Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-11-08 / 88. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 november 8. Kiszedték o méresfosút... Erős méreg a nikotin, szívnek, tttdőnek, idegrendszernek konok ellensége líédje egészségét és szívjon nikotintól mentesített dohánygyártmányt A NIKOTEX- szivar és cigaretta minden trafikban kapható. kérdéssel megfelelő higgadtsággal foglalkozni . Tán el se mondottam volna mindezeket, ha bizonyos közreadott és túl optimista információk nem lettek volna alkalmasak arra, hogy a bortermelők a reális valóság helyett a szivárvány szerű reménykedés állapotában ringattassanak, mert ea a jelenség eszemhejnttatja a városunkban pár évvel ezelőtt megtörténteket, amikor a Szőlősgazdák Országos Egyesületének egy körlevele alapján ' kidoboltatta Szekszárd városa, hogy Rádió • Villany * KerM* Sportcikkek A Fábián Sándor rádió <• elektrotechnikai vállalatnál Szekszárdon, a nagy trafik mellett. — Telefon 139. Ük. vigyázzanak a gazdák és ne pocsékolják el termésüket. Ha jól emlékszem, abban az időben 50—60 fillérrel vétettek a borok Szekszárdon. Ennek a kidobolásnak bizony szomorú eredménye lett. Sokan nem adták el boraikat és egy vagy két év múlva az akkori árnak % % részéért voltak kénytelenek áruba bocsájtani azokat. Bizonyos, bogy a mai borárak természetellenesek. De ezen nem optimizmussal és szép eltervezgetésnek kiteregetésével lehet segíteni, hanem összefogó egyetértéssel és impozáns fellépéssel, hogy végre meghallják a szőlősgazdáknak a szavát ott is, ahol eddig, úgy látszik, struccpolitikát követtek a borfogyasztásnak és értékesítésnek kérdésével szemben. — r. A Társadalombiztosító intézet szekszárdi kerületi pénztára 33.012 pensö felesleggel dolgozott. Most jelent meg az Országos Társadalombiztosító Intézet központjának az elmúlt 1929. évről szóló beszámolója. A hatalmas kötetbe foglalt statisztika számszerűleg feltünteti a központnak, valamint az összes kerületi pénztáraknak a működését, vagyoni álla potát, múlt évi bevételét, kiadását, Bzóval ügyviteli eredményeit. Érdeklődésünk természetesen a szekszárdi kerületi pénztár felé fordul és sietve ütjük fel az összes kerületi pénztárak eredményszámláit feltüntető kimutatást, melyből megállapíthatjuk, hogy az ország huszonegy pénztára közül mindössze négy kerületi pénztár zárta felesleggel az 1929. évet. Ezek közt van a szekszárdi is amelynek 33.012 pengő 61 fillér a múlt évi kezelési feleslege, amely 6 76 százaléknak felel meg. Dr Hoffmann János, az OTI szekszárdi pénztárának ügyvezetője szerint a felesleg a folyó, 1930. évben előreláthatóan nagyobb lesz. Érdekes, hogy miként oszolnak meg a pénztárnak a költségei. Ezek közt természetesen a legnagyobb ösz- szegü a tagoknak kifizetett táppénz, amely 92 723*48 pengőt, vagyis 19°/o ot tesz ki. A kórházba utalt tagok hozzátartozóinak féltáppénze 3.821 97 pengő, azaz 0 78 °/o volt. A terhességi segély 5 937 pengő, azaz 1 21°/o, gyermekágyi segély 10.020 pengő, azaz 2.06°/o, szülésznői dij 7.052 pengő, vagyis 1*45%, szoptatási segély 9.738*54 pengő, azaz 1 99% volt. Imponáló számokkal szerepelnek a gyógyászati eszközök, valamint a kórházi, orvosi és szanatóriumi költségek, amelyek cként részleteződnek : gyógyászati ellátás (gyógyszer, kötszer, gyógyászati segédeszköz) 77.030 pengő 03 fillér, azaz 15*79 %, kórházi költség 60 930 86 peDgő, azaz 12 50 °/o, fürdő és szanatórium ellátással 9.471T6 pengő, azaz 1 94%, orvosi költségek 77 209 37 pengő, azaz 15*82 %. kövekre szánt apró versikék kéziratát nem őrizte meg s noha azok kétségkívül rávésődtek a sírkövekre, ma már nagyon nehéz szerzőik pontos megállapítása. Váradi Antalnak ezt a munkásságát is ugyancsak a jelzők jellemzik, mint búcsúztató beszédeit. Egyszerűség, közvetlenség és őszinteség. Az ő nagy és mindig nemesen dolgozó lelke képes volt mások fájdalmát a maguk teljességében átélni és azokat költői formába önteni. Két sirverset mutatok be itt az olvasóknak, melyeket Varadi Antal irt s melyek még ma is olvashatók a sir köveken. Mindakettő sirköltészetünk egy-egy remeke s bizonyítékai annak, hogy minő nagy szerepe volt Váradi Antal írói munkásságában az 6 nagy szivének, melynek nemes dobogását minden során, amit életében CBak irt ott érezzük. Bercsényi Béla (1841—1901.) színésznek, írónak, oziuiakademiai tanárnak, a Petőfi Társaság tagjának a sírkövére irta a következő sorokat: Művész volt, egyesült benn nagy szív és [fényes elme, Oltára volt a színpad. — A művészet [szerelme, S bár múló alkotás, amit a színész teremt, Alakjai hatása túlélik a jelent. És a halál kárpitja, amely föléje dől, El nem takarja lelkét síró szemünk elől. A fáklya bár kihamvadt, de fénye él tovább, Ezer tanítvány őrzi lelkében láng nyomát. S amerre magyar színen magyar nyelvünk « a tzen8> Ott hymnust énekelnek az O eszméinek. Nem hal meg az egészen, ki nemzetének él, Csak azt mi benne múló, takarja szemfedél. A másik sirverset jó barátjának Lappert Antalnak felkérésére irta, annak felesége sírkövére 1902 ben. O szent helyi porig borulj, te homlok, Hajuljatok meg mélyen ciprus lombok, Hadd ontsa két szemem most könnyeit! Szent ez a hely I Anyasziv porlad itt I Mindkettő a kert-pasi úti temetőben olvasható. Ezekkel óhajtottam Váradi Antal írói életrajzát kirgószi teni, hogy minél tökéletesebb való- | jában bontakozzon ki mindenki előtt j az ő nagyszerű tehetsége és szeles { körű írói munkásság«. Az alábbiak viszont már kisebb tételek: temetkezési költségek 5870 pengő 02 fillér, azaz 1*21%, betegek útiköltségei 1027*48 pengő, azaz 0 21%, népbetegségek ellen irányuló megelőző küzdelem, — anya- és csecsemővédelem 2445 pengő, azaz 0*50o/0. — Ha ezeket az összegeket összeadjuk, akkor konstatálhatjuk, hogy a szekszárdi kerületi pénztár által az 1929. évben nyújtott összes segélyezések értéke 363.277 pengő 37 fillérre rúgott, amely 74*46%- nak felel meg. A gyógyászati költségek közül 3692 64 P-t költöttek költségesebb gyógyászati segédeszközökre — és 6493 90 P-t fogkezelés, fénykezelés, Zanderekre, Röntgenre ás laboratóriumi vizsgálatokra. Nagy künn lévőségéi is vannak a pénztárnak. Betegségi biztosítási járulékok címén 162.338*57 P-t, öregségi biztosítási járulék címén 95.894 09 P-t, be nem folyt baleseti biztosítási dijak címén 9837 pengőt követel a munkaadóktól. Ez tehát azt jelenti, hogy nem állhat meg az az utón-útfélen hangoztatott vád, mintha a Társadalombiztosító semmit sem nyújtana a tagjainak, mert hiszen az itt részletezett statisztikai adatokból az tűnik ki, hogy a pénztár összes bevételeinek háromnegyedrészét a tagok gyógy- ellátására és segélyezésére fordította. Ha ehhez hozzávesszük a kezelési feleslegként mutatkozó 6*76 %-ot, akkor a kezelési költségek a rossz- akaratuan terjesztett arányokkal szemben lényegesen összezsugorodnak. ** af hasonló nagyságú vidéki kerületi pénztár gazdálkodásának pénzügyi eredményét: a balassagyarmatinál 175.838 pengő, a makóinál 100.475 pengő, a veszpréminél 168.368 pengő a deficit. Vagyis, amikor más, hasonló taglétszámmal és bevétellel bíró pénztárak százezer pengőn felüli deficitekkel dolgoznak, ugyanakkor a szekszárdi pénztárnak több mint 33 000 pengő feleslege van. Ezeknek a feleslegeknek a húsz százalékét a központ a törvény értelmében átengedheti a tagoknak az alapszabályok rendelkezésein túlmenő segélyezésekre. Ilyen célra tehát a szekszárdi pénztár 6600 pengőt fog a pénztártól kapni. A múlt évben kibocsájtott kamat- amnesztiarendelet folytán töröltek 9 984 29 pengőt. Az összeg viszonylagos csekélysége arra enged következtetni, hogy a szekszárdi pénztár területén aránylag pontosan fizették a munkaadók a járulékokat. Imponáló a tagforgslom is. A múlt évb^n bejelentettek 14.336 férfit, 7251 nőt, összesen 21587 egyént; kijelentettek 15 039 férfit, 6983 nőt, összesen 22 022 egyént. Jellemző az ügyforgalom nagyságára, hogy a be- és kijelentések összege 43 609 volt. A biatositottak száma 7.312 férfi, 3 647 nő, összesen 10 959. A napibérosztályok es nemek szerint a tagok létszáma az ipari munka- | vállalóknál a következő volt: I. napi | bérosztályban 1701 férfi, 203 nő, | együtt 1904; II. napibórosztályban SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben |f Jíedvező ,'/ fizetési feltételek SINGE R VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szekszárd Nagyszálló Garay-tér 3. Bonyhádon: Zárda-utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Dunaföldváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 963 férfi, 611 nő, együtt Í574; III. napibérosztályban 1164 férfi, 348 nő, együtt 1512; IV. napibérosztályban 1312 férfi, 118 nő, együtt 1430; V. napibérorsztályban 564 férfi, 20 nő, együtt 584; VI. napibérosztályban 262 férfi, 7 nő, együtt 269; VII. napibérosztályban 165 férfi, 5 nő, együtt 170; VIII. napibérosztályban 97 férfi, 1 nő, együtt 98: IX. napibérosztályban 57 férfi; X. napibérosztályban 106 férfi. A három legmagasabb napibérosztályban tehát csupán egy nő volt. Százalékosan a következőképen oszolnak meg az egyes napibérosztályok között a munkavállalók : az első napibérosztályba tartozik 24 7%, a másodikba 20.6%, a harmadikba 19 8%, a negyedikbe 18 5%, az ötödikbe 7*50/0, a hatodikba 3 5%, a hetedikbe 22%, a nyolcadikba 12%, a kilencedikbe 0 7%, a tizedikbe 1*4%. A vármegye szomorú gazdasági helyzetére jellemző, hogy — miként azt a százalékok is mutatják — az ipari munkaadók legnagyobb részben tanoncobkal dolgoztatnak, vagy pedig a II—IV. napibérosztályba tartozó fiatalabb, olcsó segédekkel, vagy napszámos munkaerőkkel, akiknek a napi keresete legfeljebb 2—4 pengő között volt. A napi 4 pengőn felüli keresetű egyéneknél már rohamosan csökken osztályonként a százalék. A rettentő nehéz gazdasági viszonyok között valóságos áldás ez az intézmény, amely a gyermekbetegségeken átesve és megerősödve nemcsak a munkaadónak és munkásnak lesz hasznára, hanem az immár örökkévalóságba költözött Vass miniszter gyönyörű elgondolása szerint magának az országnak is, mert hisz a cél az, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet idővel Magyarország leghatalmasabb jóléti szerve legyen. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1930. évi október 30—november 5 i Hőmérséklet: maximum: 19*5C° október 31-én. minimum : 6 0 C° november 5-én. Csapadék: eső: 3*7 mm október 30 án. > 0 8 mm november 1-én. > 0*2 mm november 2 én. > 7*8 mm november 3-án. > ' 4 5 mm november 4 én. > 0*3 mm november 5-én. összesen 17'3 mm. A légnyomás november hó 5-án emelke* dett; este 9 órakor 12*8 C° mellett 746*2 mm volt. Azontúl emelkedni kezdett. tfnftflieillMCher Ódon ff Fin ,cé!& Mutche"bacher Jenő tüzifakeresiHCI Ui1IUII KI Ilii kedése, cement-, beton-, műkő-gyára, síremlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18 Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyflrűk és hidáteresz-csövek minden átméreti,en, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gránit, márvány s műtő készpénz rban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®®
