Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-04-18 / 30. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 április 18. Friss szájíz, ” ■ ---------- -H ép fogak tóságát és törhetetlen biielommal támogattak nagystílű politikáját. Hogy egy fél világrész ellenséges indulatával és fojtogató agyarkodásai val szemben Magyarország nemcsak, hogy életben maradt, hanem a leg* utóbbi tiz esztendó alatt még fejlő* dött is, ezt osak annak a bölcs po- litikának köszönhetjük, amelyet gróf Bethlen István kezdett és folytat. Életrevalóságunk megnyilatkozásai és szellemi kultúránk hóditó ereje tiz esztendő alatt reánk irányította az I egész müveit világ figyelmét, gróf Bethlen István politikája pedig ellenségeinket is barátokká változtatta. Azért erős a bizalmunk, hogy ez a bölcs és előrelátó politika le fogja győzni a bennünket szorongató gazdasági krízist is ha mellette kitar* tank, elvezet bennünket az ország területi épségének visszaszerzéséhez is, A miniszterelnök ur az igazi nagy* ságok veleszületett szerénységével tíz éves kormányelnöki jubileumára tervezett minden nyilvános és zajos ünneplést betiltott, azt azonbon nem akadályozhatja meg, hogy a magyar szivek, amelyek mindig vele együtt éreztek, a mai napon hangosabban ne dobogjanak és hogy a magyar telkekből hálaima ne szálljon a magyarok Istenéhez, mely küszönetet mond azért, hogy a nemzetnek ilyen gondviseléBSzerü vezért adott és az iránt ne fohászkodjék, hogy áldja meg gróf Bethlen István miniszterelnököt és tartsa meg sokáig a magyar közélet e vezérlő csillagát. A beszéd hatása alatt a kisgyülés Szévafd Oszkár alispán hozzászólása után egyhangú lelkesedéssel ünnepelte Bethlent és a következő szövegű távirattal üdvözölte: B fAbirm rádió • MiriDiq ]6 • frbirh rádió FRBlAfl RÁDIÓ • MlflDiq JÓ • FABlAn RÁDIÓ Cfí Dl JÍBI cáunnD rádiósiakilzlete (Dunántúlon a legelső) r AESIAIl aHNUUn SZEKSZÁRD. m--> Telefon 139 Nagyméltósága GRÓF BETHLEN ISTVÁN m. klr. miniszterelnök urnák Budapest. Tolna vármegye törvényhatóságának kisayülése mai üléséből egyhangú lelkesedéssel, mély tisz telettel üdvözli Nagyméltóságodat tízéves miniszterelnöki évfordulója alkalmából és igaz hálával emlékezve meg hazánk jövőjéért folytatott történelmi értékű nagy’mun- kájáról, törhetetlen hűségéről és ragaszkodásáról biztosítja. JANKÓ ÁGOSTON főispán, elnök. Pedosúsiol szemlnűrlumok. A tavasai pedagógiai szemináriumok elsőjét f. hó 14-én Tevelen tartották meg dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőnk elnöklete alatt, amelyen megjelentek Lerch István lengyeli esperes, Scharfänberger János závodi esperes, egyházkerttleti tanfelttgyelő, Geslättner Konrád bonyhádvarasdi, Kaufmann János muosi b Léh József teveli plébánosok, dr Diamant Salamon körorvos, a teveli és mucsi közs. elöljáróságok és a teveli körzet tanítósága. A szemináriumi előadásokat dr Halmos Andor tanfelügyelőnk nyitotta meg magasszárnyalásu beszéddel, amelyben a pedagógiai szemináriumok két évi munkájára tett visszapillantást, majd ugyancsftk ő tartott mélyenszántó és értékes előadást az ifjúsági vöröskereszt egyesület mükö désének pedagógiai értékéről. Az előadáshoz Lerch István esperes szólott hozzá, aki a nemzetközi érintke zés megkönnyitése kedvéért a gyermekeknek az esperantó nyelvre való megtanítását ajánlotta. Eberhardt János mucsi rk. isk. igazgató a nemmagyarajku gyermekeknek a magyar nyelvre megtanítása módszerét ismertette, majd ügyes és tanulságos gyakorlati tanításával módszerét be is mutatta s a szókincspróba valósággal bámulatba ejté a hallgatóságot. Protest Mátyás teveli rk. isk. igazgató, vitéz Tóth Márton hőgyészi rk. tanító s többek hozzászólása után dr Halmos tanfelügyelő foglalta össze az előadást és hozzászólásokat, kiemelve azokat az értékeket, amelyek mindenik iskolában szépen kamatoztathatók lesznek, egyben elismeréssel adózott az előadónak. Varga Gizella kisdorogi rk. tanítónő a természettan tanításának módszerét ismertette szép előadásában, majd a gyermekekkel végeztetett kísérletek bemutatásával tartotta meg értékeB és tanulságos gyakorlati tanitását. Rendkívül értékes és tanulságos vita fejlődött ki ezután, amelyben a felszólalók min- denike kiemelte az előadás és gyakorlati tanítás tanulságos voltát, míg dr Halmos Andor tanfelügyelő összefoglalván az elhangzottakat, köszönetét mondott egyúttal az előadónak. Ezután Eberhardt János mucsi rk. isk. igazgató Dezső Lipót „A helyesírási nyelvi magyarázatok módszere mesékkel“ c. müvét ismertette, Probst Mátyás teveli rk. isk. igazgató a pedagógiai szemináriumok tanulságairól s eredményeiről tartott nagy figyelemmel és helyesléssel kisért előadást, amely után igen érdekes vita indult meg. A felszólalók igen szép beszámolót tartottak a szemináriumokon tanultak alapján végzett iskolai mun káról s mindenik a szemináriumok állandósítását kérte. Elnöklő tanfel- Ügyelő ezután a felszólalásokra reflikamin attar «Htm, ta Itt »ml Itt az alkalom, ne mulassza ell Menjen el STEIGER kereskedésébe SZEKSZÁRD, Alkotmány ucca i. Vegyen ott: príma tűzifát ölbe vagy aprítva, retorta faszenet ömlesztve vagy csomagolva, porosz és hazai kőszenet, szép fehér meszet, téglát, MÁK cementet, dunakavicsot és mindenfajta szigetelő és tetőlemezeket. Telefon 46. Telefon 46. tálva, rámutatott arra a meleg és dicséretes érdeklődésre, melyet a tanítóság a szemináriumok iránt tanúsított s egyben felhívta a tanítóságot, hogy mindenki igyekezzék összejegyezni tapasztalatait, hogy azokat előadván, meg lehessen vitatni. Lányi Károly hőgyészi rk. isk. igazgatónak a rajztanitás módszeréről tartott tanulságos és figyelemmel kisért előadását ügyes gyakorlati tanítás követte, amelyben a szemlélet utáni rajzolás szép eredményét sikerült előadónak bemutatni. Kerschbaummayer Károly dőrypatlaai köze. isk. igazgató A cserkészapród és ifjúsági vöröskereszt mozgalom a tanitó nevelőmunkájának szolgálatában címmel tartott szép és tanulságos előadást, beszámolva az elért eredményekről. Az előadások végeztével dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő negyed 3-kor lendületes, lelkesítő szavakkal rekesztette be a nagysikerű és értékes összejövetelt. A szekszárdi körzetben a legközelebbi pedagógiai szemináriumi előadásokat 1931. évi április hó 30-án reggel 9 órai kezdettel tartják meg a szekszárdi államilag segélyezett községi polgári leányiskolában. Az előadások sorrendje: 1. Megnyitó. 2. Treer Ilona szekszárdi róm. kath. tanítónő a kézimunka (slöjd) tanításának módszeréről s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 3. Denke Antal nagymányoki bányatársulati elemi népiskolai igazgató előadása a földrajz tanításának módszeréről s ugyanezen tárgykörből tanítási tipuroly pedig „Honfidal“ cimü művét. Itt, Miskolcon 1884 aug. £8-án „Bartay Ede, az Országos Magyar Dalár Egyesület elnökének versenydiját“, a nagy ezüst babérkoszorút nyerték, a szabadverseny első dijaként. S erre már azt sem lehetett mondani, hogy a szekszárdi bikavér is segítette őket. Vittek ugyan ide is — erdőre fát, vagyis meglehetős mennyiségű vörősborocskát, de kemény versenytársra akadtak a hegyaljai aszúban, amelyben valósággal megfördették őket, úgy hogy második karnagyuk, Konta Sándor egyre azt hajtotta: Ravasz jószág, ez az — ásza! Bizony az, még a nagy tréfamestert, Borzsákot is megtréfálta 1 Szerenádot adott itt a dalárda Szathmárynénak, egy nagyon előkelő, dalbarát asszonynak, onnan jövet, Borzsák biztatására eldaloltak egy-két nótát az ottani református pap udvarán is, aki aztán a Hegyalja leghíresebb „mádi“ aszújával vendégelte meg őket. — De már ebből haza viszek egy üveggel az annyuknak, szólt Borzsák. (Bámulatosan rajongott a feleségéért!) S már ott is volt az üveg a kabátjában. Reggel — három órakor azonban ijedve kap a zsebéhez a vendéglőben, ahova — még égy kicsit barátkozni betértek — este tízkor. Eltűnt biz a flaska. — Becsukatom, felakasztatom azt a gazembert! Harsogta még az utcán | is. De bizony a tettes sohasem került elő. Szóval, oda lett a — mádi. S Bandi bácsi, hogy saját szavaival éljek: ott volt, ahol a — mádi! Az ünnepelt dalárda aztán hazafelé jövet, betért Gyöngyösre is, Borzsák hajdani káplánkodásának helyére. A „Kondorosi csárda mellett*, a „Fohász“, Engesser „Sze- retlekje“, „Pepitánte“, „Dalünnepen“ s Huber „Édes lánykám“ darabja leírhatatlan hatást keltett. Tejbe, vajba fürösztötték őket. De a gyöngyösi bort se vetették meg a — tej és vaj mellett. Meglehetősen pilledten értek haza, ahol persze megint ismétlődött a nagy ünneplés! A sok dicsőséget nyert dalárda el is pihent aztán sok ideig, mint a csörgőkígyó a jóllakás után. A régi tagok elöregedtek. Lusták lettek. Meghaltak. (Ez a legnagyobb lustaság ...) Fiatalok is ritkán akadtak megfelelő hanggal. A politika is kezdte pártok szerint elkülöníteni az embereket. De azért még résztvettek 1894-ben a fiumei dalversenyen. Moudry Hugó volt karmesterük, aki sehogysem bízott a győzelemben. El se akart menni, ő tudja, hogy miért. Most már mi is tudjuk. Onnan bizony nem hoztak haza sémmit Persze, mert Steiner, Gerenday el se ment, Schöner Pista és Jeszenszky pedig akkor már az égi karban énekelt. Nem volt szerencséjük se. Délután két óra felé került rájuk a sor, amikor már mindenki fáradt volt. Különben is 30 dalárdára csak 7 dij jutott. S ezt inkább a fővárosiak vitték el. Énekeltek azonban másnap a Népkertben, Batthyány Lajos kormányzó előtt, amikor Ciotta polgármester nagyon megdicsérte őket. Pedig nagy kedvvel s neki- készülődéssel utaztak le. Borzsák Bandi a lapban, pompás humorral animált mindenkit, hogy mennél több sonkát, pörcőspogácsát vigyenek magukkal, hogy ne szoruljanak Ciotta polgármester olajos kosztjára. És csak bort, sok magyar bort! Mert ott nem illik mást inni. Olasz bort, ihatunk idehaza is eleget! (Akkor volt a filloxeravész!) Egy szekszárdi uriasszony meg is fogadta a jó tanácsot. Vitt le egy olyan hatalmas fazék töltöttkáposztát, hogy Károlyvárosnál még egy pótlokomo- tiv hozzácsatolásán gondolkoztak a vasutasok. Hát a káposzta kitűnő is volt. Az volt csak a baj, hogy egykettőre elfogyott. A zsűrinek pláne nem is jutott belőle. így aztán a legyengült s az Adler bácsi által Abbáziában amúgy is gyomorrontásig agyonetetett dalárda, a nagy- idai cigányok szavával jött haza: Hej, csak el ne fogyott volna a puskaporunk, vagyis a töltöttkáposzta, akkor megmutattuk volna, mi a — szekszárdi dalárda! Persze a káposztával kapcsolatban sokan Abaffyra gondoltak. Félénkséggel vádolták az ártatlan Moudryt, kiről Borzsák | azt is irta: Moudry nem mert, tehát nem — nyert! No, de a milleniumi dalversenyen már behoztak valamit. Éber Márton karnagy vezetésével, Budapesten kitüntető oklevelet nyertek. Ezt megelőzően pedig 1895-ben a Tolnai Csónakázó Egylet, a dalárdát, ottani szereplése emlékére, ezüst babérkoszorúval tüntette ki. Ettől kezdve olyan lett a szép múltú dalárda, mint a nótabeli gyertyaszálról mondják: „Hol előlük, hol meggyujtik ...“ 1907-ben, Szentkirályi Mihály polgármester elnöksége alatt, még uj életre ser- cen. Hiller Gyula, karnagy vezetésével szépen indul. Sikerrel szerepedet itt helyben, sőt Tolnán és Baján is. A világháború, a rákövetkezett nehéz idők azonban megállítják fejlődésében, úgy, hogy már életjelt sem ad magáról. Szeghy Sándor két éves elnöksége alatt 1927-ben éled újra. S 1929. év óta Zsigmond Ferenc dr, a mostani elnök s Németh Gyula karnagy kiváló vezetésével ismét a szorgalmas tanulás terére lépett és sikerült állandósítani működését, amelynek már is szép eredménye az 1929 junius 29-én, Debrecenben tartott országos dalversenyen, Zachariás József karnagy vezetésével, a kezdők csoportjában nyert „Scitovszky Béla, m. kir. belügyminiszter ezüst serleg- dij“ s ugyanott a kormányzói díjért folyt versenyen való részvétel.
