Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-11-12 / 89. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 16 fillér Szekszárd, 1930 november 12. 89. szám. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di{: Félévre ______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Főszer kesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: DLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét | illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. -*- A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. SesitsflDk. segítsünk! A kormányzó ur Őfőinóltóaága a napokban leiratot intézett a népjóléti miniszterhez, amelyben megbízta, hogy a jótékonyság társadalmi tévé keDységét megszervezze és vezesse. A kormányzó urat az késztette erre a lépésre, hogy az inségjámlék hozaméba nem elégséges a felmerülő szükségletek teljes kielégítésére, ennélfogva az állam anyagi erőit a társadalom önkéntes hozzájárulásával is ki kell egészíteni. Az eddig kifej tett áldozatkészség további fokozásra szorul és szükséges, hogy elsősorban azok, akik kedvezőbb anyagi viszo nyok között élnek, minél nagyobb számban siessenek szorongatott embertársaik segítségére. Kétségtelen, hogy a kormányzó urnák ezt a nemes intencióját megértik és méltányolni fogják azok, akikre elsősorban hárul az a kötelesség, hogy áldozatkészségükkel segítsenek az államnak a jelen pillanatban tagadhatatlanul fennálló szociális nyomorúság enyhítésében. Magyar ország csökkent erőivel a maga megcsonkitottságában súlyosan érzi annak ' a világgazdasági krízisnek összes következményeit, amelyet elviselni a jobb idők bevártáig csak a szociális áldozatkészség és köteles- Bégteljesitós parancsainak legnagyobb- mérvü respektálásával ^het. A kormányzó ur, akit a nemzet közbizalma a legfelsőbb méltóságra emelt, mélyen átérezve hivatásának magasztosságát, a legnagyobb gonddal, féltő aggodalommal látja, hogy Magyarországon széles társadalmi rétegek vergődnek önhibájukon kívül súlyos helyzetben éB csak azoktól várhatnak segítséget, akiknek a sors kegye a világ javai ból bőven juttatott. Az állam épen a szigorú takarékossági programm keresztülvitele folytán nem siethet olyan mértékben segítségére a sötét megpróbáltatások hőseinek, mint azt szeretné, de meg különben is az ilyenféle inségakciók mindenkoron karitatív tevékenység alapján szoktak meg8zervezkedoi s e téren Magyar- ország sem maradhat hátra. A kormányzó ur legfőbb védnöksége alatt álló segélyezési akcióra már eddig is számos adomány érkezett. Meg kell mondanunk, hogy voltak olyan adományok, amelyek nek láttára lelki megnyugvás és öröm fogott el bennünket, de voltak olyanok is, amelyek csak a megdöbbenés, sőt megbotránkozás érzését válthatták ki a lelkekből. Egyesek a szociális együttérzés oly hiányáról tettek tanúságot, amely szinte ért hetetlen a mai súlyos időkben és szinte arra látszik mutatni, bogy a szerencsés helyzetükkel együttjáró kötelességek mértékéről a leghalványabb sejtelemmel sem rendelkeznek. A kormányzó ur bizonyára nem ok nélkül bízta meg a népjóléti minisztert az inségakció erőteljesebb megszervezésével, mert nagyon jól tudja, — sokkal jobban, mint némelyek, — bogy Magyarország jövő fejlődésének alapja, annak egyik leg fontosabb talpköve, a szociális meg elégedés, illetőleg az az áldozatkész ség, amely a bőven mért javakból juttatni hajlandó a nyomorgóknak és szerencsétleneknek. ÉrtBük meg tehát mindannyian, hogy miről van szó s vegyük ki részünket a kötelességteljesitésből. Nem áldozatról van itt szó, nem ! kényszerű teher elviseléséről, hanem az erkölcs parancsainak teljesítéséről s a jövőbetekintő előrelátásról. Adakozzék mindenki anyagi erejéhez mérten, sőt azon tulmenöleg, mert nemcsak azoknak ad, akik arra rászorulnak, hanem a jövendő Magyar ország alapjaira is ad valamit. Adakozzunk oz Országos insésenyhltő Mozgalomra. Magyarország Kormányzója asulyos gazdasági helyzet előidézte elszegényedésre és a helyenkint fellépő nyomorra való tekintettel országos inség- enyhitő mozgalom megindítását rendelte el és a mozgalomnak törvény hatóságonkinti megszervezésével és vezetésével a Népjóléti Miniszter a fó ispánokat bízta meg. A gyűjtés eredményességének érdekében kívánatos léven a társadalmi tényezőknek az akcióba való bevonása, a miniszteri rendelet „Törvényhatósági Segítő Bizottság“ alakítását rendeli el. Jankó Ágoston főispán tehát a se- gitőbizottságot az alábbiakban alakította meg. Elnök: Jankó Ágoston főispán, helyettes elnök: Szénáid Oszkár alispán. Kinevezett tagok: Jankó Ágostonná, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szekszárdi fiókjának elnöke, Szénáid Oszkárné a Szociális Misszió Társulat szekszárdi fiókjának elnöke, báró Schell Józsefnó a Szekszárdi óvoda Egylet elnöke, dr Csapó Dá- nielné az Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Jótékony Nőegylet e^öke, Konácsné Nagy Lujza az Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Jótékony Nő- egylet alelnöke, Debulay Imre lakatosmester, Frey János Takler kisgazda, dr Haypál Sándor vm. árvaszéki elnök, dr Balmos Andor kir. tanfelügyelő, Huszt Aladár bánya- tanácsom Nagymányok, Havas Béla hercegi jószágfelügyelő Dombóvár, dr Kaszás György tb. főszolgabíró Paks, Kenézy László főszolgabiró Dombóvár, Kiss Lajos kormányfőtanácsos, apátplébános, báró Kornfeld Móric felsőházi tag, Kovács Lajos vm. számvevőségi főnök, dr Kurz István főszolgabiró Bonyh^d, dr Kra- molin Gyula vm. tiszti főorvos, dr Leopold Kornél kormányfőtanácsos, Makray Lajos pápai kamarás, plébános Tolna, Németh Árpád Tolnavármegyei Jegyzőegyesületének elnöke, Németh Gyula ág. h ev. lelkész, dr Perczel Béla felsőházi tag Bonyhád, Reich Oszkár főszolgabiró Gyönk, dr Rubinstein Mátyás izr. lelkész, Schlenker Mihály Megyei Tanitó- egyesületi elnök BoDyhád, dr Szabó Elemér főszolgabiró Tamási, Szakács Imre ref. esperes Mórágy, Szongott Edvin főszolgabiró Szekszárd, vitéz Vendel István polgármester. A törvényhatósági segítő bizottságnak az a feladata, bogy a törvényhatóságok területén levő bizottságok összhangzatos működését biztositsa és a rendelkezésre álló segítő eszközöknek a legcélirányosabb felhasználása tekintetében állást foglaljon. A főispán egyúttal rendeletet adott ki a főszolgabirákhoz és Szekszárd polgármesteréhez, bogy a járási és városi segítő bizottság tagjaiul való kinevezésre a legsürgősebben hozzon javaslatba 'olyan egyéneket, akik minden időben szívesen foglalkoztak a szociális kérdésekkel. A községi bizottság tagjait maguk a főszolgabírók nevezik ki. A bizottság előadói teendőinek ingyenes ellátása a hatósági közegek kötelessége. A bizottság legfontosabb teendője a gyűjtés I megindítása, amihez a népjóléti mi- | niszter fog a főispán utján gyüjtőive- I két rendelkezésre bocsátani. A Szociális Missziótársulat Országos Szervezetének közgyűlése. Mint Mócsy Gabriella missziós tudósitónk közli velünk, a Szociális Missziótársulat vasárnap, november 9-én tartotta Budapesten ezévi országos közgyűlését, amelyen megjelent Horthy Miklósné Őfőmóltósága, Ernazt Sándor népjóléti miniszter, Haas István tábori püspök, Csiazárik címzetes püspök, Ripka Ferenc főpolgármester, gróf Karátsonyi Jenőné és sok más előkelőség, küldöttségek és teljes számban a vidéki szervezetek elnök - női. A szekszárdi szervezetet Szévald Oszkárné elnöknő képviselte. A jelentésekből csak pár adatot emelünk ki: Az elmúlt évben a Társulat országos szervezete ' 70 000-nél több családlátogatást végzett, 26.000 egyént részesített gondozásban, a hatóságokkal kooperálva 63 000 gyermekkel foglalkozott és nyaraltatott. A jelentési évben 596 000 pengő a szociális-karitativ célokra fordított összeg, amelyet részben foglalkoztatói munkabérekben, segélyekben, intézményes szegénygondozásban stb. adott ki. N*gy fontosságú memorandummal fordult a közgyűlés a belügyminisz terhez a summás munkásnők elszál lásoiása s a gyárak dormitoriumában elhelyezett nők erkölcsi védelme tár gyában, amely a magyar nép dolgozó rétegének a zülléstől való megóvását I célozza. A közgyűlést megelőző vá- I lasztmányi ülés behatóan tárgyalta ezt a kérdést, mely alkalommal Farkas Edith alapító főnöknő kérelmére Szévald Oszkárné szólt hozzá a tárgyhoz, ismertette a tolnamegyei állapotokat és ezirányban máris jelentős eredményekről számolhatott be, ami arra mutat, hogy a társadalom valláserkölcsi alapon álló tagjai tehetnek legtöbbet a szociális kérdések megoldásában. Magasszárnyalásu beszédeket mondtak : Farkas Edith, Ernszt Sándor miniszter, Haas és Caíszárik püspökök, valamint Mócsy Sándor kültag, aki a szekszárdi szervezet munkásságát mintaképül állította oda. Pedagógiai szeminárium Teuelen. A teveli körzetben az első pedagógiai szemináriumot folyó hó 6 án tartották meg Tévéién a róm. kát. elemi iskolában, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő vezetése alatta ki lelkes szavakkal üdvözölte a nagyszámban megjelent lelkészeket és tanítókat s rámutatott arra, bogy a megváltozott viszonyok folytán az iskolának és az iskolai nevelésnek is alkalmazkodnia kell az élethez. Azután az uj tanterv gyönyörű elgondolásait fejtegette, majd ez alapon a gyakorlati életnek az iskolába bevitelét állította a hallgatóság elé, mert az uj iskolában nem az anyag, hanem a cél a legfontosabb és a tananyag is csak eszköz a cél szolgálatában. A tanítóságot e magasztos célok elérésére buzdította. A mélyenszántó és nagy pedagógiai rátermettséget eláruló megnyitót a hallgatóság lelkesen megéljenezte. — Majd Kaufmann János mucai r. kát. plébános tartott a hitoktatásról, mint az erkölcsi nevelés tantárgyáról gyönyörűen felépített előadást. Rámutatott a nagy filozófusok, pedagógusok és nevelők különféle irányelveire ős azt hangoztatta, hogy nekünk min- deuikből azt kell átvennünk, ami az uj népiskolai tanterv szellemében végzendő munkánkban felhasználható. Majd gyakorlati tanítást mutatott be a hittan köréből és Káin és Ábel ószövetségi bibliai történetét dramatizálva vezette rá a gyermekeket az ebből vonható hittani tanulságokra. Rendkívül ügyes volt az egész előadáson végigvonuló nevelési cél megvalósítása. A jelenvoltak hosszú eszmecsere után hálás elismeréssel adóztak Kaufmann János mucsi r. kát. plébánosnak, aki igazán követésre méltóan mutatta be, hogyan lehet eredményes, értékes hitoktatást végezni. Eberhardt János mucsi r. kát. iskolaigazgató a történelem tanításáról tartott rendkívül tanulságos előadást, majd igazán nagy pedagógiai érzékkel vezetett gyakorlati tanításában bemutatta, hogyan lebet a gyermekeket történelmi légkörbe illeszteni és ott velők elsajátíttatni a régmúlt eseményeit. Sokan szóltak a kiváló előadáshoz és tanításhoz, majd
