Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-05-13 / 37. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ____________1931 május 13. 4V I fi If SAaI előjegyzéseket felvesz és azokat 0 | || H I I £ | a leggyorsabban elintézi a Szekszárdi Népbank Szövetkezet 414 mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, Szekszárd. Jelentkezések mindennap d. e. 8—12 óráig az intézet helyiségében helyettes egészségére ürítette poharát. Vitéz M a k r a y Lajos Igmándy Hegyessy törzskapitányra mondott köszöntőt, vitéz Vendel István pol gármester a város közönsége névé ben üdvözölte a vitézeket. — Vitéz Molnár Jézsef Tihanyi Szilárd székbapitányt éltette, Igmándy- Hegyessy testörezredes pedig a vitézi erényeket aposztrofálva megállapította, hogy ebben a vármegyében mindenki szívből fakadó meg* értéssel siet a vitézi rend támogató sára és hogy Tolna vármegyében olyan a vitézi élet, mely példa lehet min* den más vármegye számára. A főispán, alispán ób a vármegye közönségének üdvére ürítette poharát. A törzskapitány beszédével a köz ebéd véget ért és a vitézek szétoszolva egy szép nap emlékével elutaztak Szeksaárdról. Károlyi Gyula expozéja. Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter a külügyi tárca költségvetésének parlamenti vitája során bölcsen felépített beszéd keretében fejtette ki azokat a szempontokat, amelyek ma eltöltik a magyar lelkeket. Nagyhatású expozé volt ez a felszólalás és méltán elismerésben részesült a parlamenti pártok minden oldalán. Örömmel regisatráljuk ezt, mert régi kívánságunk valóraválását látjuk abban, hogy belpolitikailag ha el is különülnek a célkitűzések és irányelvek, külpolitikailag egy irányban dobbanjanak meg a szivek. Erről az útról letérnünk nem szabad. Az érdem oroszlánrésze a kormányzaté, amely hosBzu évek során át a legnehezebb körülmények között őrködni tudott azon, hogy Behmi olyan ne történjék külpolitikai életünkben, amellyel nagy céljaink előtt véglegesen le kell zárnunk a kapukat. A magyar problémák útja továbbra íb egyenes irányú. Ezeknek irány vezetése ma gróf Károlyi Gyula kezében van, akiről jellemzésül meg kell állapítanunk, hogy személyét példás puritánság, meglepő szerénység, nagy készültség és szorgalom jellemzi. Emlékezetes, hogy amikor átvette elődétől országunk külügyei- nek irányítását és az újságírók programmes felől érdeklődtek, ezzel a kijelentéssel válaszolt: az én külpolitikám gróf Bethlen István külpolitikája. Az eltelt idő alatt többször megfordult külföldön, résztvett a genfi és olaszországi tárgyalásokon is és visszatérve azzal az érzéssel fogadta a nemzet külügyeinek irányítóját, hogy sorsa jó kezekbe van letéve. A költségvetési vita során elmondott beszéde rávilágít arra a főszempontra, amelyik leginkább mozgatja Európa külpolitikai szálait. Ezek központjában a gazdasági kérdések egész komplexuma megtalálható. Legutóbb a német—osztrák vámunió terve valóságos bombaként hatott az egész világra, melynek kontra- karirozására Franciaország is hasonló ötlettel készül előáilani. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy amikor Európa minden népe gazdasági és szociális küzdelmeket folytat és néhol a bajok már eleven húsba vájnak, bizony nem ragadják ott üstö kön a problémákat, ahol kellene, hanem továbbra is politikai szempontokat tolnak előtérbe. Felvetődik ezek után a kérdés: ■ mit tegyen hát a magyar kormány? j Az egész ország osztatlan helyeslése j kiséri a külügyi kormányzat helye zen megfogalmazott álláspontját, ami- | kor Károlyi (Gyula kijelentése szerint egyelőre semmi okunk Bines arra, hogy változtassunk várakozási álláspontunkon. Igazat adunk Károlyi Gyulának minden tekintetben, de különösen kiemeljük és helyeseljük azt a nézetét, hogy elhamarkodott dolog lenne, ha bármely irányban lekötnénk magunkat. Bár politikus nemzet a magyar, mégis külpolitikailag bizonyos iskolázatlanság jellemezte még a legutóbbi évtizedekben is. -— Örömmel és lelkesedéssel konstatáljuk, hogy ezt az elmaradottságát, okos vezetőkre hallgatva, ime a rendelkezésre álló esztendők során teljesen pótolni tudta. Csak vigyázzunk, nehogy a hideg ész reális politikáját felgyújtsa az elkövetkező történelmi órák idején az érzelmi motívumok bizonytalan irányú lelke sedése. Nagy megnyugvás számunkra, hogy Károlyi Gyulában olyan külügyminisztert kapott a nemzet, aki minden cselekedetében tervszerű és határozottan reális nagyérdekü irányA megyeszékhelynek a jótékonykodás terén legnagyobb erőt kifejtő és csendben működő egyesülete: a Szociális Mísbzíó Társulat Szekszárdi Szervezete vasárnap tartotta választmányi ülését, majd utána a nyilvá noBság előtti évi rendes közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. — Szévald Oszkárné az alispán neje, az egyesület agilis elnöke vezette ezt a közgyűlést, amelyen megjelentek Kiss Lajos kormányfőtanácBOs, apát plébános, mint az egyesület egyházi tanácsadója, Schneider Gábor nyug. kúriai bíró, vitéz Vendel István polgármester, vitéz Makray Lajos pftpai kamarás, tolnai plébános, dr Leopold Kornél kormányfőtanácsos, dr Hoffmann János, az Országos Társadalombiztosító Intézet szekszárdi igazgatója és sokan mások. Ssévald Oszkárné rövid, de mégis igen hatásos megnyitó beszédében Prohászka Ottokárról, a Szociális Misszió alapítójáról emlékezett meg, majd Mócsy Gabriella S. M. nővért, a központ kiküldöttjét üdvözölve javasolta, hogy a közgyűlés táviratilag köszöntse Farkas Edith országos fejedelemaBszonyt és Virág Ferenc pécsi püspököt, majd áttért a közgyűlés az egyes funkcionáriusok jelentésének tárgyalására. A titkári jelentést Vinkovits Kata olvasta fel. Az 1930—31. évről szóló jelentés felölelte a szervezet egész életének történetét, megemlékezett az egyesület jótevőiről, halottairól ób kü lönösen kiemelte azokat, akik akár áldozatos és lelkes munkájukkal, akár elvektől vezérelteti magát. — Az ő kezéből nem fognak kisiklani a külpolitika Bzálai és ez a biztonságérzet a törésre ítélt magyar gerinceket ismét bizakodó reménnyel tudja kiegyenesíteni. Ez a határozott irányú magyar külpolitika máris igen nagy eredményekre hivatkozhat. Sikerült tiszteletreméltó helyet biztosítani meg- csúfolt nemzetünknek az európai népek koncernjében. Tekintélyünk határozottan megnőtt, előkelő barátaink vannak és a magyar igazság gondolata tervszerű és biztos előrehaladást mutat. Napról napra jobban terjed a minden magyarok álmát jelentő revíziós gondolat. Ma már a győző államok is egymásután kezdik átlátni azt a helyzetet, hogy az európai bajok főoka a békeszerződések oktalanságában található meg. A betegség diagnózisának felismerése azonban nem jelent gyógyulást. Európa súlyos, járványszerü gazdasági pestiséből csak úgy gyógyulhat ki, ha a hibákat korrigálja és mihamarabb | revízió alá veszi a békeszerződéseket. pedig anyagi támogatásukkal tették lehetővé az egyesület céljainak oly eredményes megvalósítását. A pompás és hatásos titkári jelen tés után Szongott Edvinné a tanácsadó iroda működéséről számolt be. Hatalmas munkát végeztek itt a hölgyek, mert egy év alatt 737 kérelmet intézett el az iroda. Rögtöni segélyképpen 840 pengőt osztott szét a missziónak ez az osztálya, 37 esetben szerzett munkaalkalmat, 5 esetben állást, azonkívül nagymennyiségű élelmiszerrel is segített a hozzáfor dulókon. Haidekker Károlyné, mint a szegényügyosztály előadója arról a mun-, káról tájékoztatta a közgyűlést, amelyet a segélyre legjobban rászorult szegények kiválogatása okozott. És bár a beszámoló a tapasztalt nyomort csak vázlatosan ismertette, ez a vázlatos kép is szinte megdermesz- tette a hallgatóságot. 125 állandóan segélyezett szegénye van ennek az osztálynak, amely belekapcsolódott az országos inségakcióba is. Minden hónap elején 870 pengőt oszt ki ez a szervezet és a karácsonyi segélyezéseket a legpraktikusabban és a legnagyobb megelégedésre szervezte meg. Ez alkalommal közel 300 szegényt részesítettek a táradalom jóvoltából különféle segélyezésben. A jelentés különösen özv. Wigand Já- nosné, Vig Béláné és Haspell Gézáné áldozatkész munkásságáról emlékezik meg. A szegényházi 16 lakó ellátásának módját és azoknak a Szoc. Misszió által való segélyezését Viukovits Kata ismertette. A fogházmisszió jótékonyságáról Dicenty Ercőné számolt be. Megható volt ebből a beszámolóból megtudnunk, hogy Ujsághy Gézáné, a Szociális Misszió diszelnöke egymaga 16 ismeretterjesztő előadást tartott a fogházban és a Népművelési Egyesület által részére kiutalt tiszteletdijat is a fogházmisszió céljaira ajándékozta. Kivüle különösen Létay Gyuláné, Berényi Béláné ób Sebestyén Paula szereztek nagy érdemeket. Ozv.Bálint Jenőnéneka kórházszakosztály vezetőjének szép és részletes jelentését szintén Vinkovits Kata olvasta fel. Megtudtuk abból, hogy a Misszió hölgyei mennyit fáradoztak a kórházi betegek szenvedéseinek az enyhítésén. Gockler Györgyné, az anya- és csecsemővédelem lelkes apostola viszont a csecsemővédő szakosztályt érintő eseményekről mondott el nagyon örvendetes tényeket, amelyek legfontosabbika, hogy Szévald Oszkárné szorgalmazására dr Kramoiin Gyula, dr Treer István és vitéz Vendel István támogatásával megvalósulhatott a csecsemővédő intézetnek uj helyiségbe való költözése. A gyönyörű jelentés szeretetteljes gyöngédséggel és örömmel emlékezett meg erről a fontos eseményről és beszámolt arról is, hogy kik voltak a szakosztályt támogató akció lelkes, munkásai. Létay Gyuláné, az anya- és csecsemővédő intézet anyagi ügyforgalmáról tájékoztatta a közgyűlést, felemlítvén, hogy 116 anyának adtak lisztsegélyt, 293 anyának cukrot, darát és szappant. Felsorolta a kiosztott gyermekruha- ^és egyéb természetbeni segélyeket, valamint beszámolt arról is, hogy a már-már hiányos raktárt ebben az évben mennyi csecsemőkelengyével sikerült kiegészíteni. A kelengyét jórészt az osztály hölgyei készítették el. Demeter Piroska védőnő részletes jelentésében a védőnői látogatások statisztikáját ismertette és rámutatott arra, hogy a csecsemővédő szakosztály működése révén Szekszárd csecsemőhalandósága 14°/o-ról ll°/o-ra esett vissza. Jártas Róza a tanulmányi szakosztály működését ismertette, Vinkovits Gabriella pedig a pénztári jelentést adta elő. Ebből megtudtuk, hogy a missió szekszárdi szervezetének 2866 pengő 27 fillér volt a bevétele és az ez összeg jórészt jótékonykodásokra adatott ki. Dr Cs. Papp Jenő városi tanácsos akadályoztatása miatt Gockler Györgyné referált az anya- és csecsemővédő intézet pénztári forgalmáról, jelentvén, hogy az összes bevétel 4091*39 pengő volt és hogy ebből az összegből a Társadalombiztosító Intézet szekszárdi fiókja 960 pengőt védőnői hozzájárulás ci- inán fizetett, 50 pengőt pedig adó-' mányozott. Szévald Oszkárné mondott ezután köszönetét munkatársainak az önzetlen fáradozásért, majd közölte, hogy a szervezet vezetőségének mandátuma lejárván, azt visszaadja a közgyűlésnek. Vitéz Vendel István polgármester Szekszárd város közönsége nevében köszönte azt az értékes nemzetvédelmi munkát, amelyet a nyomor enyhítése révén a missiós hölgyek végeznek, mert minden elismerést és hálát megérdemel ez a fáradozás és az tesz legtöbbet a szociális bajok megelőzésére, aki a nyomorban sínylődő társadalmi rétegeken segíteni igyekszik. Kérte a hölgyeket, hogy tovább is lankaI N90MTATVÁN90KAT ÁLLANDÓAN RAKTÁRON TARTUNK. A rendeléseket postafordultával elintézzük. * MOLNÁR-FÉLE R.-T. » SZEKSZÁRD » £1 Szociális misszió Társulat közgyűlése.
