Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-04-18 / 30. szám
1931 április 18. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 TELEFONI ÍO ’’KEGYELET” Távirati cím: Pirnitzer áruház Első szekszárdi temetkezési vállalat Elvállal helyben ée vidéken egyszerű ée díszéé temetések rendezését HAGY VÁLASZTÉK ÉBCKO'PORSÓKBftS ÉS ÉLŐ-, VAIAMIHT MÚWIRáG 8IHKOSZORUKBAN PIRNITZER JÓZSEF ÉS FIAI ÁRUHÁZA, SZEKSZÁRDON sok bemutatása. 4. Reitzi Páter vármegyei népművelési bizottsági titkár előadása a felnőttek oktatásáról. 5. Main József szekszárdi róm. kath. tanító előadása A tanítás eredményessége a tanító képességei szempontjából címen. 6. Faragó János szekszárdi róm. kath. tanító előadása a testgyakorlás tanításának módszeréről s ugyanezen tárgykörből gya korlati tanítása. 7. Kovács György szekszárdi rém. kath. tanító előadása Tapasztalatok az nj tanterv végrehajtása körül címen. 8. Tóth Nándor bátaszéki közs. tanító előadása „Ideálok nélkül“ címen. 9. Megbeszélések. 10. Zárszó. A tamási körzetben április 29 én reggel 9 órai kezdettel a tamási rk. elemi népiskolában. Az előadások sorrendje: 1. Megnyitó. 2. Barabás András pári rk. elemi isk. igazgató előadása a számolás és mérés tanitá sának módszeréről 8 ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanitása. 3. Vitéz Tánczos Gyula tamási rk. el. isk. tanitó előadása a testgyakorlás tanításáról s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 4. Mayer József tamási rk. iBk. igazgató Pedagógiai megfigyelések egy mondatban c. értekezés ismertetése. 5. Barabás András pári rk. isk. igazgató gyakorlati tanitása a történelem köréből. 6. Straub János magyarkeszi rk. isk. igazgató gyakorlati tanitása az ének- oktatáB köréből. 7. Szembrátovics Miklós tamási—henyevölgyi községi tanitó előadása: Az uj tanterv eredményei. 8. Megbeszélések 9. Zárszó. A paksi körzetben április 23 án reggel 9 órai kezdettel a róm. kát. leányiskola nagytermében. Az előadások sorrendje: 1. Megnyitó. — 2. Fekete Marianne szerzetes tanítónő előadása az alkotmánytan tanításának módszeréről és ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanitása. — 3. Pákolicz Mihály paksi községi el. isk. igazgató előadása „A módszer- javító törekvések gyakorlati eredményei“. — 4. Durnyi György paksi hegyespusztai községi tanitó előadása nA rajz a többi tárgy szolgálatában és gyakorlati tanitáBa a természetrajzból“. — 5. Geyer József paksi róm. kát, isk. igazgató előadása „Az újabb művelődési eszmény nyomán keletkezett cselekvő iskola“. — 6. Csíki Székely Dénes dunaföldvári róm. kát. tanitó előadása és gyakorlati tanitása a beszéd és értelemgyakorlat tárgyköréből. — 7. MegbeBzé lések. — 8. Zárószó. Ez a magyar becsli* lel kérdése? Egy kecskeméti tanár — hazafias lelkesedéstől serkentve — saját költ ségén az alábbi szövegű plakátot kinyomatta 100 példányban és szét- küldte a csonka haza minden részébe: »Magyar ember magyar gyártmányú kalapot visel, magyar szövetruhában jár, magyar inget és magyar nyakkendőt hord, magyar Íróasztalnál és magyar papiron ir, magyar De már ez a jelen ... Nagyon közel van tehát hozzánk, ügy, hogy még nincsen meg a krónikás számára az elfogulatlan Ítélethez any- nyira szükséges — történeti távlat. E nélkül pedig nem lehet se igazi — gáncs, se igazi — dicséret! Annyi azonban már is bizonyos, hogy mostani dalárdánk, ez a régi, sok dicsőséget szerzett Szekszárdi dalárdának hamvaiból feltámadt uj főnix madár, már is frissen szeli a levegőt és helyes utakon jár. Előre tehát a csüggedést, fáradságot nem ismerő szorgalom, kötelességtudás s hazaszeretet nevében és szent zászlajával. Mert, ha valaha volt, úgy ma van csak szükség a magyar dalárdákra. Tudjuk, hogy mit jelentett a múltban is az olmützi s más börtönök odúiban sínylődő raboknak, a gróf Teleki Blankáknak s a mi, tiz évig ott kínlódott Fór* dős István alispánunknak, az ablakukra véletlenül oda tévedt csicsergő madár. Jelentette a reményt, az életet, az evangéliumi szárnyas hitet, hogy a rablánc sem örök! S lesz még feltámadás! Ha van börtön, akkor ma a miénk a legmélyebb, legsötétebb. Mert még ablaka sincs. S ha még tudunk is vágni rá parányi rést, akkor sem a szabadság dalos madara nótázik be rajta, hanem a rabszolgatartók millió, meg millió szuronya meredez felénk. Olyan dalos madár kell tehát ma minekünk, amely legalább idehaza, ebben a mi vigasztalan börtönünkben bátorítson, lelkesítsen. Mert ennek a bátorító dalos madárnak a szava aztán nem marad, nem maradhat ma már a puszta négy fal között. Titkos erő, ha más nem, a meglopott vagy inkább talán a jó Isten által nekünk elküldött égi tűz, a rádió láthatatlan lelke, villanyárama, elviszi olyan helyekre is, ahol a magyar szót még kiejteni sem, szabad s velünk még együtt sóhajtani is bűn s aki ott, a mi szent himnuszunkat énekli, vagy csak hallgatja is, már azért is börtönbe kerül... Dalosok, ma a magyar nóta az a láthatatlan aranyfonál, amely az egymástól elszakított sziveket ősz- szetartja. S minden felcsendülő magyar dal szent imádság: „Szabadíts meg minket a gonosztól!“ Tompával végzem hát: Fiaim, csak — énekeljetek! autón jár, magyar gépolajjal hajtatja s magyar vegyiiparral dolgozik, magyar géppel szánt és arat és magyar hangszeren játszik 1 Milyen magyarok vagyunk mi ?! Gyáraink a következők: textilgyárunk van 49, pamutszövőgyárunk van 28, gyapjuszövetgyárunk 20, trikógyárunk 5, fehérnemügyárunk 42, papírgyárunk 4, magyar ruggyantagyárunk 4, bőrgyárunk 28, bútorgyárunk 50, ásványi olajgyárunk 4, vegyészeti gyárunk 27, üveggyárunk 5, vasgyárunk 2, gép- és elektrotechnikai gyárunk 6, autógyárunk 4, fuvóhangszergy árunk 5, hegedű gyárunk 15, zongoragyárunk 2, orgonagyárunk 3, nyomdánk 800, ékszer gyárunk 14, kalapgyárunk 9, papir- feldolgozógyárunk 14, cipőgyárunk 46, bőrbutorgyárunk 2, táblaüveggyárunk 1, vasfeldolgozógyárunk 40 és motorkerékpárgyárunk 1. Külföldről behozunk évente textil árugyártmányt 126 millió pengő értékben, pamutszövetet 57 millió, gyapjúszövetet 33 millió, harisnyát, trikót 6 millió, inget, gallért, nyakkendőt 11 millió, papirt, levélpapírt, képeslevelezőlapot 40 millió, sár és hócipőt 9 millió, bőrcipőt, bőrtáskát, bőrkeztyüt 6 millió, fabútort 9 millió, ásványolajat 14 millió, vegyiszereket 20 millió, üvegeket 11 millió, kő- és agyagipari terméket 8 millió, vasipari 21 millió, gép- elek- trótechnikai gyártmányokat 66 millió, biciklit, autót 44 millió, hangszereket 16 millió, irodalmi és műtárgyakat 6 millió, összesen 409 millió pengő értékben! Ebből az összegből az állásnélküli munkások mind megtudnának élni és nem volna munkanélküliség és nyomor !< Magyar testvérek! Nem érzitek-e e szavak igazságát s azt, hogy minden bajnak mi magunk vagyunk okai ? Jövőben ne igy legyen 1 Csak olyan kereskedőtől vásároljunk, aki magyar árut tart s mindig csak magyar árut vegyünk. Ha a német nem német gyártmányért nem ad pénzt, ha a francia csak a maga gyártmányait szereti, a magyar miért nem tesz igy ? Vagy mi minden áron nyomort akarunk ? Testvérek! Ez már a magyar becsület kérdése 1 X. Angol előkelőségek Szekszárdim és Tolnán. Évekkel ezelőtt megírtuk már, hogy a Tolnán állomásozó huszárezred tisztikara Kreghozy Valdemár főhadnagy Angliában élő nagybátyjának, Grőbler Tivadar volt közös huszártisztnek, skótországi földbirtokosnak a közvetítésével nagy értékű vadászkutyafalkát kapott ajándékba. A huszártisztek, akik ezekkel a pompás kutyákkal bonyolították le az oly hires tolnai falkavadászatokat, még annak idején meghívták az ajándékozót, Sir John Buchanan-Jardine Brt Castle- Milk Dumfriesshireben lakó földbirtokost, hogy látogassa meg az ezredet. Ennek az évekkel ezelőtt kelt meghívásnak most tett eleget Sir John Buchanan-Jardine Brt, az angol királyi mezőgazdasági társaság kormányzója és a dumfriesi mezőgazda- sági társaság tiszteletbeli elnöke, aki a feleségével, valamint Grőbler Tivadarral éB feleségével e hó 13 án érkezett Tolnára. Az előkelő társaság Hollandián keresztül hatalmas Rolls- Royce autón jött és mert magával hozta szolga személyzetének egy részét is, megfelelő szálloda hiányában nem Tolnán, hanem Szekszárdon szállott meg és innen autózott át, mint a huszártisztikar vendége naponta Tolnára, ahol a környékbeli mágnáscsaládok tagjainak részvételével, pompásan sikerült lakomák és falkavadászatok voltak a tiszteletükre. Ez alkalommal Sir John Buchanan- Jardine Brt, aki egyike Európa legkiválóbb és legképzettebb gazdáinak, Tolnán azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretne egy speciálisan berendezett magyar nagygazdaságot megszemlélni. A vendéglátó tisztikar báró Jeszenszky Andor tanácsára megkereste a vármegyei gazdasági egyesületet, hogy az kérjen engedélyt a felsőiregi báró Kornfeld-féle uradalom megtekintésére és kalauzolja ott az idegeneket. Az angolországi vendégek báró Jeszenszky Andor és Krammer János gazdasági egyesületi törzskönyvvezető kíséretében mentek ki Felsőiregre, ahol a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak a tolnamegyei állat- tenyésztés magas nívójáról. Legelső- rendűnek találták a felsőiregi tyuká- szatot, a ménest és a tehenészetet. Különösen imponáltak nekik a magyar ökrök és a bivalyok. Kétyen nagyon tetszett a község híres magyar birkaállománya, Szakályon a pompás bikákról és a tolnatamási fél vér lótenyésztő szövetkezet lovairól nyilatkoztak nagy dicsérettel. Tulajdonképen csak speciális magyar állatok iránt érdeklődtek és még a komondorokat, puli és pumikutyákat is nagy figyelemmel szemlélték. Sir John Buchanan-Jardine Brt a magyar állattenyésztést és mezőgazdaságot ismertető idegen nyelvű könyvek iránt is kérdezősködött, mire a gazdasági egyesület német, francia és angol nyelven irt ilyen munkát bocsájtott rendelkezésére. Az előkelő vendégek csütörtökön délben utaztak el Szek- szárdról és Budapesten, Bécsen, Pári- son keresztül ismét autón mennek haza. Erzsébet Királyné Szádé Budapest, Iff., egyetem-utca 5. — (fl Beludros Mzpontjdban) 60 éve a fővárosi és vidéki ári középosztály találkozó bolyé. — 100 modern kényelmes szoba. Áz étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözőié. Egypincér-rendszer. Leszállított áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.
