Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-02-05 / 10. szám

tolnamegyei újság 1930 február £ 1.18 havi részletre; 4 vetjet mindennemű Philips kégWéket hangszóró, anódpötló é* egremrányilót. SOMMER BÉLA mechanikusai! Szekszárd, Garay-tér. Telefon 51. harmónia azonban bőven kárpótolja fogyat­kozásaimat és én e harmóniában bizva, töret­len erővel állok itt, mert ha .szükséges, továbbra is fogok tudni dolgozni. A gazdatársadalom üdvözlő szónoka egy most annyira égetó probléma megoldásira hívta fel figyelmemet. Akkor, amikor a kenyér­kérdés fejtegetésébe merülnék, engedje meg kijelentenem, hogy ellensége vagyok minden érzelmi politikának, mert én mindig csak a hideg, Józan ész parancsa szerint cselekszem. Pedig az a magyar temperamentumnak, a politizáló magyar embernek nem igen tetszik. Hisz a magyar nemzet nagy, hatalmas ősi eré­nyei mellett néha több lelkesedést, hangu­latot, gyűlöletet visz bele a politika kérdé­sébe, mintsem azt a józan ész és a husza­dik század vezéreszméi kívánnák. Ne kíván­janak tőlem most a napi politikára vonat­kozó konkrét kijelentéseket, mert hamarosan lesz mód reá, hogy rövid időn belül kon­krét tényekről lehessen beszámolni, De be is kell számolnunk, mert érezzük, hogy óg a ház és a segítséggel tovább várni nem lenét. Mikor itt állok Önök előtt, az elmúlt tiz év történetéről szólva többet beszéltem ma­gamról, mintsem az azóta lefolyt nagy poli­tikai eseményekről. Meg vagyok azonban győződve, hogy ezt ebben az órában és ezen a helyen senki sem veheti rossz néven tőlem. Legyen szabad tehát elmondanom, hogy a legutóbbi választás alkalmával egyik választóm nagy beszédben fejtene ki, mit is kíván az élet a jó politikustól. A poli­tikus — úgymond — legyen jó ember, le­gyen jó szive, érezze meg a kézszoritásból azt, amit a lélek mondani akar és érezze meg a rá szegezett szemek tekintetéből a gondokat. Ezek a tulajdonságok azok, ame­lyek — hogy egy a forradalmak által kom­promittált szóval fejezzem ki magam — a szociális eszméknek, mint a szegény emberrel való törő­dés gondolatának a mély átórzó sót kívánják. Viszont, ha a jószívű ember sir a sirókkal, puha szivü, lágy ember lesz, aki nem tud harcos, kemény ember lenni ott, ahol ke­ménynek kellene lenni és csak tehetetlen jószívűséggel nézi a bajt akkor, amikor a közérdekért kellene sikra szállani, konoknak kellene lenni a végső nagy győzelem érde­kében. Erre az erősségre törekedtem és nem az egyesek, hanem áz összes szegény emberek érdekét néztem, hogy az ő érdekük meg­védését célzó nagy harcokban keményen megállhassam a helyemét. Hogy sikerűibe ez, nem tudom A politikának az erkölcsi hatásáról is kell nekem itt Önök előtt elmélkednem. Tudjuk, hogy a szociáldemokrata tanoknak egyik íeg- szörnyüségesebb eltévelyedése a történelmi materializmus tana, amely akként szól, hogy az emberi közéletet nem mozgatja más, csak az anyagi kérdés. Azok, akik ezt az élvet hangoztatják, tudni sem akarnak a nemes értekemben vett önzetlenségből és letagadják a vallásnak közéletünkre gyakorolt nagy, ha­talmas érejét. Ha ez Így volna, nem (enne szabad egy percig sem közéleti tisztet vi­selni, nem volna szabad egy percig sem ideálisán dolgozni a közért. Pedig ezzel az elvvel ellentétben épen a vallás az, amely az embert nemcsak képessé teszi az ember­társaiért végzendő önzetlen ideális munkára, hanem egyenesen kötelességévé is teszi azt. |fi a romok eltakarításakor ennek a gon­dolatnak a mély és igaz átérzéséyel, a keresztény gondolattal indul­tunk Itt Tolna vármegyében az pjláépitő munkára és én büszke vagyok arra. hogy ennek helyes Ságét nem Keresztény választó* polgáraim is beláttak. Hiszep tapasztalhatta mindenki, hogy én ■em a visszavonás, nem á gyűlölködés, ha­nem a szeretet, az igazságosság és a béke politikusa vágyódás »hi működésünket figye­lemmel kisérte, annak még kell állapítania, hogy nincs vallás ebben az országban, aniely ennek az eszmének szilárdan összefogó ere­jét ne látná be. Sikerünk egyik titka épen az, hogy keresztény célkitűzéseinkhez, a meg­értő szeretet elvéihez mindvégig hűek ma­radtunk. Mikor azonban elveink diadalát örömmel megállapítjuk, meg kell emlékeznünk egy másik erényről is, amelynek hatalmas hajtó ereje segítette át ezt az országot az újabb idők rettenetes akadálytorlaszain. Minden idők legbőlcsebb'könyvében olvassuk a mély bőlcseségü erkölcsi gondolatot; „Légy hű mindhalálig!“ Különösen a politikusnak kell ezt a bölcs mondást megszívlelnie, mért el sem képzel­hető politikai siker és eredményes munka, ha mint politikusok nem vagyunk hfiek elveinkhez és mint emberek, nem viseltetünk hűséggel egymáshoz. Ha ma itt ünnepelni egyáltalá­ban szabad, akkor 0>ak a kérész fényi erény és a belőle fakadó hűség az, amit ünnepelhetünk. Szekszárd és kerülete tiz esztendővel ezelőtt engem, a keresztény eszmék meg­valósításának szükségességét hangoztató, ismeretlen fiatal embert választott kéjmielő- jéül és örömmel állapíthatom mw( hogy elveimhez való hűségemét hozzam való ragaszkodó hfiséggel jutalmazta. Ezért én mást nem adhatok, csak szivem legmélyéről jövő hálámat fejelhetem ki, azt a hálámat, azt a hűségemet, amelyet kipr^>ált a leg­nehezebb tíz esztendő vihara. És hi ti az én hűségem tiz esztendő rettenetes viharai­val szembeszállt, próbaköve lehet ennek a hűségnek az ereje az Önök, a kerület és az ország érdekében végzendő további mun­káknak. Az Önök szeretetteljesen ragaszkodó üdvözléséből erőt merítettem jövendő mun­kásságomra, amelyre vonatkozóan nem ígér­hetek kevesebbet, minthogy erőim végső megfeszítésével fogok ezentúl is dolgozni az Önök. vidéki kisebb hazánk, a csonka ország és majdan mielőbb eljövendő Nagymagyar* ország javára. Ai éljenzéstől és helyestől többször félbeszakított és nagy tetszéssel foga­dott beszéd ntán felállott és szólásra | jelentkezett NOtnUClUIIIHUi Mindenütt kapható! Termeli­Örse Tej a z5 vetkezeti K5xp|n( Budapest, I., Horthy Wikló-nt HM». Pöndör Ferenc szekszárdi választópolgár és szép szavakban méltatva dr. ö r f f y Imrének a kérőjét felvirágoztatása érdekében kifejtett eredményes man. kásságát, a választópolgárság bizal- máról biztosította a képviselőt. Végül Szeghy Sándor kerületi párt­elnök megköszönve a közönség impo­záns számban való megjelenésé^ az ünnepélyt berekesztette. Dr örffy Imre ezután a polgár- mesteri szobában ügyes-bajos dolgaik- 1 kai hozzáforduló választóit fogadta. Dunafőldvár ünnepe. Lélekemelő ünnepély folyt (e az elmúlt vasárnap Dunafőldváron, vár­megyénk esen szépen fejlődő és nagy- rahivatott községében, mely bár a periférián fekszik és a mattban, bi­zonyos, inkább félreértéseken alapuló elhidegüiés folytán tőlünk való el­szakadási gondolatokkal is foglal­kozott, most annyival bensőbb érzé­sekkel és szorosabb kapcsolatokkal fűződik hozzánk és ápolja az évszá­zados kapcsolatot. Dunafőldvár községnek józan, tisz­tes, munkás és szimnagyar lakossága, osztály- és felekezetkülöabség nélkül, lelkes ünnepélyen —amelyen semmi mesterkéltség, semmi hivatalos színezet nem volt látható, hanem spontán megnyilatkozása volt \a szivek mélyéből fakadó őszinte szeretetnek és mélységes nagyra­becsülésnek — rótta le igaz kegye­letének és tiszteletének adóját a Dana­földvár népével és közéletével több, mint egy évszázad óta összeforrt szentandrási Szévald család és annak jelenlegi mindenképen kiváló sarja, vármegyénk alispánja iránt. Erre $ gyönyörű és a megjelen­tekre felejthetetlen benyomást gya­korló ünnepélyre alkalmai szolgált egy arcképléleplezés, amelyet aí Egyesült Danaföldvári Takarékpénz­tár és Hitelbank B.-T. érdemekben gazdag alapítója és 60 év előtti ne­héz időkben vagyonának önzetlen feladó jásdvul, nemes áldozatkészsé­géről tanúskodó volt elnöke scent* adrási Szévald Móric császári és ki­rályi kamaráé, nagybirtokos, a szent Gergely-repd stb. tulajdonosa emlé­kezetének szentelt, amikor a pénz­világban ma előkelő helyet betöltő hálás intézet néhai elnökének Scá- vald Móricnak arcképét az injéset dísztermében elhelyezte éh ugyan­azon napon a méltó unokának Szé­vald Osskár alispánnak adta át Duna* földvár köpsége a képviselőtestületi diszgyülósen a díszpolgári oklevelet. Az ünnepséget megelőzőleg Ambach Mihály esperes, plébános szentmisét szolgáltatott, melyen Szavald Oszkár és családja és a kíséretében vplt dr. Korniss István vármegyei aljegyző, a helybeli és vidéki notabjlitások és Dana'földvár lakossága vett réBZt. Az istentisztelet után az ünnep­ségek vették kezdetüket és pedig a boldogomlékü Szévald Móric arc* képének az Egyesült Takarékpénztár diszgyülésének keretében történt le­leplezése, melynek lelket felemelő hangulatát növelte ama körülmény is, hogy az ünnepély az ősi Szévald házban, a Takarékpénztár diszes szék­házában folyt le, abban a teremben, ahol egykor a nagynevű nagyapa az ugyanaznap díszpolgárrá avatott unokának szőke fürtjeit simogatta. Az ünnepi szónokok a Takarék- pénztárnál Rátkay László volt or- szággyülési képviselő, a danaföld­váriak országosan ismert aranyszáju költője, a képviselőtestület Ülésén pedig dr. Berky József egészségügyi tanácsos, Dunafőldvár népszerű, jeles orvosa magasszárnyalásu beszédek­ben méltatták az ünnepeltek érdemeit, közéleti pályafutását és ékes szavak­ban tolmácsolták Dunafőldvár egész népének osztatlan szeretetét és hű­séges ragaszkodását Nem konventionális dicsérő nyilat* kozatok voltak azok, nem hízelgő bók és udvariasság áramlott ki ezek­ből az igazi szónoki lendülettel elő­adott gyönyörű beszédekből, hanem egyetlen forró, hamisítatlan érzés, a szeretet, mely az egész ünnepély alatt egész Dunafőldvár részéről meg­kapó módón ég teljes közvetlen­séggel nyilatkozott meg. Az elhangzott ünnepi beszédekre Szévald Oszkár alispán a szülőváro­sához tapadó visszaemlékezések ha­tása alatt, — tapasztalva a személye iránt mindenfelől melegen megnyilát* kozott őszinte ragaszkodást, rajongó szeretetet, — mély meghatottsággal válaszolt és az alább egész terjedel­mében olvasható, érzésekben és esz­mékben gazdag, nagy szónoki erővel előadott beszédei a turnét szorongásig megtöltött ünneplő közönségnél nem­csak tetszést és tapsokat, hanem őszinte könnyeket is váltottak ki* Takarékpénztárak ülése. /kz Egyesült Takarékpénztár köz­gyűlésén dr, Szakách Ernő kor­mányfőtanácsos, elnök hatásos és a nap fontosságét méltató peggyjtó be­szédet jagndgjj, melyen üdvösöjyén a vendégeket, felkérte Rátkay Lászlót I az emlékbézzéd megtartására. 4* ünnepi szónok kasszikne) szép ­ségü beszédében, mély a hallgatóság* nál mély megindul tságot és nagy tetszést váltott ki, s amelyet köz* érdekű voltánál a legközelebbi szá­munkban teljes egészében közölni fogunk, történeti visszapillantást ve­tett az 1867 es évekre, melynek ta­nulságait vonta le néhai Szévald Móric személyével kapcsolatban, majd a vármegye történeti családjai Beze- rédjek, Barth dók, Csapók, Dőryek, Perczelek, Szévaldok érdemeit sora­koztatta fel, akik önzetlenül áldoztak mindent a közért, hangoztatta külö­nösen itt a Szévald ősök érdeméi; akik nobile officium ként szolgálták Tolna várinegyét és akiket méltán követnek a Szévald unokák, a Forster és Szévald leszármazottak. Erre Szévald Oszkár alispán a következőkben válaszolt: Azok a „ megtisztelő szavak, melyekkel Elnök Ur Öméltósága üdvözölni méltózta- tott, — a visszaemlékezésnek, a kegyeletnek és a hálának megnyilatkozása, ám élv az ünnepi szónoknak, az én tisztelt atyaf bará­tomnak, Dunafőldvár és az egész vármegye büszkeségének költői szárnyalása, nagy értékű elmélkedésében előttünk elhangzott, — végül a megbecsülésnek és tiszteletnek látható jele, mely a nagy alapítók képmásainak meg­örökítésében kifejezésre jutott,kelj, hogy mindnyájunkat hasonló, érzésre hangofjon, meghasson, főleg meghasson bennünket, akik a Szévald nemzetségnek, jelenleg élő, a közéletben küzdő és a nagyérdemű inté­zetnek részvényes tagjai vagyunk. Tisztelt Közgyűlés 1 Nem tudok elképzelni stílusosabb helyet, nem tydok elgondolni nagyobbszerfl alkál­imat, beszélni a szülőföld varázslatos «erejé­ről, a szülőföld szeretettéről, mint a házat, mélyben születtem, a Szülői házat, melyben jelenleg vagyunk, az intézet székhazát, .,» azt a házat, melynek minden talpalatnyi földjét o jóságos szülők és nagyszülők boldog emléke megszentelt s melynek min- den szögletéhez egy-egy felejthetetlen szép zf^p varázsa lüz... Ez a szülői ház rabbá tesz, megfogja erőimét, megállítja gondo­latomat, mert szinté látom feltárulni á szár* nyas ajtókat, megjelenni őket... Itt vannak szelfemalakjaik és feléik nyújtják szeretet, jóságot osztó áldott kezüket, hogy bennün­ket nagy, hazafias tpunkáiakban segítsenek, Igen, itt vannak köztünk.., együtt ünne­peljük a múlt dicsőségét, a jelen sikereit* a szebb jövő reménységét. Tisztelt Közgyűlés 1 A nagy hazafi» célok, a nemzeti nagy gondolatok teremtették meg országszerte azt 1 helyes szokást, hogy egymásután Idézik lel az emberi alkotó szellemeknek példáit, JtPgy a nagy elődök emlékének á!dQ??9* » követendő példákból hitet, bizalmai és erőt merítsenek. I Ezt teszi ma az Egyesült Dunaföldrárí ‘ Takarékpénztár és Hitelbank, mikor néhai Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. (fl Beíudros központjában) 60 éfo Q fővárosi és vidéki őri középosztály találkozó kelye. U 100 modora kényelme? szoba. Az étterem* és kávékéiban cigányzene. & Erzsóbetpiüce a főváros legszebb sörözője. Egypiacér-rendszer. Polgári árak / 36 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents