Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-11-12 / 89. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 november 12. A LEGJOBB GYERME KÄPOLÖSZEREKKEL GONDOZZAK. BBH aue^rrneA/u^jtp/u^ LESZAKÍTJA A KIÜTÉSEKET,MEGSZŰNTETI A BŐR VÖRÖSSÉGÉT. KAPHATÓ. iwm&eam MÁLNÁS! MÁRIA természetes alkalikus sós savanyuviz, Influenza» asthma» torok, gége is léguMgiégeknél kitűnő hatású. Gyomorégést ózonnal megszűntet Mindenütt kapható. 1097 Jnng Miklós kir. s. tanfelügyelő kö- ezöme mpg az előadók lelkes ős ér­tékes munkáját és ez előadásokat be rekesztette. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország 1 TRIANON. A trianoni hóke ratifikálásának tizedik évfordulójára Lefordítván latinból ezt a szót, Mely gyászba vonja a magyar jelent, Találunk benne jóval biztatót, Mert „triau: hármat, „nonu: nemet jelent. A nagy csapást, mit nemzetünkre mért, De fogja fedni az idők moha. E szó magában hordja végzetét, Jelentvén nékünk, hogy „nem, nem, sohalu __ BABAY GÉZA. — Közigazgatási bizottsági Olás. Tolna vármegye közigazgatási bizott­sága Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt f. hó 11-én tartotta rendes havi ülését, amelyen Száváid Oszkár alispá­non és referensein kívül a választott bizottsági tagok közül jelen voltak gr. Apponyi Rezső, Döry Frigyes, Döry L tszló, Kovács Sebestyén Eodre, Schneider Gabor és Schneider János. Az előadók jelentéseit a bizottság tudomásul vette és Döry Frigyes felszólalására elhatározták, bogy a már 1928 junius óta a belügymi­nisztériumnál levő vármegyei épít­kezési szabályrendelet elintézésének szorgalmazásara a főispánt felkérik. A teljes ülés után »dófelszámolási és gyámügyi fdlebbviteli ülés volt. — Dr Öt ff/ Imre Batán. Szombat este érkezett Szekszardra dr ői ffy Imre országgyűlési képviselő, aki vasárnap r ggel lentazott Bitára és ott megbeszéléseket, politikai érte­kezletet tartott a válaeztópolgárság gal. Tájékoztatta a lakosságot a gaz­dasági helyzet nehézségeiről, a kor mány terveiről, programmjáról. Fej tegetéseit józan megértéssel fogad iák, belátva, hogy a gazdasági krí­zis világjelenség. Az értekezlet után a panaszaikkal hozzáforduló po'gáro- kat fog dia dr őifiy Imre, aki dél­ben róaztvett a tiszteletére rendezett ebeden. Ott épugy megjelentek az ellenzéki érzelmű választók, mint dr őrffy párthívei. Ebed Után látogatá­sokat tett a képviselő, majd a báta- széki állomásról a késő délutáni vo­nattal visszautazott Budapestre. — Ahol nincs insógakcióra szükség. Egy «résen félreértett betzalgetes »lap­ján b jerta a fővárosi sajtót azon hír, hopy Tolna vármegyében nincs Ínség, itt iusegakcióra nincs BzükBég. Töb­ben forda tak hozzánk és érdeklőd­tek, hogy mi a valóság ebből az el- doradói jóiéiból és mi nyújtja ezt a kiváltságos jóléti helyzetét várme­gyénknek. Sajnos, a mi szemüvegünk nem mutat ily bo dog világot. Bár jótékony intézményeink óriási küz­delmet f jtenek ki a szenvedések enyhítésére, a nyomort mi igen nagy­fokúnak latjuk és ketsegbeejtőnek a helyzetet, ahol semmiből bevétele a lakosságnak nincs, amelyen segíteni | a vármegye karitativ intézményei nem tudaak és okvetlen sürgős szük­ség van az országos segitésre. — Követendő példa. Illés Imre kajmádpusztai földbirtokos Jankó főispán utján 500 pengőt adományo­zott a kormányzóné nyomorenyhitő akciója céljaira. — A Jegyzők kongresszusa. Szom­baton tartották az ország községi jegyzői kongresszusokat Budapesten és — mint már többszőr — ez alka< lommal is megjelent körükben dr őrffy Imre, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője, aki dr Koncz János elnöki megnyitóját kö vetően fel is szólalt és többek közt ezeket mondotta: „A magyar köz- igazgatás nagyon megérett már arra, hogy komoly revizió alá vétessék és ez a revízió nemcsak az országgyű­lési képviselők nagy csoportjának, hanem magának a miniszterelnöknek is a kívánsága. Nagy hiba — úgy­mond őrffy —, hogy az életet nem ismerő központi hivatali szobákból akarják irányítani a falvak lakos­ságát és béklyókba vetik sokszor a szegény községi jegyzőket is olyan intézkedésekkel, amelyek csak túlzott mértékben terhelik őket. A közigaz­gatás revíziója ma a legsúlyosabb problémája Magyarországnak és nem lehet az, hogy a minisztériumok fog­lalkozzanak bagatell engedélyezési ügyekkel. Decentralizálni kell tehát a magyar közigazgatást aképen, hogy ennek a decentralizációnak a végső határa a jegyzői asztal legyeD. A jegyzők elaborátuma — mondá őrffy — itt van a kezemben és erre nézve, őszintén szólván, az az érzésem, hogy túiszeréoy az a kívánság, amit a jegyzők kérnek. De viszont a jegyzők tapasztalatból tudják, hogy a szerény kívánságok könnyebben elérhetők. A férfiúvá érett emberek komoly el­határozottságával dolgozunk azon, hogy a közigazgatás reformjának jel­szavát élő valósággá tegyük és hogy a falunak visszaadjuk a jegyzőjét. őiffyt beszéde után az egész ország­ból Összegyűlt jegyzők melegen ünne­pelték. — Dr Klein Antal beszámoló be­szédei. Vasárnap tartottá dr Klein Antal, a tolnai kerület országgyűlési képviselője beszámoló beszédeit Ké- tyen, Felsőnánán és Murgán, kerüle­tének ezen német lakosságú közsé­geiben, ahol német nyelven beszélt a néphez és megmagyarázta válasz­tóinak, hogy a gazdasági válság,' a vele járó nehéz helyzet nem ihagyar baj csupán, hanem világjelenség, amelyért a magyar kormányt felelőssé tenni nem lehet. A hatalmas német birodalomban például még sokkal nagyobb a gazdasági válság, sokkal nehezebbek a viszonyok, mint nálunk, pedig ott a kormány aynémet mező gazdák búzáját métermázsánkénti huszonöt pengős beviteli vámmal védi. A súlyos nehéz helyzetből, úgymond dr Klein Antal, csak a legszigo ubb takarékosságnak az egész vonalon való keresztülvitelével tudunk ki­lábalni és ezt a legszigorúbb módon kell megszervezni. Kíméletlenül meg kell szüntetni az állásbaimozásokat, mert nem szabad megengedeti, hogy egyesek az állam zsebéből 5—6 féie címen is húzzanak fizetéseket. Nagyok az ország nyugdijterh«i is és ebben a tekintetben annak a felfogásának adott dr Klein Antal kifejezést, bogy a megszállott területeken illő tőséggel birt azon magas állású nyugdíjasok, akik Magyarországhoz optáltak ugyan, de állandóan Bécs- ben és Gráczban élnek és a magyar adózók keservesen kiizzadt filléreit ott költik el, magyar nyugdijaiktól megfosztandók volnának. A választó polgárok mindenütt nagy megértéssel fogadták képviselőjüknek az ország su'yos helyzetének okait ismertető fejtegetéseit és megköszönték felvilá gositásait. — Adomány. Dr őrffy Imre or- szággyütési képviselő Báta község szegénypéoztárának 100 pengő ado­mányt küldött. — Szent Imre ünnepély Faddon. Sikerült Szent Imre ünnepély zajlott le Faddon Püspök Pál káplán és B u d a y Antal kántortanitó rende zésében. Az ünnepélyes szentmisét Dreher Arnold plébános mondotta, majd Szent Imréről tartott gyönyörű beszédet. A róm. kát. legényegylet testületileg vett részt az istentiszte­leten, melyen mind áldoztak. Mise alatt a dalárda énekelt. Délután 5 órakor litánia volt, hol az összes tes tületek jelen voltak. Majd este az ifjúság színdarabot adott e'ő nagy sikerrel. Közben Püspök Pál egy leti elnök szép beszédben méltatta Szent Imre liliomos erényeit. Felvo­| nás közben szavalatok hangoztak el, majd Buday Antal kántortanitó által rövid ideje megszervezett ének­kar gyönyörködtette az érdeklődőket. — Kitüntetés negyvenötévi hűsé­ges szolgalatért. Szép, mel< g és csa­ládias ünnepség folyt le vasárnap Csibrákon, ahol a báró Malcomes Gyula földbirtokos szolgálatában álló Klézli István gazdasági cselédnek adták át a fö dmivelósügyi miniszter ajándékát s kitüntető okiratát. A szek­szárdi származású Klézli, akit 45 év vei ezelőtt még Jeszenszky Andor földbirtokos vitt a csibráki urada lomba, különböző gazdák alatt 45 évet szolgáit ugyanazon birtokon. Az ünnepélyen megjelentek : Jankó Ágos­ton főispán, Ssévald Oszkár alispán, Kenézy László dombóvári főszolga­bíró, Kopacsek Ervin községi jegyző, báró Malcomes Gyula a házigazda és felesége, Malcomes Albert, báró Fejérváry István és Szévald Judit. A kastély parkjában tartott ünnepély fél 12 órakor kezdődött, a német­nyelvű község apraja nagyja jelen­létében. A községi dalárda pompá­san előadott Himnusza után Kenézy László főszolgabiró megnyitotta az ünnepi aktust, vázolta a nap jelen­tőségét, melynek fényét emelte, hogy azon a főispán és alispán is meg­jelentek és hogy a főispán maga vállalkozott a fóídmivelésügyi minisz­ter kitüntető oklevelének és pénz­adományának az átadására. Azután Jankó Ágoston a tőié megszokott közvetlen, meleghangú és szeretet­teljes módon méltatta a Csibrákra került szekszárdi magyarnak az ér­demeit, kieme ve hosszú szolgálata alatt megnyilvánult hűségét, odaadá­sát, szorgalmát és megbízhatóságát, amelyekért átadta neki a föidmive- lésügyi miniszter oklevelét és pmz- | adományát. Az ü népéit Klézli 1st ván könnyekig meghatva hallgatta | végig a főispán beszédét, melynek végeztével báró Malcomes Gyula mon I ▲ ▼ 18 havi részletre * vehet mindennemű I Philips készülést gfg hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. SO MM ER BÉLA mechanikusnál gg Szekszárd, Garay-tér. Telefon 51. dott úgy hűséges cselédje, mint a maga nevében is hálás köszönetét a kitüntetésért. Ezután Kopacsek Er­vin főjegyző a községi elöljáróság nevében köszönte meg a főispán és az alispán megtisztelő látogatását. Ezzel azután véget ért az ünnepély amelyet szükebb körű ebéd bövetett a kastélyban — Megalakul a szekszárdi strand­fürdő rt. A Szekszárd és Környéke Strandfürdő rt. alakuló közgyűlését november hó 15 én (ezombato ) dél­után 5 órakor tartja Szekszárd város közgyűlési termében, amelyre a rész- vényaláirókat az igazgatóság névre­szóló értesítéssel meghívta. Az ala­kuló közgyűlés az a ábbi tárgysoro­zat fölött határoz : Közgyűlési elnök választása, Jegyzőkönyvvezető és 2 hitelesítő megválasztása. Annak meg­állapítása, hogy az alaptőke a kellő aláírással és befizetéssel biztosíttatott. Az alapítók által kinevezett igazga­tóság névsorának, valamint Szekszárd várossal kötött megállapodás bejelen­tése. Az alapszabályok megállapítása. A társaság megalakulása feletti hatá- rozaihozatal. A társaság elnökének és igazgatótanácsának megválasztása. A f jiügye őbizottság megválasztása. Vé­gül : az alapítók részére a K. T. 152. § ában megállapított felelősség alóli felmentés. A 7000—1925. sz. pénz­ügyminiszteri rendelet szerint a száz­ezer p-.ngőn aluli alaptőkéjű részvény­társaságok megalakításához a pénz­ügyi és kereskedelmi miniszterek külön engedélye szükséges. Vitéz Vendel István ezért Budapestre uta­zott, hogy az engedelyezésről szóló miniszteriális ügyiratok a közgyűlésig a váró-mák megkü dessenek. — Újabb adományok a Népkony­hára. Szekszárdi ip*ros N. N. 5 P, Fekete Testvérek 85 kg liszt, Virág Ferenc Pécs 100 P, Jártás János 5 kg liszt, 10 kg burgonya, dr Illy György né 5 P, 15 kg burgonya, 15 kg bab, mit köszönettel nyugtat a gondnokság. — A völgységi róiiL kát. tanító­egyesület foiyó hó 6 an Tevelen tar­totta meg őszi rendes közgyűlését, A gyűlés előtt Leh József teveli rk. plébános gyászmisét mondott a taní­tói kör eihu yt tagjaiért. Majd a mise után Scharffanberger János zá- vodi rk. esperes plébáoas, egyház- kerületi tanfelügyelő, egyházi elnök nyitotta meg a gyűlést lelkes szavak­kal, majd az adminisztratív ügyeket tárgyalták le s végül Faust Antal nagyvejkei rk. plébános tartott szép, tanulságos és állandóan nagy figye­lemmel kisért előadást Palesztináról. Az előadás után az elnök az ülést berekesztette és kezdetét vette a pe­dagógiai szeminárium. — Kirendelés. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter a gindlicsalád- szőlőhegyi állami népiskolába Bube- mk Irén oki. tanítónőt rendelte ki helyettes tanítónőül. — Paplakszentelés. Müller Róbert felsőnáuai esperes november hó 9 én felszentelte az újonnan épült kétyi pupákot. A beszentelést megelőzően istan'iszteletat t rtott a temp ómban. VILLAMOSSÁGI és erőátviteli berendezések szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szek­szárd. Telefon: 91.

Next

/
Thumbnails
Contents