Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-08-27 / 67. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 augusztus 2? 2 ▲ * 18 havi részletre ▼ 4 i—- a«' -m m. vehet mindenoema I Philips készüléket I hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. I SOMMER BÉLA mechanikusul I Szekszárdi öaray-tér. Telefon 51. anyag felhasználásával építették volna meg a tornyot. Közben aatán Virág Ferenc szekszárdi apátplébános, kerületi esperesből pécsi püspök lett és ő, aki legjobban ismerte ngy a decsi katolikusok szegénységét, mint a templom szükségességét, húszezer pengőnyi fejedelmi ajándékával lehetővé tette a malom megvásárlását. így a hatalmas épület a hitközség tulajdonába került. Most kezdődött azután a pénzszerzés igazi nagy munkája. — Esztendők során végre sikerült is örffy Imre képviselőnek nagy befő lyásával ezt a kérdést elintéztetni és gróf Klebelsberg vallás« és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a katolikus közalapok a Károly király által a temp'om építésére juttatni ki* vánt 250.000 koronát nyolcvanezer pengőben valorizálják és ezt az ősz- szeget bocsássák a decűek rendel* kezésérp. A miniszter azonban tudni és látni kívánta, hogy mit és hogyan akar a hitközség építeni. Bekérte tehát a terveket. A vallásalsp építőmérnökei megállapítván az Uglár-féle tervezet befogadó képességét, gróf Klebelsberg arra az elhatározásra jutott, hogy a decsi katolikusoknak, akiknek a száma száz év alatt tiz lélekről közel háromezerre emelkedett, olyan temp'omot keli építtetni, amelyet legalább ötven évig nem kell bővíteni. Megbizta tehát a megfelelő uj templom tervezésével Lecbne r Lóránt műegyetemi tanárt, az ismert nevű kiváló budapesti építészt. Lechner valóban pompás elgondo- lásu tervet készített és tekintettel volt arra is, hogy a malomépületből annyit, amennyit C3ak lehet, a temp- lomépités céljaira is fel lehessen használni. Három bajős román stylünek tervezte a templomot akként, hogy a malom egész beépített területe legyen a főhajó, amely mellé két oldalt mellékhajók építendők. A köz ség felé hatszög alaprajzú torony, a vasútra eBŐ részen pedig az ugyan csak toldalékként kiképzendő szentély zárja le a templomot Ezen megoldási mód szerint természetesen számításba kellett venni az épületnek egész a padlószinig való lebontását, mert a középhajót a terv szerint kőoszlopokon nyugvó boltívek választ ják el a mellékhajóktól. A főhajó alapzatát a malom régi alapzata fogja képezni. Ez a terv a miniszter jóváhagyását is megnyervén, lebontották a malmot, amelyből rengeteg tégla, teljesen használható faanyag ób eternit palalemez került ki és a közalapitváoyi uradalom pályázatot hirdetett az építkezésre, amelyet Müller József bátaszéki építőmester nyert el. A munka nemrégiben meg is kezdődött és vasárnap már meg is lehetett tartani a templom alapkőezentelésének a szertartását. Az ünnepély, amelyen részt vett dr örffy Imre, a kerület országgyűlési képviselője, Szévald Oszkár alispán, Szongott Edvin járási főszolgabiró, Gévay - Wolff Aladár közalapítványi felügyelő, az építkezés színhelyén felállított lombsátor kápolnában kezdődött, ahol Decs község elöljáróságának képviseletében meg jelentek Balogh József főjegyző, Kiss Lajos adóügyi jegyző, Pücsök János II. biró, Mozolai István pénztárnok és több esküdt is. Kiss Lajos apátplébános, kerületi esperes, az előbb említettek kíséretében a plébániáról vonult át a tábori oltárhoz, amelynek sátrában a főpapi miséknél előirt szertartások szerint öltötte magára az egyházi öltönyöket. — Az aktusnál asszisztáltak : Nagy István decsi plébános, Gábor Pál szekszárdi kórházi lelkész (diaconus), Csarmasz István decsi segédlelkész (subdiaconus) és három theologus. A tulajdonképeni szertartást Kiss Lajos szentbeszéde előzte meg. A nagyszámú hívők előtt felelevenítette | a templom megvalósításának történetét és a hívek részéről is tapasztalt áldozatkészséget megköszönve, lelkére kötötte a decsieknek, hogy az latén háza építésének gyönyörű munkájá ból mindenki igyekezzék a részét kivenni. Majd a templom rendeltetését fejtegetve hangsúlyozta, hogy ez a templom nem akar ellentéteket szí tani a másvallásuakkal szemben, hanem a fdebaráti szeretet gyakorlására fog felhívni. A prédikáció után kezdődött az alapkőszentelésnek a rituálé szerint előirt szertartása, amely zsolozsmá- zással kezdődött, majd Kiss Lajos apátplébános, aki ezt a szertartást püspöki felhatalmazás alapján végezte, egy acélvésővel felkarcolta az alapkő minden oldalára a kereszt jelét, végül megszentelte. A szentelés után tér- denállva elmondták a mindenszentek litániáját, majd az alapkövet a tábori oltártól elvitték a szentélyhez, amelynek alapzata közepén falazták be a templom történetét megörökítő üvegdobozba zárt művészi kivitelű okmánnyal együtt. A papság ezután visszatért a lombsátorban levő oltárhoz és megkezdődött a főpapi tábori nagymise, amely alatt a nép harmoniumkiséret mellett énekelt. Mise és főpapi áldás után ebéd volt a katolikus körben, ahol á vidéki vendégekkel együtt a decsi református egyház és a községi kép viselőtestület vezetősége is megjelent. Az ebédnél elsőnek Szévald 0*z kár alispán emelkedett szólásra és megemlékezvén a bevégződő Szent Imre ünnepségekről, azokra az óriási fontosságú eseményekre mutatott reá, amelyek a pápa kezdeményezéséből Magyarország fővárosában lezajlottak Valláskülönbség nélkül ünnepelt ott az egész ország és kormányzójával érzésben egybeforrva manifesztálta kilenc évszázados erkölcsi nagy ságát. Mikor a színtiszta községben az élnitudás jelentőségteljes napjait ünnepeljük — úgymond az alispán — nem feledkezhetünk ama kötelességünkről, hogy Isten áldását kérjük Horthy kormányzóra és a pápára, aki oly kitüntető szeretettel viseltetik Magyarország iránt. Dr. Offfy Imre szólalt fel ezután Aprított szúrsz tűzifa bükk-, cser-, akácfából q-ként 4'5o p.xrt 2 éves száraz slavoniai príma bükkha«^ hói 5’20 pengőért házhoz szállítva kapható SzCkelyi Sándornál Szekszárd, Báró Augusz ucca 36. Telefon: l—51. (767) és elmondta, hogy amikor jó p$P évvel ezelőtt a decsi katolikus temp, lom ügyében eljárt a kultuszminisV- tériumban, poros akták közt találta meg IV. Károly király döntését amely az első lépcső volt a templom megvalósítása felé. Mivel a királyi parancsot a háborút követő időkben teljesíteni nem lehetett, lelkes férfiak kellettek az eszme megvalósításához. Virág püspök tette az elhatározó lé- pást és hatalmas fejedelmi ajándékával indította útnak a decsi templom építését. Az ő üdvére ürítette poharát, akinek a bőkezűsége nélkül messze lenne a hitközség az alapkő letételétől. Nagy figyelem közepette kezdett beszédébe Arany Dénes decsi ref. lelkész, aki evangéliumi eseményekre való hivatkozással bizonyította, hogy milyen farizeuskodás az, amikor egyesek a templomépités költségével a szociális nyomor enyhítését kívánják. Krisztus keresztjének ellenségei ezek akik szociálisabbak akarnak lenni Jézusnál. Ahol keresztény templomok emelkednek, ott az irgalmas szamaritánus fogja a szeretet evangéliumát a szószékről hirdetni. A tempómnak megvan a maga varázsa, ahol szárnyat kap az áhitat, szeretetet terjesztve maga körül. Ő maga híveivel együtt örül a decsi katolikusok kívánsága teljesedésének és azt kívánja, hogy onnan, amit Isten segítségével kezdettek, mindenkor sugározzák ki Isten dicsősége. A nagy hatást tett lelkes bsszéd után az alispán dr örffy Imrének a templom létesítése körül szerzett halhatatlan érdemeit méltatta. Kiss Lajos apátplébános válaszolt ezután a decsi református testvérek üdvözlésére. A templomnak — úgymond — az a célja, hogy itt a hifel ez az agg pap, mint ritka kivétel a kiváló szellemek között is. Ritka isteni ajándék, hogy az ész, szív és alkotó erő annyira harmóniában együtt legyen valakiben, mint benne. Ész, mely eget földet bejár: Nil humani divinique a se alianum put ans. Szive évtizedeken keresztül özön- nel ontja egyeseknek, közüieteknek a szeretetet és lelki gazdagságot. — Nála a szeretet épit „Caritas aedi- ficaiu. Tanuljunk szeretetet tőle, mi szeretetben szegény, önző, rideg emberek. Könnyet szárítani, sebzett lelket gyógyítani, elesettet felemelni, testvérré lenni, mindenkinek mindenévé válni és ezzel a sorvadó társadalmat a boldogulás u<jára visszavezetni legszentebb hivatás és ebben tűnt ki e nemes szivü p»p. Tanuljuk meg az ő példájából, hogy Isten kegyelme ugyan az első, de az emberi közreműködés is fontos. Nem mindenki születik nagy elmének, nem miodenki kap ekkora hivatást, de mindenki kap bizonyos helyet és ktil detést, melyben neki magának kell a kegyelem mértéke szerint önmagát fejleszteni és életét mások számára ia értékessé tenni munka által. Nyugalmat 90 évig nem ismert, még pór héttel ezelőtt is a reformáció nagy ünnepén a szószékről valósággal erőszakkal kellett lefejteni, ahol betegen már csak ülve tudott beszélni, midőn az Örökkévalóval szemben tartozó szeretet himnuszát zengte el-elcsukló ajakkal. Puritán lelke elhárította a kormányfőtanácsosi rangot is magától, melyet 60 éves papi jubileuma alkalmával kapott volna. Pihenést alig tartott. —- Valóban rá illenek Cicero szavai, melyeket P. Scipio ajkára ad: Ipse iure, de seipso praedicare póterat nunquam se fuisse minus otiosum, quam cum maximé otiosus vide- returl A halál. Déli imádságra hívogató hangjukat zengték el augusztus 22-én szeretett templomának harangjai s ő csendesen imádkozott. Majd odaintette egyetlen gyermekét, leányát Gizellát és kérte, fogja meg kezét, mert őt hívja már az Ur, csak néhány pillanat lehet még hátra, oly közel érzi a véget. Azután szerető gyermeke karjai között még e pár szót imádkozta: „Concede Domine mihi, ut in no- mine tuo dormiam et requiescam in paceu. Add uram, hogy nevedben elaludjam s békességben megnyugod jam... S azután elvesztettük. Hófehér lelke elrepült. Még augusztus 15-én nála voltunk és ünnepeltük 90 éves születésnapját s akkor vitt virágaink még meg se fonnyadtak s ma egy hétre rá, sírját koszoruzzuk! Megremegtünk a szinte alig hittük, hogy ajka, a nagy Isten e csodás ajándéka, elnémult, szeme, az az istenszeretetben égő szem, — örökre bezárult, — szive, az a melegen érző szív elhallgatott csendesen, — de a lelke, az továbbra is a miénk, hogy vezessen ahhoz bennünket, akit oly nagyon szeretett. Az oltár fenséges magasságában nem hirdeti többé Isten felmagasztosult igéjét a nagy pap, a sacerdos magnus. — Hívei évtizedek óta, 64 éve elbűvölve hallgatták ezt a hol fájdalmasan felsíró, hol a letörőiteket a reménynynjtás hófehér szárnyán égbeemelő Géniuszt, kinek ajkáról a vallás tanításai, az erkölcs tanításai beethoveni akkordokban hullámzottak szét. Életét a hit szerelme fütötte és ez az emberi lélek transzcendens távlataiba is belelátó élet a jézusi tanítás égi fényességétől bevilágított volt. Még 90 éves születése napján is felment templomába, hogy még csak egyetlenegy áldást mondhasson forrón szeretett embertársaiért. S az el- gyengült testben nehezen verő szív pár nap múlva befejezte földi pályafutását. A magyar oltár apostoli füzektől hajszolt apostola, lélekben Jé zus bű gyermeke, a mennyek országába lépett. Alkotója elé érkezett. Milyen sok alkalma volt 64 évig, mint Paks község legöregebb emberének — aki még Deák Ferenccel, a haza bölcsével is el elbeszélgetett Pakson — könnyet szárítani, sebzstt lelket gyógyítani, elesettet felemelni, testvérré lenni, mindenkinek mindenévé válni és ezzel a sorvadó társadalmat a boldogulás útjára visszavezetni s itt tündökölt a mi drága, jó Sándor bátyánk legnagyobb nagyságában, itt szolgálta a társadalmi harmónia s a felekezetek közötti béke ügyét százszor eredményeseb ben, minden demagógiánál. Bámulatos emberismerete, intuitiv lelke, nagy tudása élő emlékként lebeg közöttünk s példája buzdít mindenkoron s most átadom a szót kedvelt Tacitusának : „Amit benne szerettünk és csodáltunk : az maradandó, embertársai lelkűkben megőrzik örök emlékezetét és cselekedeteinek nyoma sem fog elenyészni.u Dr Abay Nemes Gyula. A temetés. Horváth Sándor főesperegi elmúlását hosszú, kínos betegség előzte meg. Veserákja volt és az ezzel járó vérzések oltották ki a magyar evangélikus papság legidősebb tagjának él«* tét. Halála hírét egyetlen gyermeke, festőművésznő leánya : a Rómában élő Wellmann Róbert világhírű magyar festőművész felesége táviratban Közölte Kapi Béla püspökkel, dr Pestby Pál egyetemes főgondnokkal és az egyházmegye papságával, vasárnap délután három órára tűzvén ki » temetést. Az egyházközség gyászt
