Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-08-27 / 67. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 augusztus 2? 2 ▲ * 18 havi részletre ▼ 4 i—- a«' -m m. vehet mindenoema I Philips készüléket I hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. I SOMMER BÉLA mechanikusul I Szekszárdi öaray-tér. Telefon 51. anyag felhasználásával építették volna meg a tornyot. Közben aatán Virág Ferenc szek­szárdi apátplébános, kerületi esperes­ből pécsi püspök lett és ő, aki leg­jobban ismerte ngy a decsi katoliku­sok szegénységét, mint a templom szükségességét, húszezer pengőnyi fejedelmi ajándékával lehetővé tette a malom megvásárlását. így a hatal­mas épület a hitközség tulajdonába került. Most kezdődött azután a pénz­szerzés igazi nagy munkája. — Esztendők során végre sikerült is örffy Imre képviselőnek nagy befő lyásával ezt a kérdést elintéztetni és gróf Klebelsberg vallás« és közokta­tásügyi miniszter elrendelte, hogy a katolikus közalapok a Károly király által a temp'om építésére juttatni ki* vánt 250.000 koronát nyolcvanezer pengőben valorizálják és ezt az ősz- szeget bocsássák a decűek rendel* kezésérp. A miniszter azonban tudni és látni kívánta, hogy mit és hogyan akar a hitközség építeni. Bekérte tehát a terveket. A vallásalsp építőmérnökei megállapítván az Uglár-féle tervezet befogadó képességét, gróf Klebels­berg arra az elhatározásra jutott, hogy a decsi katolikusoknak, akik­nek a száma száz év alatt tiz lélek­ről közel háromezerre emelkedett, olyan temp'omot keli építtetni, ame­lyet legalább ötven évig nem kell bővíteni. Megbizta tehát a megfelelő uj templom tervezésével Lecbne r Lóránt műegyetemi tanárt, az ismert nevű kiváló budapesti építészt. Lechner valóban pompás elgondo- lásu tervet készített és tekintettel volt arra is, hogy a malomépületből annyit, amennyit C3ak lehet, a temp- lomépités céljaira is fel lehessen hasz­nálni. Három bajős román stylünek tervezte a templomot akként, hogy a malom egész beépített területe le­gyen a főhajó, amely mellé két ol­dalt mellékhajók építendők. A köz ség felé hatszög alaprajzú torony, a vasútra eBŐ részen pedig az ugyan csak toldalékként kiképzendő szen­tély zárja le a templomot Ezen meg­oldási mód szerint természetesen szá­mításba kellett venni az épületnek egész a padlószinig való lebontását, mert a középhajót a terv szerint kő­oszlopokon nyugvó boltívek választ ják el a mellékhajóktól. A főhajó alapzatát a malom régi alapzata fogja képezni. Ez a terv a miniszter jóváhagyását is megnyervén, lebontották a malmot, amelyből rengeteg tégla, teljesen használható faanyag ób eternit pala­lemez került ki és a közalapitváoyi uradalom pályázatot hirdetett az építkezésre, amelyet Müller József bátaszéki építőmester nyert el. A munka nemrégiben meg is kezdődött és vasárnap már meg is lehetett tartani a templom alapkőezentelésének a szertartását. Az ünnepély, amelyen részt vett dr örffy Imre, a kerület országgyűlési képviselője, Szévald Oszkár alispán, Szongott Edvin járási főszolgabiró, Gévay - Wolff Aladár közalapítványi felügyelő, az építkezés színhelyén felállított lombsátor kápol­nában kezdődött, ahol Decs község elöljáróságának képviseletében meg jelentek Balogh József főjegyző, Kiss Lajos adóügyi jegyző, Pücsök János II. biró, Mozolai István pénztárnok és több esküdt is. Kiss Lajos apátplébános, kerületi esperes, az előbb említettek kísére­tében a plébániáról vonult át a tábori oltárhoz, amelynek sátrában a főpapi miséknél előirt szertartások szerint öltötte magára az egyházi öltönyöket. — Az aktusnál asszisztáltak : Nagy István decsi plébános, Gábor Pál szekszárdi kórházi lelkész (diaconus), Csarmasz István decsi segédlelkész (subdiaconus) és három theologus. A tulajdonképeni szertartást Kiss Lajos szentbeszéde előzte meg. A nagyszámú hívők előtt felelevenítette | a templom megvalósításának törté­netét és a hívek részéről is tapasztalt áldozatkészséget megköszönve, lelkére kötötte a decsieknek, hogy az latén háza építésének gyönyörű munkájá ból mindenki igyekezzék a részét kivenni. Majd a templom rendelteté­sét fejtegetve hangsúlyozta, hogy ez a templom nem akar ellentéteket szí tani a másvallásuakkal szemben, hanem a fdebaráti szeretet gyakor­lására fog felhívni. A prédikáció után kezdődött az alapkőszentelésnek a rituálé szerint előirt szertartása, amely zsolozsmá- zással kezdődött, majd Kiss Lajos apátplébános, aki ezt a szertartást püspöki felhatalmazás alapján végezte, egy acélvésővel felkarcolta az alapkő minden oldalára a kereszt jelét, végül megszentelte. A szentelés után tér- denállva elmondták a mindenszentek litániáját, majd az alapkövet a tábori oltártól elvitték a szentélyhez, amely­nek alapzata közepén falazták be a templom történetét megörökítő üveg­dobozba zárt művészi kivitelű ok­mánnyal együtt. A papság ezután visszatért a lomb­sátorban levő oltárhoz és megkezdő­dött a főpapi tábori nagymise, amely alatt a nép harmoniumkiséret mellett énekelt. Mise és főpapi áldás után ebéd volt a katolikus körben, ahol á vidéki vendégekkel együtt a decsi református egyház és a községi kép viselőtestület vezetősége is megjelent. Az ebédnél elsőnek Szévald 0*z kár alispán emelkedett szólásra és megemlékezvén a bevégződő Szent Imre ünnepségekről, azokra az óriási fontosságú eseményekre mutatott reá, amelyek a pápa kezdeményezéséből Magyarország fővárosában lezajlot­tak Valláskülönbség nélkül ünnepelt ott az egész ország és kormányzó­jával érzésben egybeforrva manifesz­tálta kilenc évszázados erkölcsi nagy ságát. Mikor a színtiszta községben az élnitudás jelentőségteljes napjait ünnepeljük — úgymond az alispán — nem feledkezhetünk ama köteles­ségünkről, hogy Isten áldását kér­jük Horthy kormányzóra és a pápára, aki oly kitüntető szeretettel viseltetik Magyarország iránt. Dr. Offfy Imre szólalt fel ezután Aprított szúrsz tűzifa bükk-, cser-, akácfából q-ként 4'5o p.xrt 2 éves száraz slavoniai príma bükkha«^ hói 5’20 pengőért házhoz szállítva kapható SzCkelyi Sándornál Szekszárd, Báró Augusz ucca 36. Telefon: l—51. (767) és elmondta, hogy amikor jó p$P évvel ezelőtt a decsi katolikus temp, lom ügyében eljárt a kultuszminisV- tériumban, poros akták közt találta meg IV. Károly király döntését amely az első lépcső volt a templom megvalósítása felé. Mivel a királyi parancsot a háborút követő időkben teljesíteni nem lehetett, lelkes férfiak kellettek az eszme megvalósításához. Virág püspök tette az elhatározó lé- pást és hatalmas fejedelmi ajándéká­val indította útnak a decsi templom építését. Az ő üdvére ürítette poha­rát, akinek a bőkezűsége nélkül messze lenne a hitközség az alapkő letételétől. Nagy figyelem közepette kezdett beszédébe Arany Dénes decsi ref. lelkész, aki evangéliumi eseményekre való hivatkozással bizonyította, hogy milyen farizeuskodás az, amikor egye­sek a templomépités költségével a szo­ciális nyomor enyhítését kívánják. Krisztus keresztjének ellenségei ezek akik szociálisabbak akarnak lenni Jézusnál. Ahol keresztény templomok emelkednek, ott az irgalmas szama­ritánus fogja a szeretet evangéliumát a szószékről hirdetni. A tempómnak megvan a maga varázsa, ahol szár­nyat kap az áhitat, szeretetet ter­jesztve maga körül. Ő maga híveivel együtt örül a decsi katolikusok kí­vánsága teljesedésének és azt kívánja, hogy onnan, amit Isten segítségével kezdettek, mindenkor sugározzák ki Isten dicsősége. A nagy hatást tett lelkes bsszéd után az alispán dr örffy Imrének a templom létesítése körül szerzett hal­hatatlan érdemeit méltatta. Kiss Lajos apátplébános válaszolt ezután a decsi református testvérek üdvözlésére. A templomnak — úgy­mond — az a célja, hogy itt a hi­fel ez az agg pap, mint ritka kivé­tel a kiváló szellemek között is. Ritka isteni ajándék, hogy az ész, szív és alkotó erő annyira harmóniá­ban együtt legyen valakiben, mint benne. Ész, mely eget földet bejár: Nil humani divinique a se alianum put ans. Szive évtizedeken keresztül özön- nel ontja egyeseknek, közüieteknek a szeretetet és lelki gazdagságot. — Nála a szeretet épit „Caritas aedi- ficaiu. Tanuljunk szeretetet tőle, mi szeretetben szegény, önző, rideg em­berek. Könnyet szárítani, sebzett lel­ket gyógyítani, elesettet felemelni, testvérré lenni, mindenkinek minde­névé válni és ezzel a sorvadó társa­dalmat a boldogulás u<jára vissza­vezetni legszentebb hivatás és ebben tűnt ki e nemes szivü p»p. Tanuljuk meg az ő példájából, hogy Isten ke­gyelme ugyan az első, de az emberi közreműködés is fontos. Nem min­denki születik nagy elmének, nem miodenki kap ekkora hivatást, de mindenki kap bizonyos helyet és ktil detést, melyben neki magának kell a kegyelem mértéke szerint önmagát fejleszteni és életét mások számára ia értékessé tenni munka által. Nyugalmat 90 évig nem ismert, még pór héttel ezelőtt is a reformáció nagy ünnepén a szószékről való­sággal erőszakkal kellett lefejteni, ahol betegen már csak ülve tudott beszélni, midőn az Örökkévalóval szemben tartozó szeretet himnuszát zengte el-elcsukló ajakkal. Puritán lelke elhárította a kormányfőtaná­csosi rangot is magától, melyet 60 éves papi jubileuma alkalmával ka­pott volna. Pihenést alig tartott. —- Valóban rá illenek Cicero szavai, melyeket P. Scipio ajkára ad: Ipse iure, de seipso praedicare póterat nunquam se fuisse minus otiosum, quam cum maximé otiosus vide- returl A halál. Déli imádságra hívogató hangjukat zengték el augusztus 22-én szeretett templomának harangjai s ő csendesen imádkozott. Majd odaintette egyetlen gyermekét, leányát Gizellát és kérte, fogja meg kezét, mert őt hívja már az Ur, csak néhány pillanat lehet még hátra, oly közel érzi a véget. Azután szerető gyermeke karjai kö­zött még e pár szót imádkozta: „Concede Domine mihi, ut in no- mine tuo dormiam et requiescam in paceu. Add uram, hogy nevedben elaludjam s békességben megnyugod jam... S azután elvesztettük. Hófehér lelke elrepült. Még augusztus 15-én nála voltunk és ünnepeltük 90 éves születésnapját s akkor vitt virágaink még meg se fonnyadtak s ma egy hétre rá, sírját koszoruzzuk! Megremegtünk a szinte alig hittük, hogy ajka, a nagy Isten e csodás ajándéka, elnémult, szeme, az az istenszeretetben égő szem, — örökre bezárult, — szive, az a mele­gen érző szív elhallgatott csendesen, — de a lelke, az továbbra is a miénk, hogy vezessen ahhoz bennünket, akit oly nagyon szeretett. Az oltár fenséges magasságában nem hirdeti többé Isten felmagaszto­sult igéjét a nagy pap, a sacerdos magnus. — Hívei évtizedek óta, 64 éve elbűvölve hallgatták ezt a hol fájdalmasan felsíró, hol a letö­rőiteket a reménynynjtás hófehér szár­nyán égbeemelő Géniuszt, kinek aj­káról a vallás tanításai, az erkölcs tanításai beethoveni akkordokban hullámzottak szét. Életét a hit szerelme fütötte és ez az emberi lélek transzcendens távla­taiba is belelátó élet a jézusi taní­tás égi fényességétől bevilágított volt. Még 90 éves születése napján is fel­ment templomába, hogy még csak egyetlenegy áldást mondhasson for­rón szeretett embertársaiért. S az el- gyengült testben nehezen verő szív pár nap múlva befejezte földi pálya­futását. A magyar oltár apostoli fü­zektől hajszolt apostola, lélekben Jé zus bű gyermeke, a mennyek orszá­gába lépett. Alkotója elé érkezett. Milyen sok alkalma volt 64 évig, mint Paks község legöregebb embe­rének — aki még Deák Ferenccel, a haza bölcsével is el elbeszélgetett Pakson — könnyet szárítani, sebzstt lelket gyógyítani, elesettet felemelni, testvérré lenni, mindenkinek minde­névé válni és ezzel a sorvadó társa­dalmat a boldogulás útjára vissza­vezetni s itt tündökölt a mi drága, jó Sándor bátyánk legnagyobb nagy­ságában, itt szolgálta a társadalmi harmónia s a felekezetek közötti béke ügyét százszor eredményeseb ben, minden demagógiánál. Bámulatos emberismerete, intuitiv lelke, nagy tudása élő emlékként le­beg közöttünk s példája buzdít min­denkoron s most átadom a szót ked­velt Tacitusának : „Amit benne sze­rettünk és csodáltunk : az maradandó, embertársai lelkűkben megőrzik örök emlékezetét és cselekedeteinek nyoma sem fog elenyészni.u Dr Abay Nemes Gyula. A temetés. Horváth Sándor főesperegi elmúlá­sát hosszú, kínos betegség előzte meg. Veserákja volt és az ezzel járó vér­zések oltották ki a magyar evangé­likus papság legidősebb tagjának él«* tét. Halála hírét egyetlen gyermeke, festőművésznő leánya : a Rómában élő Wellmann Róbert világhírű magyar festőművész felesége táviratban Kö­zölte Kapi Béla püspökkel, dr Pestby Pál egyetemes főgondnokkal és az egyházmegye papságával, vasárnap délután három órára tűzvén ki » temetést. Az egyházközség gyász­t

Next

/
Thumbnails
Contents