Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-10-29 / 85. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 október 29. ± * 18 havi részletre T ▲ vehet mindennemfl Philips készüléket hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. SOMMER BÉLA mechanikusnál Szekszárd, Garay-tér. Telefon 51. örömének adott kifejezést a szép és nívós kaszinói élet felett, amely a vezetésre hivatott társadalmi osztály egységét és igy erejét bizonyítja. Ezen szép végakkord ntán elő • álltak az autók és a rendezőség tagjai ismét kikisérték az állomásra a buda­pesti vendégeket, kik a 6 órai gyors­LEGJOBB GYERMEKA'POLÖÓZEREKKEL GONDOZZAK. auje^rneAhd^nXpfuyr' gtf&Trn&Il&rGrfri/' gfé/etfmekaxcxftfuvn/ leszakítja akiOtéseket.mcgszúnteti a bÖr VÖRÖSsáGÉT. PATIKÁBAN , OROOÉRl ABAN,ILLATSZERTARBAN KAPHATÓ. vonattal elutaztak és nem győzték erősitgetni, hogy a krudélis idő dacára a legjobb benyomásokkal távoztak. Ami vis major következtében hiány­zott a kerületbeli korábbi beszámolók­kal szemben a külsőségek tekinteté­ben, azt bőségesen helyrepótolta a beszámoló közönségének kvalitása, magatartása és elvégre mégis ez a legfontosabb! A szekszárdi vááőhldat átadták rendeltetésének. Az egészségügyi elmaradottságból, amely a magyarországi megyeszék­helyek közt Szekszárdot annyira jel­lemezte, ez a város csupán a háború után kezdett nagyobb lendülettel ki­bontakozni. Bár előzőén is sok min­den történt a bajok megszüntetésére, a modern városkultura útjára csak a vízvezeték és csatornázás megvalósí­tása óta léptünk. Méltó folytatása lett ennek az állam és a megye hatalmas áldozatkészségéből épült kórház, míg az egészségügyi fejlődés szimbólikus zárókövének az uj vágóhidat, jég­gyárat és hütőházat kell tartanunk. Hogy ez az oly értékes és annyira szükséges telep elkészült, a város és Fábián Mátyás szekszárdi mérnök vállalkozó intim ünnepség keretében szombaton délután három órakor ad­ták át rendeltetésének. Az oly fontos eseménynél meg­jelentek : Jankó Ágoston főispán, Ssévald Oszkár alispán, Kiss Lajos kormányfőtanácsos, apátplébános, Szi­getit Gábor műegyetemi magántanár, Dickenty László építőmester, a vágó­híd tervezője, továbbá a város értelmi­ségének vezetőemberei és a képviselő­testület tagjainak többsége. Vitéz Vendel István polgármester meleg szavakban üdvözölte a főispánt, az alispánt és az ünnepély vendégeit, majd az intézmény létesítésének előz­ményeit ismertetve, a vágóhidat át­adta rendeltetésének, Jankó főispán válaszolt az üdvözlésre és azt kívánta, hogy a polgármester tevékenységé­nek minél több alkalma legyen a város fejlesztésére. Haidekker János városi főmérnök és Fábián Mátyás vállalkozó mérnök kalauzolásával megtekintette azután a közönség a telepet, amelynek úgy a praktikus volta, mint a minden kritikát elbíró gondos kivitele meg­lepte a szemlélőket. A Bertésvágó csarnokban kezdő­dött a szemle, ahol próbavágással mindjárt gyakorlatilag fel is avatták a vágóhidat. Az akolból felhajtottak egy disznót a csarnok szuróhelyisé- gébe, ahonnan alig egy perc múlva kivérezve már a hatalmas fórrá zóba került az állat. Abból villás emelőkészülék segítségével a leg­nagyobb könnyűséggel helyezték a koppasztó asztalra, amelyről alig egy negyedórán belül már csiga emelte a futódarura ób a daraboló fogasra. Bámulatos gyorsasággal hasították szét az állatot, amelynek belei és zsigerei a hideg- és forróvizes csap pal egyaránt működő bél- és pacal­mosóba kerültek. Az első disznót hamarosan egy másik is követte, A szarvasmarha vágócsarnok be­mutatása került ezután sorra. A pa­dozatba erősített vaskarikához kötve tagiózzák le az állatot, amely emelő­gépekkel felfüggesztve kerül a futó­darura és a levegőben darabolják. Ott van a borjuk vágóhelyisége is. A szétdarabolt állatokat futódaru- pályán a legnagyobb könnyűséggel a levegőben lógva görgetik át a hűtő- házba. A hús először az előhütőbe kerül, ahol a kompresszorok által hütött kb. -j- 4 fokú levegőben ma­rad 24 óráig. Innen beviszik a hűtő- kamarába, ahol a levegő valamivel a fagyponton alul van. A hűtőkamrá­ban az egyes mészárosok és hente­sek számára zárható és bérelhető rácsos cellák vannak. Ez a helyiség Szekszárd és kör­nyékének baromfi- és tojásexportja szempontjából is fontos, mert itt nagy­mennyiségben tojást és leölt baromfit is lehet majd raktározni. A két kompresszorral dolgozó jég­gyárat, a gép és kazánházat, az állatorvosi irodát és laboratóriumot tekintették meg ezután az érdeklődők, akik a legnagyobb elismeréssel nyi­latkoztak a látottak praktikussága felől. Végigjárva az összes létesítmé­nyeket, meglepő a Bzolid és masszív kivitel, amellyel azok készültek. A padozat mindenütt acélkemény kera- mitból van, a falak embermagasságig szilárd cementvakolást kaptak, úgy­hogy arról a vér- és szennyezés le­mosható és a falfelületek állandóan tisztán és hygienikusan tarthatók. A hütőhelyiségek hőszigetelése parafa­kőburkolattal készült. A szemle végé­vel a vendégeknek, több mint 100 sze­mélynek Fábián mérnök a nagy vágó csarnokban terített asztaloknál pom­pás büffével, ízletes meleg kolbásszal és jó borokkal kedveskedett. A meg­hívottak uzsonnája után a vállalkozó munkásai a késő éjjeli órákig szóra­koztak a jól sikerült építkezés be­fejezésének az örömére. Fábián Mátyás szekszárdi mérnök, a közvágóhíd, jéggyár és hütőház építője az egész üzemet meglepően rövid idő alatt építette fel. A határ­időre vonatkozó szigorú vállalati fel­tételeket jellemzi, hogy a jéggyár, gépház és hütőház épületnek a munka megkezdésétől számított 30 munka­nap alatt kellett elkészülnie, tekin­tettel az akkor már előrehaladott nyári szezonra és arra, hogy a jég­gyár az 1930. év nyarát még teljes mértékben hasznosíthassa. É8 a jéggyár Fábián mérnök bra­vúros vezetése mellett 26 nap alatt el is készült, úgyhogy Szekszárd és környéke idei nyári jégszükségletét már ebben az üzemben szerezhette be. Az átadási ünnepélyen megjelent előkelőségek sorra gratuláltak Fábián mérnöknek a gyorsasága mellett is szép és gondos munkához. Külön ki kell emelnünk, hogy Fábián mérnök ezeket a munkákat a város részére igen mérsékelt áron építette. Az alacsony vállalati árak azonban sem az anyagban, sem a munka minőségében nem jelentkez­nek, mert a kivitel nemcsak hogy kifogástalan, de minden tekintetben legjobb is. Ezzel érte el, hogy számos budapesti ajánlat dacára is őt, mint helybeli céget bízhatta meg a város a vágóhid épitésével. Hogy a. munka elkészült és rendeltetésének átadatott, lerögzithetjük. hogy a vállalkozó, aki a különféle iparosmunkáknál a leg­kiválóbb helybeli cégeket, Debulay Imre lakatosüzemét és a Titte Test­vérek szerelő vállalatát foglalkoztatta, a beléhelyezett bizalomnak száz száza­lékig mpg is felelt. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Báró Schell Józsefnó kérelme a szekszárdi népkonyha érdekében. Őzv. br Schell Józsefné a Simontsits Béláné által létesített és nevét viselő óvoda és népkonyhaegyesület elnöknője az alábbi kérelmet intézte a közönséghez: Ha valaha szükség volt a könyörüle­tes emberbaráti áldozatkész szivekre és tettekre, úgy nem túlozunk, ha állítjuk, hogy az idő most elérkezett. A téii nyomor már most előre veti ijesztő árnyékát és nemsokára be is köszönt. A kegyetlen sors minden évben több és több szerencsétlent és nyomorgót kényszerít emberbaráti intézményünk karjaiba. Ezen nagy­számú szerencsétlenek érdekében for­dulunk az áldozatkész társadalomhoz és a legbensőbben kérjük, hogy a Simontsits Béláné által létesített és nevét viselő „Szekszárdi Népkonyha“ áldozatkész támogatásával méltóztas- sék lehetővé tenni azt, hogy a múlt télen kiosztott 12.780 adag meleg étel a folyó év telén még nagyobb mértékben emeltethessék. Bármilyen csekély adományt szegényeink névé ben köszönettel fogadunk és nyilvá­nosan nyugtázunk. Főleg természet­beni adományokért esedezünk 1 Pénz­beli adományt Pigniczky Ferenc gondnok Szekszárd, Bezerédj ucca 1. sz., mindennemű természetbeni adományt a „Népkonyhához“ Szek­szárd, Báthory ucca 11. sz. (Római kát. óvoda) kérünk küldeni. Az ado­mányok a Tolnamegyei Újságban nyugtázást nyernek. A szives adó mányokat kérjük úgy küldeni, hogy azok folyó évi december hó 20-ig hozzánk beérkezzenek. — Az alispán kiadta a népszám­lálás végrehajtására vonatkozó ren­deletet. Szévald Oszkár alispán, a vármegyéhez érkezett kormányintéz­kedés alapján ma adta ki az 1930. évi népszámlálás végrehajtására vo­natkozó rendeletét. Az általános nép- számlálást, valamint a lakási célra szolgáló épületeknek és lakásoknak, továbbá az önálló iparosoknak és kereskedőknek összeírását január 1. és 10- e közt hajtják végre a törvény­hatóság első tisztviselőjének és a járási főszolgabírónak, illetve a megyei város polgármesterének felügyelete alatt. A népszámlálás végrehajtására számláló­biztosokat alkalmaznak. Számláló­biztosokul tanitók, tanárok, lelkészek, nyugdíjazott állami, vármegyei, városi vagy községi tisztviselők, értelmesebb I Meghűlésnél rheumatikus fájdalmaknál: Aspirin­tabletták. Csak gyógyszartárban kaphatók, Aspirin felülmúlhatatlan. gazdák és rokkant katonák, gazda­tisztek, erdőtisztek, erdészek, magán­zók, továbbá felsőbbiskolai tanulók és általában olyan egyének alkalma­zandók, akik egyrészt műveltségük­nél fogva a népszámlálási teendőket el tudják látni, másrészt a népszám­lálási munkálat teljesítésében őket egyéb hivatásbeli lekötöttség nem akadályozza. Nők, amennyiben ezek­nek a feltételeknek megfelelnek, kü­lönösen a városok és műveltebb köz­ségek belterületén számlálóbiztosokul szintén alkalmazhatók. A számláló- biztost a népszámlálási tennivalók ellátásában közhivatalnoknak kell te­kinteni, működésében tehát a köz­igazgatási hatóságok mindenképen támogatni kötelesek. — A helyszíni összeírást január 10-ig be kell fejezni. — Prohászka emlékünnep. A Szoci­ális Misszió Társulat Tolna—Tamási szervezete boldogult Prohászka Otto­kár megyéspüspök emlékére, október 19-én jól sikerült ünnepélyt rendezett a szervezet lelkes elnökének, dr Freyler Károlynénak kezdeményezé­sére. A kát. körnek ez alkalomra ünnepi díszbe öltözött terme zsúfolá­sig megtelt érdeklődőkkel. Pap István vikárius méltatta az ünnepély jelen­tőségét, melynek során bemutatásra került „A magyar nemzet világitó fáklyája“ cimü vetített képsorozat, mely a nagy püspök életét elevenítette meg a nézők előtt. Az énekszámokat a helyi dalárda női kara énekelte. Nagy BÍkert aratott Végh Istvánná művészi szavalata, mely a hallgató­ságot viharos tapsra ragadta. Az ünnepélyt megelőző héten, boldogult Prohászka Ottokár püspök halálának évfordulóján, október 10 én a helyi szervezet megvendégelte a szegényház összes lakóit. Ez alkalommal 43 szegény kapott ebédet s emlékezett meg hálás szívvel a lángeszű és aranyszívű pásztorról, aki kijelölte s példájával megvilágította számunkra az utat, melyen haladnunk kell. — Vöröskereszt egyleti gyűlés. A Magyar Vöröskereszt Egylet szek­szárdi fiókja november hó 1-én a városháza kistermében rendes köz­gyűlést tart, melyre vitéz Vendel István polgármester az egylet választ­mányát és tagjait meghívta. — Egy kiváló Iparos kitöntetése Zombán. Egy értékes és érdekes élet munkásságát jutalmazta meg és tün­tette ki Wenk József zombai aszta­losmester személyében az Országos Ipar testület Szövetsége. Érdemes eb­be a szerény, hallgató, magáról nem sokat beszélő életbe belenézni. Kez­dete a törekvő, sablonos keretekbe beleilleszkedni nem tudó, tehetségét fejleszteni, alkotni akaró, a múlt század 70-es évek magyar iparossának közös sorsa a vándorbot. Ifjú, törekvő lelkét szárnyrakapja az ambíció, hogy Szekszárdon, Pécsen, Aradon, Buda­pesten keresztül elkísérje az asztalos legényt Wienbe, Münchenbe, Stutt­gartba, Karlsruheba, Strassburgba, Mühlhausenbe, Zürichbe, Belfortba és végül álmainak tűn dér városába, Párisba. Nem a kalandvágy űzi, hajtja, hanem az a gondolat, hogy látókörét bővítve, tudását gyarapítva, tapasz­talatokban gazdagodva, ügyességét pallérozva uj perpektivákat, lehető­ségeket mutasson majd mindazoknak,

Next

/
Thumbnails
Contents