Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-02-05 / 10. szám

1930 február ő. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 Köztudomású igazság, t h'oy Rádiót • Villanyt •->• Fábiánnál szereltessen, akkor öröme lesz benne! <<-c nagyatyámnak, az intézet egyik alapítójának képét megfestette, a dísztermében elhelyezte és emlékének kegyeletes szavakban áldoz. Tisztelt Közgyűlés! Ez a kép azt jelenti, hogy annak lelke, akit .élethűen ábrázol, nem halt meg, itt él, és hirdeti az örök emberit, a jóságot, a közért önzetlenül dolgozó és áldozó kész* séget, a szülőváros rajongó szeretetét, hala* dása, jövője érdekében való forró kötelesség- teljesítést, a halhatatlan magyar erényeket, a nemzeti ideálokat, hogy példát adjon az utódoknak, miként kell élni és dolgozni a Hazáért és szülővárosért. Büszkén vallhatja magának őt az Intézet. Megnyugvással, elégedetten tekinthet vissza a 61 évnek sikerekben, tettekben gazdag mattjára, mert a tettek bizonyítanak és han­gosan hirdetik a fényes eredményeket, me­lyek az egyesült intézetet a vármegye leg­erősebb, legérdemesebb pénzintézetei közé helyezték. Amikor hálatelt szívvel köszönöm a tisz­telt Közgyűlésnek, a intézet nagyérdemű ve­zetőinek, hogy boldog emlékű nagyatyám szelleme előtt tisztelettel és hódolással adózni méltóztattak, hálatelt szívvel köszönöm az ünnepi szónoknak, a szó és dal országos hírű mesterének örökbecsű emlékbeszédét, arra kérem az Intézet vezetőségét, hogy a régi szellemben haladjanak továbbra is a nagy nemzeti célok felé, mert ha az elhalt nagyjaink elméjének tűztengeréből minden lélek tűzében csak egy szikra maradt is és ott ég és világit, akkor Ők nem haltak meg, tovább fognak élni milliók lelkében és a le­tiport édes hazánk fel fog támadni, megint nagy és dicsőséges lesz. A hagyhatásu beszéd elhangzása után a közgyűlés egyéb pontjai ke­rültek tárgyalás alá. A közgyűlés végeztével a Népbank meghívására az alispán családjával és a többi előkelőséggel, a népbanki gyűlésre vonult, ahol Székely Ferenc udvari tanácsos elnökölt s megnyitó­jában melegen üdvözölte az alispáné- kat s a megjelent vendégeket, kitért arra, hogy napokban tartották a Budapest főváros pénzügyi és gazda­sági életének kiválóságai diszebéd- jűket gróf Bethlen miniszterelnök tiszteletére, mely alkalommal a részt- vevők legnagyobb elismeréssel nyi­latkoztak a tolnai közgazdasági ál­lapotokról, a megye nagy alispán­jának Száváidnak érdemeiről. Az alispán hálásan köszönte, a nem várt ovációt és kiemelte a Nép­banknak, mint a legelső vármegyei pénzintézetnek munkásságát. Díszközgyűlés a községházán. A Népbank ülése után az alispán kíséretével a községházára vonult. Az útvonalon ős községházánál ez - rekre menő tömeg tolongott, a le­vente zenekar hangversenyezett. Az alispán a parancsnok tisztelgése után szemlét tartott a kivonult csapatok felett. A diszgyülés,, melynek egyetlen tárgya Szénáid Oszkár alispánnak a díszpolgári oklevél átadása volt, déli 12 óra után vette kezdetét. Da­cára az esős időjárásnak, a község­háza nagyterme nem volt képes be fogadni a községből és messze vidék­ről érkezett előkelő vendégeket, úgy, hogy igen sokan az ünnepség le­folyását a községház nyitott ablakán át voltak kénytelenek hallgatni. A gyűlést Becht Ödön főszolga biró nyitotta meg, bejelentette, hogy a képviselőtestület a község érdeké­ben kifejtett, nagy értékű munkás­ságuk elismeréséül Szénáid Oszkár alispánt és Forster Gyula államtit­kárt díszpolgárokká választotta. Az államtitkár elfoglaltsága miatt el nem jöhetvén Danaföldvárra, az oklevelet neki egy küldöttség Budapesten adta át. Szévald Oszkár alispán eljött az oklevél átvétele végett, amiért fel­kérte Síposa Ernő vezérigazgató, Huber Ferenc főjegyző, Kun János biró és Polgár Ferenc földbirtokos­ból alakított küldöttséget, hogy az alispánt a diszgyülésre hivja meg. A gyűlésen megjelent alipánt a kö­zönség felállással fogadta szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel, amely nek elmúltával dr. Berky József egészségügyi tanácsos mondotta el gyönyörű gondolatokban gazdag, ra­gaszkodástól, meleg szeretettől, hű­ségtől és hálától áthatott ünnepi be­szédét, melyben kiemelte Szévald Oszkár alispánnak és ForBter Gyula államtitkárnak soha el nem múló érdemeit. Az alispánt a kötelesség­tudás mintaképéül állította oda azért, mert törött karja dacára sem hagyta el egy pillanatig hivatalát. Hang súlyozta, hogy a vármegyei ősi csa­ládok között is a Szénáid család mindenkor kitűnik önzetlenségével, jóságával és hazaszeretetével. A hatásos üdvözlöbeszéd után Szé­vald Oszkár a következőkben vála­szolt : Tisztelt Diszközgyülés 1 Hála érzésével a szivemben, a köszönet szavával ajkamon állok önök előtt, hogy azt a díszt, mellyel felékesitettek, hogy azt a polgári oklevelet mellyel megajándékoztak, megköszönjem. Ebben az ünnepélyes pillanatban az ér­telem és érzelem csodálatos ereje és meleg­sége hatja át egész valómat, mert a szülő­föld szólt hozzám, mert a szülőváros pol­gárai öleltek keblükre, hogy a legnagyobb kitüntetést, amit a közélet munkása elnyer­het, — önként, lelkes örömmel adják. Ebben az ünnepélyes pillanatban a min­den ércnél erősebb és hatalmasabb kapocs, mely őseimet és engemet Dunaföldvárnak több, mint egy évszázados történetével szo­rosan egybeköt, — felpattan, megnyílik egy percre, feltárul előttem a múlt és annak min­den szép emléke ... Lelki szemeim előtt elvonul a gondtalan gyermekkor sok kedves, bájos élménye... A szülői ház, a kanális, kert, a rét, a hegy, a nagy Duna barátság­gal int felém, a nagy templom öreg harangja jól ismert kedves hangjával szólít, hi engem. Minden hely leheli a melegséget, sugározza a benső szeretetet. És én itt állok Önök előtt, büszke öröm­mel azért, mert, mint Dunaföldvár szülöttjét, polgáraik sorába emeltek. Le kellene borulnom és imádságos lélek­kel fordulnom a Mindenhatóhoz, hogy meg­érnem engedte életem legszebb napját, a szülőváros megható bizalmának, szeretetének legnagyobb nyilvánulását. Úgy érzem azonban tekintetes Képviselő- testület, hogy ez a nagy figyelem, melyben részesíteni méltóztattak, az én szerény érde­meimet meghaladja. De érzem azt is, hogy amikor a község polgárai polgártársukká avattak, nemcsak elismerésüknek akartak kifejezést adni, hanem azt akarták elérni, hogy magukhoz közelebb vonjanak, hogy belekapcsolják személyemet a község közéletébe és hogy az egymás iránti tisztelet, megbecsülés és szeretet közős forrásának, az őszinte bizalomnak maradandó emléket állítsanak. Nem titkolom, nagyon jól esik éz nekem, mert amikor egy független község szabad polgárai önként, jó szándékból a legszeb­bet, a legnagyobbat adják, amit adhatnak, — azt a tisztelet és szeretet nagy értékei mellett — közéleti munkásságom elismeré­sének és helyeslésének tekintem.^ Az elismerésnek ezek az elszórt mécsesei í minél nagyobb számban jelentkeznek, égnek, | lángolnak és melegítenek, — bennünket I annál több és nagyobb önzetlen, hazafias cselekedetekre, alkotó munkára serkentenek. Ez a melegség, ez a lelkesedés újabb erő­forrást jelent nekem, hogy eddigi munkás­ságomat tovább folytassam. Jól tudom, hogy ez a díszpolgári oklevél, szülővárosommal szemben, nemcsak jogo­kat, hanem kötelességeket is ró reám, — és én ünnepélyesen ígérem, hogy ezeket a kö­telességeket hiven és becsületesen teljesítem. Ismerem a hiányokat és szükségleteket, melyek a község gazdasági és kulturális ér­dekei, haladása szempontjából megoldásra várnak, kielégítésre szorulnak, — jól tudom, hogy a közel jövőben megnyíló Dunahid forgalma uj irányokat, uj lehetőségeket ad a fejlődés gyorsítására, ami hatalmas emeltyűje lesz a községnek a megyei városok sorába emelésére; — ismerem a község erőforrásait, melyek ma még lekötve vannak és mégis bízom hozzá, hogy ezeket a vágyakat, eze­ket az álmokat egyesült erővel valóra tudjuk váltani. Tisztelt Polgártársaim I Arra kérem Önöket, merítsenek hitet, bi­zalmat szép történelmi múltjukból, haladja­nak továbbra is azon az utón, melyet őseink jelöltek meg, hűséges ragaszkodással és ki­tartással viseltessenek az édes hazához. Is­tenbe vetett hittel és magyar akarattal dől- zanak a szebb jövőért, egész biztosan eljön az idő, mikor az megint nagy és hatalmas, a polgárai pedig elégedettek és boldogok lesznek. Mégegyszer mélységes hálával megköszö­nöm megtisztelő bizalmukat, hálás szívvel köszönöm meg a z én tisztelt Barátomnak, az ünnepi szónoknak létekből fakadó szép üdvözlő beszédét — azt kérem a jó Istentől, legyen áldás a szülőföldemen, annak népén és érdemes vezetőségén. Di8zebód. A diszgyü'és után Szévald Oszkár alispán és családja tiszteletére disz ebéd volt a danaföldvári Kócsi féle jó hirü vendéglőben, amely diszebéd alatt ünnepelték az uj díszpolgárt, de az ünnepeltetésből méltó rész ju­tott ki az alispán családjának is, ki­nek nejét virágokkal halmozták el. Fater Fehér Péter házfőnök fel— köszöntőjében — a nagy Széchenyi „Hitéltéből idézve — Szénáid Osz­kárnál a női ideál legmagasabb piedesztáljára helyezte, akit mint hitvest, mint férjének inspirálóját és mint anyát példaként állított, akinek élete egy nyitott könyv és akinek fiatalsága óta a közjótékonyság terén kifejtett áldozatos, nagyarányú, ritka szociális érzésre valló munkássága Tolna vármegyében, annak határain túl is közismert. Amire Szénáid Oszkárné az érdemeket magától el­hárítva, rögtönzött, de szívhez szóló gyönyörű szavakban mesterien je­lezte, hogy mik a közpályán működő férfiak mellett a női hivatásból szár­mazó kötelezettségek . . . A diszebéden szebbnél-szebb fel­köszöntők hangzottak el, köztük Siposs Ernő vezérigazgatóé, aki könnyekig megható gyönyörű beszéd­ben köszöntötte az alispán gyermekeit, a család ékszerét a bájos meny asz szonyt, kiemelvén, hogy 12.000 dana- földvári lélek érzését tolmácsolja és azt kérte, hogy az ifjú jegyespár ezt a szeretetet vigye magával uj ott­honába. Dr. Leopold Kornél vezér- igazgató Rátkay Lászlót, a költőt kö­szöntötte. Felszólaltak még Surgoth Aladár, a Nemzeti Bank szekszárdi fiókjának főnöke, Rátkay László volt országgyűlési képviselő, az iskola­társak nevében pedig Ambach Mihály esperes-plébános, amely felköszön- tőfcre az alispán hangulatos, a gyer­mekkorra visszaemlékező költői len- I dületü beszédben válaszolt. I Ha Júniusban akar vizsgázni, 108 haladéktalanul jelentkezzék b Wallet masántnnfolyam ►* levelező oktatására. Budapest, Vili., Rákóczi-ut 51., V. 2. A Danaföldvárott most létesülő Danai-hid adta meg az inpulzust arra, hogy alispánunkat, vármegyénk ezen legnépesebb községe abban a legnagyobb kitüntetésben részesítette, amelyet a szülőföld az ő szülöttjének, a polgár, a polgártársnak nyújthat, díszpolgárává választotta. Az a hid, melyet vasárnap a duna- földváriak gyengéd kézzel vertek: a szivek mélyéből eredő szilárd pillé­reken nyugszik és az őszinte szeretet mindeneknél erősebb kapcsaival van és marad összeforrva. Itt emlitjük meg, hogy a művészi kivitelű díszoklevél Wallacher László mesteri munkája. Világos bőrbe van kötve, külBŐ lapján a Szévald család és Danaföldvár község címerét, ezüstbe nyomva ábrázolja. Belső lapja kutyabőr, mely művészies rajzokkal ábrázolja Szévald Oszkár alispán szülőházát, a család ősi szőlejét, a dunaföldvári nagytemplomot és a községházát. A Szekszárdi Kaszinó közgyűlése. Február hó 2-án tartotta rendes évi közgyűlését Tolna vármegye leg­régibb társadalmi egyesülete, a Szek­szárdi Kaszinó Az ülést Bodnár István igazgató nyitotta meg, akinók ajánlatára a közgyűlés elnökévé dr. Kramolin Gyulát választották meg a szép számban összegyűlt tagok. Dr. Kramolin Gyula üdvözölvén a megjelenteket, a közgyűlés tárgyso­rozata első pontjának előterjesztésére felkérte Bodnár Istvánt, a Kaszinó igazgatóját. Bodnár István hosszas jelentésében kimerítően emlékezett meg a Kaszinónak 1929. évben ki­fejtett tevékenységéről. Mindvégig lendületes évi jelentését a következő- kép kezdette: „Amikor a nagy Széchenyi István az ország legelső kaszinóját életre- hívta, megteremtette, voltaképpen az„ emberek különféleképpen gondolko­zását akarta egységesíteni, közös eredőre összehozni, hogy ezt a mind­járt hatalmassá lett feszítőerőt a haza­fias nagy célok szolgálatába beállítsa. Mert a társadalmi érintkezés — csi­szoló kő, amelyen a közhasznú gon­dolatok, uj eszmék még nyers, kifor- málatlan anyaga, akárcsak a kavics- szerű gyémánt a maga köszörülő- kövén, simábbá, tetszetősebbé válik 8 most már a legszélesebb rétegek által is óhajtott értékes drágakő lesz belőle. A kaszinó, ahol énszerintem, egy­oldalú, szélsőségesebb kilengéseknek egyáltalán helye nem lehet, volta­képpen konzervatív intézmény. Mégis, bármily paradox állítás legyen is, aki ide belép, egy kis — köztársa­ságba lépatt be, ahol minden ember egyforma, ahol nincsenek külön jogok, előjogok, de van egy közös köteles­ség : egymás megbecsülése. Végered­ményében tehát az ilyen társadalmi tömörülés, vagyis a — kaszinó, a Hntsctienboclier Ödön és Fla emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szeksz&rd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyűrűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és mfikő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlé­kek ; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®®

Next

/
Thumbnails
Contents