Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-04-29 / 33. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 április 29. Higyéasan jóforgalmu, 12 szátlodaszobás nosyvemféfilő szép kerthelyiségekkel, leltárral 1931 augusztus 1-1 átvételre kiadó. Bővebbet özv. Milos Jánosné tulajdonos­nál Hőgyész, Tolna vm. nagjkónyi plébánossá nevezte ki. Kecskés Lásslónak cserkészérdemeit méltatván, a bizottság őt ez alkalom­ból üdvözölni határozta el és helyére Hübel Vince káplánt bízta meg a csapat vezetésével. Elnök örömmel jelenté, hogy leg­felsőbb helyről életmentésért Husath Elemér nagymányoki cserkészapród kitüntetésben részesült, mely kitün­tetés a megye cserkészeinek is el­ismerés, de kitüntetés a nagymányoki parancsnoknak, Denke Antalnak is. E kitüntetést a kis apródnak a május 14 i dombóvári cserkésznapon fogják átadni. Faludi Ferenc főtitkár számolt be ezután az utolsó ülés óta történtek­ről, majd ezzel kaposolatOBan a bi­zottság elismerését nyilvánította dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőnek a cserkészet fölkarolásáért és tudomásul vette a központ azon intézkedését, hogy az apródmozgalom szervezésé­vel Papp Gyula bizottsági tag, dom­bóvári tanár bízatott meg Dombóvár vidékére. Papp Gyula tartott ezután elő­adást, amelynek kapcsán a dombóvári cserkésznap rendje a következőkép állapíttatott meg: A Magyar Cserkész­szövetség VI—VII. kerületének — a Tolnavármegyei Cserkésznapnak elő­készítő bizottsága május 13-án fo­gadja a vendégcaerkészeket és tisz­teket. Este 19 órakor tisztigyttlés. Május 14 én 10 órakor a szentmise alatt a 665. számú „Túrán“ cserkész- csapat zászlajának megszentelése. A szertartást Virág Ferenc pécsi püspök végsi. Hősök emlékoszlopának meg­koszorúzása. Zászlószegek beverése az Eszterházy Miklós nádor reálgimná­zium udvarán. HuBzth Elemér, 691. számú nagymányoki csapat cserkész apród életmentő kitüntetésének át­adása. 11 órakor a Tolnavármegye I. B. tisztújító ülése, 11 óra 30 perckor kerületi közgyűlés. 13 óra 30 perckor közös ebéd. 15 órakor tisztivizBga. 15 órai kezdettel cserkészbemutatók. 20 órai kezdettel közös tábortűz. — Szállás 13 ára úgy a cserkészek, mint a vezetők részére biztosítva lesz. A cserkészek az ünneplő csapat vendégei. Szállás és étkezés csak azok részére biztosith&tó, kik igényüket legkésőbb máju3 1 ig a 665. számú „Túrán“ csapat csaparancanokának bejelentik. Kívánatos, hogy a 13-i tiszti- gyűlésen a vezetők mennél nagyobb számban vegyenek részt. A cserkésznapon résztvevő szegény cserkészeket a bizottság segélyben részesíteni határozta, úgyszintén se­gélyt szavazott meg a tolnai cserkész­csapatnak és az 1932. évi cserkész- napnak Tolnán megtartását határozta el és annak rendezésével Kleiszner Gyula polgári iskolai igazgató, helyi parancsnokot bízta meg. A nyár fo­lyamán a cserkészapródok számára tábort rendez és ennek vezetésével Denke Antal nagymányoki csapat­parancsnokot bizta meg. E táborozá­son egyúttal a központ apródvezető tisztje is jelen lesz. Miután még a dombóvári ülés elé terjesztendő indítványokat tárgyalta le és Huszth Aladár bányatanáesost, mint a cserkészügy lelkes apostolát kedves óvációban részesítették kereszt fiának kitüntetése alkalmából, az el­nöki zárószóval a mindvégig lelkes hangulatban folyt ülés véget ért. Vitéz Vendel Istoűn polgármester felolvasnia a SlodlöbaQ. Lapunk egyik múlt számában je lestük, hogy vitéz Vendel István polgármester városunkról felolvasást fog a Stúdióban tartani. Szokatlanul sokan hallgatták Ssekssárdon e hó 24 én 6 óra 15 porckor a rádiót, hogy gyönyörködjenek polgármeste­rünknek felolvasásában, amely nem csak lendületességével, de történelmi adataival is 45 percen át lekötötte figyelmüket. A polgármester ezen felolvasásával megismertette csonka országunkkal nagy vonásokban vá­rosunk múltját és jelenét. Felhívta a figyelmet a világhírű szekszárdi vörösborra, amely mo3t értékesithe tétlenül hever a gazdák pincéiben. E borok régi értékesítési lehetőségé tői függ Szekszárd jövője, fejlődési lehetősége és polgárainak anyagi jó­léte, vagy vagyoni pusztulása. Vajha ennek a felolvasásnak meg lenne az a hatása, hogy a szekszárdi bikavérre terelődnék a figyelem, mint Liszt Ferenc idejében, amikor a fejedelmek, sőt a pápa asztaláról sem hiányzott a szekszárdi bor, amely nemcsak élvezeti cikk, de sok-sok betegség ellen védőszer, gyenge vér­szegényeknek, betegségből lábbado- zóknak hatalmas orvosság. A polgármester felolvasásával még egy célt közelitett meg. Kezdenek sokan érdeklődni a város múltja iránt. Vannak, akiknek levelesládái értékes adatokat tartalmaznak az 1800 as év­től kezdődőleg és sok történelmi adat forog még közszájon a múlt század 50-es, 60-as éveiből. Ha városunk polgármestere, mint halljuk, élére áll a város története megírásának, akkor hisszük, hogy ez a törekvés, hogy városunk múltja megörökittessák írás ban is, nem lesz csak vágyakozás. Fogjanak össze ezen ügyben városunk tollforgató emberei, tárja fel a vár­megyei levéltáros (ez a feladata tu­lajdonkép és nem az anyakönyvi má solatok vezetése) a vármegyei levéltár adatait és hisszük akkor, hogy életre lesz híva a megye központjának, egyedüli városának múltja. Ehelyütt közöljük, hogy vitéz Vendel István felolvasásának egy részletét lapunk jövő számában hozzuk. Itt említjük meg, hogy vitéz Ven­del István polgármesterhez a Stúdió­ban tartott előadása után nagy töme­gekben érkeznek az elismerő levelek nemcsak az ország minden részéből, hanem a megszállott területek sok városából is. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — A főispán Budapesten. Jankó Ágoston főispán hivatalos ügyek el­intézésére vasárnap reggel Budapestre utazott és onnan hétfőn este tért visz sza Szekszárdra. — A kereskedelmi minisztérium útügyi szemléje a várnagyéban. Vé- csey Kálmán, kereskedelemügyi mi­niszteri tanácsos, a közúti ügyosztály főnöke Szévald Oszkár alispánnal és László Aladár műszaki tanácsossal, a szekszárdi államépitészeti hivatal főnökével beutazta azokat az útvona­lakat, amelyeken a bekötőutak épí­tése fblyik és az épitkezések felül­vizsgálatának az eredményeképpen a látottak és tapasztaltak felett teljes elismerését nyilvánította. A bizottság megfordult Harcon, Gyulsjon, Kaj- dacson, Nagyszoko'yon és Érténybeu. — Az alispán a fővárosban. Szá­váid Oszkár, vármegyénk alispánja Fehér- és Tolnamegyei Helyi Érdekű, valamint a Szekszárd—Bátaszéki He lyi Érdekű Vasút részvécytársaságok ülésére a fővárosba utazott. Ugyanott tárgyalni fog a vármegyét érdeklő sportügyekben az Országos Testne­velési Tanács elnökével is. — Egy hollandi bank peres Ugye a dombóvári Orsolya zárdával. A vár­megye egyik legnagyobbszerü kul­túrintézménye a dombóvári Szent Or­solya rendű zárda, amelyet a kassai anyaház apácái alig két évtizeddel ezelőtt alapítottak M. Jäger Bechmána akkori főnöknő vezetésével. Előbb CBak elemi és polgári leányiskola, valamint internátus volt az intézet­ben, melyet nemrégiben tanítónő képző intézettel is kibővítettek. A bővítéshez, felszereléshez természete­sen pénz kellett és a zárda a hollandi Burgersbanktól vett kölcsön 200 000 hollandi forintot. A bank azonban ezt a kölcsönt nem folyósította tel­jes összegében, hanem csak 141.000 hollandi forintot fizetett és a hátra­lékos összegről nem számolt el. Az Orsolyák természetesen ilyen körül mények között nem voltak hajtan dók a 200.000 forintnyi adósság fize­tésére, mire a Burgersbank a folya­matba tett peres eljárás során csődöt kért a zárda ellen. A szekszárdi tör­vényszék el is rendelte a csődöt, mire a rend ez ellen felfolyamodott a péc3Í táblához. Felfolyamodással élt ebben az ügyben Virág Ferenc pécsi püs­pök is. Erre a királyi Ítélőtábla megváltoztatta a törvényszék határo­zatát őb az elrendelt csődöt meg­szüntette. A dombóvári zárda ügyé­nek ebben a stádiumában a rend a Burgersbank részvényeseivel keres összeköttetést és a vezetőség kikap­csolásával igyekszik egyezséget kötni olyformán, hogy fizetési kötelezett­DEBULAY IMRE lakatosi par-GzIete, Szekszárd Alapítva 1855. — Telefon 135. Epületmii iikák Vasszerkezetek Vízvezeték Csatornázás Takaréktűzhely Autogénhegesztés Tömegcikkek Bégé ne teijedjen ki arra az 59.000 hollandi forintra, amelyet a hollandi bank emberei nem bocsájtottak az Orsolyák rendelkezésére. — Hangverseny a szekszádi gim­názium Udvarán. A Szekszárdi Da­lárda május 3 án vasárnap déli 12 órakor az Országos Dalosnap alkal­mával dalosünnepélyt rendez. Balépő- dij nincs. A programmot a jövő számunkban közöljük. — Befejeződött a kulturest-soro­zat az Iparos Székházban. Vasárnap este tartotta meg az Iparos Otthon sorozatos kulturestjeinek utolsóját, mely változatosságával és szakszerű összeállításával méltó befejezése volt annak a szép sorozatnak, melyben a tél folyamán oly sokszor volt alkal­munk gyönyörködni. Az estélyt dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő nyi­totta meg, ki meleg szavakkal kö­szönte meg Szévald Oszkár alispán­nak, .a vármegyei népművelési bizott­ság elnökének fáradhatatlan, odaadó munkásságát. Ssévald Oszkár alispán nagyhatású ünnepi beszédet mondott, melyben továbbra is ígérte teljes tá­mogatását, sőt ő kérte a kultúráért harcolókat, hogy támogassák ebben a nagy, nehéz, nemzetalkotó munká­jában. Szavaiból kicsandült az ügy iránti forró szeretető és szivének min­den melege. A közönség megilletődve hallgatta a megye első emberének oly sok igazságot tartalmazó, jobb kilátásokat ígérő lelkesítő szavait. -«— Eeiczi Péter népművelődési titkár tartalmas előadást tartott a gazda­sági válságról. Előadásában rámuta­tott a jelenlegi gazdasági krízis ere­detére, a fogyasztó piacaink meg­szűntére és így a mezőgazdasági túl­termelésünkre. Nagyszerűen vezetett rá ebből az ipari válságra. Előadásá­nak súlypontja az idegen áruk mel­lőzésén volt. Szomorú statisztikát mu­tatott be, mely a magyarnak az ide­genért való rajongására jellemző. Itt­hon kénytelen a sokszor jobb minő­ségű árut termelő iparos Üzemét re­dukálni és így a munkanélküliek számát emelni, mégis mi külföldi gyártmányokért adjuk pénzünket. — A vasárnapi kulturesten a műked­velő gárda is kivette a részét. Lel­kes tanítójuk és vezetőjük P. Hor­váth Sándorral az élükön, ki ez al­kalommal „Mi van a háztetőn“ című novelláját olvasta fel nagy sikerrel. Az ifjúságból a legnagyobb sikert Benau Miklós érte el, ki kellemes hangjával, magyar nóták éneklésé­vel aratott nagy tetszést. Szabó József mély érzéssel, bár egy kissé nehezen szavalt. Zsigmond Géza már nagy gyakorlatot árul el. Steiner Manci, Hevesi Eta, Botos Manci, Nagy Ró­zsi ós Tótsimon Ilonka mind nagy­szerűen, alapos előkészülettel, nagy lelkesedéssel és a legjobb tudással adták vissza különböző költők kü­lönböző lelki érzelmeit és mélységes gondolatait. Köszönet illeti mind­azokat, kik ebben a nehéz munká­ban, fáradságot nem ismerve, kivet­ték a részüket, mert az eredmény kitűnő volt. Ez a szép siker adjon buzdítást a jövőre! mk* Baromfitenyésztők figyelmébe! A mai kedvezőtlen gazdasági viszonyokban még a legjövelmezőbb gaz­dasági ág a hasznothajtó modern baromfitenyésztés. Nem elegendő azonban a legnagyobb baromfifajták megválasztása, hanem igen fontos a megfelelő gép- berendezés is. A baromfitenyésztés sikerét csak a Schmidt-rendszerü eredeti K0HME keltetőgép 344 biztosítja. A Kühne keltetőgépnél jobbat és olcsóbbat nem vásárolhat, szolid áron és kedvező fizetési feltételek mellett. Gépeink 50 darabtól 4800 darab tojás kikeltésére alkalmasak különböző nagyságokban, 400 darab tojásig lég­fűtéssel, ezen felül központi melegvízfűtéssel. Gépeink kezelése rendkívül egy­szerű, kezelésük semmiféle előtanulmányt, vagy szakképzettséget nem igényel. Kiváló szerkezetű keltetőgépeken kívül gyártjuk a baromfitenyésztéshez szükséges összes kellékeket, u. m.: műanyákat, csibenevelőket, tojás- vizsgálókat, tojásmérlegeket, etetőket, itatökat stb. Mindezen kellékeink kaphatók helyi képviseletünknél: a Szekszárdi népbank szövetkezetnél. Kühne mezőgazdasági gépgyár rt. Moson.

Next

/
Thumbnails
Contents