Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-11-08 / 88. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1930 november 8. ...* rr"M ' *imm ír—;-r--. .m KT Tekintettel a kedvezőtlen gazdasági viszonyokra “w iw—üí összes cikkeink árait ««■ mátóljkezdvejw^ Pirnitzer József és Fiai áruháza; Szekszárd »Karácsonyi örömet a szegényeknek«. A legnagyobb magyar asszony, a Kormányzó ur Őfőméltósága hitvese fordul kérő szavával alábbi sorokban a magyar nemzet minden fiához, leányához: b Karácsonyi örömet a szegények­nek I Ezúton mondok őszinte, meleg köszönetét mindazoknak, akik az el­múlt évben nemeslelkü adományaik­kal lehetővé tették, hogy nyomorban sínylődő embertársainknak oly sok­szor lehettem segítségükre végszük­ségükben. Felesleges külön rámutatnom az amúgy is mindenki álltai ismert mos­tani súlyos gazdasági helyzetre, ami kor is a munkanélküliek ezrei síny­lődnek a legnagyobb nélkülözések között, fel szeretném azonban hívni mindazok figyelmét, akiknek mód­jukban áll, hacsak néhány fillérrel is ezen nyomoron enyhíteni, hogy ezáltal nemcsak jótékonyságot gya­korolnak, de saját érdekükben is cselekszenek, ha az éhező és fázó tömegek lelketromboló elégedetlen Bégét adományaikkal csökkenteni segitenek. Azzal a bensőséges kéréssel fordu lók tehát minden olyan embertársa­imhoz, akii a gondviselés meleg ott­honnal és a napi biztos kenyérrel áldott meg, hogy a nyomor és nél­külözés fájdalmának enyhítésére irá­nyuló törekvésemben nemeslelkü ado­mányaikkal és gyűjtésűkkel támo­gassanak. Az elmúlt esztendő szép ered­ménye után meg vagyok győződve, hogy a társadalom hathatós támoga tá&ával a mai nehéz helyzetben még- inkább módot fog nyújtani a nyo­morgók karácsonyi megsegítésére és arra, hogy ínségesek a téli folya­mán rögtöni segélyében részesülhes­senek. A múlt évi gyűjtésem lehetővé tette, hogy ezeren felüli szegény gyer­mek karácsonykor felruháztatott, 1000 család és félszáz jótékony intézmény karácsonyi adományokban részesült és közel 1000 esetben, rögtöni segélyre szorultak, szorgos kivizsgálás után, pénzbeli, illetve természetbeni támo­gatást nyertek. A gyűjtésből még fennmaradt összegből ped g 120 gyermek részére napközi otthont tartottam fenn. Minthogy gyűjtésemnek semmiféle adminisztrációs költsége nincsen, a kezeimhez befolyó összeg a maga teljes egészében és személyesen végzett szétosztásban a szegényeknek jut. Kérem végül a nemesszivü ada­kozókat, hogy pénzadományaikat, valamint természetbeni adományaikat is lehetőleg november végéig, de legkésőbb december 10-ig hozzám eljuttatni szíveskedjenek. Horthy Miklósné « * A mai gondterhes világban hálatelt szivek meleg szeretető kiséri mind azokat, akik önzetlen lélekkel ipar­kodnak csökkenteni a mérhetetlen szenvedéseket. Igaz, hogy — kevés kivétellel — mindnyájan szükségben vagyunk, de még igy is tudunk juttatni azoknak, akiknek semmijük sincs. A legnemesebb lélek, Horthy Miklósné fordul ismét hozzánk, hogy siessünk adományainkkal annak az akciónak a támogatására, amelynek célja, hogy a szegényeknek boldog, meleg karácsonyuk legyen. Hallgassuk meg nagyasszonyunk kérelmét s kiki annyit, amennyit tud, adjon, mert minden fillér egy* egy könnycseppet szárit föl. Szent Imre-ünnepélyeK. Kilencszáz esztendővel ezelőtt gyászba borult egy királyi udvar — és a^gyászba öltözött királyi szülők­kel együtt gyászt öltött egy egész ország. A halál feketesége ült meg mindent és a veszteség súlya neheze­dett mindenre, amikor a Duna-Tisza medencéjében arról beszélt a szomorú hír, hogy Imre herceg, egy szép jövő biztató reménye nincsen többé. A pogányból kereszténnyé lett magyar­ság sírása kisérte ezt a fájdalmas elmúlást: egy életnek a derekán való kettétörését; Árpád törzse viruló, erős hajtásának a korai pusztulását; a magyar trón első várományosának váratlan, hirtelen halálát. £2 a ma is lélekbemarkoló tragédia Szent István király életének nagy katasztrófája volt; — kilencszáz évvel ezelőtt el­vesztett ifjú hercegének Bzent élete nemzetének örök dicsősége lett. Az isteni gondviselés rendelte úgy, hogy Szent Imre szent és magyar legyen — és az isteni gondviselés rendelte Úgy, hogy ennek az élet­szentségnek a hatalmas ereje kilenc évszázad után a Pöld egész kereksé gére szétáradjon. Ez a nagy erő eleven hitvallásra indít távoli országokat, messzi népeket — és ebben a hit­vallásban Szent Imre nevére figyel fel és érdeklődésével az ő nemzete felé fordul ma az egész világ. A Szent Imre évnek vallásos jellege mellett a nemzeti jellegét is ez adja meg. Az augusztus hó folyamán a fővárosban rendezett nagyszabású, feledhetetlen emlékű; élményekben gazdag, kegyelmekkel teljes ünnep lések után az ország különböző részei­nek, vidéki városainak az ünnep­ségeiből is ennek a kettős jellegnek az átérzése és a tudata árad ki. Ez járja át a lelkeket; szent hevülettel ez tölti be a sziveket és megbont­hatatlan egységben ez kapcsolja össze a kilencszáz esztendős múltat és a jelent. A szekszárdi fiú felső kereske­delmi iskolában. Az ünnepélyt meg­kezdő szavalat (Marx Ernő IV. évf. tanuló— ifj. Dezsényi Béla: Könyö­rögj értünk) után az ifjúsági ének­kar Wagner János hittanár vezény­letével ügyes betanulásban Koudela: Szűz tiszta liliom kezdetű himnuszát énekelte. Ezután Czéh Lajos III. évf. tanuló jó átérzéssel Hangay Sándor nak „Dal a liliomos királyfihoz" c. költeményét szavalta el. Azokat a tanulságokat, amelyeket az öntudatos magyar ifjúság számára a Szent Imre év jelent és magában hordoz, vitéz Molnár József tanár fejtette ki. Beszé­dében a történelem tanításának, iro dalmi vonatkozásoknak és a Szent Imre év ünnepségeiből vett egyes mozzanatoknak az egybevetésével a Liliomos királyfi képét rajzolta meg, hogy ezt az eszményképet kövesBe és önmagában kialakitBa az ifjúság. Czéh József IV. évf. tanuló szép szavalata után (P. JánossyBéla: Magyar ifjak Szent Imre herceghez) az énekkar jó együttesének éneke (Koudela: Szent Imre herceg, Magyarország éke) még mélyebbé tette a lelkek áhítatát. A bensőséges hangulatú ünnepet dr deési Daday Dezső igazgatónak a tanulók­hoz intézett buzdító szavai fejezték be. — A szétoszló diákokat elkísérte haza Szent Imre tiszta szelleme, hogy a mindennapi életben világító fényes­ségük, biztos erősségük legyen. A szekszárdi polgári leányisko­lában. Folyó hó 5-én d. u. 5 órakor az intézet tornatermében tartott ked­ves ünnepély keretében a szép kö zönség jelenlétében áldoztak Szent Imre herceg emlékének. Az ünnepélyt a Himnusz nyitotta meg, melyet az iskola énekkara adótt elő Klieber Gizi tanárnő vezetése alatt, majd Szemlér: Szent Imre ünnepére cimü költeményét szavalta el kedvesen a kis Tihanyi Mária I. oszt. tanuló. Dr Bán Aladár Szent Imréhez cimü költeményét Péter Margit I. a) oszt. tanuló adta elő hatásosan. Az ünnepi beszédet Gábor Pál kórházi lelkész mondotta, aki az ifjúságot Szent Imre erényeinek követésére buzdította. Szent Imre-éneket adott elő ezután az énekkar, majd Hangay Sándor Dal a liliomos királyfihoz cimü köl­teményét szavalta el kedvesen Végess Zsuzsika, sok tapsot aratva. Szent Imre ravatala c. melodrámát, mely­nek költeményét Szepessy László irta s zenéjét Lányi Ernő szerzé, Theiszen Magda IV. o. tanuló szavalta hatá­sosan, kiváló előadásban, míg a mű­vészi zenekiséretet zongorán Péter Evelin IV. 0. tanuló adta. Gyula diák Spent Imre királyfi sirja előtt cimü költeményét Erdélyi Ilona IV. o. t. adta elő szépen, kedvesen. Az ünne­pély az énekkar Magyar ifjak fohásza cimü énekével ért véget. A dombóvári reálgimnázium­ban. A dombóvári kir. kát. reálgim­názium Dombóvár társadalma bevoná­sával szerdán az intézet tágas torna­termében magas színvonalon álló Szent Imre ünnepélyt rendezett, nagyszámú szülő, tanügybarát és a község elő­kelőségeinek részvételével. Az ünnep­ség előtt Magyar Bála pápai kama­rás, plébános megszentelte azt a Szent Imre-seobiot, amelyet az intézet kápolnájának Vér Vencel reálgimn. igazgató adományozott, majd szent­misét mondott, amelynek folyamán az intézeti énekkar dr Tóth Pál tanár vezetésével szép egyházi énekeket adott elő. A művészi orgonakiséret- ről Marton Kálmán kántortanitó gon­doskodott. Elsőrangúan érvényesült Lágler O ga zárdái zenetanárnő Szent Imre-szólója. Ezután vette kezdetét az ünnepély a Himnusz eléneklésóvel. Ügyesen szavalta el Pető Antal VI. 0. t. Dazsényi Antal: „Könyörögj érettünk" cimü költeményét. Lagler Olga Ave Mariája, amelyet Marton Kálmán kisért zongorán, magával ragadta a közönséget. Az ünnepély fénypontja volt dr Vértesi Frigyes pécsi theológiai tanár lendületes ün­nepi beszéde. Szép színekkel rajzolta meg Szent Imre herceg egyéniségét, mint a középkori keresztény lovag mintaképét. Tőle tanulhat a magyar ifjú jellemet, tiszta életet, amelyre ép a mai napokban van szükség. Végül a szülőkhöz fordult és kérte őket, hogy az ifjúságot jellemszilárdságra, lelki tisztaságra neveljék, mert ez képezi a bo'dogabb magyar jövő zálogát. Az ifjúsági énekkar eléne­kelte a Szent Imre-dalt, amire Guoth László III. o. tanuló ügyesen szavalta el Gáspár „Ujjong Pannónia" cimü költeményét. Igaz tetszést keltett Beethoven kiváló szerzeménye, az „Isten dicsősége" az énekkar előadá­sában és a legkényesebb művészi igényeket elégítette ki Beethoven quartettje, amelyet első hegedűn Marczell György né, második hegedűn Marczell György, cellón Lehmann György és zongorán Marton Kálmán mutattak be. A nagy tetszésnek engedve, Mozart egyik szonátáját ad­ták még elő. A sikerült ünnepélyt a Szózat eléneklése fejezte be. MALNASI MARIA természetes alkalikus sós savanyuviz, Influenza, asthma, torok, gége és légcsőbetegségeknél kitűnő hatású. Gyomorégést azonnal megszüalet Mindenütt kapható. 1097 Erzsébet Királyné Szálló Budapest, \V„ Egyetem-utca 5. — (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi é8 vidéki úri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak l 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents