Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-04-29 / 33. szám
XIII. évfolyam. Szekszárdi 1931 április 29. 33. szám. TÓLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. 8zerkeszt6ség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épfllet&ben. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj; Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 peng6. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: 8CHNEIDER JÄNOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megj.leolk minden sserdin és ssombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. ▲ hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. fl széttépett Európa. Tiaenkét év telt el azóta, hogy a véres, fegyveres mérkőzés véget ért és több, mint tiz éve annak, hogy a páriskörnyéki békeszerződéseket törvénybe iktatták. — De az általános béke nem tud gyökeret verni Európában. Még mindig érezzük a világháború romboló hatását. Sőt, a béke- szerződések tetézték a zavart éB több kárt tettek, mint maga a háború. A reparációk rendszere és Európa uj térképének hebehurgyán történt megrajzolása állandósította és kiegyenlit- hetetlenné tette az ellentéteket, amelyek a nemzeteket elválasztotta egymástól. — A békeszerződések összetartozó viruló területeket választottak szét és ellenséges, gyanakvó, féltékeny táborokra szaggatták, való Sággal széttépték Európát. A gazdasági válság rázza és gyötri az egész világot. Ez is a világháború és a mesterkélt békeszerződések siralmas következménye. De a gazdasági betegség orvosszerét nem lehet megtalálni, mert az a hatalmi rendszer, amelyet a győztes-hatalmak a háború befejeztével életre hívtak, útját állja minden egészséges kibontakozásnak. A német—osztrák vámunió terve felkavarta azt a viszonylagos, lát- szatos nyugvást, amely a nemzetközi viszonylatokban tiz év alatt elkövetkezett. — A vámunió koncepciója a Briand féle páneurópai gondolat vo nalán épült fel és az európai gabona- termelő országok mozgalma nyomán a nemzetközi konferenciákon immár lehetőnek elfogadott, különleges regionális kereskedelmi szerződések praktikus megvalósitására törekszik, Németország és Ausztria, hogy üdvös jó szándékukat bizonyítsák, felhívták az összes európai államokat, hogy hasonló gazdasági megállapodások létesítésével csatlakozzanak az akcióhoz. De mivel a regionális megoldásnak Németország adott — elsőnek —- szemmellátható és kézzelfogható alakulatot és mivel a birodalom elsősorban Ausztriát vonta bele a megoldás keretébe, ezért Franciaország lázba esik, vészt kiált és minden követ megmozgat a tervbevett vámunió megakadályozására. A politikai Anschluss réme izgatja Franciaországot és természetesen Csehszlovákiát, amely a legszervilisebb csatlósa Franciaországnak. Az európai diplomácia várakozásteljesen és nyugtalanul tárgyalja ezt a kérdést, amellyel legközelebb az európai tanulmányi bizottság majd — döntő jelentőséggel — a népszövetségi tanács foglalkozik. Lehet, hogy a hatalmak végül a hágai nemzetközi bíróságra bízzák a konfliktus jogi elbirálását. De a leleményben kifogyhatatlan Briand, be sem várva e tanácskozások eredményét, máris uj terveket eszelt ki a német—osztrák vámunió ellensúlyozására, ő most Franciaország részéről és Franciaország érdekszférája körül akarja csoportosítani a mezőgazdasági értékesítés nehézségeivel küzdő országokat. Nagyobb tőkeforrást akar. előteremteni, amelyből egyrészt össze akarja vásárolni az eladatlan gabonafólösleget, másrészt pedig olcsó kölcsönökkel akarja ellátni a hitelre szoruló, tőke« szegény mezőgazdasági országokat, hogy visszatartsa őket a Németországhoz való gazdasági csatlakozástól. Az ötlet elmés, de gyakorlati megvalósítása fölötte bizonytalan. Problematikus mindenekelőtt az a kérdés, hogy hol akarja Briand eladni az összevásárolandó gabonamennyiséget, amikor Európában nem talál piacot az értékesitéB számára és amikor Franciaország maga is a saját mezőgazdaságából fedezi szükségletét és hiányait — gazdasági érdekei szerint — a tengerentúli területekről szerzi be. Ami pedig a kölcsönöket illeti, Franciaország nem a saját — Több mint egy éve foglalkoztatja a pécsi egyházmegye és ebben vármegyénk katolikus közönségének érdeklődését az üresedésben volt pécsi kanonoki stallumok betöltése. A kinevezések megtörténtek és a püspöki udvar folyó hó 25-én értesült a budapesti pápai nunciuB utján arról, hogy XT. Pius pápa Virág Ferenc pécsi püspök előterjesztésére kinevezte Ko- mőcsy István pécsi kanonokot mester- kanonokká éB tolnai főesperessé, Koch Ede villányi esperes-plébánost, tb. kanonokot és Sipos István dr c. apát, szemináriumi rektort szintén mesterkanonokokká. Ugyanakkor közölte a püspöki iroda a nyilvánossággal, hogy a megyéspüspök tiszteletbeli kanonokokká kinevezte Palkó István regölyi plébánost, Kővágó Péter dr himes- házai esperesplébánost és Varga Kiírnia döbröközi esperesplébánost. Komócsy István kanonok, egyház- megyei főtan felügyelő, a keresztény- szocialista munkásmozgalmaknak évtizedek óta lelkeB harcosa és imponáló felkészültségű, nagy erkölcsi bátor- ságu, ragyogótollu munkása a kinevezés folytán csak előlépett, mert hiszen ő már tagja volt a székeskáptalannak. A kinevezésben novum a tolnai főesperességnek reá való ruházása és így a jövőben vármegyénkkel való szorosabb kapcsolata. Uj tagja azonban a kanonoki karnak Sipos István dr szemináriumi rektor, a régóta világhírű egyházjogász, akinek most újabb kiadásban megjelent kánonjogi tankönyvét nemcsak Európában, hanem az amerikai egyetemeken is használják.. Tudományos munkálkodásának értékeit és sikereit a legszigorúbb kritika fémjelezte és ezeknél a sikereknél csak 1 Sípos szerénysége nagyobb. Közis* I mert az a nagy tisztelet és szeretet, vagy nem túlnyomóan a saját — fölös tőkéit mozgósítaná, hanem a kötvényeket a nemzetközi pénzpiacon helyezné el, ami a mai adott viszonyok között nem könnyű feladat. Mert ha könnyű feladat lenne az olcsó, hosszúlejáratú kulcsönök emisz- sziója, akkor az érdekelt mezőgazdasági államok a saját erejükből is könnyen jutnának hozzá a szükséges hitelhez. Mindenképpen zavaros a kép, amelyet a széttépstt Európa mutat. Ab orvoslás nem várható csak azon az utón, amelyet gróf Bethlen István minapi remek beszédében jelölt meg. Egész Európának magáévá kell tennie azt a szép igazságot, amelyet a magyar miniszterelnök hirdet: Igazságot az igazságtalanul meggyötörtöknek, egyenlőséget az egyenlőtlenségbe taszitottaknak, egyesülést az akaratuk ellenére, erőszakkal elsza- kitottaknak és — megélhetést mindenkinek a nap alatt. In hoc signo I vinces. amely a nemes szivtt embert övezi és épp an azért mindenfelé nagy az öröm, hogy tudományos felkészültségét, nagysikerű nevelő munkásságát méltó és megérdemelt disz érte a pápai kinevezéssel. Sipos István dr, akit Szekszárdon is sokan ismernek, hiszen nemrégiben a Katolikus Férfiliga tagjainak is tartott igen érdekes egyházjogi előadást a pápaságról, az 1875. évben született és az 1898. évben lett áldozópappá. Az 1898. évtől kezdve az 1906. évig több helyen volt segédlelkész, majd püspöki szertartó lett. Az 1906. évben gróf Zichy Gyula püspök kinevezte a pícai szeminárium tanulmányi felügyelőjévé, valamint az egyháztörténetem és egyházjog tanárává. Az 1912. évben szemináriumi lelkiigazgató lett, 1922-től 1926 ig a pécsi elemi iskolai hitoktatók felügyelője volt. Az 1923. évben kapta a pápai kamarásságot, az 1927. évben pedig az apáti címet. Koch Ede villányi esperes-plébános hosszú idő óta fejt ki erősen exponált nemzetiségi vidéken eredményekben gazdag lelkipásztori működést, mely sikereinek emelkedett gondolkozása, papi és emberi jósága és lebilincselő kedvessége a titka. Koch Ede az 1868. évben született, 1887-ben szentelték pappá, az 1892. évben lett Bellye plébánosává, 1899-ben villányi plébánossá, majd 1913-ban a siklósi kerület esperesévé, 1924-ben pedig címzetes kanonokká. Mig Koch kanonokot szorosabb nexusok nem fűzik vármegyénkhei, az uj tb. kanonokok mindegyikének a működése jórészt Tolna vármegyére esik. Palkó István regölyi plébános, akinek a lelki élet fejlesztése terén nagy érdemei vannak, az 1867. évi december hó 25 én született. Tanulmányait a pécsi hittudományi főiskolán végezte és az 1890 évben szentelték pappá. Az 1906. évig káplánkodott az egyházmegye különböző vidékein, mig az 1906. évben Regölyben vikárius, 1907. évben adminisztrátor és 1908. évben plébános és az 1909. évben a simontornyai es- peresi kerület jegyzője lett. pDr Kővágó Péter az 1870. évi junius hó 15 én született és az 1893. évben szentelték pappá. Az 1896. évben pécsi karkáplán, — az 1904. évben székesegyházi sekrestyeigazgató lett. Az 1906. évben kővágószőilősi plébánossá nevezték ki és ottani kiváló működése alapján dunaföldvári plébánossá. Mint ilyent, az 1917. évben gróf Zichy Gyula kinevezte szentszéki tanácsossá. Dunaföldvári működése alatt az alkotások egész sorát hívta életre és onnan az 1924, évben lett himesházi plébánossá és a máriakéméndi esperesi kerület esperesévé. Varga Kálmán tb. kanonok, döbröközi esperes-plébános kiváló papi működése legnagyobb részét vármegyénkben töltötte. Az 1870. évi junius hó 7-én született és az 1893. évben szentelték pappá. Több helyen működött mint segédlelkész, mig az 1911. évben bedegi adminisztrátor és pár hónap múlva ugyanott plébános lett. Az 1919, évben gróf Zichy Gyula pécsi püspök kinevezte az ér* tényi esperesi kerület esperesévé. Az 1922. évben nevezték ki Döbrö- közre plébánosnak, az 1926. évben pedig a dombóvári esperesi kerület egyházi tanfelügyelőjének és ugyanebben az évben lett a dombóvári rk. reálgimnázium püspöki biztosává. Az 1927. év óta a döbröközi kerület esperese. 0 is, miként a másik két tb. kanonok, papi erényekkel ékes, kiváló tagja az egyházmegyének és kitüntetése méltán kelt örömet mindenfelé. A Magyar Cserkészszövetség ToMrmegyei Intézd Bizottsága f. hó 25-én este 6 órakor tartotta a vármegyeháza kistanácstermében rendes ülését vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános elnöklete alatt, melyen részt vettek dr Hagy- máBBy Zoltán vm. főjegyző, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, Huszth Aladár m. kir. bányaügyi tanácsos, nagy- mányoki bányaigazgató és Tamás Viktor főgimn. igazgató intézőbizottsági tagok, Faludi Ferenc főtitkár, Csapó Jenő titkár, Denke Antal nagy* mányoki, Götz Ádám szekszárdi, Kleiszner Gyula tolnai, Lovasa János hőgyészi, vitéz Székely Sándor paksi, Papp Gyula dombóvári és Rojkó József dunaföldvári csspatparanca- nokok. A bizottság tagjait az elnök szívélyes szavakkal üdvözölte és be- jelenté, hogy Virág Ferenc megyés püspök Kecskés László dombi vári csapatparancsnok, ottani rk. káplánt Egyes szám ára IG fillér* Kanonok! kinevezések.
