunk, az egész magyar társadalomhoz, hogy impozáns egységben tüntessen méltó- ságoB, de egységes erejének megnyilvánulásában döbbenetes tüntetéssel a revízió mellett, hiszen ha van szent cél, amelynek óhajtásában, amelynek követelésében egybeforrt az egész magyar nemzet, a trianoni szerződés revíziója az. Földműves, munkás, iparos, kereskedő egyformán hordóssá a trianoni átok keresztjét, bajtárs a szenvedésben és bajtárs a harcban, amely Trianon megdöntésére irányul. Csüggedétlen harc ez a végső győzelemig, harc ez békés fegyverekkel, a világbéke érdekében, de elszánt, kemény harc életért-halálért. Magyarok! Legyen a tüntetéstek méltó ahhoz a dicső nemzethez, amelynek fiai vagytok. Álljatok imádságos lélekkel a revíziót követelők soraiba, hogy ez a tüntetés a maga grandió- I zitáBában dokumentálja a világ előtt j a magyarság elszánt akaratát, amely- ; lyel megalkuvást nem ismerőn köve- I teli a reviziót. rendnek mindig biztos őrei legyenek. Száváid Oszkár alispán azt fejtegette, hogy a vitézek nagy tettei az a varázserő, amely büszkévé tesz bennünket a magyar névre és amely a vitézekéhez hasonló tettekre serkenti a magyar ifjúságot. Abban a reményben köszöntő a vármegye nevében a vitézi rendet, hogy a nemzeti gondolat az egész országot egy- gyé forrasztja. Vitéz dr Balogh Gábor a vitézi rend központi ügyésze köszönte meg az üdvözléseket és beszédében többek közt a következőket mondotta: A vitézi rend nemcsak a háborús érdemeket megjutalmazó intézmény, hanem fontos, nélkülözhetetlen nemzetvédelmi szerv, amelynek munkássága az ország talpraállitására irányuló épitő munkában igen fontos szerepet vitt tízéves múltjával és még fokozottabb fontosságú szerep vár reá a jövő nagy küzdelmeiben. A veszélyek ideje ugyanis még nem múlt el és nemcsak a népek gyűlölködése nem szűnt meg, de a vörös rém is lesben áll és várja a pillanatot, hogy mikor csapjon le a polgári társadalomra. A polgári társadalmi rend és nemzeti jövő azonban a vitézi rend hatalmas szervezetének munkájára mindenkor bizton számíthat. A tolnamegyel vitézek lubllárls gyűlése. Vitéz Tihanyi székhapiiány ünneplése. . Impozáns külsőségek között tartotta Tolna vármegye Vitézi Széke a vármegyeháza nagytermében tiz éves jubileumát. Az ünnepély kettős volt, mert az évforduló egyúttal vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány hivatali működésének is jubileuma. Erre az alkalomra a vármegye négyszáz vitéze közül háromszázötvenen jelentek meg és a nevezetes eseményre Szek- szárdra érkezett Igmándy-Hegyessy Géza testőrezredes, a vitézek törzs- kapitánya, valamint dr Balogh Gábor ügyvéd a vitézi rend központi ügyésze is. Az ünnepélyen réBztvett Jankó Ágoston főispán, Száváid Oszkár alispán, dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző, vitéz Vendel 1st ván polgármester és ott láttuk a város és a megye érdeklődő közönsége élén a felekezetek lelkészeit is. Vitéz Makray Ferenc felszólalásával kezdődött az értekezlet, ű ugyanis, mint a központi járási vitézek had nagya üdvözölte a jubiláló székkapi- tányt, akinek művészi kivitelű albumot nyújtott át. Ez az album a megyebeli vitézek jókívánságait foglalja magában. Vitéz Makray Ferenc elmondta, hogy a tolnamegyei vitézi famiiia ünnepli a családfőt, aki tiz Óv előtt emberfeletti energiával, lelke minden fényes képességével küzdött azon, hogy a vitézi intézményt ebben a megyében naggyá tegye. Vitéz Tihanyi Szilárd könnyekig meghatva mondott köszönetét a váratlan meglepetésért és közvetlen szavakkal ígérte, hogy mig Isten jósága erőt ad neki a kötelessógteljesitésre, mindig a vitézi rend naggyátételén fog dolgozni. Ezután üdvözölve a megjelenteket, beszámolót tartott a mult év eseményeiről. Megemlékezett a kormányzó működéséről, akit javaslatára az értekezlet táviratilag üdvözölt, majd visszapillantást vetett a vitézi rend megalakítása előtti időkre és rámutatott azokra az érdemekre, amelyeket vitéz Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszter- elnök szereztek maguknak az ország újjáépítése és a vitézi rend megszilárdítása körül. Lendületes szavakkal ismertette a tízéves nehéz munka egy egy állomását és köszönetét mondva a vitézi rend funkcionáriusainak és tagjainak, további nemzet- mentő munkára buzdította vitéz baj- társait. Ugyanakkor átadta a vitézi rend dicsérő és elismerő okiratát a következőknek : vitéz Tánczos Gyula, vitéz Tóth Márton, vitéz Makray Ferenc, vitéz Mádi Kovács Imre, vitéz Sölle József, vitéz Hargittay Károly, vitéz Márky Henrik, vitéz Székely Sándor, vitéz Gáthy Ferenc, vitéz Komlóéi József, vitéz Butka Ferenc, vitéz Balaskó József, vitéz Dávid János , vitéz Hajpál János, vitéz Vida István, vitéz Helmeczi Miklós, vitéz Nagy István, vitéz Váradi József, vitéz Csont Péter. Jankó Ágoston főispán üdvözölte ezután meleg szívvel és meleg szavakkal a vármegye jubiláló vitézeit, akik sokszorosan bebizonyították, ■ hogy hivatottak Horthy kormányzó j nemes elgondolásának valóraváltá- aára, hogy ekképpen a társadalmi Dr Balogh beszéde után vitéz Tihanyi Szilárd megköszönte a közönség érdeklődését és az Üdvözléseket, majd a nyilvános ülést berekesztette, hogy megkezdődjék a vitézi szék zárt ülése, melyen a vitézek a saját dolgaikat tárgyalták a nyilvánosság kizárásával. Az értekezlet után a vitézek katonás rendben vonultak a hősök emlék- szobra elé, ahol vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános remekbe szabott beszédében többek között a következőket mondotta: — Ez a szobor szimbólum! Nemcsak annak a grandiózus kriptának a szimbóluma, amelynek fülkéiben szerte a világon milliók pihennek, hanem annak a szellemnek, amely innen és szüntelen innen árad 1 Ez a szellem Istentől sarjadó és Istenbe kapcsoló szellem 1 A hősies erőkifejtés örök erőforrása. A történelem szelleme! Tanít és bátorít 1 A szolidaritás szelleme. Összekovácsol egy legyőzhetetlen, diadalmas egységbe 1 Ennek az Istenből áradó, történelem talajába gyökerező, összeforrasztó érzés tüzében sugárzó szellemnek vándorló lángjai, lobogó őrtüzei a vitézek! Vitéz Makray pápai kamarás mindenkit magával ragadó beszéde után megkoszorúzta a szobrot és ezután a vitézek az Iparos Székházban gyűltek össze ebédre. A lakomán az első felköszöntőt Jankó Ágoston főispán mondotta Horthy kormányzó minden szerete- tet, tiszteletet és bizalmat parancsoló személyére, majd S z é v a 1 d Oszkár alispán vitéz Hellebronth Antal tüzérségi altábornagy, vitézi főkapitányEgyes szám ára 24 fillér-
