Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-10-29 / 85. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 16 fillér. Szekszárd, 1930 október 29. 85 szám. Szerkesztőség Ó8 kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dif: Félévre — — — 6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő. Főszerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden sserdAii ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. ____ Hi rdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kéről. ötezer népiskola. Amikor Szeged városát árvíz öntötte el, a borzalmas elemi csapásból felocsúdott lakosság fogadalmat tett, hogy templomot építtet. Ennek a templomnak h«jói most nyíltak meg az ájtatos hívők előtt. Nem akarjuk kisebbíteni Szeged város csapását, amikor a szeszélyes Tisza hullámai elöntötték egész területét, de mi ez az elemi csapás ahhoz a pusztításhoz képest, amely a háború után végig- hömpölygött ezeréves hazánkon. Amikor a minden oldalán vérző haza frissen levágott csonkjai iszonyatos fájdalommal töltötték el a nemzet minden tagját, védekezési módok után sóvárgott a nemzet. Ekkor vettük elő a nemzet szellemi arzenáljából a legcélravezetőbb fegyvert, ezer esztendős kultúránkat. Nem feledjük, ezelőtt tiz évvel az Alföld iskolakultúrája még a legnagyobb elhagyatottság képét mutatta. A nemzetnek azonban vezére akadt, aki meglobogtatta a kultúra szövét nekét és erős elhatározással mintegy közóhajtásként tett fogadalmat arra, hogy a világháború, a forradalmak és Trianon áradata ellen tömegével építteti fel a nép iskoláit. Gróf Kle- belsberg Kuno kultuszminiszter nevét fogja márványnál is maradandóbb helyre, a magyar népmilliók leikébe véBni az a tény, hogy rövid öt esztendő leforgása alatt az alföldi tanyavilág ötezer iskolai objektumhoz jutott. Megteremtette ezt a mai kormányzat a legsu'yosabb időkben, a nemzet példátlan áldozatkészsége mellett. Ez az öt esztendő népiskolai kultúra tekintetében többet jelent a nemzetnek, mint a megelőző évtizedek. Ne használjuk fel ezt az alkalmat arra, hogy vádat emeljünk a múlttal szemben, bár kézenfekvő megkérdez nünk azt, miért maradt a színtiszta magyar vidék megfelelő iskolakultúra nélkül akkor, amikor a 67 es kiegye zés után a nemzetiségi vidékeken palotaszerü iskolák épültek. Meddő eljárás volna az, ha most, amikor az 5000 ik népiskolát avatták fel Szege den, ilyen rekriminációkkal állnánk elő. Fel kell azonban mérnünk hord- erejét ennek a ténynek, mert ugyanakkor úgy érezzük, kötelességünk szembeszállni azzal a demagógiával, amelyik kultuszkormányunkat mostanában éri. Nem a nép érdekeit szolgálja-e az az 5000 népiskolai objektum, melynek kapui apró falusi és tanyai gyermekek előtt tárulnak fel? Alig volt kormányzat, amely ilyen eklatáns bizonyítékát tudná adni annak, hogy minden elgondolását a nép igényeihez, kívánságaihoz s az összesség érdekeihez méri. Repeső öröm szállj a meg valónkat, amikor az árvízzel sújtott Szeged város Fogadalmi-templomának elkészülésekor 5 esztendő kulturmunkájának | homlokzatára is feltehetjük a bokrétát, j Szeged városa jámbor Istenfélő lélek- I kel, de nemes büszkeséggel lépheti át templomának küszöbét, mert szótárté volt. Fogadalmából az ország egyik legpompázatosabb temploma lett. Ugyanekkor teljesen megérljük kultuszminiszterünknek lelke mélyéig történt meghatódottságát, mert prog ramját a rendelkezésére álló igen rövid idő alatt valóra tudta váltani, amikor Szegeden kinyitotta az 5000-ik iskola kapuját. Az a nemzet, amelyik ilyen súlyos napjaiban is képes a mulasztottakat pótolni, az ne csüggedjen, övé a jövő. Azok az ifjak, akik ezekben az újonnan épült iskolákban szívják magukba a kultúra cseppjeit, majdan akaraterős férfikorba jutva, bizonyára áldó lélekkel gondolnak atyáikra, akik gyakran a falatot elvonva szájuktól, áldoztak a haza oltárán, hogy a jövő generációja megacélozódjék a legverhetetlenebb fegyver forgatásában: a kultárában. Dr Pesthy Pál beszámolőla Gyünkön. A gyönkieket nagyon elkényeztette az időjárás, amely még hetes esők közepette is mindenkor derűsre, verő- fényeBre fordult, ha valami ünnepélyt rendeztek, akár ősszel vagy télen lett légyen az, mindenkor ragyogó nap sütés kedvezett nekik. Most is erősen bíztak szerencséjükben, noha a barométer emberemlékezet óta nem állt ily alacsonyan és egyáltalában nem kellett a rendezőségnek, elöljáróságnak fejét törnie, hogyan oldja meg az ufcaöntözés problémáját, ölni tudtak volna a rendezők, ha valaki azt mondta, hogy nagyon kellett az eső a rovarkár és az egerek ellen. Október 26 án reggel azután feladtak minden reményt és beletörődtek abba, Bogy a szeretett képviselő ünneplése körül kénytelenek elhagyni minden külső díszt, mert a hideg, zimankós, zubogó eső lehetetlenné tett minden parádét. Szürkén folyt le a fogadás a pályaudvaron, ahol Reich Oszkár főszolgabíró, dr Ulgenn Aurél kerületi-, Székely János helyi pártelnök és Schmidt János főjegyző várták az érkezőket. A főjegyző Üdvözölte — a kellemesen fütött vonat ablakaiból kitekintő utasok kárörvendő mosolya közepette a rettenetes időben levett kalappal — dr Pesthy Pált, aki a délelőtti gyorsvonattal Perlaky György, Kálmán Jenő és Takács Géza egységespárti képviselők, valamint dr Kovács Béla titkára, dr Bartha István és Meskó Zoltán a Magyar Távirati Iroda kiküldöttjének kíséretében érkezett. A társaság csukott autókon vonult a főszolgabírói lakhoz, ahol a gyönki előkelőségek, élükön hg Sulkowski Viktorral, már várták őket. Rövid felfrissülés után ugyancsak autókon dr Illgenn Aurél pártelnök lakására mentek, ahol fényes ebéd volt. Délután 2 órakor kezdődött a beszámoló a nagy vendéglő emeleti tánctermében, amelynek korlátolt befoga dóképességére való tekintettel a ren dezőség eredményesen gondoskodott arról, hogy azok legyenek ott, akiknek a beszámoló beszéd szól, vagyis elsősorban a komoly elemek, a választóközönség, amely teljesen meg is töltötte a rossz idő dacára a nagy termet. Az első széksorokat az úri- | osztály tagjai foglalták el, köztük j több hölgy, a középen herceg Sül | kowski Viktorné. A gyűlést Székely János gimn. I igazgató, helyi pártelnök nyitotta meg magvas beszéddel, mellyel újabb tanujelét adta ismert szónoki képességeinek. Utána dr Pestby Pál volt igazságügyminiszter, az egységespárt országos elnöke, a kerületnek immár 10 év óta képviselője tartotta feszült figyelem közepette, zajos helyeslés által ismételten félbeszakított beszámoló beszédét. Olyan hírek voltak elterjedve, hogy a boletta kérdésnél közbeszólások lesznek, sőt a királyügyben is kérdéseket fognak feltenni, mindebből azonban semmi sem lett, mert Pestby Pál már első mondataival teljesen meghódította és lefegyverezte hallgatóságát. Foglalkozott a szomorú gazdasági helyzettel, azon reményének adott kifejezést, hogy termelésünk fokozatos átszervezésével kellőleg védekezni tudunk az amerikai gabona invázió ellen. Leszögezte, hogy a kormány minden törekvése arra irányul, hogy a mezőgazdaságot megerősítse, az intézkedések egész sorozatával siet a mezőgazdák segítségére, de gondoskodik a kormány megfelelő kölcsönök nyújtásával az ipar és kereskedelem támogatásáról is. Arra buzdította választóit, hogy csak magyar áruért adjanak pénzt, mert ezzel magyar munkások tömegét mentik meg a munkanélküliségtől. A kormány erélyes kézzel megfékezi a kartelek túlkapásait és ezzel reméli biztosítani, hogy a falu népe az eddiginél jóval olcsóbban szerezheti be szükségletét. Vigyázatra inti hallgatóságát az áiprófétákkal szemben, akik nem a nemzet érdekeit tekintik, hanem az izgalom parazsánál a saját pecsenyéjüket kívánják megsütni. Nagy elismeréssel méltatta Bethlen István miniszterelnöknek 10 éves munkásságát, amellyel a magyar nemzetnek külföldön tekintélyt biz tositott és becsülést szerzett. Sajátságos fluidum árad az ő közvetlen, frázis- és cicomanélküli, őszinte, egyenes beszédjéből, amely mögött szinte érezzük a közös gondokat és bajokat, amelyek épugy nyomják az uzai földeket, mint a gyönkieket. De sokat tesz az a tény is, hogy a hallgatóság sorain végignézve, talán minden tizedik embernek már egy-egy nagy szolgálatot, szívességet tett a képviselő. Ilyen légkörben nehéz közbeszólnia annak az egy-két mindig elégedetlen embernek I Másodiknak Kálmán Jenő tabi képviselő szólalt fel, akit a gyönki reformátusok az egyházi életben már régen jól ismernek. Ezután következett Perlaky György, a közeli pécsváradi kerület követje, aki az ottani németség sokban hasonló sorsáról beszélt és nagy hatást ért volna el még akkor is, ha nem a gyönki választók zömének német anyanyelvén beszélt volna. Igen jó volt, hogy elmondotta a nyáron tett német- országi, ausztriai és olaszországi utazásai alkalmával tapasztaltakat. Utolsónak dukai Takács Géza képviselő szólalt fel, aki a biharkeresz- tesi határszéli választókerület üdvözletét hozta ób ismert, találó, népies adomáival fűszerezte előadását. Négy óra volt, amikor dr Illgenn Aurél kerületi pártelnök bezárta a gyűlést és a volt frontharcosokat emlékeztette a régi harctéri „A-Hö telefonjelre, amely azt jelentette: Aushalten 1 (kitartani). A beszámoló után Pesthy Pál a nagyvendéglőnek egy irodává berendezett szobájában fogadta az ügyesbajos feleket, azután kíséretével együtt meglátogatta a gazdakört, ahol Gál Sándor egyleti titkár üdvözölte. Itt behatóan tanácskozott a kisgazdákkal bajaikról és főleg a körhelyiség kérdésében mutatott nagy érdeklődést, mert a mostani elhelyezkedést a tömegesebb tömörülés szempontjából nem tartotta kielégítőnek, pedig a kisgazdáknak egyesítése nagyon fontos volna. A gazdakörből az iparoskörbe ment a társaság, ahol Schmidt Jenő elnök, majd az ipartestület elnöke, Weiszling Ádám üdvözölte a képviselőt. Utána kedves jelenet következett, amely egy kis szint vegyitett az esős nap szürkeségébe. Ugyanis most egy éve, amikor az iparoskör leleplezte Pesthy Pál arcképét, 12 iparos- és ugyanannyi földmüvesleány nemzeti viseletben vette körül a kegyelmes urat, akit e csinos keretben a főszolgabíró kertjében lefoto- grafáltak. Meglepetésképen dr Pesthy most minden egyes leánynak egy ily képet hozott sajátkezüleg irt ajánlásával ellátva. A képeket Reich főszolgabíró osztotta szét és Wild Erzsébet az iparoslányok, Komjáthy Éva pedig a földmüveslányok nevében formás beszéddel mondott köszönetét. Meg íb rótta a kaszinóban a társaságot őnagyméltósága, mert nem követik az iparoskör példáját és nem hozták el az ott rendezett uzsonnára a hölgyeket, A kaszinóban Szikora L»jos takarékpénztári igazgató mint elnök üdvözölte dr Pesthy Pált és a vendégeket, majd a szépen terített és virágokkal dúsan diszitett asztalnál foglaltak helyet, ahol teát a hozzávaló finom falatokkal szolgáltak fel, de nem hiányoztak herceg Sulkowski Viktor és Illgenn Antal pincéinek remek kincsei sem. Uzsonna felett a kerület népszerű képviselőjét Ováry Ferenc köszöntötte fel, ki nek Pesthy Pál nyomban felelt és
