Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-05-06 / 35. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 május 6. 35. szám. TÖLNJMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. 8zerkeszt5ség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épOletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl); Félévre _______6 pengő. | Egész évre _____ 12 pengő. FfiszerkesztO: S CHNEIDER ]ÁNOS. Felelő» szerkesztő*. BLAZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és asombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetS közlemények a szerkesztOséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként, 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir-: rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerDI. Megindul a földteherrendezés A törvényhozás dicséretes gyorsasággal törvényerőre emelte a föld- teherrendezési javaslatot, amelynek az a célja, hogy az önhibájukon kívül bajbajutott kisgazdákat megmentse az árverésektől. Nyomban a javaslat parlamenti elintézése után megindult a munka a törvény gyors végrehajtását célzó rendelet elkészítésére és ezt a rendelettervezetet is letárgyalta az érdekeltségek részvételével megtartott szakértekezlet. MoBt már csak az van hátra, hogy a felmerült kívánságokat is belevegyék a végrehajtási rendeletbe, ami néhány rövid nap alatt megtörténik, úgyhogy a törvény életbeléptetése a végrehajtási utasitáB közzétételével május közepén bekövetkezik. Ezzel nyomban megindul az eljárás a földteherrendezés lebonyolítására. A rendezési eljárást a Földteher- rendezési Országos Bizottság fogja intézni és ehhez kell majd beadni a kérvényeket. A rendezési eljárás megindítását az adós gazdának kell majd kérelmezni. A végrehajtási renr deleiből néhány nap múlva már mindenki megtudja, hogy hol kell ezt a kérvényt benyújtani, milyen adatokat és részleteket kell majd a kérvénybe felvenni és hogy milyen okmányokat kell mellékelni. Gondoskodás történik majd arról, hogy mindezeket a részleteket az egész országban mindenki idejekorán megismerje és a kérvények | alapjául szolgáló nyomtatványokat minden községben megkaphatják majd a gazdák. Ezeket a kérvényeket a legrövidebb idő alatt az Országos Bizottság meg fogja vizsgálni és amely esetekben a földteherrendezés lehetségesnek mutatkozik, az Országos Bizottság el fogja rendelni az egyezkedési tárgyalást. Amely gazdákra nézve ez az egyezkedés elrendeltetik, azoknak ingatlanaira és gazdasági felszerelésére az árverést három hónapon belül nem lehet kitűzni, de ha már ki volna tűzve, úgy az árverést a rendezési eljárás telekkönyvi feljegyzéseitől számított három hónappal elhalasztják. A lapokban különböző részleteket közölnek nap-nap után a fölteher- rendezés végrehajtásáról. Esek a részletek azonban túlnyomórészt csak merő kombinációk, mert hiszen a végrehajtási rendelet végleges szövege még nem készült el. Olyan híreszteléseket is olvashattunk, hogy az egyezkedési tárgyalások során a pénzintézetek előnyösebb helyzetben lesznek, mint a többi hitelezők. Ez már a törvény szerint is ki van zárva, mert hiszen az egyezkedési tárgyalás elrendelésével, a tárgyalással megbízott intézet valamennyi hitelezővel meginditja majd az egyezkedést, akár pénzintézet, akár kereskedő vagy iparos a gazda hitelezője. A hitelezők kielégítése során egyik hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint amilyen az ő követelésének a telekkönyvi rangsora. Azt mindenesetre meg fogja akadályozni a földteherrendezés, hogy valamely egészen hátulsó rangsorban álló hitelező csekély követelése fejében elár- vereztethesse a gazda földjét vagy felszerelését csupán abból a célból, hogy ekként nyomást gyakoroljon az adósra. A törvénynek kimondott célja éppen az, hogy ilyen apró-cseprő tartozások miatt ne lehessen a gazdát árveréssel tönkretenni, ha egyezkedés utján lehetséges még a gazda összeB tartozásait évi részletekben törleszt- hető hoszulejáratu összadósságra átváltoztatni. Ezt a célt tartja majd szem előtt a végrehajtási rendelet, amelynek részletei néhány nap múlva ismeretesek lesznek. És akkor minden gazda tudni fogja, hogy mi lesz a teendője, mert a kormány gondos kodni fog arról, hogy az eljárás módozatai a legszélesebb nyilvánosságnak tudomására jussanak. Pedagógiai szemináriumok. A szekszárdi körzet tanítósága április 30 án gyűlt össze e tanévben a harmadik pedagógiai szemináriumra és a polgári leányiskola rajztermét zsúfolásig megtölté a nagyszámú tanítóság. Jelen voltak Kiss Lajos m. kir. kormányfőtanácsos, szekszárdi apátplébános, Németh Gyula szek- | szárdi ág. ev. lelkész, dr Rubinstein | Mátyás főrabbi, dr Cs. Papp Jenő városi tanácsnok, Huray százados, testnevelési vezető, Theiszen János polgári leányiskolái igazgató és százon felül a környék tanitói. Dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő lelkes beszéddel nyitotta meg a szemináriumot, üdvözölvén a megjelent vendégeket és tanítókat, majd rámutatott a pedagógiai szemináriumokkal eddig elért sikerekre és eredményekre, egyben felhívta a tanítóságot, hogy iskolájukban mindent figyeljenek meg, jegyezzenek föl és azután itt a szemináriumokon számoljanak be tapasztalataikról. A tetszéssel fogadott megnyitó után Treer Ilona szekszárdi r. k. tanítónő tartott élvezetes és tanulságos előadást a slöjd (kézimunka) tanításáról majd közel egy órán át mutatta be gyakorlatilag a slöjd tanítását, a budapesti I. kerületi állami tanítónő- képzőben szerzett tapasztalatai alapján. A nagy lelkesedést, elismerést kiváltó előadásért és tanításért a tanfelügyelő mondott az előadónak köszönetét. Utána Denke Antal nagymányoki társulati iskolai igazgató tartott mindvégig élvezetes, magas színvonalú előadást a földrajz tanításáról és ugyanezt gyakorlatban be is mutatta. Az értékes, élvezetes, tanulságos és igazán szép előadásért — melyhez sokan Bzólottak hozzá —■ a tanfelügyelő mondott köszönetét a kiváló előadónak. Reitzi Péter vármegyei népművelési Részlet Szekszárd múltjából. Irta és a Stúdióban felolvasta 1931 április 24-én vitéz Vendel István polgármester. Szekszárd ősi város a Dunától 16 5 kilométernyire fekszik, felerészben lankás dombokon, másik felében Bik területen épült, A buda—eszéki ál lami úttal párhuzamosan húzódik körülbelül 36 kilométer hosszúságban az az enyhe lejtőjű hegylánc, amely szekszárdi borvidék néven ismeretes. Ez a hegylánc a város északi szélénél nyugati irányban, Bonyhád nagyközség felé hajlik. A város ó részét lőszös talajú dombok veszik körül. Ezeken terem a világhírű, édes izü vörösbor, a szekszárdi bikavér. Egészséges, enyhe klímájánál fogva már a rómaiak kedvelték e vidéket és városunk akkor az Aliska nevet viselte. Az ásatásoknál feltárt viz vezetéki hálózat, a kiásott sok sir, oltárkövek, a záporozások alkalmával a hegyről rohanó viz által lesodort sok római pápa, ékes tanúbizonysága annak, hogy nagy kultúrával bíró, népeB hely volt már a rómaiak idejében. A városon vezetett át a Buda (Aquincum) felé vezető ut és a napfényre került római mérföldkövek igazolják, hogy az állandóan jókarban tartott stratégiai vonala volt Pannóniának. Magyar élet és kultúra Ssekszárdon az Arpádház idejében kezdődött. I. Béla királyunk kedves tartózkodási helye volt, aki a Bencések számára itt apátságot alapított. Egészen a török hódoltságig és annak megszűnte után is jó ideig városunk története és sorsa szorosan összefüggött az apátságéval. Kultúránk minden ága erősen hozsátapad az apátság termékenyitő talajához, erejéhez és annak nagysága teljesen belevilágít régi dicsőségünk minden vonatkozásába. I. Béla királyunk és fia Szent László, sokszor megfordultak Szekszárdon. A hagyományok szerint a kitűnő vörösbort termő hegyekből fakadó üde forrásokból vizet is vitettek magukkal. Annyira kedvelte a nagy király történelmünk szép korában tartózkodási helyét SsekBzárdot, hogy kívánságára itt temették el a „Megváltódról nevezett apátsági templomban/ Amint a rómaiak idejében fontos stratégiai pont volt Szekszárd, az maradt az árpádházi és későbbi királyaink alatt is. Az 1442. esztendőben Erzsébet párthiveit itt verte le Hunyadi János. Régi nagyságunkat és dicsőségünket megirigyelte azonban tőlünk a sors. Az igazságos Mátyás király halála után megkezdődött vissza- hanyatlás kora nálunk is érezhető volt, hogy azután mi is teljes mértékben kivegyük részünket az 1526 augusztus hó 29-én lefolyt mohácsi ütközetből és az ezzel reánk szakadt nemzeti katasztrófából. Szekszárdon keresztül vezetett az ut nemzeti nagylétünk nagy temetőjéhez, Mohácshoz. A Hadtörténelmi Muzeum kezdeményezésére a város közönsége által a vármegyeház falába illesztett fehér márványtábla hirdeti, hogy 1526 augusztus hó 14-én,’kedden érkezett ide Tolnáról II. Lajos királyunk, Báthory István nádor, Pe- rényi Ferenc nagyváradi és Várady Pál egri püspökök, Szapolyay György szepesi gróf, Báthory András, valamint a pápai zsoldos vezérek, az olasz ciprusi Hannibál és a lengyel Gnojenszky Lénárd kíséretében tizenegyezer főnyi seregével. 16-án, csütörtökön az itt vezető római hadi utón indultak tovább Kesztölcre, Mohácsnak tartva, életüket Istenért, hazáért és Nyugatért áldozandó. Gyászolt nyomukon, szeptember 5 én, szerdán Bátaszék felől vonult be és haladt másnap Tolna, majd Buda felé II. Szulejman török császár Berege. Történelmünk aranykorát Mohács után gyász váltotta fel, az apátság birtoka elraboltatott és Szekszárd 1541-től kezdve egy török közigaz gatási kerület és katonai gócpont székhelye lett. A harcok alatt lakosai elpusztultak, rabságba hurcoltattak, vagy elhagyták birtokaikat és csak a pusztulás jelezte az apátság által megalapozott és magas fokra emelt kultúrát. A török kiűzése után ismét az apátság veszi kezébe az ujjáépitő munkát és a romok eltakarítása után lerakta a mai Saekszárd alapjait. Ez időtájt Mérey Mihály esztergomi kanonok volt városunk apátja, akinek sikerült a szerzeményt bizottságnál nagy fáradsággal 44 apátsági birtokot visszaszerezni, az apátsági templomot nagy költséggel helyre- állíttatni. Mérey apát, aki csatlakozott II. Rákóczi Ferenohez, az onódi gyűlésen is résztvett. A város egyik utcája régi időktől fogva a nevét viseli. Az 1700 ik évtől kezdve a Rákóczi szabadságharca folytán Tolna vármegye csaták terévé lett. A város hazafias lakossága szintén II. Rákóczi Ferenc zászlaja alá sorakozott. A felkelés leverése után Szekszárd határában, a Csatári pataknál fogták el a labancok II. Rákóczi Ferenc dandár- nokát, Béri Balogh Adám hires kuruc hadvezért, aki rettenthetetlen bátorságáról volt hires. A tábornokot ben Pesten a belvárosi plébánia előtti téren fejezték le. Az elfogatás helyén lévő szilfa ma is áll, mellé a város emléktáblát állíttatott. Az utolsó reális apát Rótt bíboros konstanci érsek volt. Ennek halála után az apátság javait Mária Terézia a budapesti egyetemnek ajándékozta. Mint cim továbbra is fennmaradt, azt rendszerint viselte is valaki. A mostani címzetes apát Melles Emil, budapesti görögkatolikuz plébános. Egyes szám ára 24 fillér»
