Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-10-29 / 85. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 október 29. ± * 18 havi részletre T ▲ vehet mindennemfl Philips készüléket hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. SOMMER BÉLA mechanikusnál Szekszárd, Garay-tér. Telefon 51. örömének adott kifejezést a szép és nívós kaszinói élet felett, amely a vezetésre hivatott társadalmi osztály egységét és igy erejét bizonyítja. Ezen szép végakkord ntán elő • álltak az autók és a rendezőség tagjai ismét kikisérték az állomásra a budapesti vendégeket, kik a 6 órai gyorsLEGJOBB GYERMEKA'POLÖÓZEREKKEL GONDOZZAK. auje^rneAhd^nXpfuyr' gtf&Trn&Il&rGrfri/' gfé/etfmekaxcxftfuvn/ leszakítja akiOtéseket.mcgszúnteti a bÖr VÖRÖSsáGÉT. PATIKÁBAN , OROOÉRl ABAN,ILLATSZERTARBAN KAPHATÓ. vonattal elutaztak és nem győzték erősitgetni, hogy a krudélis idő dacára a legjobb benyomásokkal távoztak. Ami vis major következtében hiányzott a kerületbeli korábbi beszámolókkal szemben a külsőségek tekintetében, azt bőségesen helyrepótolta a beszámoló közönségének kvalitása, magatartása és elvégre mégis ez a legfontosabb! A szekszárdi vááőhldat átadták rendeltetésének. Az egészségügyi elmaradottságból, amely a magyarországi megyeszékhelyek közt Szekszárdot annyira jellemezte, ez a város csupán a háború után kezdett nagyobb lendülettel kibontakozni. Bár előzőén is sok minden történt a bajok megszüntetésére, a modern városkultura útjára csak a vízvezeték és csatornázás megvalósítása óta léptünk. Méltó folytatása lett ennek az állam és a megye hatalmas áldozatkészségéből épült kórház, míg az egészségügyi fejlődés szimbólikus zárókövének az uj vágóhidat, jéggyárat és hütőházat kell tartanunk. Hogy ez az oly értékes és annyira szükséges telep elkészült, a város és Fábián Mátyás szekszárdi mérnök vállalkozó intim ünnepség keretében szombaton délután három órakor adták át rendeltetésének. Az oly fontos eseménynél megjelentek : Jankó Ágoston főispán, Ssévald Oszkár alispán, Kiss Lajos kormányfőtanácsos, apátplébános, Szigetit Gábor műegyetemi magántanár, Dickenty László építőmester, a vágóhíd tervezője, továbbá a város értelmiségének vezetőemberei és a képviselőtestület tagjainak többsége. Vitéz Vendel István polgármester meleg szavakban üdvözölte a főispánt, az alispánt és az ünnepély vendégeit, majd az intézmény létesítésének előzményeit ismertetve, a vágóhidat átadta rendeltetésének, Jankó főispán válaszolt az üdvözlésre és azt kívánta, hogy a polgármester tevékenységének minél több alkalma legyen a város fejlesztésére. Haidekker János városi főmérnök és Fábián Mátyás vállalkozó mérnök kalauzolásával megtekintette azután a közönség a telepet, amelynek úgy a praktikus volta, mint a minden kritikát elbíró gondos kivitele meglepte a szemlélőket. A Bertésvágó csarnokban kezdődött a szemle, ahol próbavágással mindjárt gyakorlatilag fel is avatták a vágóhidat. Az akolból felhajtottak egy disznót a csarnok szuróhelyisé- gébe, ahonnan alig egy perc múlva kivérezve már a hatalmas fórrá zóba került az állat. Abból villás emelőkészülék segítségével a legnagyobb könnyűséggel helyezték a koppasztó asztalra, amelyről alig egy negyedórán belül már csiga emelte a futódarura ób a daraboló fogasra. Bámulatos gyorsasággal hasították szét az állatot, amelynek belei és zsigerei a hideg- és forróvizes csap pal egyaránt működő bél- és pacalmosóba kerültek. Az első disznót hamarosan egy másik is követte, A szarvasmarha vágócsarnok bemutatása került ezután sorra. A padozatba erősített vaskarikához kötve tagiózzák le az állatot, amely emelőgépekkel felfüggesztve kerül a futódarura és a levegőben darabolják. Ott van a borjuk vágóhelyisége is. A szétdarabolt állatokat futódaru- pályán a legnagyobb könnyűséggel a levegőben lógva görgetik át a hűtő- házba. A hús először az előhütőbe kerül, ahol a kompresszorok által hütött kb. -j- 4 fokú levegőben marad 24 óráig. Innen beviszik a hűtő- kamarába, ahol a levegő valamivel a fagyponton alul van. A hűtőkamrában az egyes mészárosok és hentesek számára zárható és bérelhető rácsos cellák vannak. Ez a helyiség Szekszárd és környékének baromfi- és tojásexportja szempontjából is fontos, mert itt nagymennyiségben tojást és leölt baromfit is lehet majd raktározni. A két kompresszorral dolgozó jéggyárat, a gép és kazánházat, az állatorvosi irodát és laboratóriumot tekintették meg ezután az érdeklődők, akik a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a látottak praktikussága felől. Végigjárva az összes létesítményeket, meglepő a Bzolid és masszív kivitel, amellyel azok készültek. A padozat mindenütt acélkemény kera- mitból van, a falak embermagasságig szilárd cementvakolást kaptak, úgyhogy arról a vér- és szennyezés lemosható és a falfelületek állandóan tisztán és hygienikusan tarthatók. A hütőhelyiségek hőszigetelése parafakőburkolattal készült. A szemle végével a vendégeknek, több mint 100 személynek Fábián mérnök a nagy vágó csarnokban terített asztaloknál pompás büffével, ízletes meleg kolbásszal és jó borokkal kedveskedett. A meghívottak uzsonnája után a vállalkozó munkásai a késő éjjeli órákig szórakoztak a jól sikerült építkezés befejezésének az örömére. Fábián Mátyás szekszárdi mérnök, a közvágóhíd, jéggyár és hütőház építője az egész üzemet meglepően rövid idő alatt építette fel. A határidőre vonatkozó szigorú vállalati feltételeket jellemzi, hogy a jéggyár, gépház és hütőház épületnek a munka megkezdésétől számított 30 munkanap alatt kellett elkészülnie, tekintettel az akkor már előrehaladott nyári szezonra és arra, hogy a jéggyár az 1930. év nyarát még teljes mértékben hasznosíthassa. É8 a jéggyár Fábián mérnök bravúros vezetése mellett 26 nap alatt el is készült, úgyhogy Szekszárd és környéke idei nyári jégszükségletét már ebben az üzemben szerezhette be. Az átadási ünnepélyen megjelent előkelőségek sorra gratuláltak Fábián mérnöknek a gyorsasága mellett is szép és gondos munkához. Külön ki kell emelnünk, hogy Fábián mérnök ezeket a munkákat a város részére igen mérsékelt áron építette. Az alacsony vállalati árak azonban sem az anyagban, sem a munka minőségében nem jelentkeznek, mert a kivitel nemcsak hogy kifogástalan, de minden tekintetben legjobb is. Ezzel érte el, hogy számos budapesti ajánlat dacára is őt, mint helybeli céget bízhatta meg a város a vágóhid épitésével. Hogy a. munka elkészült és rendeltetésének átadatott, lerögzithetjük. hogy a vállalkozó, aki a különféle iparosmunkáknál a legkiválóbb helybeli cégeket, Debulay Imre lakatosüzemét és a Titte Testvérek szerelő vállalatát foglalkoztatta, a beléhelyezett bizalomnak száz százalékig mpg is felelt. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Báró Schell Józsefnó kérelme a szekszárdi népkonyha érdekében. Őzv. br Schell Józsefné a Simontsits Béláné által létesített és nevét viselő óvoda és népkonyhaegyesület elnöknője az alábbi kérelmet intézte a közönséghez: Ha valaha szükség volt a könyörületes emberbaráti áldozatkész szivekre és tettekre, úgy nem túlozunk, ha állítjuk, hogy az idő most elérkezett. A téii nyomor már most előre veti ijesztő árnyékát és nemsokára be is köszönt. A kegyetlen sors minden évben több és több szerencsétlent és nyomorgót kényszerít emberbaráti intézményünk karjaiba. Ezen nagyszámú szerencsétlenek érdekében fordulunk az áldozatkész társadalomhoz és a legbensőbben kérjük, hogy a Simontsits Béláné által létesített és nevét viselő „Szekszárdi Népkonyha“ áldozatkész támogatásával méltóztas- sék lehetővé tenni azt, hogy a múlt télen kiosztott 12.780 adag meleg étel a folyó év telén még nagyobb mértékben emeltethessék. Bármilyen csekély adományt szegényeink névé ben köszönettel fogadunk és nyilvánosan nyugtázunk. Főleg természetbeni adományokért esedezünk 1 Pénzbeli adományt Pigniczky Ferenc gondnok Szekszárd, Bezerédj ucca 1. sz., mindennemű természetbeni adományt a „Népkonyhához“ Szekszárd, Báthory ucca 11. sz. (Római kát. óvoda) kérünk küldeni. Az adományok a Tolnamegyei Újságban nyugtázást nyernek. A szives adó mányokat kérjük úgy küldeni, hogy azok folyó évi december hó 20-ig hozzánk beérkezzenek. — Az alispán kiadta a népszámlálás végrehajtására vonatkozó rendeletet. Szévald Oszkár alispán, a vármegyéhez érkezett kormányintézkedés alapján ma adta ki az 1930. évi népszámlálás végrehajtására vonatkozó rendeletét. Az általános nép- számlálást, valamint a lakási célra szolgáló épületeknek és lakásoknak, továbbá az önálló iparosoknak és kereskedőknek összeírását január 1. és 10- e közt hajtják végre a törvényhatóság első tisztviselőjének és a járási főszolgabírónak, illetve a megyei város polgármesterének felügyelete alatt. A népszámlálás végrehajtására számlálóbiztosokat alkalmaznak. Számlálóbiztosokul tanitók, tanárok, lelkészek, nyugdíjazott állami, vármegyei, városi vagy községi tisztviselők, értelmesebb I Meghűlésnél rheumatikus fájdalmaknál: Aspirintabletták. Csak gyógyszartárban kaphatók, Aspirin felülmúlhatatlan. gazdák és rokkant katonák, gazdatisztek, erdőtisztek, erdészek, magánzók, továbbá felsőbbiskolai tanulók és általában olyan egyének alkalmazandók, akik egyrészt műveltségüknél fogva a népszámlálási teendőket el tudják látni, másrészt a népszámlálási munkálat teljesítésében őket egyéb hivatásbeli lekötöttség nem akadályozza. Nők, amennyiben ezeknek a feltételeknek megfelelnek, különösen a városok és műveltebb községek belterületén számlálóbiztosokul szintén alkalmazhatók. A számláló- biztost a népszámlálási tennivalók ellátásában közhivatalnoknak kell tekinteni, működésében tehát a közigazgatási hatóságok mindenképen támogatni kötelesek. — A helyszíni összeírást január 10-ig be kell fejezni. — Prohászka emlékünnep. A Szociális Misszió Társulat Tolna—Tamási szervezete boldogult Prohászka Ottokár megyéspüspök emlékére, október 19-én jól sikerült ünnepélyt rendezett a szervezet lelkes elnökének, dr Freyler Károlynénak kezdeményezésére. A kát. körnek ez alkalomra ünnepi díszbe öltözött terme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Pap István vikárius méltatta az ünnepély jelentőségét, melynek során bemutatásra került „A magyar nemzet világitó fáklyája“ cimü vetített képsorozat, mely a nagy püspök életét elevenítette meg a nézők előtt. Az énekszámokat a helyi dalárda női kara énekelte. Nagy BÍkert aratott Végh Istvánná művészi szavalata, mely a hallgatóságot viharos tapsra ragadta. Az ünnepélyt megelőző héten, boldogult Prohászka Ottokár püspök halálának évfordulóján, október 10 én a helyi szervezet megvendégelte a szegényház összes lakóit. Ez alkalommal 43 szegény kapott ebédet s emlékezett meg hálás szívvel a lángeszű és aranyszívű pásztorról, aki kijelölte s példájával megvilágította számunkra az utat, melyen haladnunk kell. — Vöröskereszt egyleti gyűlés. A Magyar Vöröskereszt Egylet szekszárdi fiókja november hó 1-én a városháza kistermében rendes közgyűlést tart, melyre vitéz Vendel István polgármester az egylet választmányát és tagjait meghívta. — Egy kiváló Iparos kitöntetése Zombán. Egy értékes és érdekes élet munkásságát jutalmazta meg és tüntette ki Wenk József zombai asztalosmester személyében az Országos Ipar testület Szövetsége. Érdemes ebbe a szerény, hallgató, magáról nem sokat beszélő életbe belenézni. Kezdete a törekvő, sablonos keretekbe beleilleszkedni nem tudó, tehetségét fejleszteni, alkotni akaró, a múlt század 70-es évek magyar iparossának közös sorsa a vándorbot. Ifjú, törekvő lelkét szárnyrakapja az ambíció, hogy Szekszárdon, Pécsen, Aradon, Budapesten keresztül elkísérje az asztalos legényt Wienbe, Münchenbe, Stuttgartba, Karlsruheba, Strassburgba, Mühlhausenbe, Zürichbe, Belfortba és végül álmainak tűn dér városába, Párisba. Nem a kalandvágy űzi, hajtja, hanem az a gondolat, hogy látókörét bővítve, tudását gyarapítva, tapasztalatokban gazdagodva, ügyességét pallérozva uj perpektivákat, lehetőségeket mutasson majd mindazoknak,