Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-04-29 / 33. szám

XIII. évfolyam. Szekszárdi 1931 április 29. 33. szám. TÓLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. 8zerkeszt6ség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épfllet&ben. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj; Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 peng6. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: 8CHNEIDER JÄNOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megj.leolk minden sserdin és ssombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. ▲ hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. fl széttépett Európa. Tiaenkét év telt el azóta, hogy a véres, fegyveres mérkőzés véget ért és több, mint tiz éve annak, hogy a páriskörnyéki békeszerződéseket tör­vénybe iktatták. — De az általános béke nem tud gyökeret verni Európá­ban. Még mindig érezzük a világ­háború romboló hatását. Sőt, a béke- szerződések tetézték a zavart éB több kárt tettek, mint maga a háború. A reparációk rendszere és Európa uj térképének hebehurgyán történt meg­rajzolása állandósította és kiegyenlit- hetetlenné tette az ellentéteket, ame­lyek a nemzeteket elválasztotta egy­mástól. — A békeszerződések össze­tartozó viruló területeket választot­tak szét és ellenséges, gyanakvó, fél­tékeny táborokra szaggatták, való Sággal széttépték Európát. A gazdasági válság rázza és gyötri az egész világot. Ez is a világ­háború és a mesterkélt békeszerző­dések siralmas következménye. De a gazdasági betegség orvosszerét nem lehet megtalálni, mert az a hatalmi rendszer, amelyet a győztes-hatalmak a háború befejeztével életre hívtak, útját állja minden egészséges kibon­takozásnak. A német—osztrák vámunió terve felkavarta azt a viszonylagos, lát- szatos nyugvást, amely a nemzetközi viszonylatokban tiz év alatt elkövet­kezett. — A vámunió koncepciója a Briand féle páneurópai gondolat vo nalán épült fel és az európai gabona- termelő országok mozgalma nyomán a nemzetközi konferenciákon immár lehetőnek elfogadott, különleges re­gionális kereskedelmi szerződések praktikus megvalósitására törekszik, Németország és Ausztria, hogy üd­vös jó szándékukat bizonyítsák, fel­hívták az összes európai államokat, hogy hasonló gazdasági megállapo­dások létesítésével csatlakozzanak az akcióhoz. De mivel a regionális megoldás­nak Németország adott — elsőnek —- szemmellátható és kézzelfogható alakulatot és mivel a birodalom első­sorban Ausztriát vonta bele a meg­oldás keretébe, ezért Franciaország lázba esik, vészt kiált és minden követ megmozgat a tervbevett vám­unió megakadályozására. A politikai Anschluss réme izgatja Franciaorszá­got és természetesen Csehszlovákiát, amely a legszervilisebb csatlósa Fran­ciaországnak. Az európai diplomácia várakozás­teljesen és nyugtalanul tárgyalja ezt a kérdést, amellyel legközelebb az európai tanulmányi bizottság majd — döntő jelentőséggel — a népszö­vetségi tanács foglalkozik. Lehet, hogy a hatalmak végül a hágai nem­zetközi bíróságra bízzák a konfliktus jogi elbirálását. De a leleményben kifogyhatatlan Briand, be sem várva e tanácskozá­sok eredményét, máris uj terveket eszelt ki a német—osztrák vámunió ellensúlyozására, ő most Francia­ország részéről és Franciaország ér­dekszférája körül akarja csoportosí­tani a mezőgazdasági értékesítés ne­hézségeivel küzdő országokat. Na­gyobb tőkeforrást akar. előteremteni, amelyből egyrészt össze akarja vá­sárolni az eladatlan gabonafólösleget, másrészt pedig olcsó kölcsönökkel akarja ellátni a hitelre szoruló, tőke« szegény mezőgazdasági országokat, hogy visszatartsa őket a Német­országhoz való gazdasági csatlako­zástól. Az ötlet elmés, de gyakorlati meg­valósítása fölötte bizonytalan. Proble­matikus mindenekelőtt az a kérdés, hogy hol akarja Briand eladni az összevásárolandó gabonamennyiséget, amikor Európában nem talál piacot az értékesitéB számára és amikor Franciaország maga is a saját mező­gazdaságából fedezi szükségletét és hiányait — gazdasági érdekei sze­rint — a tengerentúli területekről szerzi be. Ami pedig a kölcsönöket illeti, Franciaország nem a saját — Több mint egy éve foglalkoztatja a pécsi egyházmegye és ebben vár­megyénk katolikus közönségének ér­deklődését az üresedésben volt pécsi kanonoki stallumok betöltése. A ki­nevezések megtörténtek és a püspöki udvar folyó hó 25-én értesült a buda­pesti pápai nunciuB utján arról, hogy XT. Pius pápa Virág Ferenc pécsi püspök előterjesztésére kinevezte Ko- mőcsy István pécsi kanonokot mester- kanonokká éB tolnai főesperessé, Koch Ede villányi esperes-plébánost, tb. kanonokot és Sipos István dr c. apát, szemináriumi rektort szintén mesterkanonokokká. Ugyanakkor közölte a püspöki iroda a nyilvánossággal, hogy a megyéspüspök tiszteletbeli kanono­kokká kinevezte Palkó István regölyi plébánost, Kővágó Péter dr himes- házai esperesplébánost és Varga Kií­rnia döbröközi esperesplébánost. Komócsy István kanonok, egyház- megyei főtan felügyelő, a keresztény- szocialista munkásmozgalmaknak év­tizedek óta lelkeB harcosa és imponáló felkészültségű, nagy erkölcsi bátor- ságu, ragyogótollu munkása a kineve­zés folytán csak előlépett, mert hiszen ő már tagja volt a székeskáptalan­nak. A kinevezésben novum a tolnai főesperességnek reá való ruházása és így a jövőben vármegyénkkel való szorosabb kapcsolata. Uj tagja azonban a kanonoki kar­nak Sipos István dr szemináriumi rektor, a régóta világhírű egyház­jogász, akinek most újabb kiadásban megjelent kánonjogi tankönyvét nem­csak Európában, hanem az amerikai egyetemeken is használják.. Tudo­mányos munkálkodásának értékeit és sikereit a legszigorúbb kritika fém­jelezte és ezeknél a sikereknél csak 1 Sípos szerénysége nagyobb. Közis* I mert az a nagy tisztelet és szeretet, vagy nem túlnyomóan a saját — fölös tőkéit mozgósítaná, hanem a kötvényeket a nemzetközi pénzpiacon helyezné el, ami a mai adott viszo­nyok között nem könnyű feladat. Mert ha könnyű feladat lenne az olcsó, hosszúlejáratú kulcsönök emisz- sziója, akkor az érdekelt mezőgaz­dasági államok a saját erejükből is könnyen jutnának hozzá a szükséges hitelhez. Mindenképpen zavaros a kép, ame­lyet a széttépstt Európa mutat. Ab orvoslás nem várható csak azon az utón, amelyet gróf Bethlen István minapi remek beszédében jelölt meg. Egész Európának magáévá kell ten­nie azt a szép igazságot, amelyet a magyar miniszterelnök hirdet: Igaz­ságot az igazságtalanul meggyötör­töknek, egyenlőséget az egyenlőtlen­ségbe taszitottaknak, egyesülést az akaratuk ellenére, erőszakkal elsza- kitottaknak és — megélhetést min­denkinek a nap alatt. In hoc signo I vinces. amely a nemes szivtt embert övezi és épp an azért mindenfelé nagy az öröm, hogy tudományos felkészült­ségét, nagysikerű nevelő munkásságát méltó és megérdemelt disz érte a pápai kinevezéssel. Sipos István dr, akit Szekszárdon is sokan ismernek, hiszen nemrégi­ben a Katolikus Férfiliga tagjainak is tartott igen érdekes egyházjogi előadást a pápaságról, az 1875. év­ben született és az 1898. évben lett áldozópappá. Az 1898. évtől kezdve az 1906. évig több helyen volt segéd­lelkész, majd püspöki szertartó lett. Az 1906. évben gróf Zichy Gyula püspök kinevezte a pícai szeminárium tanulmányi felügyelőjévé, valamint az egyháztörténetem és egyházjog tanárává. Az 1912. évben szeminá­riumi lelkiigazgató lett, 1922-től 1926 ig a pécsi elemi iskolai hit­oktatók felügyelője volt. Az 1923. évben kapta a pápai kamarásságot, az 1927. évben pedig az apáti címet. Koch Ede villányi esperes-plébános hosszú idő óta fejt ki erősen exponált nemzetiségi vidéken eredményekben gazdag lelkipásztori működést, mely sikereinek emelkedett gondolkozása, papi és emberi jósága és lebilincselő kedvessége a titka. Koch Ede az 1868. évben született, 1887-ben szen­telték pappá, az 1892. évben lett Bellye plébánosává, 1899-ben villányi plébánossá, majd 1913-ban a siklósi kerület esperesévé, 1924-ben pedig címzetes kanonokká. Mig Koch kanonokot szorosabb nexusok nem fűzik vármegyénkhei, az uj tb. kanonokok mindegyikének a működése jórészt Tolna vármegyére esik. Palkó István regölyi plébános, akinek a lelki élet fejlesztése terén nagy érdemei vannak, az 1867. évi december hó 25 én született. Tanul­mányait a pécsi hittudományi fő­iskolán végezte és az 1890 évben szentelték pappá. Az 1906. évig káplánkodott az egyházmegye külön­böző vidékein, mig az 1906. évben Regölyben vikárius, 1907. évben ad­minisztrátor és 1908. évben plébános és az 1909. évben a simontornyai es- peresi kerület jegyzője lett. pDr Kővágó Péter az 1870. évi junius hó 15 én született és az 1893. évben szentelték pappá. Az 1896. évben pécsi karkáplán, — az 1904. évben székesegyházi sekrestyeigazgató lett. Az 1906. évben kővágószőilősi plébánossá nevezték ki és ottani ki­váló működése alapján dunaföldvári plébánossá. Mint ilyent, az 1917. év­ben gróf Zichy Gyula kinevezte szentszéki tanácsossá. Dunaföldvári működése alatt az alkotások egész sorát hívta életre és onnan az 1924, évben lett himesházi plébánossá és a máriakéméndi esperesi kerület es­peresévé. Varga Kálmán tb. kanonok, döb­röközi esperes-plébános kiváló papi működése legnagyobb részét várme­gyénkben töltötte. Az 1870. évi junius hó 7-én született és az 1893. évben szentelték pappá. Több helyen mű­ködött mint segédlelkész, mig az 1911. évben bedegi adminisztrátor és pár hónap múlva ugyanott plébános lett. Az 1919, évben gróf Zichy Gyula pécsi püspök kinevezte az ér* tényi esperesi kerület esperesévé. Az 1922. évben nevezték ki Döbrö- közre plébánosnak, az 1926. évben pedig a dombóvári esperesi kerület egyházi tanfelügyelőjének és ugyan­ebben az évben lett a dombóvári rk. reálgimnázium püspöki biztosává. Az 1927. év óta a döbröközi kerület esperese. 0 is, miként a másik két tb. kanonok, papi erényekkel ékes, kiváló tagja az egyházmegyének és kitüntetése méltán kelt örömet min­denfelé. A Magyar Cserkészszövetség ToMrmegyei Intézd Bizottsága f. hó 25-én este 6 órakor tartotta a vármegyeháza kistanácstermében ren­des ülését vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános elnöklete alatt, melyen részt vettek dr Hagy- máBBy Zoltán vm. főjegyző, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, Huszth Ala­dár m. kir. bányaügyi tanácsos, nagy- mányoki bányaigazgató és Tamás Viktor főgimn. igazgató intézőbizott­sági tagok, Faludi Ferenc főtitkár, Csapó Jenő titkár, Denke Antal nagy* mányoki, Götz Ádám szekszárdi, Kleiszner Gyula tolnai, Lovasa János hőgyészi, vitéz Székely Sándor paksi, Papp Gyula dombóvári és Rojkó József dunaföldvári csspatparanca- nokok. A bizottság tagjait az elnök szí­vélyes szavakkal üdvözölte és be- jelenté, hogy Virág Ferenc megyés püspök Kecskés László dombi vári csapatparancsnok, ottani rk. káplánt Egyes szám ára IG fillér* Kanonok! kinevezések.

Next

/
Thumbnails
Contents